„Ries István” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb RIES István (Küngös, 1885. nov. 14.–Vác, 1950. szept. 15.) jogász, politikus. =Élete= Gyermekként Budapestre került, ott jár...”)
 
a
 
1. sor: 1. sor:
[[Image:RIES_István.jpg|thumb]]
+
[[Image:RIES_Istvan.jpg|200px|thumb]]
  
RIES István (Küngös, 1885. nov. 14.–Vác, 1950. szept. 15.) jogász, politikus.
+
RIES István (Küngös, 1885. november 14. – Vác, 1950. szeptember 15.) jogász, politikus.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
10. sor: 10. sor:
  
 
*A magyar sport reneszánszának története 1896-tól napjainkig. Budapest, 1932.
 
*A magyar sport reneszánszának története 1896-tól napjainkig. Budapest, 1932.
*STRASSENREITER Erzsébet: ~. = Párttört. Közlem, 1986. 1. sz.
+
*STRASSENREITER Erzsébet: Ries István. = Párttörténeti Közlemény, 1986. 1. sz.
*E. FEHÉR Pál: A Szocializmus főmunkatársa. ~ születésének századik évfordulóján. = Élet és Irodalom, 1985. 46. sz.
+
*E. FEHÉR Pál: A Szocializmus főmunkatársa. Ries István születésének századik évfordulóján. = Élet és Irodalom, 1985. 46. sz.
 
*Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944–1945. Budapest, 1994.
 
*Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944–1945. Budapest, 1994.
  
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2016. november 30., 19:02-kori változata

RIES Istvan.jpg

RIES István (Küngös, 1885. november 14. – Vác, 1950. szeptember 15.) jogász, politikus.

Élete

Gyermekként Budapestre került, ott járta iskoláit, szerzett jogi diplomát. 1912-ben a szakvizsgák letétele után ügyvédi irodát nyitott a VII. kerületben. Egyetemi hallgató korában tagja a Galilei Körnek, később a Társadalomtudományi Társaságnak. Az első világháborúban katona, majd hadifogoly. A Tanácsköztársaság idején pártiskolai előadó, később a Vörös Hadsereg katonája. A bukás után néhány hónapot Bécsben töltött, hazatérte után ügyvéd, a népbiztosok perében védő. 1924-től a Szociáldemokrata Párt tagja, a harmincas évek közepén a VIII. kerületi szervezet elnöke, 1938 és 1948 között az országos vezetőség tagja. A német megszállás alatt illegalitásban élt. 1945. április 2-ától, 1950-ig tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd az Országgyűlésnek. 1947-től tagja az Országgyűlés politikai bizottságának. 1947–1950-es években igazságügy-miniszter, vezetője és elnöke több nemzetközi és hazai szervezetnek, szövetségnek. 1948-ban a SZDP főtitkárhelyettese, a két párt egyesülése után is vezetőségi tag. 1950. július 7-én koholt vádak alapján letartóztatták, a börtönben máig tisztázatlan körülmények között halt meg. 1956-ban rehabilitálták. A Magyar Futballbírák Testületének ügyésze, társelnöke, 1932 után elnöke, aranyjelvényes játékvezető.

Irodalom

  • A magyar sport reneszánszának története 1896-tól napjainkig. Budapest, 1932.
  • STRASSENREITER Erzsébet: Ries István. = Párttörténeti Közlemény, 1986. 1. sz.
  • E. FEHÉR Pál: A Szocializmus főmunkatársa. Ries István születésének századik évfordulóján. = Élet és Irodalom, 1985. 46. sz.
  • Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944–1945. Budapest, 1994.