„Fábián Gábor” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
a (Új oldal, tartalma: „(Vörösberény, 1795. dec. 28. - Arad, 1877. dec. 10.) író, műfordító. Somogyi Gedeon unokaöccse, Fábián József fia. === Élete === Veszprémben, Pozson...”) |
a |
||
| (6 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | ([[Vörösberény]], 1795. | + | {{InfoboxSzemély |
| + | |név=Fábián Gábor | ||
| + | |kép=Fabian_Gabor.jpg | ||
| + | |település=Vörösberény | ||
| + | |dátum=1795. december 28. | ||
| + | |elhunyt=Arad | ||
| + | |halálozási idő=1877. december 10 | ||
| + | |foglalkozása=író, műfordító | ||
| + | }} | ||
| + | ([[Vörösberény]], 1795. december 28. - Arad, 1877. december 10.) író, műfordító. Somogyi Gedeon unokaöccse, [[Fábián József]] fia. | ||
| + | |||
| + | == Élete == | ||
| − | |||
Veszprémben, Pozsonyban és Pápán tanult, 1821-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1826-1838 között a Bohus család uradalmi ügyvédje Világoson. A Magyar Tudós Társaság 1832-ben levelező-, 1835-ben rendes tagjává választotta, 1862-től a Kisfaludy Társaság tagja. A szabadságharc idején sajtóbizottsági elnök, az aradi vészbíróság tagja, országgyűlési képviselő, majd a hétszemélyes törvényszék bírája. A bukás után fogságba került, majd Aradra internálták. 1867-1869-ben ismét országgyűlési képviselő volt. 1869-től visszavonulva csak a költészetnek élt. Írói pályáján nagy hatással volt rá édesapja, a nagy műveltségű vörösberényi, majd tótvázsonyi lelkész, valamint anyai nagybátyja. Költeményei, filológiai és esztétikai dolgozatai, latin, perzsa és modern nyelvekből való fordításai révén vált neve ismertté. | Veszprémben, Pozsonyban és Pápán tanult, 1821-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1826-1838 között a Bohus család uradalmi ügyvédje Világoson. A Magyar Tudós Társaság 1832-ben levelező-, 1835-ben rendes tagjává választotta, 1862-től a Kisfaludy Társaság tagja. A szabadságharc idején sajtóbizottsági elnök, az aradi vészbíróság tagja, országgyűlési képviselő, majd a hétszemélyes törvényszék bírája. A bukás után fogságba került, majd Aradra internálták. 1867-1869-ben ismét országgyűlési képviselő volt. 1869-től visszavonulva csak a költészetnek élt. Írói pályáján nagy hatással volt rá édesapja, a nagy műveltségű vörösberényi, majd tótvázsonyi lelkész, valamint anyai nagybátyja. Költeményei, filológiai és esztétikai dolgozatai, latin, perzsa és modern nyelvekből való fordításai révén vált neve ismertté. | ||
| − | + | == Munkái == | |
| − | + | ||
| − | + | *Hafiz Divánjából. Pest, 1824. | |
| − | + | *Ossián énekei. Buda, 1833. | |
| − | + | *Arad vármegye leírása, historiai, geographiai és statisztikai tekintetben. Pest, a835. | |
| − | + | *M. T. Cicero összes leveleiből időrendes sorozatban. Pest, 1861-1864. | |
| + | *Fábián Gábor levelezése. (Közli: KARA Győző.) = ItK, 1893. 2. sz. | ||
| + | |||
| + | == Irodalom == | ||
| + | |||
| + | *ZICHY Antal: Emlékbeszéd Fábián Gábor felett. Pest, 1888. (MTA emlékbeszédek, 5. Köt. 1. Füz.) | ||
| + | *JANCSÓ Benedek: Fábián Gábor élete és irodalmi működése. Arad, 1885. | ||
| + | *A fiatal Vörösmarty levelezése íróbarátaival. Budapest, 1987. | ||
| + | |||
| + | == Külső hivatkozás == | ||
| − | + | [http://mek.niif.hu/03600/03630/html/f/f04955.htm Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái] | |
| − | : | + | |
| − | : | + | |
| − | + | ||
| − | + | {{DEFAULTSORT:Fabian Gabor}} | |
| − | {{ | + | |
| − | [[ | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]][[Category:Balatonalmádi]] |
A lap jelenlegi, 2017. május 5., 17:35-kori változata
| Fábián Gábor | |||||
| |||||
| Született: | Vörösberény | ||||
| 1795. december 28. | |||||
| Elhunyt: | Arad | ||||
| 1877. december 10 | |||||
| Pályafutása | |||||
| Foglalkozása: | író, műfordító | ||||
(Vörösberény, 1795. december 28. - Arad, 1877. december 10.) író, műfordító. Somogyi Gedeon unokaöccse, Fábián József fia.
Tartalomjegyzék
Élete
Veszprémben, Pozsonyban és Pápán tanult, 1821-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1826-1838 között a Bohus család uradalmi ügyvédje Világoson. A Magyar Tudós Társaság 1832-ben levelező-, 1835-ben rendes tagjává választotta, 1862-től a Kisfaludy Társaság tagja. A szabadságharc idején sajtóbizottsági elnök, az aradi vészbíróság tagja, országgyűlési képviselő, majd a hétszemélyes törvényszék bírája. A bukás után fogságba került, majd Aradra internálták. 1867-1869-ben ismét országgyűlési képviselő volt. 1869-től visszavonulva csak a költészetnek élt. Írói pályáján nagy hatással volt rá édesapja, a nagy műveltségű vörösberényi, majd tótvázsonyi lelkész, valamint anyai nagybátyja. Költeményei, filológiai és esztétikai dolgozatai, latin, perzsa és modern nyelvekből való fordításai révén vált neve ismertté.
Munkái
- Hafiz Divánjából. Pest, 1824.
- Ossián énekei. Buda, 1833.
- Arad vármegye leírása, historiai, geographiai és statisztikai tekintetben. Pest, a835.
- M. T. Cicero összes leveleiből időrendes sorozatban. Pest, 1861-1864.
- Fábián Gábor levelezése. (Közli: KARA Győző.) = ItK, 1893. 2. sz.
Irodalom
- ZICHY Antal: Emlékbeszéd Fábián Gábor felett. Pest, 1888. (MTA emlékbeszédek, 5. Köt. 1. Füz.)
- JANCSÓ Benedek: Fábián Gábor élete és irodalmi működése. Arad, 1885.
- A fiatal Vörösmarty levelezése íróbarátaival. Budapest, 1987.
