„Gellért püspök” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb GELLÉRT püspök, Szent Gellért (Velence, 977 után, ápr. 24.–Buda, 1046. szept. 24.) r. k. főpap, teológiai író. =Élete= Vel...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:GELLERT_Szt.jpg|200px|thumb]] |
| − | GELLÉRT püspök, Szent Gellért (Velence, 977 után, | + | GELLÉRT püspök, Szent Gellért (Velence, 977 után, április 24. – Buda, 1046. szeptember 24.) római katolikus főpap, teológiai író. |
=Élete= | =Élete= | ||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *KARÁCSONYI János: | + | *KARÁCSONYI János: Gellért csanádi püspök élete és művei. Budapest, 1887. |
| − | *SZABÓ Károly: Emlékiratok a magyar kereszténység első századairól. | + | *SZABÓ Károly: Emlékiratok a magyar kereszténység első századairól. Budapest, 1887. |
| − | *HORVÁTH János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. | + | *HORVÁTH János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Budapest, 1931. |
*HARMATH István: Ezer éve született Szent Gellért. = Horizont, 1980. 4. sz. | *HARMATH István: Ezer éve született Szent Gellért. = Horizont, 1980. 4. sz. | ||
| − | *GYÖRFFY Rózsa: Új magyar legendárium. Szent magyarok történetei. | + | *GYÖRFFY Rózsa: Új magyar legendárium. Szent magyarok történetei. Budapest, 1988. |
| − | *Emlékkönyv | + | *Emlékkönyv Gellért püspök halálának 950. évfordulójára, 1046–1996. (Szerk.: HORÁNSZKY Nándor:) Budapest, 1996. |
| − | *SZENTMIHÁLYI SZABÓ Péter: | + | *SZENTMIHÁLYI SZABÓ Péter: Gellért püspök. Budapest, 1982. |
| − | *HOGYOR József: A bércek titka. | + | *HOGYOR József: A bércek titka. Veszprém, 1984. (Utóbbi kettő a bakonybéli tartózkodás regényes feldolgozása.) |
{{DEFAULTSORT:Gellert}} | {{DEFAULTSORT:Gellert}} | ||
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. október 9., 18:38-kori változata
GELLÉRT püspök, Szent Gellért (Velence, 977 után, április 24. – Buda, 1046. szeptember 24.) római katolikus főpap, teológiai író.
Élete
Velencei patrícius család tagja, aki ötéves korában a bencések kolostorába került. 1015-ben István király udvarába jött, Imre herceg, Szent Imre nevelője volt. Több nyelv kiváló ismerője, ezért a király megbízásából országos ügyekben is eljárt. Egyes feltevések szerint Ő (a bakonybéli remetelakban?) készítette a veszprémvölgyi apácák görög nyelvű alapítólevelét. 1023-ban a bakonybéli monostorba vonult, ahol néhány évet töltött. Helyi néphagyomány szerint remetelakja a Borostyánkő-forrásnál (Borostyán Szent-kút) lévő kápolna helyén állt. Csanádi püspöknek nevezték ki, majd István király halála után, 1046-ban Vata pogány vezér csapatai a kíséretét lemészárolták, őt egy kétkerekű kocsira kötve a Gellért-hegyről letaszították. A pesti Mária- (mai belvárosi plébánia) templomban temették el, 1053-ban Csanádra vitték tetemét, ahol az általa alapított Mária-monostorban nyugodott 1514-ig, amikor a parasztháborúban a templommal együtt a sírja is elpusztult. 1083-ban avatták szentté. A róla írt Nagy Legenda egykorú Szent István és Szent Imre legendájával.
Művei
- Deliberátió...( A három ifjú éneke; 1790-ben jelent meg először Gyulafehérvá-ron.) Ez a korai tudományos irodalom legrégibb emléke.
Irodalom
- KARÁCSONYI János: Gellért csanádi püspök élete és művei. Budapest, 1887.
- SZABÓ Károly: Emlékiratok a magyar kereszténység első századairól. Budapest, 1887.
- HORVÁTH János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Budapest, 1931.
- HARMATH István: Ezer éve született Szent Gellért. = Horizont, 1980. 4. sz.
- GYÖRFFY Rózsa: Új magyar legendárium. Szent magyarok történetei. Budapest, 1988.
- Emlékkönyv Gellért püspök halálának 950. évfordulójára, 1046–1996. (Szerk.: HORÁNSZKY Nándor:) Budapest, 1996.
- SZENTMIHÁLYI SZABÓ Péter: Gellért püspök. Budapest, 1982.
- HOGYOR József: A bércek titka. Veszprém, 1984. (Utóbbi kettő a bakonybéli tartózkodás regényes feldolgozása.)
