„Vasútállomások Almádiban” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image:Allomas_alaprajz.jpg|thumb|Felvételi épület alaprajzai Kubinszky M. könyvében]] | [[Image:Allomas_alaprajz.jpg|thumb|Felvételi épület alaprajzai Kubinszky M. könyvében]] | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Allomas_terv.jpg|thumb|left|Felvételi épület terve az „Élet” folyóiratban]] |
<center>(Egykor öt volt belőlük)</center> | <center>(Egykor öt volt belőlük)</center> | ||
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | ||
A lap jelenlegi, 2016. augusztus 29., 18:31-kori változata
Mint ismeretes több évtizedes vita, harc és tervezgetés után végre teljesült az északi Balaton part lakosságának és gazdasági szervezeteinek óhaja, megépült és 1909. július 9-én megindult a menetrend szerinti forgalom a Budapest-Tapolca és Veszprém-Alsóörs vonalakon. A türelmetlenség teljes mértékben érthető volt, miután a déli parton már 1861 óta közlekedett a vonat.
A múlt század második felében folyó jelentős vasútépítések hatalmas munkát jelentettek és szükségessé tették a vasúti épületek, elsősorban a állomás (felvételi) épületek bizonyos tipizálását. Erről az 1983-ban megjelent, „Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások, Építészeti hagyományok” című könyve nyújt alapos tájékoztatást. Meg kell jegyezni, hogy a könyv külső borítóján Balatonalmádi-Öreghegy vasútállomás képe látható, amelynek kategóriája „földszintes, verandás mellékvonali állomásépület” volt.
A Balaton parti vasút vonalán több azonos típusú állomásépület épült, például Balatonkenese, Balatonalmádi és Révfülöp településeken. Ez a típus „C. III. osztályú felvételi épület” kategóriában szerepelt. Többszöri átépítés és bővítés során az épület képe teljesen megváltozott, csupán az emeletes épületrész tömege mutatja még az eredeti architektúrát. Az „Élet” című folyóirat 1909. május 9-i számában megjelent az épület és a kútház eredeti terve. Az igen szép és a kor architektúráját kifejező kútház az Öreghegyi állomáson is megépült.
A mellékelt képek bizonyára képet adnak az építmények eredeti szépségéről.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2000. (12. évf.) 4. sz. 2. p.
