„Római kori cserépégető kemence” változatai közötti eltérés
| (10 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | |||
| + | [[Image:Kemence.jpg|thumb|right|500px]] | ||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
A Balaton melléke bővelkedik régészeti leletekben az őskortól kezdődően, a vaskoron át egészen a kelta vándorlásokig. I.e. 12-ben a rómaiak meghódították Pannoniát és benne a Balaton vidékét. A Balaton (latinul: ''Lacus Pelso'') mentén vezetett a rómaiak két fontos összekötő útvonala, az egyik az északi, a másik a déli part közelében. Nagyobb városok nem épültek a tó mellett, de a mediterrán jellegű éghajlat, a napsütötte, szőlőtermő lankák vonzották az előkelő réteget. A római kultúra nyomait főként a Balaton nyugati és északi partján találták, mivel itt voltak adottak a feltételek az ún. villagazdaságok létrejöttéhez: jóvízű források és kutak, járható utak és köves talaj. | A Balaton melléke bővelkedik régészeti leletekben az őskortól kezdődően, a vaskoron át egészen a kelta vándorlásokig. I.e. 12-ben a rómaiak meghódították Pannoniát és benne a Balaton vidékét. A Balaton (latinul: ''Lacus Pelso'') mentén vezetett a rómaiak két fontos összekötő útvonala, az egyik az északi, a másik a déli part közelében. Nagyobb városok nem épültek a tó mellett, de a mediterrán jellegű éghajlat, a napsütötte, szőlőtermő lankák vonzották az előkelő réteget. A római kultúra nyomait főként a Balaton nyugati és északi partján találták, mivel itt voltak adottak a feltételek az ún. villagazdaságok létrejöttéhez: jóvízű források és kutak, járható utak és köves talaj. | ||
Balatonfüred északnyugati részén, a Siske forrástól nyugatra található a Papsokai vagy Siskei templomrom, mely templom a 12. században egy római villa alapjaira épült. | Balatonfüred északnyugati részén, a Siske forrástól nyugatra található a Papsokai vagy Siskei templomrom, mely templom a 12. században egy római villa alapjaira épült. | ||
| − | Időrendben a legutolsó lelet, mely bizonyítja, hogy | + | |
| + | Időrendben a legutolsó lelet, mely bizonyítja, hogy Balatonfüred már a római korban is lakott volt, az az 1978. szeptember 26. és október 6. között feltárt cserépégető kemence, mely Balatonfüreden a Fürdő utcában található. K. Palágyi Sylvia leírása alapján: a kemence 3x3 méteres, négyzet alakú, lekerekített sarkokkal, NY-K-i tájolással. | ||
Feltárás után ideiglenes tetővel lefedték, látogathatósága jelenleg még nem megoldott. | Feltárás után ideiglenes tetővel lefedték, látogathatósága jelenleg még nem megoldott. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
| + | ==Források== | ||
| + | |||
| + | *Lukács Károly: A Balaton .- Budapest : Magyar Szemle Társaság, 1941 | ||
| + | *[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00019/pdf/vmm_19-20_1993-1994_17_kpalagyi.pdf/ K.Palágyi Sylvia: Római kori téglaégető kemencék Veszprém megyében] | ||
| + | *Sági Károly-Zákonyi Ferenc: Balaton .- Budapest : Panoráma, 1989 | ||
| + | *Zákonyi Ferenc: Balatonfüred .- Veszprém : Városi Tanács, Balatonfüred, 1988 | ||
| + | *Kép forrása: [http://ertektar.vpmegye.hu/index.php/ertekeink/veszprem-megye-ertektar/kulturalis-orokseg/49-romai-kori-cserepegeto-kemence/ Veszprém Megyei Értéktár] | ||
{{Indoklás | {{Indoklás | ||
| 22. sor: | 42. sor: | ||
| − | + | A Római kori cserépégető kemence értéket a [http://ertektar.vpmegye.hu/index.php/ertekeink/veszprem-megye-ertektar/egeszseg-es-eletmod/53-furedi-szensavas-forrasok/ Veszprém Megyei Értéktár] felvette a megyei értékek sorába. | |
A lap jelenlegi, 2020. augusztus 11., 14:30-kori változata
A Balaton melléke bővelkedik régészeti leletekben az őskortól kezdődően, a vaskoron át egészen a kelta vándorlásokig. I.e. 12-ben a rómaiak meghódították Pannoniát és benne a Balaton vidékét. A Balaton (latinul: Lacus Pelso) mentén vezetett a rómaiak két fontos összekötő útvonala, az egyik az északi, a másik a déli part közelében. Nagyobb városok nem épültek a tó mellett, de a mediterrán jellegű éghajlat, a napsütötte, szőlőtermő lankák vonzották az előkelő réteget. A római kultúra nyomait főként a Balaton nyugati és északi partján találták, mivel itt voltak adottak a feltételek az ún. villagazdaságok létrejöttéhez: jóvízű források és kutak, járható utak és köves talaj.
Balatonfüred északnyugati részén, a Siske forrástól nyugatra található a Papsokai vagy Siskei templomrom, mely templom a 12. században egy római villa alapjaira épült.
Időrendben a legutolsó lelet, mely bizonyítja, hogy Balatonfüred már a római korban is lakott volt, az az 1978. szeptember 26. és október 6. között feltárt cserépégető kemence, mely Balatonfüreden a Fürdő utcában található. K. Palágyi Sylvia leírása alapján: a kemence 3x3 méteres, négyzet alakú, lekerekített sarkokkal, NY-K-i tájolással.
Feltárás után ideiglenes tetővel lefedték, látogathatósága jelenleg még nem megoldott.
Források
- Lukács Károly: A Balaton .- Budapest : Magyar Szemle Társaság, 1941
- K.Palágyi Sylvia: Római kori téglaégető kemencék Veszprém megyében
- Sági Károly-Zákonyi Ferenc: Balaton .- Budapest : Panoráma, 1989
- Zákonyi Ferenc: Balatonfüred .- Veszprém : Városi Tanács, Balatonfüred, 1988
- Kép forrása: Veszprém Megyei Értéktár
 |
"Bemutatása idegenforgalmilag is fontos lenne,hiszen ilyen jellegű emlék környékünkön nem látható."
A Balatonfüred Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 14/2014.(XI.18.) határozata alapján |
A Római kori cserépégető kemence értéket a Veszprém Megyei Értéktár felvette a megyei értékek sorába.
