„Káptalanfüredi Fürdőegyesület” változatai közötti eltérés
a |
a (→Hivatkozások) |
||
37. sor: | 37. sor: | ||
==Hivatkozások== | ==Hivatkozások== | ||
+ | *Veszprém Megyei Levéltár | ||
+ | *Veszprém Érseki Levéltár | ||
+ | *Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1981. Veszprém Megyei Levéltár. Veszprém, 1982. | ||
+ | *Polniczky József: Káptalanfüred évtizedei 1930-2000. Káptalanfüredi Fürdőegyesület. Káptalanfüred, 2001. | ||
+ | *Schildmayer Ferenc: Káptalanfüred kialakulása. In. Új Almádi Újság. 1989. (1. évf.) 3. sz. 2. p. | ||
+ | *Tízévkönyv : Balatonalmádi 10 éves város. Balatonalmádi Város Önkormányzata. Balatonalmádi, 1999. | ||
+ | *Polniczky József: Káptalanfüred évtizedei képekben 1930-2000. Almádiért Közalapítvány 2011 | ||
+ | |||
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]] | [[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]] |
A lap jelenlegi, 2018. október 9., 11:40-kori változata
Balatonalmádi Értéktár - Kulturális örökség
A Káptalanfüredi Fürdőegyesület története 1937. április 8-án indult, ekkor tartották az alakuló ülést Budapesten a Magyar-Hollandi Biztosító Rt. tanácstermében. A Balaton parti településekre jellemző – köztük Almádira és Káptalanfüredre is -, hogy ekkor tájt fedezték fel, mint nyaraló hely. Így magyarázható, hogy Budapesten alakult egy olyan egyesület, amely tevékenysége Balaton parti helyhez kötődik és a tagjainak nagy része „csupán csak” villa tulajdonos volt, később közülük többen állandó lakók lettek.
A jegyzőkönyv szerint az egyesület tisztikarába választották dr. Vécsey Kálmán miniszteri tanácsost, dr Radványi Viktor apátkanonokot, Polniczky Lipót győri főispánt.
A megalakulás utáni évben (1938) a Belügyminisztérium 81233/1938.III.b. számú rendelete szerint a „Balatonkáptalanfüred” elnevezést megszűntette és azt „Káptalanfüredre” helyesbítette. Így a Fürdőegyesület is módosította az alapszabályát (1938. VIII. 6.), melyben rögzítette a hely új nevét és a Fürdőegyesület székhelyét is áthelyezte Budapestről Káptalanfüredre. Az új alapszabály 3.§ tartalmazta a fürdőegyesület célját: „Káptalanfüreden az együvé tartozás érzetét ápolni, a nyaralók szórakozását és társas érintkezését előmozdítani. Az egyesület működése emellett felöleli mindazon feladatokat, amelyek a fürdőtelep fejlesztését és a Balaton nagy általános érdekét szolgálja.” Az itt olvasható cél az elmúlt 81 évben erősítette a Káptalanfüredi városrész összetartozását.
1938-ban a Fürdőegyesület kérelmére a belügyminisztérium a 230797/1938. XIII. számú rendeletével Káptalanfüredet gyógy-, és üdülőhellyé nyilvánította, majd a fürdőtörvény alapján az Üdülőhelyi Bizottság feladatkörének ellátását is az egyesület választmányára bízta (200969/1940/XIII. sz hat.).
A háborús évek után megindult a közigazgatás újjá-, átalakítása, melynek egyik eredménye, hogy 1947. május 23-án Üdülőhelyi Bizottság újra szerveződött. Ekkor az egyesület 117 tagot tartott nyilván, a tisztikar 11 főből állt. 1948-as év fordulópont volt a szervezet életében, mert 11630/1948. Korm. rendelet 12.§. értelmében megszűntek a fürdőegyesületek, így a Káptalanfüredi Fürdőegyesületet is. A tanácsi rendszer kiépítésével 1950-ben a gyógy- és üdülőhelyi bizottságok is megszűntek. A vagyonuk állami tulajdonba került, a vagyon kezelését az illetékes tanács vette át. 1951. április 29-ig átadásra került az egyesület kezelésében lévő káptalanfüredi strand a Balatonalmádi Tanács VB. részére.
A fürdőegyesület életében lezárult egy korszak, s elmondhatjuk, hogy a szervezet tagjai 14 éven át tevékenyen vettek részt a településrész életében, melynek eredményei néhány példában az alábbiakban szerepelnek:
- a strand fűzfáinak ültetése
- útalapozási munkálatok
- a strand újjáépítése (1946-1947-1948)
- rendezvények szervezése pl.: „Örömtüzek” ünnepély
Ezt követően több mint 3 évtizedig nem volt Káptalanfürednek egyesületbe tömörült érdekképviselete, csupán az itt élő tanácstagok igyekeztek az üdülőtelep hasznos összekötői lenni a Balatonalmádi Tanácsban.
1990. augusztus 25-én megalakult egy új érdekképviseleti szervezet „Káptalanfüredi Baráti Kör” néven. 1992. júniusi 20-i közgyűlésen Kacskovics Lajos elnök indítványozta, hogy a Baráti Kör az 1948-ban megszűntetett Káptalanfüredi Fürdőegyesület, jogutódjaként kerüljön bejegyzésre. Az így újjáéledt egyesület 1993. december 2-tól tagja a Balatonparti Üdülő- és Fürdőegyesületek Szövetségének.
"A Káptalanfüredi Fürdőegyesület azon kevés civil szervezetek közé tartozik, amelynek múltja van. A történelemi szemszögből nézve a 81 év nem tűnik hosszúnak, viszont egy egyesület életében már „kor”-nak számít. S számít mindaz a munka, amelyet az évtizedek alatt az egyesület tagjai önkéntesen végeztek a településrészért, a településrész fejlődéséért és azért, hogy egy közösség létre jöjjön és élhető világot teremtsen."
A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján |
Hivatkozások
- Veszprém Megyei Levéltár
- Veszprém Érseki Levéltár
- Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1981. Veszprém Megyei Levéltár. Veszprém, 1982.
- Polniczky József: Káptalanfüred évtizedei 1930-2000. Káptalanfüredi Fürdőegyesület. Káptalanfüred, 2001.
- Schildmayer Ferenc: Káptalanfüred kialakulása. In. Új Almádi Újság. 1989. (1. évf.) 3. sz. 2. p.
- Tízévkönyv : Balatonalmádi 10 éves város. Balatonalmádi Város Önkormányzata. Balatonalmádi, 1999.
- Polniczky József: Káptalanfüred évtizedei képekben 1930-2000. Almádiért Közalapítvány 2011