„Településközpont - városközpont... II. rész” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
Az I. rész zárómondatában említett épületek a világháború kezdetéig felépültek. A háború időszaka és az utána következett zavaros gazdasági helyzet, a hatalmas infláció, az 1920-as évek elejéig visszavettették az építési tevékenységet. | Az I. rész zárómondatában említett épületek a világháború kezdetéig felépültek. A háború időszaka és az utána következett zavaros gazdasági helyzet, a hatalmas infláció, az 1920-as évek elejéig visszavettették az építési tevékenységet. | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:1923_terkepreszlet_kozpont.jpg|thumb|Térképrészlet 1923-ból]] |
A mellékelt 1923. évben készült kataszteri térképrészleten látható, hogy az elképzelt községközpont miként formálódott, azaz a kialakított parcellák lényegében beépítésre kerültek. Mindezek ellenére, a térség szűkös volta miatt nem vált központjává Balatonalmádi községnek, bár a közigazgatás helye a községháza, 1989-ig az eredeti funkciójának megfelelően működött, de már a teljes épületre kiterjedően. | A mellékelt 1923. évben készült kataszteri térképrészleten látható, hogy az elképzelt községközpont miként formálódott, azaz a kialakított parcellák lényegében beépítésre kerültek. Mindezek ellenére, a térség szűkös volta miatt nem vált központjává Balatonalmádi községnek, bár a közigazgatás helye a községháza, 1989-ig az eredeti funkciójának megfelelően működött, de már a teljes épületre kiterjedően. | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:1929_terkepreszlet_kozpont.jpg|thumb|left|Térképrészlet 1929-ből]] |
A Börgönd-Tapolca vasútvonal 1909. július 9.-én történt megnyitásával, a Balaton északi partján lévő települések számára településszerkezeti szempontból teljesen új helyzet teremtődött. Nevezetesen azzal, hogy a legtöbb helyen a Balaton közvetlen közelében építették meg a vasutat, így csak a településeknek a szélét, vagy még azt sem érintette a régen várt vasút. Például: Balatonakarattya, Balatonkenese, Vörösberény, Almádi, Alsóörs, Lovas, Palóznak, Csopak (Balatonkövesd), de Balatonfüred sajátos helyzete sem jelentett lényegi kivételt. Magától értetődik, hogy az új állomásépületek a vasúttal együtt a part közelében létesültek. A mai Baross Gábor út és Óvári út, valamint a vasúti pálya közötti terület ebben az időben úgyszólván beépítetlen volt. Az állomás épületével és az előtte elterülő tekintélyes szabad térrel adottak voltak az új községközpont kialakulásának feltételei. Az 1920-as évek közepe körül szinte egy lendülettel megtörtént az állomás előtti térség beépítése, létrehozva Almádi település központját. | A Börgönd-Tapolca vasútvonal 1909. július 9.-én történt megnyitásával, a Balaton északi partján lévő települések számára településszerkezeti szempontból teljesen új helyzet teremtődött. Nevezetesen azzal, hogy a legtöbb helyen a Balaton közvetlen közelében építették meg a vasutat, így csak a településeknek a szélét, vagy még azt sem érintette a régen várt vasút. Például: Balatonakarattya, Balatonkenese, Vörösberény, Almádi, Alsóörs, Lovas, Palóznak, Csopak (Balatonkövesd), de Balatonfüred sajátos helyzete sem jelentett lényegi kivételt. Magától értetődik, hogy az új állomásépületek a vasúttal együtt a part közelében létesültek. A mai Baross Gábor út és Óvári út, valamint a vasúti pálya közötti terület ebben az időben úgyszólván beépítetlen volt. Az állomás épületével és az előtte elterülő tekintélyes szabad térrel adottak voltak az új községközpont kialakulásának feltételei. Az 1920-as évek közepe körül szinte egy lendülettel megtörtént az állomás előtti térség beépítése, létrehozva Almádi település központját. | ||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
==Forrás== | ==Forrás== | ||
| − | [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1999. (11. évf.) 8. sz. 2. p. | + | [[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1999/UAU_1999_08.pdf 1999. (11. évf.) 8. sz. 2. p.] |
| + | |||
| + | ==Külső hivatkozás== | ||
| + | <references/> | ||
[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | ||
[[Category:Balatonalmádi]] | [[Category:Balatonalmádi]] | ||
A lap jelenlegi, 2017. március 14., 16:50-kori változata
Az I. rész zárómondatában említett épületek a világháború kezdetéig felépültek. A háború időszaka és az utána következett zavaros gazdasági helyzet, a hatalmas infláció, az 1920-as évek elejéig visszavettették az építési tevékenységet.
A mellékelt 1923. évben készült kataszteri térképrészleten látható, hogy az elképzelt községközpont miként formálódott, azaz a kialakított parcellák lényegében beépítésre kerültek. Mindezek ellenére, a térség szűkös volta miatt nem vált központjává Balatonalmádi községnek, bár a közigazgatás helye a községháza, 1989-ig az eredeti funkciójának megfelelően működött, de már a teljes épületre kiterjedően.
A Börgönd-Tapolca vasútvonal 1909. július 9.-én történt megnyitásával, a Balaton északi partján lévő települések számára településszerkezeti szempontból teljesen új helyzet teremtődött. Nevezetesen azzal, hogy a legtöbb helyen a Balaton közvetlen közelében építették meg a vasutat, így csak a településeknek a szélét, vagy még azt sem érintette a régen várt vasút. Például: Balatonakarattya, Balatonkenese, Vörösberény, Almádi, Alsóörs, Lovas, Palóznak, Csopak (Balatonkövesd), de Balatonfüred sajátos helyzete sem jelentett lényegi kivételt. Magától értetődik, hogy az új állomásépületek a vasúttal együtt a part közelében létesültek. A mai Baross Gábor út és Óvári út, valamint a vasúti pálya közötti terület ebben az időben úgyszólván beépítetlen volt. Az állomás épületével és az előtte elterülő tekintélyes szabad térrel adottak voltak az új községközpont kialakulásának feltételei. Az 1920-as évek közepe körül szinte egy lendülettel megtörtént az állomás előtti térség beépítése, létrehozva Almádi település központját.
Ekkor épült meg az Abbázia szálloda (ma Tulipán szálló), a Pannónia Otthon épületei (lebontásra kerültek, helyükön az Auróra étterem épület áll), a Hungária szálloda épülete (ma a Városháza épülete). Ugyanebben az időszakban az 1930-as évek elejéig beépült a község akkori főutcájának, a Baross Gábor útnak az Óvári és Jókai utcák alatti szakasza. Ezt a tényt jól érzékelteti az 1929-ben kiadott „Balatonalmádi-fürdő” térképe.
A mára kialakult központ nem igazán „központos” elhelyezkedésű, hanem T-formájú és két nagy forgalmú út találkozásából áll, ami számos, e cikk kereteit meszsze meghaladó problémát vet fel.
E vázlatos áttekintés csak részleteit villanthatja fel egy elég hosszú - közel 100 éves - fejlődési szakasznak, aminek a végeredménye a mai városközpontunk minden előnyével és hátrányával együtt, de emellett mégiscsak alapja kell, hogy legyen a jövő ez irányú elképzeléseinek.
Kapcsolódó cikkek
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1999. (11. évf.) 8. sz. 2. p.
