„Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház” változatai közötti eltérés
| (5 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | == | + | == A múzeum története: == |
| + | Az 1990-ben megválasztott önkormányzati képviselő-testület egyhangú döntéssel fogadta el azt az előterjesztést, amely Reguly Antal szülőházát és a barokk lakóházzal szerves egységet képező földszintes épületegyüttest jelölte ki a népi kultúra értékmentő, értékmegőrző intézménye helyszínévé. | ||
| − | + | A védett műemlék épületet 1766-ban [[Dubniczay István|Dubniczay István]] veszprémi éneklő kanonok építette és úgy végrendelkezett, hogy a lakóházat halála után a ciszterci apátságra hagyományozza. Az épületet 1946 után államosították, így került az önkormányzat tulajdonába. A műemlék lakóházat és a hozzáépült földszintes épületet is többször, engedély nélkül átalakították, amelynek következtében a belső terek elveszítették műemlékértéküket, a földszintes épület udvari homlokzatának eltűnt a szép íves, tornácos jellege. | |
| − | + | 1992-től az épület új funkciójához szükséges átalakításokat úgy tervezték meg, hogy a lakóház első emeletének belső tereiben visszaálljon az eredetihez közeli rend. 1992. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit a Reguly Antal Múzeum. Alig több mint fél év alatt a szülőház első emeletét sikerült kiállítóhellyé alakítani, ahol a Bakony népművészete című állandó kiállítás anyaga kapott ideiglenesen helyet. Közben gyarapodott a Reguly életéről, utazásairól, tudományos kutatásairól is a bemutatható dokumentumok sora, amiket a tudós szülőházának első emeletén a kiállítás forgatókönyvének rendezőelvei szerint helyeztek el. | |
| − | + | 1996. december 7-én Észak Kőrösi-Csomája hazaköltözött címmel nyílt kiállítás 140 négyzetméteren. A magyarság őshazáját, a finnugor rokonságot nyolc évig kutató '''Reguly Antal életútjáról''' szóló állandó kiállítás elnyerte a múzeum látogatóinak tetszését. A vendégkönyvbe írt szövegekből az derül ki, hogy nagyon sokan Zircen találkoztak először a nagy tudós nevével és ismerkedtek meg tudományos munkásságával. A kiállítás anyagát a kész tervek alapján főképpen néprajzi tárgyakkal szeretnék gyarapítani, mivel az anyag nagyobb része írásos dokumentáció és a XIX. század első feléből származó több metszet. | |
| − | Illés Ferenc: A | + | Reguly Antal jogi diplomát szerzett Budapesten, de jogászként egyetlen percet sem dolgozott. Tudós barátainak, szüleinek írt leveleiből is egyértelműen kivehető, hogy etnográfusnak vallotta magát. |
| + | |||
| + | 1997. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között megnyílt a "'''Bakony népművészete'''" című állandó kiállítás, Reguly szülőházának padlásterében (160 nm). Hét tartalmi egységben látható a kiállított anyag: a bakonyi pásztorművészet, a népi kendermunka eszközei és a végtermékek, a bakonyi fazekasok remekei, a paraszti tisztaszoba, a kovácsok míves munkadarabjai, a sokoldalú háziipar és azoknak a tárgyaknak a kiállítása, amelyek a népi kismesterségek műhelyeiben készültek. Látható a padlástér gerendaszerkezete is, ami szerves részét alkotja a kiállításnak. (A zirci, bakonyi ácsok dicsérete.) | ||
| + | |||
| + | A Bakony népművészete című kiállítás előkészületeivel, rendezésének folyamatával egy időben sikerült elindítani a bakonyi népi kismesterségek műhelyeinek a kialakítását, felszereléseinek megteremtését. | ||
| + | |||
| + | Ahogy gyarapodtak a '''népi kismesterségek műhelyei''', és alkalmassá váltak a forgószínpadszerű foglalkozások biztosítására, egyre többen igényelték a népi kézműves foglalkozásokat. (A műhelyek területe 400 nm.) Az intézmény látogatottsága évről évre növekszik, 2001 nyarán a XII. Kárpát-medencei regös-cserkésztábor 300 diákját és vezetőit látták vendégül az intézményben. A műhelyek mesterei türelmesen, szeretettel adták át tudásukat a vendégeknek. | ||
| + | |||
| + | Mit is ajánlhat a látogatóknak a jövőben a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház? | ||
| + | |||
| + | Reguly élete, utazásai, tudományos kutatásai, a Bakony népművészete c. állandó kiállítások megtekintését és a Bakonyi népi kismesterségek bemutatóit, mesterségek gyakorlását, a fazekas, a szövő, a fűzvessző, a csuhé, a gyékény, a népi bőrös, a kovács, a bognár, a mézeskalács, a gyertyaöntő, a méhész barkács műhelyekben. Pihenésként ajánlják a bakonyi népdalok, népmesék tanulását, de van lehetőség klasszikus zene hallgatására is. Az intézmény Zirc egyik sajátos profilú szellemi központja, ahol a népi kultúra értékeinek ápolása mellett székhelyet adott a TIT Reguly Társaságnak, a Békefi Antal Bakonyi Honismereti és Művelődési Társaskörnek és a Magas-Bakonyi Méhész Egyesületnek. A felsorolt civil szervezetek a Reguly Múzeum épületében tartják azokat a rendezvényeiket, amelyek folyamatos működésüket jelentik. Bér Júlia zirci születésű grafikus, festőművész alkotószobájának az alapítását (2001). Itt őrzik a Zircnek adományozott alkotásokat, amelyekről hiteles katalógus készült. A kiállított művek, a művésznő munkaeszközei ébren tartják bennünk a képzőművészet szeretetét, ápolását. | ||
| + | |||
| + | A TIT Reguly Társaság és a Békefi Társaskör közös tagsága szeptembertől májusig szervez havonta egy-egy alkalommal összejöveteleket, amelyeken tudományos igényességgel váltanak szót különböző témákról a résztvevők. | ||
| + | Honlap: http://regulymuzeum.hu/ | ||
| + | |||
| + | == Forrás: == | ||
| + | |||
| + | Illés Ferenc: A Reguly Antal Múzeum története I. In.: Zirc és Vidéke 2002. 1 szám | ||
Illés Ferenc: A természettudományi múzeum története II. (téves cím, elírás) In.: Zirc és Vidéke 2002. 3 szám | Illés Ferenc: A természettudományi múzeum története II. (téves cím, elírás) In.: Zirc és Vidéke 2002. 3 szám | ||
[[Category:Zirc]][[Category:Múzeum]] | [[Category:Zirc]][[Category:Múzeum]] | ||
A lap jelenlegi, 2016. november 23., 15:50-kori változata
A múzeum története:
Az 1990-ben megválasztott önkormányzati képviselő-testület egyhangú döntéssel fogadta el azt az előterjesztést, amely Reguly Antal szülőházát és a barokk lakóházzal szerves egységet képező földszintes épületegyüttest jelölte ki a népi kultúra értékmentő, értékmegőrző intézménye helyszínévé.
A védett műemlék épületet 1766-ban Dubniczay István veszprémi éneklő kanonok építette és úgy végrendelkezett, hogy a lakóházat halála után a ciszterci apátságra hagyományozza. Az épületet 1946 után államosították, így került az önkormányzat tulajdonába. A műemlék lakóházat és a hozzáépült földszintes épületet is többször, engedély nélkül átalakították, amelynek következtében a belső terek elveszítették műemlékértéküket, a földszintes épület udvari homlokzatának eltűnt a szép íves, tornácos jellege.
1992-től az épület új funkciójához szükséges átalakításokat úgy tervezték meg, hogy a lakóház első emeletének belső tereiben visszaálljon az eredetihez közeli rend. 1992. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit a Reguly Antal Múzeum. Alig több mint fél év alatt a szülőház első emeletét sikerült kiállítóhellyé alakítani, ahol a Bakony népművészete című állandó kiállítás anyaga kapott ideiglenesen helyet. Közben gyarapodott a Reguly életéről, utazásairól, tudományos kutatásairól is a bemutatható dokumentumok sora, amiket a tudós szülőházának első emeletén a kiállítás forgatókönyvének rendezőelvei szerint helyeztek el.
1996. december 7-én Észak Kőrösi-Csomája hazaköltözött címmel nyílt kiállítás 140 négyzetméteren. A magyarság őshazáját, a finnugor rokonságot nyolc évig kutató Reguly Antal életútjáról szóló állandó kiállítás elnyerte a múzeum látogatóinak tetszését. A vendégkönyvbe írt szövegekből az derül ki, hogy nagyon sokan Zircen találkoztak először a nagy tudós nevével és ismerkedtek meg tudományos munkásságával. A kiállítás anyagát a kész tervek alapján főképpen néprajzi tárgyakkal szeretnék gyarapítani, mivel az anyag nagyobb része írásos dokumentáció és a XIX. század első feléből származó több metszet.
Reguly Antal jogi diplomát szerzett Budapesten, de jogászként egyetlen percet sem dolgozott. Tudós barátainak, szüleinek írt leveleiből is egyértelműen kivehető, hogy etnográfusnak vallotta magát.
1997. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között megnyílt a "Bakony népművészete" című állandó kiállítás, Reguly szülőházának padlásterében (160 nm). Hét tartalmi egységben látható a kiállított anyag: a bakonyi pásztorművészet, a népi kendermunka eszközei és a végtermékek, a bakonyi fazekasok remekei, a paraszti tisztaszoba, a kovácsok míves munkadarabjai, a sokoldalú háziipar és azoknak a tárgyaknak a kiállítása, amelyek a népi kismesterségek műhelyeiben készültek. Látható a padlástér gerendaszerkezete is, ami szerves részét alkotja a kiállításnak. (A zirci, bakonyi ácsok dicsérete.)
A Bakony népművészete című kiállítás előkészületeivel, rendezésének folyamatával egy időben sikerült elindítani a bakonyi népi kismesterségek műhelyeinek a kialakítását, felszereléseinek megteremtését.
Ahogy gyarapodtak a népi kismesterségek műhelyei, és alkalmassá váltak a forgószínpadszerű foglalkozások biztosítására, egyre többen igényelték a népi kézműves foglalkozásokat. (A műhelyek területe 400 nm.) Az intézmény látogatottsága évről évre növekszik, 2001 nyarán a XII. Kárpát-medencei regös-cserkésztábor 300 diákját és vezetőit látták vendégül az intézményben. A műhelyek mesterei türelmesen, szeretettel adták át tudásukat a vendégeknek.
Mit is ajánlhat a látogatóknak a jövőben a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház?
Reguly élete, utazásai, tudományos kutatásai, a Bakony népművészete c. állandó kiállítások megtekintését és a Bakonyi népi kismesterségek bemutatóit, mesterségek gyakorlását, a fazekas, a szövő, a fűzvessző, a csuhé, a gyékény, a népi bőrös, a kovács, a bognár, a mézeskalács, a gyertyaöntő, a méhész barkács műhelyekben. Pihenésként ajánlják a bakonyi népdalok, népmesék tanulását, de van lehetőség klasszikus zene hallgatására is. Az intézmény Zirc egyik sajátos profilú szellemi központja, ahol a népi kultúra értékeinek ápolása mellett székhelyet adott a TIT Reguly Társaságnak, a Békefi Antal Bakonyi Honismereti és Művelődési Társaskörnek és a Magas-Bakonyi Méhész Egyesületnek. A felsorolt civil szervezetek a Reguly Múzeum épületében tartják azokat a rendezvényeiket, amelyek folyamatos működésüket jelentik. Bér Júlia zirci születésű grafikus, festőművész alkotószobájának az alapítását (2001). Itt őrzik a Zircnek adományozott alkotásokat, amelyekről hiteles katalógus készült. A kiállított művek, a művésznő munkaeszközei ébren tartják bennünk a képzőművészet szeretetét, ápolását.
A TIT Reguly Társaság és a Békefi Társaskör közös tagsága szeptembertől májusig szervez havonta egy-egy alkalommal összejöveteleket, amelyeken tudományos igényességgel váltanak szót különböző témákról a résztvevők. Honlap: http://regulymuzeum.hu/
Forrás:
Illés Ferenc: A Reguly Antal Múzeum története I. In.: Zirc és Vidéke 2002. 1 szám
Illés Ferenc: A természettudományi múzeum története II. (téves cím, elírás) In.: Zirc és Vidéke 2002. 3 szám
