„Zirc története” változatai közötti eltérés
a |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | Nevének eredete: src=szív vagy crk=kis templom vagy zsirec=makkoló | |
| − | + | Régészeti kutatások leleteiből arra lehet következtetni, hogy a Bakony hegység régen gyéren lakott terület volt. Bizonyos részeit erdők sűrűje, az "irdatlan" földrajzi környezet miatt az emeber csak nehezen tudta meghódítani. Római kori leletek a Magas-Bakonyban elsősorban az Aquincum felé vezető utak mentén találhatók. Az Árpádházi-királyok idejében ez a vidék király birtok (erdőispánság) lett, ahol volt királyi vadászkastély, ill. udvarház. Ebben az udvarházba hozták a mosoni kapunál sebesülten elfogott I. András királyt, aki 1061-ben itt is halt meg. | |
| − | + | Ám Zirc alapítása évének az 1182. évet tekinthetjük, amikor III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból elindulnak a cisztercita rend tagjai, hogy létrehozzák bakonyi apátságukat. Feltehetően ez az előbb említett udvarház volt a francia szerzetesek elsú, ideiglenes otthona, amíg a templomukat és kolostorukat fel nem építették. | |
| − | Zirc gazdasági és kulturális jelentőségét közel két és fél évszázadon át a ciszterci rend határozta meg. Ám a francia műveltségű monostor ahárom és fél évszázad múltával elenyészett. A váltakozó magyar-török harcok következtében az egykor virágzó település lakatlanná vált. Újraalapítása a XVIII. század elején következett be. Zirc második honfoglalói az 1710-1720közötti években érkeztek meg, az akkori Poroszországhoz tartozó heinrichaui ciszterci anyamonostorból. A szerzetesek és a velük érkezett kézművesek, földműveek teremtették újjá monostorukat és a települést. 1814-től Zirc lett az a ciszterci rend magyarországi központja, szerzetesei tanárok voltak. A múlt század végére Zirc lakossága megkétszereződött: az itt lakók iparosok és bányászok lettek. | + | Zirc gazdasági és kulturális jelentőségét közel két és fél évszázadon át a ciszterci rend határozta meg. Ám a francia műveltségű monostor ahárom és fél évszázad múltával elenyészett. A váltakozó magyar-török harcok következtében az egykor virágzó település lakatlanná vált. Újraalapítása a XVIII. század elején következett be. Zirc második honfoglalói az 1710-1720közötti években érkeztek meg, az akkori Poroszországhoz tartozó heinrichaui ciszterci anyamonostorból. A szerzetesek és a velük érkezett kézművesek, földműveek teremtették újjá monostorukat és a települést. 1814-től Zirc lett az a ciszterci rend magyarországi központja, szerzetesei tanárok voltak. A múlt század végére Zirc lakossága megkétszereződött: az itt lakók iparosok és bányászok lettek. |
| − | ==Forrás== | + | == Forrás == |
| − | Illés Ferenc és Dr. Tóth Sándor: Zirc és környéke. | + | Illés Ferenc és Dr. Tóth Sándor: Zirc és környéke. |
| + | |||
| + | Zirc története. Horváth Konstantin. Veszprém : Egyházmegyei Könyvnyomda, 1930. | ||
[[Category:Zirc]] | [[Category:Zirc]] | ||
A lap 2011. március 18., 14:54-kori változata
Nevének eredete: src=szív vagy crk=kis templom vagy zsirec=makkoló
Régészeti kutatások leleteiből arra lehet következtetni, hogy a Bakony hegység régen gyéren lakott terület volt. Bizonyos részeit erdők sűrűje, az "irdatlan" földrajzi környezet miatt az emeber csak nehezen tudta meghódítani. Római kori leletek a Magas-Bakonyban elsősorban az Aquincum felé vezető utak mentén találhatók. Az Árpádházi-királyok idejében ez a vidék király birtok (erdőispánság) lett, ahol volt királyi vadászkastély, ill. udvarház. Ebben az udvarházba hozták a mosoni kapunál sebesülten elfogott I. András királyt, aki 1061-ben itt is halt meg.
Ám Zirc alapítása évének az 1182. évet tekinthetjük, amikor III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból elindulnak a cisztercita rend tagjai, hogy létrehozzák bakonyi apátságukat. Feltehetően ez az előbb említett udvarház volt a francia szerzetesek elsú, ideiglenes otthona, amíg a templomukat és kolostorukat fel nem építették.
Zirc gazdasági és kulturális jelentőségét közel két és fél évszázadon át a ciszterci rend határozta meg. Ám a francia műveltségű monostor ahárom és fél évszázad múltával elenyészett. A váltakozó magyar-török harcok következtében az egykor virágzó település lakatlanná vált. Újraalapítása a XVIII. század elején következett be. Zirc második honfoglalói az 1710-1720közötti években érkeztek meg, az akkori Poroszországhoz tartozó heinrichaui ciszterci anyamonostorból. A szerzetesek és a velük érkezett kézművesek, földműveek teremtették újjá monostorukat és a települést. 1814-től Zirc lett az a ciszterci rend magyarországi központja, szerzetesei tanárok voltak. A múlt század végére Zirc lakossága megkétszereződött: az itt lakók iparosok és bányászok lettek.
Forrás
Illés Ferenc és Dr. Tóth Sándor: Zirc és környéke.
Zirc története. Horváth Konstantin. Veszprém : Egyházmegyei Könyvnyomda, 1930.
