A lap jelenlegi, 2016. június 24., 17:35-kori változata

CSERHÁT József (Balsa, 1915. március 20. - Románia, 1969. augusztus 6.) költő, újságíró.

Élete

1928-ban költözött Budapestre, ahol fizikai munkás volt, majd 1938-ban Békésen érettségizett. Az OTI-nál, majd az SZTK-nál tisztviselő. A Szabolcs-megyei Balsa-puszta cselédeinek élményvilágát hozta magával. Lírája a népi mozgalom áramában született, ennek hagyományait követte. Első verseit, a néhány számot megért Március, a Magyar Csillag, az Erdélyi Helikon, a Kelet Népe és a Sorsunk, valamint a Testvériesen c. antológia (1939) közölte. A háború után a Kortárs, az Életünk és a helyi újság adott számára megjelenési lehetőséget. 1957 és 1960 között Tapolcán a járási könyvtár igazgatója, majd Veszprémben a Napló szerkesztőségében dolgozott. A kilencvenes évek elején a Napló kollektívája Cserhát-díjat alapított, amelyet a március 15.-i sajtónap alkalmával adtak át. 1969-től budapesti székhelyű kör viselte nevét és kiadta a Délibáb c. folyóiratot.

Művei

• A magra sem ügyel senki. Budapest, 1941.
• Kilépünk az álomszékből. Budapest, 1943.
• A balsai föld. Budapest, 1948.
• Alszik a szarvas. Budapest, 1976.

Irodalom

• KÁLDI János: Cserhát József. = Életünk, 1966. 2. sz.
• WEÖRES Sándor: A Nyírségtől a Dunántúlig. Emlékezés Cserhát József. = Kortárs, 1974. 3. sz.
• Varga Imre: Cserhát József. = Szabolcs-Szatmári Szemle, 1972. 3. sz.
• 70 éves lenne Cserhát József. Tisztelgés ~ költő emléke előtt. = Napló, 1985. 181. sz.
• FONAY Tibor: Cserhát József. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989.