„A Sió csatorna történetéből... (II. rész)” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
 
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
[[Image:Sio_csatorna_megnyitas.jpg|thumb|Az ünnepélyre kiadott füzet címlapja]]
 
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
 
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
  
12. sor: 13. sor:
  
 
''Bognár János“''
 
''Bognár János“''
 
[[Image:Sió_csatorna_megnyitás.jpg|thumb|Az ünnepélyre kiadott füzet címlapja]]
 
  
 
A szerződés létrejött, a munkát elvégezték, amit az előbbi irat hátsó oldalán a következők szerint igazol Bognár János.
 
A szerződés létrejött, a munkát elvégezték, amit az előbbi irat hátsó oldalán a következők szerint igazol Bognár János.
21. sor: 20. sor:
 
A munka 127 öl, kb. 235 méter kiterjedésű Sió szakaszra vonatkozott, de nem tudjuk a csatorna melyik részén készült a tisztogatás. Pamuk falu, ahol a szerződés keltezve van, mintegy 30 km-re fekszik a Sió csatornától, valamint az sem ismeretes, ki volt a “Tekintetes Illésné Asszonyság“ akinek a nevében eljárt Bognár János. Tehát csupán az a biztos, hogy akkoriban volt Sió csatorna, és valamilyen célt szolgált. Legvalószínűbb, hogy malmokat hajtott felduzzasztott vize.''
 
A munka 127 öl, kb. 235 méter kiterjedésű Sió szakaszra vonatkozott, de nem tudjuk a csatorna melyik részén készült a tisztogatás. Pamuk falu, ahol a szerződés keltezve van, mintegy 30 km-re fekszik a Sió csatornától, valamint az sem ismeretes, ki volt a “Tekintetes Illésné Asszonyság“ akinek a nevében eljárt Bognár János. Tehát csupán az a biztos, hogy akkoriban volt Sió csatorna, és valamilyen célt szolgált. Legvalószínűbb, hogy malmokat hajtott felduzzasztott vize.''
  
[[Image:Sió_térkép.jpg|thumb|left|Térképrészlet az elkészült Sió csatornáról]]
+
[[Image:Sio_terkep.jpg|thumb|left|Térképrészlet az elkészült Sió csatornáról]]
  
 
Mint már szó esett róla az 1862. augusztus 28-i füredi értekezleten meghozták a szükséges döntést a Sió szabályozására. A munka elkészültével 1863 októberében került sor az ünnepélyes megnyitásra, amelyen “egy társulati tag” (személye nem ismert) a ''“A Balaton és Sió szabályozása történelmének vázlata”'' című előadásában részletesen ismertette a folyamatot. A26 oldalas füzet ismertetésére nincs lehetőségünk. Az előadó visszatekint az 1825-27. évi Sárvíz csatorna (ebbe ömlik a Sió) szabályozására vonatkozó törvényre mint kezdetre és az azóta történt eseményekre. Végül hat pontban összegezi a nagyszabású munka eredményeit a következők szerint.
 
Mint már szó esett róla az 1862. augusztus 28-i füredi értekezleten meghozták a szükséges döntést a Sió szabályozására. A munka elkészültével 1863 októberében került sor az ünnepélyes megnyitásra, amelyen “egy társulati tag” (személye nem ismert) a ''“A Balaton és Sió szabályozása történelmének vázlata”'' című előadásában részletesen ismertette a folyamatot. A26 oldalas füzet ismertetésére nincs lehetőségünk. Az előadó visszatekint az 1825-27. évi Sárvíz csatorna (ebbe ömlik a Sió) szabályozására vonatkozó törvényre mint kezdetre és az azóta történt eseményekre. Végül hat pontban összegezi a nagyszabású munka eredményeit a következők szerint.
44. sor: 43. sor:
  
 
Remélhetőleg ez a rövid áttekintés képet ad a Balaton-környék történetének egy kis szeletéről.  
 
Remélhetőleg ez a rövid áttekintés képet ad a Balaton-környék történetének egy kis szeletéről.  
 +
 +
==Kapcsolódó cikkek==
 +
*[[A Sió csatorna történetéből... (I. rész)]]
  
 
==Forrás==
 
==Forrás==
  
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2002. (14. évf.) 4. sz. 2. o.
+
[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2002/UAU_2002_04.pdf 2002. (14. évf.) 4. sz. 2. p.]
 +
 
 +
==Külső hivatkozás==
 +
<references/>
  
 
{{DEFAULTSORT:Sio csatorna történetéből II.}}
 
{{DEFAULTSORT:Sio csatorna történetéből II.}}
[[Category:Cikk, tanulmányok]]
+
[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 
[[Category:Balatonalmádi]]
 
[[Category:Balatonalmádi]]

A lap jelenlegi, 2016. október 15., 16:22-kori változata

Az ünnepélyre kiadott füzet címlapja
Írta: Schildmayer Ferenc

A Sió csatorna meglétét igazolja egy 1817. évben kelt szerződés, amelyik a csatorna tisztítására vonatkozik. Az írás így szól:

„Conractus“

„Melly Szerént én az Tettes (Tekintetes) Aszszonyságom parantsolatjábol Vámosi Árok Mecöket meg fogadtam olly formán, hogy Eök Sio árkát a melly már egisen el tellet, és sok károkat okozván meg tisztogassák emberüen Silességére nizve tizenegy Suk (láb), a mely ugy kivántatott, mivel a partja nagyon be düledezett, méllységére pedig a mind a viz folása kivánni fogja, a melly munkájokért öl-számra fogadván öliért ki alkudtam, az az ugy értvén, hogy minden ölért 1 forentot fogunk Nekik adni, de egyebet Semmit se italt, se ételt.

Költ Pamukon 23 Jun. 1817

Tettes Illésné Aszszonyság Gazdája

Bognár János“

A szerződés létrejött, a munkát elvégezték, amit az előbbi irat hátsó oldalán a következők szerint igazol Bognár János.

„A Mirisen (mérésen) az Tettes Aszszonyságnak a Gazdája is jelen volt, és találtatott Az T.Aszság (Aszszonyság) riszire 86 öl Az Én Aszgom (Asszonyságom) riszire pedig 41 a melly már ki is vagyon füzetve.“

A munka 127 öl, kb. 235 méter kiterjedésű Sió szakaszra vonatkozott, de nem tudjuk a csatorna melyik részén készült a tisztogatás. Pamuk falu, ahol a szerződés keltezve van, mintegy 30 km-re fekszik a Sió csatornától, valamint az sem ismeretes, ki volt a “Tekintetes Illésné Asszonyság“ akinek a nevében eljárt Bognár János. Tehát csupán az a biztos, hogy akkoriban volt Sió csatorna, és valamilyen célt szolgált. Legvalószínűbb, hogy malmokat hajtott felduzzasztott vize.

Térképrészlet az elkészült Sió csatornáról

Mint már szó esett róla az 1862. augusztus 28-i füredi értekezleten meghozták a szükséges döntést a Sió szabályozására. A munka elkészültével 1863 októberében került sor az ünnepélyes megnyitásra, amelyen “egy társulati tag” (személye nem ismert) a “A Balaton és Sió szabályozása történelmének vázlata” című előadásában részletesen ismertette a folyamatot. A26 oldalas füzet ismertetésére nincs lehetőségünk. Az előadó visszatekint az 1825-27. évi Sárvíz csatorna (ebbe ömlik a Sió) szabályozására vonatkozó törvényre mint kezdetre és az azóta történt eseményekre. Végül hat pontban összegezi a nagyszabású munka eredményeit a következők szerint.

“Ezekben foglalvák a Balaton, és Sió szabályozásának történelmi adatai melyekből következő nagyszerű hazai és így országos hasznú eredmények merülnek fel; és pedig;

I.) A Dunának a Balatonnali egy szabad hajókázó csatorna általi közvetlen összeköttetése.

II.) A Balaton menti mocsároknak, melyek a leszállítandó víz által nyerendő térrel együtt körülbelül 34000 holdakat tesznek, kiszárittatása.

III.) A 4000 holdakra terjedő Sióberki posványoknak lecsapolása.

IV.) A déli vaspályának, mely hazánkban az adriai tengerhez vezető egyetlen vonal, és így közlekedési és kereskedelmi tekintetben mindenesetre a legfontosabb, a jégtorlaszok általi károktóli mentesítése.

V.) A Balaton- Füredi fürdőhelylyeli közlekedésnek biztos és kényelmes megkönynyítése; végre

VI.) Azon elvitázhatlan tekintet: hogy az előbbi posványokat termékeny földek, és viruló rétek fogván felváltani, ez által nemcsak a nemzetgazdászat fog nagy mérvben emelkedni, hanem a Balaton környéke is, mindenesetre még szebbé, és regényesbé emeltetni fog.”

Zárszóként a “Főtisztelendő Benedekrendi Szerzet”-nek mond köszönetet a következő szavakkal “…melynek hazai ügyeink körül szent István első apostoli királyunk országlása óta oly sok és bokros érdemei vannak…”

Ehhez tudni kell, hogy az időben a Szent Benedek rend birtoka volt Siófok (akkor Fok) és Balatonfüred (akkor Savanyúvíz).

Remélhetőleg ez a rövid áttekintés képet ad a Balaton-környék történetének egy kis szeletéről.

Kapcsolódó cikkek

Forrás

Új Almádi Újság[1] 2002. (14. évf.) 4. sz. 2. p.

Külső hivatkozás

  1. Új Almádi Újság honlapja