„Balatonalmádi kikötő” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| (14 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | __NOTOC__ | ||
=A kikötő létesítése= | =A kikötő létesítése= | ||
A század elején épült az első fakikötő, amelyet a megye létesített és a fürdőegyesület hozzájárulásával tartott fent. A kikötőt – amely egymólós, teljes hosszában facölöpös megoldású volt – a jég gyakran megrongálta s a változó vízállás magasságában a cölöpök elkorhadtak. Amikor a kikötő fenntartása a Balatoni Kikötők Felügyelősége kezébe került, 1911-ben, a helyreállítás az érdekeltség hozzájárulásával időszerűvé vált, de csak a károsodások helyreállítására korlátozódott. | A század elején épült az első fakikötő, amelyet a megye létesített és a fürdőegyesület hozzájárulásával tartott fent. A kikötőt – amely egymólós, teljes hosszában facölöpös megoldású volt – a jég gyakran megrongálta s a változó vízállás magasságában a cölöpök elkorhadtak. Amikor a kikötő fenntartása a Balatoni Kikötők Felügyelősége kezébe került, 1911-ben, a helyreállítás az érdekeltség hozzájárulásával időszerűvé vált, de csak a károsodások helyreállítására korlátozódott. | ||
| 8. sor: | 9. sor: | ||
1943-1944-ben a móló keleti tövében feltöltött területen a 2,0 m-ig felnyúló, fúrt cölöpökön nyugvó alappal kisméretű várócsarnokok és őrszobát épített a Felügyelőség. | 1943-1944-ben a móló keleti tövében feltöltött területen a 2,0 m-ig felnyúló, fúrt cölöpökön nyugvó alappal kisméretű várócsarnokok és őrszobát épített a Felügyelőség. | ||
| − | Az így megépített kikötő a második világháború végéig jelentéktelen javításokkal a hajóforgalmat jól kiszolgálta. A világháború végén súlyosan megrongálódott és a tüzelő hiányban szenvedő lakosság a faanyagát 1944- | + | Az így megépített kikötő a második világháború végéig jelentéktelen javításokkal a hajóforgalmat jól kiszolgálta. A világháború végén súlyosan megrongálódott és a tüzelő hiányban szenvedő lakosság a faanyagát 1944-45 telén széthordta. |
A felújítási tervet a Balatoni Kikötő Felügyelőség utóda, a Székesfehérvári Vízgazdálkodási Körzet Balatoni Kirendeltsége 1949-ben készítette el. A fa kikötőhíd helyett kő móló meghosszabbítással s ehhez csatlakozó tömör, trapézfejes megoldással készült el a személyhajó kikötő (17-1. fénykép). | A felújítási tervet a Balatoni Kikötő Felügyelőség utóda, a Székesfehérvári Vízgazdálkodási Körzet Balatoni Kirendeltsége 1949-ben készítette el. A fa kikötőhíd helyett kő móló meghosszabbítással s ehhez csatlakozó tömör, trapézfejes megoldással készült el a személyhajó kikötő (17-1. fénykép). | ||
| 14. sor: | 15. sor: | ||
Az építést házi kezelésben hajtották végre. | Az építést házi kezelésben hajtották végre. | ||
| − | 1950-51-ben a régi függőleges oldalfaló mólót | + | 1950-51-ben a régi függőleges oldalfaló mólót rézsükkel egészítették ki, majd mind a két oldalon faragott vöröskő oszlopok közötti csőkorláttal látták el (17-1. ábra), (17-2. fénykép). 1970-ben a MAHART átépítette a mólófejet. |
A móló keleti oldalán a MÁVKI a mólóhoz csatlakozóan partvédelemmel ellátott feltöltést készített. A vízjogi engedély szerint viszonyok javítása érdekében. Ez még nem történt meg s addig a mólóhoz csatlakozó nyugati part rendezése sem történt meg. Ez kirívó példája az egymólós kikötők iszapfogó hatásának. | A móló keleti oldalán a MÁVKI a mólóhoz csatlakozóan partvédelemmel ellátott feltöltést készített. A vízjogi engedély szerint viszonyok javítása érdekében. Ez még nem történt meg s addig a mólóhoz csatlakozó nyugati part rendezése sem történt meg. Ez kirívó példája az egymólós kikötők iszapfogó hatásának. | ||
| + | <center> | ||
| + | <gallery mode="packed" heights="300px" perrow="5" > | ||
| + | Fájl:Balatonalmadi molo 17-1.png|17-1. fénykép. Balatonalmádi kikötő légi felvétele | ||
| + | Fájl:Balatonalmadi molo 17-1a.png|17-1 ábra. A balatonalmádi kikötő átnézetes helyszínrajza. | ||
| + | Fájl:Balatonalmadi molo 17-2.png|17-2 fénykép. A kikötő bejárati mólója a faragott vöröskő oszlopokkal és csőkorláttal (1972. felv.) | ||
| + | </gallery> | ||
| + | </center> | ||
=A kikötő szerkezeti kialakítása= | =A kikötő szerkezeti kialakítása= | ||
| + | {{KépJobb|kép=Balatonalmadi molo 17-3.png|méret=400px|leírás=17-3. fénykép. A kikötő mólófeje a víz felől fényképezve (1972. felv.)}} | ||
1930-31-ben a kikötő-móló az építési vízszintig kétoldali helyi vöröskőhányás közé bányatörmelék (ramacs) feltöltéssel készült. A kőhányás megépülése és elegyengetése után 4.1 m külső éllel mind a két oldalon, +2,0 m-ig („0” felett) függőleges kőfalak közötti feltöltésből, murva borítással építették a móló járófelületét. Az ehhez csatlakozó fahidat előre gyártott vb. lemezek választották el a kőhányástól. A lemezek 4 db hátrahorgonyzott facölöpnek támaszkodtak. | 1930-31-ben a kikötő-móló az építési vízszintig kétoldali helyi vöröskőhányás közé bányatörmelék (ramacs) feltöltéssel készült. A kőhányás megépülése és elegyengetése után 4.1 m külső éllel mind a két oldalon, +2,0 m-ig („0” felett) függőleges kőfalak közötti feltöltésből, murva borítással építették a móló járófelületét. Az ehhez csatlakozó fahidat előre gyártott vb. lemezek választották el a kőhányástól. A lemezek 4 db hátrahorgonyzott facölöpnek támaszkodtak. | ||
| 32. sor: | 41. sor: | ||
A trapéz alakú kikötőfej megoldása megfelel a Balatongyörökön először alkalmazott megoldásnak. A betonba rakott kő partfal szádfalak közötti víz alatti betonra épült, a szokásos ütközőfákkal, kikötőbakokkal és világító oszlopokkal. A szádfalak hossza 6,0, ill. 5,0 m. A szemben álló oldalakat 22 m átmérőjű vasrudakkal horgonyozták össze (17-2. ábra) (17-4. fénykép). | A trapéz alakú kikötőfej megoldása megfelel a Balatongyörökön először alkalmazott megoldásnak. A betonba rakott kő partfal szádfalak közötti víz alatti betonra épült, a szokásos ütközőfákkal, kikötőbakokkal és világító oszlopokkal. A szádfalak hossza 6,0, ill. 5,0 m. A szemben álló oldalakat 22 m átmérőjű vasrudakkal horgonyozták össze (17-2. ábra) (17-4. fénykép). | ||
| + | <center> | ||
| + | <gallery mode="packed" heights="300px"> | ||
| + | image:Balatonalmadi_molo_17-2a.png|17-2. ábra. Személyhajókikötő A-metszete | ||
| + | image:Balatonalmadi_molo_17-2b.png|17-2. ábra. Személyhajókikötő B-metszete | ||
| + | image:Balatonalmadi_molo_17-4.png|17-4. fénykép. A személyhajó- és csónakkikötő oldalnézete a Balaton felől fényképezve. Háttérben az Aurora szálló ( 1972. felv.) | ||
| + | </gallery> | ||
| + | </center> | ||
A móló a szokásos kőhányás 4,10 m koronaszéleséggel. A +0,80 m („0” feletti) szinten 1,0 m széles padkával. A padka feletti 1:1 rézsű szárazon rakott ciklopon kőburkolattal védett, amely 10 cm mélyen pc. habarccsal van kihézagolva (17-5. fénykép). | A móló a szokásos kőhányás 4,10 m koronaszéleséggel. A +0,80 m („0” feletti) szinten 1,0 m széles padkával. A padka feletti 1:1 rézsű szárazon rakott ciklopon kőburkolattal védett, amely 10 cm mélyen pc. habarccsal van kihézagolva (17-5. fénykép). | ||
| 40. sor: | 56. sor: | ||
A móló nyugati végétől kezdődően 130 m hosszú kőberakódás céljára, szintén betonba rakott súlytámfalat építettek (17-4. ábra). Kőrakodó jelenleg teljesen üzemen kívül van helyezve. | A móló nyugati végétől kezdődően 130 m hosszú kőberakódás céljára, szintén betonba rakott súlytámfalat építettek (17-4. ábra). Kőrakodó jelenleg teljesen üzemen kívül van helyezve. | ||
| + | <center> | ||
| + | <gallery mode="packed" heights="300px"> | ||
| + | image:Balatonalmadi_molo_17-5.png|17-5. fénykép. A móló ciklop kőburkolattal védett rézsűje a partról fényképezve. 1972. felv. | ||
| + | image:Balatonalmadi_molo_17-3a.png|17-3. ábra. Kisjárműkikötő metszetek | ||
| + | image:Balatonalmadi_molo_17-4a.png|17-4. ábra. Teherrakodó mintaszelvényei | ||
| + | </gallery> | ||
| + | </center> | ||
=A kikötő forgalma= | =A kikötő forgalma= | ||
| 65. sor: | 88. sor: | ||
=Felhasznált irodalom= | =Felhasznált irodalom= | ||
*Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai : Tavi kikötők. OVH. Budapest, 1974. | *Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai : Tavi kikötők. OVH. Budapest, 1974. | ||
| + | |||
| + | [[Kategória:Balatonalmádi]][[Kategória:Cikk, tanulmányok]] | ||
A lap jelenlegi, 2020. április 22., 15:51-kori változata
A kikötő létesítése
A század elején épült az első fakikötő, amelyet a megye létesített és a fürdőegyesület hozzájárulásával tartott fent. A kikötőt – amely egymólós, teljes hosszában facölöpös megoldású volt – a jég gyakran megrongálta s a változó vízállás magasságában a cölöpök elkorhadtak. Amikor a kikötő fenntartása a Balatoni Kikötők Felügyelősége kezébe került, 1911-ben, a helyreállítás az érdekeltség hozzájárulásával időszerűvé vált, de csak a károsodások helyreállítására korlátozódott.
Az 1920-as évek végén a cölöpök már annyira elkorhadtak, hogy a kikötő újjáépítése halaszthatatlanná vált. A kikötőt a Balatoni Kikötők Felügyelősége 1929-1930-ban 24.000 P felhasználásával, államköltségen a régi helyén megépítette.
A cölöpös fa móló helyett a helyi vöröskőből kőmóló épült, ehhez csatlakozott a fából készült személyhajókikötő.
1943-1944-ben a móló keleti tövében feltöltött területen a 2,0 m-ig felnyúló, fúrt cölöpökön nyugvó alappal kisméretű várócsarnokok és őrszobát épített a Felügyelőség.
Az így megépített kikötő a második világháború végéig jelentéktelen javításokkal a hajóforgalmat jól kiszolgálta. A világháború végén súlyosan megrongálódott és a tüzelő hiányban szenvedő lakosság a faanyagát 1944-45 telén széthordta.
A felújítási tervet a Balatoni Kikötő Felügyelőség utóda, a Székesfehérvári Vízgazdálkodási Körzet Balatoni Kirendeltsége 1949-ben készítette el. A fa kikötőhíd helyett kő móló meghosszabbítással s ehhez csatlakozó tömör, trapézfejes megoldással készült el a személyhajó kikötő (17-1. fénykép).
Az építést házi kezelésben hajtották végre.
1950-51-ben a régi függőleges oldalfaló mólót rézsükkel egészítették ki, majd mind a két oldalon faragott vöröskő oszlopok közötti csőkorláttal látták el (17-1. ábra), (17-2. fénykép). 1970-ben a MAHART átépítette a mólófejet.
A móló keleti oldalán a MÁVKI a mólóhoz csatlakozóan partvédelemmel ellátott feltöltést készített. A vízjogi engedély szerint viszonyok javítása érdekében. Ez még nem történt meg s addig a mólóhoz csatlakozó nyugati part rendezése sem történt meg. Ez kirívó példája az egymólós kikötők iszapfogó hatásának.
17-1. fénykép. Balatonalmádi kikötő légi felvétele
17-1 ábra. A balatonalmádi kikötő átnézetes helyszínrajza.
17-2 fénykép. A kikötő bejárati mólója a faragott vöröskő oszlopokkal és csőkorláttal (1972. felv.)
A kikötő szerkezeti kialakítása
1930-31-ben a kikötő-móló az építési vízszintig kétoldali helyi vöröskőhányás közé bányatörmelék (ramacs) feltöltéssel készült. A kőhányás megépülése és elegyengetése után 4.1 m külső éllel mind a két oldalon, +2,0 m-ig („0” felett) függőleges kőfalak közötti feltöltésből, murva borítással építették a móló járófelületét. Az ehhez csatlakozó fahidat előre gyártott vb. lemezek választották el a kőhányástól. A lemezek 4 db hátrahorgonyzott facölöpnek támaszkodtak.
A hajókikötő rész andráskeresztekkel összekötött, 4 db facölöpre támaszkodó kereszt- és hosszgerendából, az erre helyezett fapalló járókból készült. A hajók ütközésére a kikötőfejtől függetlenül levert facölöpök szolgáltak.
A kikötő jelenlegi állapotában a kőpartfalhoz ívekkel csatlakozó 133 m hosszú 4,10 m koronaszélességű +2,20 („0” feletti) m magasságú, mind a két oldalon 50*50 cm betonba rakott vörösciklopkő oszlopok között vezetett, 6 cm átmérőjű csőkorláttal határolt móló köti össze a parti sétánnyal. A mólóhoz burkolt út vezet.
A móló délnyugati oldalán 24,0 m hosszú, +1,40 m („0” felett) magasságú csónakkikötő van.
A mólóhoz csatlakozik a 35,0 m hosszú trapéz alakú kikötőfej (17-3. fénykép).
A kikötőfej szélessége a Balaton felé eső végén 9,00 m, a mólóhoz való csatlakozásnál 16,00 m, magassága a móló tövénél +2,0 m („0” felett), a balatoni végénél +1,80 m, közben átmeneti lejtővel. Ezt a megoldást azért alkalmazták, mert a balatoni személyhajók nem azonos víz feletti fedélzet-magassággal készültek. Így a kikötőfejnél az alacsonyabb fedélzetű hajók is kiköthetnek, még az alacsonyabb vízállásoknál is.
A trapéz alakú kikötőfej megoldása megfelel a Balatongyörökön először alkalmazott megoldásnak. A betonba rakott kő partfal szádfalak közötti víz alatti betonra épült, a szokásos ütközőfákkal, kikötőbakokkal és világító oszlopokkal. A szádfalak hossza 6,0, ill. 5,0 m. A szemben álló oldalakat 22 m átmérőjű vasrudakkal horgonyozták össze (17-2. ábra) (17-4. fénykép).
17-2. ábra. Személyhajókikötő A-metszete
17-2. ábra. Személyhajókikötő B-metszete
17-4. fénykép. A személyhajó- és csónakkikötő oldalnézete a Balaton felől fényképezve. Háttérben az Aurora szálló ( 1972. felv.)
A móló a szokásos kőhányás 4,10 m koronaszéleséggel. A +0,80 m („0” feletti) szinten 1,0 m széles padkával. A padka feletti 1:1 rézsű szárazon rakott ciklopon kőburkolattal védett, amely 10 cm mélyen pc. habarccsal van kihézagolva (17-5. fénykép).
A móló DNY-i oldalán levő csónakkikötő partfala előregyártot 3,00x1,60x0,10 méretű, az iszapba lenyomott s a régi híd cölöpmaradványaihoz kihorgonyzott v. lemezekre, mint alapra épített 30*30 cm vb. fejgerendából és az erre helyezett kőbeton falból áll, a szokásos ütközőfákkal. Szép megoldás a csónakkikötő szabálytalan kőlapokkal burkolt járófelülete (17-3. ábra)
A móló keleti tövében megépült várócsarnokot a balatoni hullámzások megvédése céljából betonba rakott terméskőfallal biztosították.
A móló nyugati végétől kezdődően 130 m hosszú kőberakódás céljára, szintén betonba rakott súlytámfalat építettek (17-4. ábra). Kőrakodó jelenleg teljesen üzemen kívül van helyezve.
17-5. fénykép. A móló ciklop kőburkolattal védett rézsűje a partról fényképezve. 1972. felv.
17-3. ábra. Kisjárműkikötő metszetek
17-4. ábra. Teherrakodó mintaszelvényei
A kikötő forgalma
Az utasok, illetve az eladott jegyek száma
1935-ben 20 ezer, 1936-ban 19 ezer, 1959-ben 14 ezer, 1960-ban 16 ezer, 1961-ben 14 ezer, 1962-ben 18 ezer, 1963-ban 19 ezer, 1964-ben 25 ezer, 1965-ben 20 ezer, 1966-ban 32 ezer, 1967-ben 22 ezer, 1968-ban 19 ezer, 1969-ban 20 ezer, 1970-ben 26 ezer, 1971-ben 25 ezer darab volt.
Az 1935-1936. évi adatokat a tényleges utasszámlálás alapján határozták meg, az 1959-1965. évi adatok az eladott jegyek száma, amelyben az idegen hajóállomáson váltott Almádi térti jegyek és a szabadjegyek nincsenek beszámítva.
A kikötő forgalma az 1968. évben történt vasút rekonstrukció óta rendkívüli mértékben visszaesett, a kikötő megközelítését biztosító vasúti sorompó megszűnése következtében. Az ígéret aluljáró a mai napig nem épült meg.
Összefoglaló adatok
- Épület: 1929-31.
- Személyhajók kikötésére alkalmas partfalhossz: 70 m
- Teherhajók kikötésére alkalmas partfalhossz: 135 m.
- Csónakok kikötésére alkalmas partfalhossz: 40 m.
- Szabadtéri tároló terület 960 m2
- Parkosított terület: 9000 m2
A kikötő fejlesztése
A kikötő a közeljövőben a személyforgalomnak megfele, mert a kikötőfejen egyidejűleg 2 személyhajó köthet ki. Sürgős feladat a kikötőfejen a nyári forgalom részére nyitott-fedett várótér létesítése, mert a parton épült váróhelyiség korlátolt befogadóképességű és 150 m-re van a hajókikötőhelytől. Ennek tervei 420.000 Ft előirányzattal már 1959-ben elkészültek, kivitelre fedezet hiányában eddig nem került sor.
A forgalom növekedésével – előreláthatólag 1980 után egy harmadik hajóállás megépítése lesz szükséges, ez a kikötő DNy-i oldalán a kikötőfej part felöli 50 m-re való meghosszabbításával valósítható meg.
Felhasznált irodalom
- Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai : Tavi kikötők. OVH. Budapest, 1974.
