„Szent Jobb kápolna” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
 
(70 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Balatonalmádi Értéktár}}
+
{{Epitett orokseg lap|szöveg=
 
+
 
{{InfoboxÉpület
 
{{InfoboxÉpület
 
|cím=Szent Jobb kápolna
 
|cím=Szent Jobb kápolna
|kép=Szentjobb1.jpg
+
|kép=Szentjobb2.jpg
 
|város=Balatonalmádi
 
|város=Balatonalmádi
 
|év=
 
|év=
10. sor: 9. sor:
 
|felújítva=1957
 
|felújítva=1957
 
}}
 
}}
==Története==
 
  
A budai királyi vár Zsigmond kápolnájából nyílt - a főoltár mögött - az a kápolna-fülke, amelyben 1901 és 1944 között Szent István Jobbját őrizték. A harcok során a vártemplom teljesen elpusztult, de a Szent Jobb kápolna – bár súlyosan megrongálódott – csodálatosan megmaradt, mert a királyi palota egy emelete ráomlott, romjaival eltakarta és a további teljes elpusztulástól megmentette. A kápolnát [http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3th_Miksa Róth Miksa] műhelyében készített Szent István aranymozaik díszítette, amelyet a millenniumra tervezett. A trónon ülő alak mellett két oldalt az Árpád sávos és a kettős keresztes címer látható. Érdekes ezen az ábrázoláson, hogy István király fején nem a ma ismert Szent Korona volt, hanem annak csupán a felső része, a Corona Latina. (Ily módon láthatjuk egyébként az Országház kupolacsarnokában is első királyunk szobrát.) Az arany üvegmozaik Róth Miksa műhelyében készült. Tizenkét esztendeig roskadozott terhével a romok alatt, míg az “utolsó órában” sikerült megmenteni a végső pusztulástól. Az ötvenes évek közepén Bicskei Karle János festőművész dolgozott a Szent Imre templom falképein, s ő értesítette az akkori plébánost, Dr. Pintér Sándort a budai vár romjai között rejlő, pusztulásra ítélt értékről. Az ő kezdeményezésére és szervező munkája eredményeként épült fel 1957-ben a Szent Jobb kápolna pontos mása a [[Szent Imre templom|Szent Imre plébániatemplom]] mellett. A boltozat mozaikját és a kápolna belső terének több részletét (az oltárt a tabernákulummal, a gyertyatartókat, a kovácsoltvas kaput és márvány keretét) hozzáértő kezek gondos munkával rekonstruálták a teherautókon ideszállított töredékekből.
+
=Története=
 +
A budai királyi vár Zsigmond kápolnájából nyílt - a főoltár mögött - az a kápolna-fülke, amelyben 1901 és 1944 között Szent István Jobbját őrizték. A harcok során a vártemplom teljesen elpusztult, de a Szent Jobb kápolna – bár súlyosan megrongálódott – csodálatosan megmaradt, mert a királyi palota egy emelete ráomlott, romjaival eltakarta és a további teljes elpusztulástól megmentette. A kápolnát a milleniumra [http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3th_Miksa Róth Miksa] műhelyében készített Szent István aranymozaik díszítették. A trónon ülő alak mellett két oldalt az Árpád sávos és a kettős keresztes címer látható. Érdekes ezen az ábrázoláson, hogy István király fején nem a ma ismert Szent Korona volt, hanem annak csupán a felső része, a Corona Latina. (Ily módon láthatjuk egyébként az Országház kupolacsarnokában is első királyunk szobrát.) Az arany üvegmozaik Róth Miksa műhelyében készült. Tizenkét esztendeig roskadozott terhével a romok alatt, míg az “utolsó órában” sikerült megmenteni a végső pusztulástól. Az ötvenes évek közepén Bicskei Karle János festőművész dolgozott a Szent Imre templom falképein, s ő értesítette az akkori plébánost, Dr. Pintér Sándort a budai vár romjai között rejlő, pusztulásra ítélt értékről. Az ő kezdeményezésére és szervező munkája eredményeként épült fel 1957-ben a Szent Jobb kápolna pontos mása a [[Szent Imre templom|Szent Imre plébániatemplom]] mellett. A boltozat mozaikját és a kápolna belső terének több részletét (az oltárt a tabernákulummal, a gyertyatartókat, a kovácsoltvas kaput és márvány keretét) hozzáértő kezek gondos munkával rekonstruálták a teherautókon ideszállított töredékekből.
  
==Az ereklyék==
+
[[Vajkai Aurél]] a Balatonalmádi és környéke című könyvben így írja le a  kápolna történetét:
 +
<blockquote>''"A kápolna eredetileg a budai Várban, a Várkápolna előtt állt, benne az államalapító I. István király épen maradt jobb kezét őrizte.''
 +
''A kápolna kupoláját díszítő muranoi üvegmozaikot Lotz Károly készítette. A nagy művésznek ez az egyetlen mozaikalkotása.''
 +
''A II. világháborús harcok során a Várkápolna teteje beomlott és teljesen elzárta a mellette lévő Szent Jobb kápolnát. Mindenki úgy hitte, hogy ez is teljesen tönkrement és tizenegy évig hozzá sem nyúltak a romokhoz. Pintér Sándor, Balatonalmádi plébános 1956-ban a romok között szemlélődve a porban csillogó kis kövekre lett figyelmes. Tovább kutatva eljutott a beomlásos részhez és azon áttörve legnagyobb ámulatára ott találta a Szent Jobb kápolnát csaknem teljesen sértetlenül. A ritka szépségű műemléket ezek után Almádi kapta meg. Veszely Géza tervei alapján a kápolnát milliméter pontossággal restaurálták. A huszonnégy mázsás kupolát az almádi kőművesek egészében emelték le és szállították teherautón új helyére. Itt 1957-ben szentelték fel és azóta vörösmárvány falaival, cararai márványból készült padlózatával és csodálatos kupolájával Almádi egyik legjelentősebb műemléke.''"<ref>Vajkai Aurél: Balatonalmádi és környéke. Útikönyv, p. 45-46.</ref></blockquote>
 +
 
 +
=Az ereklyék=
 
A plébánia és a kápolna történetének egyedülálló szépségű napja volt 2000. május 13, amikor a Szent Jobb ereklye egy napra visszatért eredeti őrzési helyére. A millenniumot záró ünnepségek részeként, 2001. augusztus 19-én a Szent Jobból származó ereklyét (fragmentumot) adományozott a kápolnának Szabó Géza kanonok, a Szent István bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre. Az utóbb kapott Szent Imre- és Boldog Gizella-ereklyékkel ismét együtt van Balatonalmádiban az első Magyar Szent Család.
 
A plébánia és a kápolna történetének egyedülálló szépségű napja volt 2000. május 13, amikor a Szent Jobb ereklye egy napra visszatért eredeti őrzési helyére. A millenniumot záró ünnepségek részeként, 2001. augusztus 19-én a Szent Jobból származó ereklyét (fragmentumot) adományozott a kápolnának Szabó Géza kanonok, a Szent István bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre. Az utóbb kapott Szent Imre- és Boldog Gizella-ereklyékkel ismét együtt van Balatonalmádiban az első Magyar Szent Család.
 
  
 
{{Indoklás
 
{{Indoklás
|igazítás=right
+
|igazítás=center
|méret=80
+
|méret=100
 
|indoklás=A mozaik egyedülálló művészettörténeti értéket képvisel, az épület a Szent Jobb eredeti őrzőhelye volt, egyedi történelmi emlékhelyként ma már Szent István családjának valamennyi tagjától őriz ereklyét. A város, a turisztikai egyesület és a Honismereti és Városszépítő kör nagy hangsúlyt fektet ezen értékek minél szélesebb körű megismertetésére.
 
|indoklás=A mozaik egyedülálló művészettörténeti értéket képvisel, az épület a Szent Jobb eredeti őrzőhelye volt, egyedi történelmi emlékhelyként ma már Szent István családjának valamennyi tagjától őriz ereklyét. A város, a turisztikai egyesület és a Honismereti és Városszépítő kör nagy hangsúlyt fektet ezen értékek minél szélesebb körű megismertetésére.
 +
|címer=Cimer.jpg
 +
|település=Balatonalmádi
 +
|határozat= 1/2014. (II. 24.) VÉBH sz.
 
}}
 
}}
 +
-
 +
=Hivatkozások=
 +
<references/>
  
==Hivatkozások==
+
*[http://www.digicart.hu/vs_photos/krpano/szt-jobb-kapolna.html Szent Jobb Kápolna gömbpanorámás felvétele]
 
*[http://mienkahaz.blog.hu/2012/07/23/a_balatonalmadi_szent_jobb_kapolna_tortenete A balatonalmádi Szent Jobb kápolna története]
 
*[http://mienkahaz.blog.hu/2012/07/23/a_balatonalmadi_szent_jobb_kapolna_tortenete A balatonalmádi Szent Jobb kápolna története]
 
*[http://www.almadiplebania.hu/historiadomus A Szent Jobb kápolna eredete és Balatonalmádiba kerülése]
 
*[http://www.almadiplebania.hu/historiadomus A Szent Jobb kápolna eredete és Balatonalmádiba kerülése]
 
+
*[http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/2015/NepH150613_11.pdf N. Kósa Judit: Feltámadás Almádiban. Népszabadság (2015) 73. évf. 137. sz. 11. p.]
 +
*Szabó János: Megmentett történelem : Hogyan került a Szent Jobb kápolna Balatonalmádiba? Magyar Krónika. 2015. 8. sz. p. 120-121.
 +
}}
  
 
[[Category:Egyházi_épületek]][[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]
 
[[Category:Egyházi_épületek]][[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

A lap jelenlegi, 2018. április 26., 10:22-kori változata

Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség

Szent Jobb kápolna
Szentjobb2.jpg
Helye: Balatonalmádi
Építési adatok
Építés éve :
Építtető:
Tulajdonos:
Felújítva : 1957



Története

A budai királyi vár Zsigmond kápolnájából nyílt - a főoltár mögött - az a kápolna-fülke, amelyben 1901 és 1944 között Szent István Jobbját őrizték. A harcok során a vártemplom teljesen elpusztult, de a Szent Jobb kápolna – bár súlyosan megrongálódott – csodálatosan megmaradt, mert a királyi palota egy emelete ráomlott, romjaival eltakarta és a további teljes elpusztulástól megmentette. A kápolnát a milleniumra Róth Miksa műhelyében készített Szent István aranymozaik díszítették. A trónon ülő alak mellett két oldalt az Árpád sávos és a kettős keresztes címer látható. Érdekes ezen az ábrázoláson, hogy István király fején nem a ma ismert Szent Korona volt, hanem annak csupán a felső része, a Corona Latina. (Ily módon láthatjuk egyébként az Országház kupolacsarnokában is első királyunk szobrát.) Az arany üvegmozaik Róth Miksa műhelyében készült. Tizenkét esztendeig roskadozott terhével a romok alatt, míg az “utolsó órában” sikerült megmenteni a végső pusztulástól. Az ötvenes évek közepén Bicskei Karle János festőművész dolgozott a Szent Imre templom falképein, s ő értesítette az akkori plébánost, Dr. Pintér Sándort a budai vár romjai között rejlő, pusztulásra ítélt értékről. Az ő kezdeményezésére és szervező munkája eredményeként épült fel 1957-ben a Szent Jobb kápolna pontos mása a Szent Imre plébániatemplom mellett. A boltozat mozaikját és a kápolna belső terének több részletét (az oltárt a tabernákulummal, a gyertyatartókat, a kovácsoltvas kaput és márvány keretét) hozzáértő kezek gondos munkával rekonstruálták a teherautókon ideszállított töredékekből.

Vajkai Aurél a Balatonalmádi és környéke című könyvben így írja le a kápolna történetét:

"A kápolna eredetileg a budai Várban, a Várkápolna előtt állt, benne az államalapító I. István király épen maradt jobb kezét őrizte.

A kápolna kupoláját díszítő muranoi üvegmozaikot Lotz Károly készítette. A nagy művésznek ez az egyetlen mozaikalkotása.

A II. világháborús harcok során a Várkápolna teteje beomlott és teljesen elzárta a mellette lévő Szent Jobb kápolnát. Mindenki úgy hitte, hogy ez is teljesen tönkrement és tizenegy évig hozzá sem nyúltak a romokhoz. Pintér Sándor, Balatonalmádi plébános 1956-ban a romok között szemlélődve a porban csillogó kis kövekre lett figyelmes. Tovább kutatva eljutott a beomlásos részhez és azon áttörve legnagyobb ámulatára ott találta a Szent Jobb kápolnát csaknem teljesen sértetlenül. A ritka szépségű műemléket ezek után Almádi kapta meg. Veszely Géza tervei alapján a kápolnát milliméter pontossággal restaurálták. A huszonnégy mázsás kupolát az almádi kőművesek egészében emelték le és szállították teherautón új helyére. Itt 1957-ben szentelték fel és azóta vörösmárvány falaival, cararai márványból készült padlózatával és csodálatos kupolájával Almádi egyik legjelentősebb műemléke."[1]

Az ereklyék

A plébánia és a kápolna történetének egyedülálló szépségű napja volt 2000. május 13, amikor a Szent Jobb ereklye egy napra visszatért eredeti őrzési helyére. A millenniumot záró ünnepségek részeként, 2001. augusztus 19-én a Szent Jobból származó ereklyét (fragmentumot) adományozott a kápolnának Szabó Géza kanonok, a Szent István bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre. Az utóbb kapott Szent Imre- és Boldog Gizella-ereklyékkel ismét együtt van Balatonalmádiban az első Magyar Szent Család.

Cimer.jpg
"A mozaik egyedülálló művészettörténeti értéket képvisel, az épület a Szent Jobb eredeti őrzőhelye volt, egyedi történelmi emlékhelyként ma már Szent István családjának valamennyi tagjától őriz ereklyét. A város, a turisztikai egyesület és a Honismereti és Városszépítő kör nagy hangsúlyt fektet ezen értékek minél szélesebb körű megismertetésére."

A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 1/2014. (II. 24.) VÉBH sz. határozata alapján

-

Hivatkozások

  1. Vajkai Aurél: Balatonalmádi és környéke. Útikönyv, p. 45-46.