„A Sió csatorna történetéből... (II. rész)” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
+ | [[Image:Sio_csatorna_megnyitas.jpg|thumb|Az ünnepélyre kiadott füzet címlapja]] | ||
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | ||
12. sor: | 13. sor: | ||
''Bognár János“'' | ''Bognár János“'' | ||
− | |||
− | |||
A szerződés létrejött, a munkát elvégezték, amit az előbbi irat hátsó oldalán a következők szerint igazol Bognár János. | A szerződés létrejött, a munkát elvégezték, amit az előbbi irat hátsó oldalán a következők szerint igazol Bognár János. | ||
21. sor: | 20. sor: | ||
A munka 127 öl, kb. 235 méter kiterjedésű Sió szakaszra vonatkozott, de nem tudjuk a csatorna melyik részén készült a tisztogatás. Pamuk falu, ahol a szerződés keltezve van, mintegy 30 km-re fekszik a Sió csatornától, valamint az sem ismeretes, ki volt a “Tekintetes Illésné Asszonyság“ akinek a nevében eljárt Bognár János. Tehát csupán az a biztos, hogy akkoriban volt Sió csatorna, és valamilyen célt szolgált. Legvalószínűbb, hogy malmokat hajtott felduzzasztott vize.'' | A munka 127 öl, kb. 235 méter kiterjedésű Sió szakaszra vonatkozott, de nem tudjuk a csatorna melyik részén készült a tisztogatás. Pamuk falu, ahol a szerződés keltezve van, mintegy 30 km-re fekszik a Sió csatornától, valamint az sem ismeretes, ki volt a “Tekintetes Illésné Asszonyság“ akinek a nevében eljárt Bognár János. Tehát csupán az a biztos, hogy akkoriban volt Sió csatorna, és valamilyen célt szolgált. Legvalószínűbb, hogy malmokat hajtott felduzzasztott vize.'' | ||
− | [[Image: | + | [[Image:Sio_terkep.jpg|thumb|left|Térképrészlet az elkészült Sió csatornáról]] |
Mint már szó esett róla az 1862. augusztus 28-i füredi értekezleten meghozták a szükséges döntést a Sió szabályozására. A munka elkészültével 1863 októberében került sor az ünnepélyes megnyitásra, amelyen “egy társulati tag” (személye nem ismert) a ''“A Balaton és Sió szabályozása történelmének vázlata”'' című előadásában részletesen ismertette a folyamatot. A26 oldalas füzet ismertetésére nincs lehetőségünk. Az előadó visszatekint az 1825-27. évi Sárvíz csatorna (ebbe ömlik a Sió) szabályozására vonatkozó törvényre mint kezdetre és az azóta történt eseményekre. Végül hat pontban összegezi a nagyszabású munka eredményeit a következők szerint. | Mint már szó esett róla az 1862. augusztus 28-i füredi értekezleten meghozták a szükséges döntést a Sió szabályozására. A munka elkészültével 1863 októberében került sor az ünnepélyes megnyitásra, amelyen “egy társulati tag” (személye nem ismert) a ''“A Balaton és Sió szabályozása történelmének vázlata”'' című előadásában részletesen ismertette a folyamatot. A26 oldalas füzet ismertetésére nincs lehetőségünk. Az előadó visszatekint az 1825-27. évi Sárvíz csatorna (ebbe ömlik a Sió) szabályozására vonatkozó törvényre mint kezdetre és az azóta történt eseményekre. Végül hat pontban összegezi a nagyszabású munka eredményeit a következők szerint. | ||
44. sor: | 43. sor: | ||
Remélhetőleg ez a rövid áttekintés képet ad a Balaton-környék történetének egy kis szeletéről. | Remélhetőleg ez a rövid áttekintés képet ad a Balaton-környék történetének egy kis szeletéről. | ||
+ | |||
+ | ==Kapcsolódó cikkek== | ||
+ | *[[A Sió csatorna történetéből... (I. rész)]] | ||
==Forrás== | ==Forrás== | ||
− | [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2002. (14. évf.) 4. sz. 2. | + | [[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2002/UAU_2002_04.pdf 2002. (14. évf.) 4. sz. 2. p.] |
+ | |||
+ | ==Külső hivatkozás== | ||
+ | <references/> | ||
{{DEFAULTSORT:Sio csatorna történetéből II.}} | {{DEFAULTSORT:Sio csatorna történetéből II.}} | ||
− | [[Category: | + | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] |
[[Category:Balatonalmádi]] | [[Category:Balatonalmádi]] |
A lap jelenlegi, 2016. október 15., 16:22-kori változata
A Sió csatorna meglétét igazolja egy 1817. évben kelt szerződés, amelyik a csatorna tisztítására vonatkozik. Az írás így szól:
„Conractus“
„Melly Szerént én az Tettes (Tekintetes) Aszszonyságom parantsolatjábol Vámosi Árok Mecöket meg fogadtam olly formán, hogy Eök Sio árkát a melly már egisen el tellet, és sok károkat okozván meg tisztogassák emberüen Silességére nizve tizenegy Suk (láb), a mely ugy kivántatott, mivel a partja nagyon be düledezett, méllységére pedig a mind a viz folása kivánni fogja, a melly munkájokért öl-számra fogadván öliért ki alkudtam, az az ugy értvén, hogy minden ölért 1 forentot fogunk Nekik adni, de egyebet Semmit se italt, se ételt.
Költ Pamukon 23 Jun. 1817
Tettes Illésné Aszszonyság Gazdája
Bognár János“
A szerződés létrejött, a munkát elvégezték, amit az előbbi irat hátsó oldalán a következők szerint igazol Bognár János.
„A Mirisen (mérésen) az Tettes Aszszonyságnak a Gazdája is jelen volt, és találtatott Az T.Aszság (Aszszonyság) riszire 86 öl Az Én Aszgom (Asszonyságom) riszire pedig 41 a melly már ki is vagyon füzetve.“
A munka 127 öl, kb. 235 méter kiterjedésű Sió szakaszra vonatkozott, de nem tudjuk a csatorna melyik részén készült a tisztogatás. Pamuk falu, ahol a szerződés keltezve van, mintegy 30 km-re fekszik a Sió csatornától, valamint az sem ismeretes, ki volt a “Tekintetes Illésné Asszonyság“ akinek a nevében eljárt Bognár János. Tehát csupán az a biztos, hogy akkoriban volt Sió csatorna, és valamilyen célt szolgált. Legvalószínűbb, hogy malmokat hajtott felduzzasztott vize.
Mint már szó esett róla az 1862. augusztus 28-i füredi értekezleten meghozták a szükséges döntést a Sió szabályozására. A munka elkészültével 1863 októberében került sor az ünnepélyes megnyitásra, amelyen “egy társulati tag” (személye nem ismert) a “A Balaton és Sió szabályozása történelmének vázlata” című előadásában részletesen ismertette a folyamatot. A26 oldalas füzet ismertetésére nincs lehetőségünk. Az előadó visszatekint az 1825-27. évi Sárvíz csatorna (ebbe ömlik a Sió) szabályozására vonatkozó törvényre mint kezdetre és az azóta történt eseményekre. Végül hat pontban összegezi a nagyszabású munka eredményeit a következők szerint.
“Ezekben foglalvák a Balaton, és Sió szabályozásának történelmi adatai melyekből következő nagyszerű hazai és így országos hasznú eredmények merülnek fel; és pedig;
I.) A Dunának a Balatonnali egy szabad hajókázó csatorna általi közvetlen összeköttetése.
II.) A Balaton menti mocsároknak, melyek a leszállítandó víz által nyerendő térrel együtt körülbelül 34000 holdakat tesznek, kiszárittatása.
III.) A 4000 holdakra terjedő Sióberki posványoknak lecsapolása.
IV.) A déli vaspályának, mely hazánkban az adriai tengerhez vezető egyetlen vonal, és így közlekedési és kereskedelmi tekintetben mindenesetre a legfontosabb, a jégtorlaszok általi károktóli mentesítése.
V.) A Balaton- Füredi fürdőhelylyeli közlekedésnek biztos és kényelmes megkönynyítése; végre
VI.) Azon elvitázhatlan tekintet: hogy az előbbi posványokat termékeny földek, és viruló rétek fogván felváltani, ez által nemcsak a nemzetgazdászat fog nagy mérvben emelkedni, hanem a Balaton környéke is, mindenesetre még szebbé, és regényesbé emeltetni fog.”
Zárszóként a “Főtisztelendő Benedekrendi Szerzet”-nek mond köszönetet a következő szavakkal “…melynek hazai ügyeink körül szent István első apostoli királyunk országlása óta oly sok és bokros érdemei vannak…”
Ehhez tudni kell, hogy az időben a Szent Benedek rend birtoka volt Siófok (akkor Fok) és Balatonfüred (akkor Savanyúvíz).
Remélhetőleg ez a rövid áttekintés képet ad a Balaton-környék történetének egy kis szeletéről.
Kapcsolódó cikkek
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2002. (14. évf.) 4. sz. 2. p.