„Az almádi kálváriáról” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | ||
| − | + | [[Image:1928_terkep_kalvaria.jpg|thumb|Az 1928-ban kiadott Almádi térkép részlete]] | |
| − | + | [[Image:Kalvaria_rajz.jpg|thumb|left|A kálváriáról 1932-ben készült rajz]] | |
| − | [[Image: | + | |
A mai Ferenczy Károly utca helyén állt az egykori kálvária. Almádi kálváriaként említik az irodalmi adatok, holott az Alsóörs közigazgatási területén volt. Az egyik legautentikusabb irodalmi forrás a dr. Dornyai Béla és dr. Vigyázó János „Balaton és környéke” című, 1934-ben kiadott útikalauz. Ebben a 31. sz.. Balatonalmádi-Káptalantelep-Alsóörs kiránduló út leírásában említi a híres almádi csárdát és így ír a kálváriáról: | A mai Ferenczy Károly utca helyén állt az egykori kálvária. Almádi kálváriaként említik az irodalmi adatok, holott az Alsóörs közigazgatási területén volt. Az egyik legautentikusabb irodalmi forrás a dr. Dornyai Béla és dr. Vigyázó János „Balaton és környéke” című, 1934-ben kiadott útikalauz. Ebben a 31. sz.. Balatonalmádi-Káptalantelep-Alsóörs kiránduló út leírásában említi a híres almádi csárdát és így ír a kálváriáról: | ||
''„Közelében van igen szép helyen az Óvári kálvária. Ezt csinosan parkozott kertjével együtt a budapesti angolkisasszonyok üdülőtelepének (szépen fekvő emeletes ház) engedte át dr. Óvári Ferenc(szép kilátással a fürdőtelepre).'' | ''„Közelében van igen szép helyen az Óvári kálvária. Ezt csinosan parkozott kertjével együtt a budapesti angolkisasszonyok üdülőtelepének (szépen fekvő emeletes ház) engedte át dr. Óvári Ferenc(szép kilátással a fürdőtelepre).'' | ||
| − | |||
| − | |||
Az említett útikalauzban látható egy ''„Fayl 932”'' datálású, szabadkézi rajz, mint korabeli ábrázolás. Az 1893-ban állított kereszt, a jóval későbben létesített kálvária része lett. | Az említett útikalauzban látható egy ''„Fayl 932”'' datálású, szabadkézi rajz, mint korabeli ábrázolás. Az 1893-ban állított kereszt, a jóval későbben létesített kálvária része lett. | ||
A lap jelenlegi, 2016. december 9., 18:21-kori változata
A mai Ferenczy Károly utca helyén állt az egykori kálvária. Almádi kálváriaként említik az irodalmi adatok, holott az Alsóörs közigazgatási területén volt. Az egyik legautentikusabb irodalmi forrás a dr. Dornyai Béla és dr. Vigyázó János „Balaton és környéke” című, 1934-ben kiadott útikalauz. Ebben a 31. sz.. Balatonalmádi-Káptalantelep-Alsóörs kiránduló út leírásában említi a híres almádi csárdát és így ír a kálváriáról:
„Közelében van igen szép helyen az Óvári kálvária. Ezt csinosan parkozott kertjével együtt a budapesti angolkisasszonyok üdülőtelepének (szépen fekvő emeletes ház) engedte át dr. Óvári Ferenc(szép kilátással a fürdőtelepre).
Az említett útikalauzban látható egy „Fayl 932” datálású, szabadkézi rajz, mint korabeli ábrázolás. Az 1893-ban állított kereszt, a jóval későbben létesített kálvária része lett.
Egy 1905 körül kiadott képes levelezőlapon szereplő felírás: „Régi csárda – Sétány az Óvári kereszthez” látható. Előzőekből megállapítható, hogy dr. Óvári Ferencnek volt köze, mind a kereszthez, mind a későbben kialakított kálváriához. Kétségtelenül Alsóörs község területén volt a kálvária mégis mint Almádi kálvária néven vált közismerté. Ennek magyarázata talán abban rejlik, hogy dr. Óvári almádi kötődése oly nagymértékű volt, hogy minden ami a nevével összefüggött egyúttal Almádihoz is kötődött.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2006. (18. évf.) 3. sz. 2. p.
