„1919-ben Zircen kiadott szükségpénzek” változatai közötti eltérés
| 7. sor: | 7. sor: | ||
A megyében a Zirci Járási Takarékpénztár adott ki 10 és 20 koronás pénztári-jegyet 1919. augusztus 12-én, amelyet a kibocsátón kívül a gőzmalomban, a fogyasztási szövetkezet üzletében és mészárszékében fogadtak el. Számozott, Véssey József igazgatósági elnök facsimile aláírásával, de ismert kitöltetlen példány is. A hátoldala üres. Az eddig ismert példányok számozása alapján feltételezhető, hogy a 10 koronást 10000 korona, a 20 koronást 10 vagy 20000 korona értékben bocsátották ki. | A megyében a Zirci Járási Takarékpénztár adott ki 10 és 20 koronás pénztári-jegyet 1919. augusztus 12-én, amelyet a kibocsátón kívül a gőzmalomban, a fogyasztási szövetkezet üzletében és mészárszékében fogadtak el. Számozott, Véssey József igazgatósági elnök facsimile aláírásával, de ismert kitöltetlen példány is. A hátoldala üres. Az eddig ismert példányok számozása alapján feltételezhető, hogy a 10 koronást 10000 korona, a 20 koronást 10 vagy 20000 korona értékben bocsátották ki. | ||
| − | "A legnagyobb pénzügyi gondot az aprópénzhiány okozta. Az Osztrák–Magyar Bank ugyanis még 1916-ban bevonta a nemesfém, nikkel és réz érméket; vas-, ill. papírpénzekkel való felváltásuk azonban lassan haladt, majd a forradalmak következtében végleg abbamaradt. A kialakult helyzet súlyosságát mutatják a központi szervekhez küldött jelentések, sürgető táviratok. Közülük az Athenaeum Rt. vezetőinek – múzeumunkban található – 1919 májusi leveléből idézünk: | + | "A legnagyobb pénzügyi gondot az aprópénzhiány okozta. Az Osztrák–Magyar Bank ugyanis még 1916-ban bevonta a nemesfém, nikkel és réz érméket; vas-, ill. papírpénzekkel való felváltásuk azonban lassan haladt, majd a forradalmak következtében végleg abbamaradt. A kialakult helyzet súlyosságát mutatják a központi szervekhez küldött jelentések, sürgető táviratok. Közülük az Athenaeum Rt. vezetőinek – múzeumunkban (Magyar Munkásmozgalmi Múzeum numizmatikai gyűjteménye) található – 1919 májusi leveléből idézünk: |
„Ezer munkást foglalkoztató nyomdai intézetünk a kis bankópénz hiánya miatt képtelen a munkásokat szombaton kifizetni... szíveskedjenek valamely úton-módon intézkedni, hogy aprópénzhez juthassunk, mert ha munkásainkat szombaton kifizetni nem tudjuk... ez esetben az intézet további működése veszélyeztetve van...“ | „Ezer munkást foglalkoztató nyomdai intézetünk a kis bankópénz hiánya miatt képtelen a munkásokat szombaton kifizetni... szíveskedjenek valamely úton-módon intézkedni, hogy aprópénzhez juthassunk, mert ha munkásainkat szombaton kifizetni nem tudjuk... ez esetben az intézet további működése veszélyeztetve van...“ | ||
A lap jelenlegi, 2018. március 2., 09:03-kori változata
Zirc Értéktár - Kulturális örökség
A megyében a Zirci Járási Takarékpénztár adott ki 10 és 20 koronás pénztári-jegyet 1919. augusztus 12-én, amelyet a kibocsátón kívül a gőzmalomban, a fogyasztási szövetkezet üzletében és mészárszékében fogadtak el. Számozott, Véssey József igazgatósági elnök facsimile aláírásával, de ismert kitöltetlen példány is. A hátoldala üres. Az eddig ismert példányok számozása alapján feltételezhető, hogy a 10 koronást 10000 korona, a 20 koronást 10 vagy 20000 korona értékben bocsátották ki.
"A legnagyobb pénzügyi gondot az aprópénzhiány okozta. Az Osztrák–Magyar Bank ugyanis még 1916-ban bevonta a nemesfém, nikkel és réz érméket; vas-, ill. papírpénzekkel való felváltásuk azonban lassan haladt, majd a forradalmak következtében végleg abbamaradt. A kialakult helyzet súlyosságát mutatják a központi szervekhez küldött jelentések, sürgető táviratok. Közülük az Athenaeum Rt. vezetőinek – múzeumunkban (Magyar Munkásmozgalmi Múzeum numizmatikai gyűjteménye) található – 1919 májusi leveléből idézünk:
„Ezer munkást foglalkoztató nyomdai intézetünk a kis bankópénz hiánya miatt képtelen a munkásokat szombaton kifizetni... szíveskedjenek valamely úton-módon intézkedni, hogy aprópénzhez juthassunk, mert ha munkásainkat szombaton kifizetni nem tudjuk... ez esetben az intézet további működése veszélyeztetve van...“
Ilyen körülmények között – kivétel nélkül helyi kezdeményezésre – születtek meg az elsősorban kis címletű (filléres, 1–2–5 koronás) szükségpénzek. E két esztendő alatt több mint 100 városi hatóság, üzem, sőt magánszemélyek kiadásában, közel 300 címlet jelent meg. Közös jellemzőjük a viszonylag kevés példányszám, valamint a térben és időben korlátozott használat. Szövegük feltünteti, hogy mely törvényhatóságnál vagy üzemben kerültek forgalomba, és megjelöli a törvényes fizetőeszközre való visszaváltás határnapját is, mivel általában egy-egy banknál letett fedezettel bírtak. Kézzel írottak is akadtak köztük. Ezért kiadóik számozással, aláírással, sokszor felülbélyegzéssel védekeztek a hamisítás ellen."
 |
"A Zirci Járási Takarékpénztár által 1919-ben kiadott pénzhelyettesítő szükségpénzek fontos szerepet töltöttek be az I. Világháborút követő súlyos gazdasági időszak kezelésében."
A Zirc Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján |
Forrás
- Elek Miklós helytörténeti kutató, numizmatikus (Balatonfüred)
- NAGY László G.: Szükségpénzek 1918–19-ben
