„Csernák László” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb CSERNÁK László, Chernac László (Pápa, 1740. szept. 1.-Deventer, Hollandia, 1816. máj. 5.) orvos, fizikus, matematikus. Tanulm...”)
 
a
 
1. sor: 1. sor:
[[Image:Csernák_László.jpg|thumb]]
+
[[Image:Csernak_Laszlo.jpg|200px|thumb]]
  
CSERNÁK László, Chernac László (Pápa, 1740. szept. 1.-Deventer, Hollandia, 1816. máj. 5.) orvos, fizikus, matematikus. Tanulmányait a debreceni ref. kollégiumban végezte, majd 25 éves korában ösztöndíjjal külföldre ment és nyolcéves tanulmányútja során holland, német, osztrák egyetemeket látogatott. 1759 és 1766 között Debrecenben volt könyvtárőr, preceptor, prézens, ill. a kollégium szeniorja. 1773-ban Groningenben orvos és 1775-ben bölcsészdoktori vizsgát tett. Még ebben az évben meghívták a hollandiai Deventer gimnáziumába a filozófia és a matematika tanárának. 1779-től 1782-ig ugyanitt rektor. 1816-ban ment nyugdíjba. A 70-es évektől kezdve több orvosi és fizikai témájú értekezést publikált. Fizikai műveiben a halmazállapot-változással és a látens hő kérdéskörével foglalkozott. 1811-ben saját költségén adta ki a több mint ezer oldalas Cribrum Arithmeticum címü törzsszámtáblázatot, melyről a kor jeles matematikusa Gauss is elismerő bírálatot írt.  
+
CSERNÁK László, Chernac László (Pápa, 1740. szept. 1.-Deventer, Hollandia, 1816. máj. 5.) orvos, fizikus, matematikus.  
 +
 
 +
Tanulmányait a debreceni ref. kollégiumban végezte, majd 25 éves korában ösztöndíjjal külföldre ment és nyolcéves tanulmányútja során holland, német, osztrák egyetemeket látogatott. 1759 és 1766 között Debrecenben volt könyvtárőr, preceptor, prézens, ill. a kollégium szeniorja. 1773-ban Groningenben orvos és 1775-ben bölcsészdoktori vizsgát tett. Még ebben az évben meghívták a hollandiai Deventer gimnáziumába a filozófia és a matematika tanárának. 1779-től 1782-ig ugyanitt rektor. 1816-ban ment nyugdíjba. A 70-es évektől kezdve több orvosi és fizikai témájú értekezést publikált. Fizikai műveiben a halmazállapot-változással és a látens hő kérdéskörével foglalkozott. 1811-ben saját költségén adta ki a több mint ezer oldalas Cribrum Arithmeticum címü törzsszámtáblázatot, melyről a kor jeles matematikusa Gauss is elismerő bírálatot írt.  
  
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
  
*SÁRVÁRY Pál: Néhai ~... = Tud. Gyűjt, 1817. 6. füzet.
+
*SÁRVÁRY Pál: Néhai Csernák László... = Tud. Gyűjt, 1817. 6. füzet.
 
*DÁVID Lajos: Debreceni régi matematikusok. Debrecen, 1926.
 
*DÁVID Lajos: Debreceni régi matematikusok. Debrecen, 1926.
*JELITAI József: ~. = Debreceni Szle, 1937.
+
*JELITAI József: Csernák László. = Debreceni Szemle, 1937.
*SZÉNÁSY Barna: A magyarországi matematika története. Bp., 1970.
+
*SZÉNÁSY Barna: A magyarországi matematika története. Budapest, 1970.
  
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2016. október 9., 20:40-kori változata

Csernak Laszlo.jpg

CSERNÁK László, Chernac László (Pápa, 1740. szept. 1.-Deventer, Hollandia, 1816. máj. 5.) orvos, fizikus, matematikus.

Tanulmányait a debreceni ref. kollégiumban végezte, majd 25 éves korában ösztöndíjjal külföldre ment és nyolcéves tanulmányútja során holland, német, osztrák egyetemeket látogatott. 1759 és 1766 között Debrecenben volt könyvtárőr, preceptor, prézens, ill. a kollégium szeniorja. 1773-ban Groningenben orvos és 1775-ben bölcsészdoktori vizsgát tett. Még ebben az évben meghívták a hollandiai Deventer gimnáziumába a filozófia és a matematika tanárának. 1779-től 1782-ig ugyanitt rektor. 1816-ban ment nyugdíjba. A 70-es évektől kezdve több orvosi és fizikai témájú értekezést publikált. Fizikai műveiben a halmazállapot-változással és a látens hő kérdéskörével foglalkozott. 1811-ben saját költségén adta ki a több mint ezer oldalas Cribrum Arithmeticum címü törzsszámtáblázatot, melyről a kor jeles matematikusa Gauss is elismerő bírálatot írt.

Irodalom

  • SÁRVÁRY Pál: Néhai Csernák László... = Tud. Gyűjt, 1817. 6. füzet.
  • DÁVID Lajos: Debreceni régi matematikusok. Debrecen, 1926.
  • JELITAI József: Csernák László. = Debreceni Szemle, 1937.
  • SZÉNÁSY Barna: A magyarországi matematika története. Budapest, 1970.