„Halász András” változatai közötti eltérés
a |
|||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Halasz_Andras.jpg|200px|thumb]] |
| − | HALÁSZ András (Munkács, 1890. | + | HALÁSZ András (Munkács, 1890. december 17. – Budapest, 1975. március 7.) bányamérnök. |
=Élete= | =Élete= | ||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
==Művei== | ==Művei== | ||
| − | *Az ércek útja a bányától a kohóig. | + | *Az ércek útja a bányától a kohóig. Budapest, 1952. |
| − | *Bányaterek támmentes biztosítása. | + | *Bányaterek támmentes biztosítása. Budapest, 1952. |
| − | *Támmentes főtebiztosítás. | + | *Támmentes főtebiztosítás. Budapest, 1952. |
| − | *Az ércek története, kutatása, bányászati előkészítése. (Társszerző.) | + | *Az ércek története, kutatása, bányászati előkészítése. (Társszerző.) Budapest, 1954. |
| − | *Haza ipari ásványok előkészítésének jelenlegi állása és fejlesztésének iránya. (Társszerző.) | + | *Az érc- és ipariásvány előkészítés nemzetközi fejlődése és a hazai eredmények. Budapest, 1959. |
| + | *Haza ipari ásványok előkészítésének jelenlegi állása és fejlesztésének iránya. (Társszerző.) Budapest, 1960. | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| 20. sor: | 21. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Halasz Andras}} | {{DEFAULTSORT:Halasz Andras}} | ||
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. október 4., 13:49-kori változata
HALÁSZ András (Munkács, 1890. december 17. – Budapest, 1975. március 7.) bányamérnök.
Élete
A műszaki tudományok kandidátusa (1955). Selmecbányán kezdett tanulni, de a háború tanulmányait félbeszakította, bányamérnöki oklevelét 1923-ban, Sopronban szerezte meg. 1941-ig Jugoszláviában egy belga érdekeltségű rézbánya főmérnöke, majd 1944-ig Nagybányán dolgozik. A 2. világháború után újjászervezte a hazai alumíniumtermelést. 1950-től a Bányászati Kutató Intézet osztályvezetője, meghívott előadóként ércelőkészítést tanított a Veszprémi Vegyipari Egyetemen is. E témakörből egyetemi jegyzetei és több mint harminc tanulmánya jelent meg a Bányászati és Kohászati Lapokban. Munkásságának egyik fő területe az úrkúti mangánérc-dúsító mű hidrociklonos osztályozáson alapuló rekonstrukciója. Elvégezte az úrkúti mangántartalmú, elfolyó meddőiszap ipari méretű dúsítási kísérleteit. Kidolgozta az eplényi áthalmozott Csorda-hegyi típusú, valamint a gyenge minőségű oxidos nyers-mangánércek dúsítását. Munkásságát 1953-ban Kossuth-díjjal ismerték el. – Szekszárd temetőjében nyugszik.
Művei
- Az ércek útja a bányától a kohóig. Budapest, 1952.
- Bányaterek támmentes biztosítása. Budapest, 1952.
- Támmentes főtebiztosítás. Budapest, 1952.
- Az ércek története, kutatása, bányászati előkészítése. (Társszerző.) Budapest, 1954.
- Az érc- és ipariásvány előkészítés nemzetközi fejlődése és a hazai eredmények. Budapest, 1959.
- Haza ipari ásványok előkészítésének jelenlegi állása és fejlesztésének iránya. (Társszerző.) Budapest, 1960.
Irodalom
- JÁRMAI Ervin:Veszprém megye bányászatának és földtanának bibliográfiája. 1-2. Köt. Veszprém, 1986-1988.
