„Vajkai Aurél” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
 
(15 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
__NOTOC__
 
{{InfoboxSzemély
 
{{InfoboxSzemély
 
|név=Vajkai Aurél
 
|név=Vajkai Aurél
 
|kép=Vajkai.jpg
 
|kép=Vajkai.jpg
−
|település=Korozsvár
+
|település=Kolozsvár
 
|dátum=1903. május 14.
 
|dátum=1903. május 14.
 
|elhunyt=Budapest
 
|elhunyt=Budapest
9. sor: 10. sor:
 
}}
 
}}
 
Wagenhuber Aurél (Kolozsvár, 1903. május 14. - Budapest, 1987. november 29.) etnográfus, író, orvos.
 
Wagenhuber Aurél (Kolozsvár, 1903. május 14. - Budapest, 1987. november 29.) etnográfus, író, orvos.
−
 
 
== Élete ==
 
== Élete ==
 
Kassán tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudományegyetem orvosi karán 1927-ben szerzett oklevelet. Rövid ideig az Angyalföldi Elmegyógyintézetben dolgozott. Figyelme a paraszti kultúra felé fordult, kapcsolatba került a Budapesti Néprajzi Múzeummal. 1937-től Veszprémben muzeológus, az 1939-1941-es években a Keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, 1941-1942-ben a Néprajzi Múzeum munkatársa. 1942 és 1945 között a Magyarságtudományi Intézetben dolgozott, amelynek megbízásából végezte a szentgáli gyűjtést. 1945-től 1949-ig a Néptudományi Intézet tanára és közben 1946-tól 1948-ig a budapesti egyetem néprajz tanszékének helyettes tanára. Egyetemi magántanári fokozatot szerzett. 1949-ben Veszprémbe költözött. Ez évtől 1955-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, majd nyugdíjazásáig, 1965-ig az intézmény tudományos osztályvezetője. 1959-től a történettudományok és a néprajz kandidátusa. 1950-től [[Balatonalmádi]]ban élt, de szívesen időzött felesége cserszegtomaji házában. Végakarata szerint a cserszegtomaji temetőben nyugszik. A hegyközségben 1996 óta utca viseli a nevét. Tudományos munkássága a néprajz szinte minden területére kiterjedt. Néprajzi tanulmányai, monográfiái mellett számtalan művészeti, honismereti, idegenforgalmi tárgyú cikket és közel nyolcszáz zenekritikát publikált. Néprajzi munkásságát Győrffy István emlékéremmel, a népi orvoslás terén elért eredményeit pedig az Orvostörténeti Társaság Népi Orvoslás Szakosztálya örökös elnök cím adományozásával ismerte el. Zenekritikáiért Péterfy Emlékplakettet kapott.
 
Kassán tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudományegyetem orvosi karán 1927-ben szerzett oklevelet. Rövid ideig az Angyalföldi Elmegyógyintézetben dolgozott. Figyelme a paraszti kultúra felé fordult, kapcsolatba került a Budapesti Néprajzi Múzeummal. 1937-től Veszprémben muzeológus, az 1939-1941-es években a Keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, 1941-1942-ben a Néprajzi Múzeum munkatársa. 1942 és 1945 között a Magyarságtudományi Intézetben dolgozott, amelynek megbízásából végezte a szentgáli gyűjtést. 1945-től 1949-ig a Néptudományi Intézet tanára és közben 1946-tól 1948-ig a budapesti egyetem néprajz tanszékének helyettes tanára. Egyetemi magántanári fokozatot szerzett. 1949-ben Veszprémbe költözött. Ez évtől 1955-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, majd nyugdíjazásáig, 1965-ig az intézmény tudományos osztályvezetője. 1959-től a történettudományok és a néprajz kandidátusa. 1950-től [[Balatonalmádi]]ban élt, de szívesen időzött felesége cserszegtomaji házában. Végakarata szerint a cserszegtomaji temetőben nyugszik. A hegyközségben 1996 óta utca viseli a nevét. Tudományos munkássága a néprajz szinte minden területére kiterjedt. Néprajzi tanulmányai, monográfiái mellett számtalan művészeti, honismereti, idegenforgalmi tárgyú cikket és közel nyolcszáz zenekritikát publikált. Néprajzi munkásságát Győrffy István emlékéremmel, a népi orvoslás terén elért eredményeit pedig az Orvostörténeti Társaság Népi Orvoslás Szakosztálya örökös elnök cím adományozásával ismerte el. Zenekritikáiért Péterfy Emlékplakettet kapott.
  
 
== Munkássága ==
 
== Munkássága ==
−
*Veszprém megye népi építkezése 1-2. Rész. = Népr. Ért, 1940. 1-2. sz.
+
*[[Vajkai Aurél/Bibliográfia|Vajkai Aurél Bibliográfia]]
 +
*Veszprém megye népi építkezése 1-2. Rész. = Népr. Értesítő, 1940. 1-2. sz.
 
*A magyar népi táplálkozás kutatása. Budapest, 1947.
 
*A magyar népi táplálkozás kutatása. Budapest, 1947.
 
*A magyar népi építkezés és lakás kutatása. Budapest, 1948.
 
*A magyar népi építkezés és lakás kutatása. Budapest, 1948.
23. sor: 24. sor:
 
*Lake Balaton. Budapest, 1967.
 
*Lake Balaton. Budapest, 1967.
 
*Néprajzkutatás Veszprém megyében. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 13. Történelem. Veszprém, 1978.
 
*Néprajzkutatás Veszprém megyében. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 13. Történelem. Veszprém, 1978.
−
*Negyvennyolc a népművészetben. = Új Horizont, 1998. Különszám.  
+
*Negyvennyolc a népművészetben. = Új Horizont, 1998. Különszám.
  
 
== Irodalom ==
 
== Irodalom ==
−
*GUNDA Béla: Vajkai Aurél 70 éves. = Ethn, 1974. 4. sz.
+
*Balassa Iván: Vajkai Aurél. Kolozsvár, 1903. május 14. - Budapest, 1987. november 29. = Ethnographia, 1989. 1-4. sz.
−
*PETÁNOVICS Katalin: Dr. Vajkai Aurél 75 éves. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 14. Történelem. Veszprém, 1979. (Munkásságának bibliográfiája.)
+
*Éri István: Vajkai Aurél. = Bakony-balatoni kalendárium 2003. Veszprém, 2002.
−
*MATYIKÓ SEBESTYÉN József: A Balaton-mellék néprajztudósa. Vajkai Aurélról. = Somogyi Honismeret, 1986. 1. sz.
+
*Gunda Béla: Vajkai Aurél 70 éves. = Ethnographia, 1974. 4. sz.
−
*LACKOVITS Emőke: Búcsú Vajkai Auréltól. = Néprajzi Hírek, 1987. 2. sz.
+
*Lackovits Emőke: Búcsú Vajkai Auréltól. = Néprajzi Hírek, 1987. 2. sz.
−
*UZSOKI András: Vajkai Aurél ravatalánál. = Horizont, 1988. 1. sz.
+
*Matyikó Sebestyén József: A Balaton-mellék néprajztudósa. Vajkai Aurélról. = Somogyi Honismeret, 1986. 1. sz.
−
*BALASSA Iván: Vajkai Aurél. Kolozsvár, 1903. máj. 14.- Budapest, 1987. nov. 29. = Ethn, 1989. 1-4. sz.
+
*[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00014/pdf/vmm_14_1979_02_petanovics.pdf Petánovics Katalin: Dr. Vajkai Aurél 75 éves. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 14. Történelem. Veszprém, 1979. (Munkásságának bibliográfiája.)]
−
*ÉRI István: Vajkai Aurél. = Bakony-balatoni kalendárium 2003. Veszprém, 2002.
+
*[[Schildmayer Ferenc]]: [[Vajkai Aurél és Balatonalmádi]]. In. Új Almádi Újság 2008. (20. sz.) 7. sz. 2. p.
 +
*Uzsoki András: Vajkai Aurél ravatalánál. = Horizont, 1988. 1. sz.
  
 
== Külső hivatkozás  ==
 
== Külső hivatkozás  ==
38. sor: 40. sor:
 
{{Sablon:Vpel}}  
 
{{Sablon:Vpel}}  
  
−
[[Category:Életrajzok]][[Category:Balatonalmádi]]
+
[[Category:Életrajzok]][[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

A lap jelenlegi, 2016. május 12., 16:16-kori változata

Vajkai Aurél
Vajkai.jpg
Született: Kolozsvár
1903. május 14.
Elhunyt: Budapest
1987. november 29.
Pályafutása
Foglalkozása: etnográfus, író, orvos


Wagenhuber Aurél (Kolozsvár, 1903. május 14. - Budapest, 1987. november 29.) etnográfus, író, orvos.

Élete

Kassán tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudományegyetem orvosi karán 1927-ben szerzett oklevelet. Rövid ideig az Angyalföldi Elmegyógyintézetben dolgozott. Figyelme a paraszti kultúra felé fordult, kapcsolatba került a Budapesti Néprajzi Múzeummal. 1937-től Veszprémben muzeológus, az 1939-1941-es években a Keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, 1941-1942-ben a Néprajzi Múzeum munkatársa. 1942 és 1945 között a Magyarságtudományi Intézetben dolgozott, amelynek megbízásából végezte a szentgáli gyűjtést. 1945-től 1949-ig a Néptudományi Intézet tanára és közben 1946-tól 1948-ig a budapesti egyetem néprajz tanszékének helyettes tanára. Egyetemi magántanári fokozatot szerzett. 1949-ben Veszprémbe költözött. Ez évtől 1955-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, majd nyugdíjazásáig, 1965-ig az intézmény tudományos osztályvezetője. 1959-től a történettudományok és a néprajz kandidátusa. 1950-től Balatonalmádiban élt, de szívesen időzött felesége cserszegtomaji házában. Végakarata szerint a cserszegtomaji temetőben nyugszik. A hegyközségben 1996 óta utca viseli a nevét. Tudományos munkássága a néprajz szinte minden területére kiterjedt. Néprajzi tanulmányai, monográfiái mellett számtalan művészeti, honismereti, idegenforgalmi tárgyú cikket és közel nyolcszáz zenekritikát publikált. Néprajzi munkásságát Győrffy István emlékéremmel, a népi orvoslás terén elért eredményeit pedig az Orvostörténeti Társaság Népi Orvoslás Szakosztálya örökös elnök cím adományozásával ismerte el. Zenekritikáiért Péterfy Emlékplakettet kapott.

Munkássága

  • Vajkai Aurél Bibliográfia
  • Veszprém megye népi építkezése 1-2. Rész. = Népr. Értesítő, 1940. 1-2. sz.
  • A magyar népi táplálkozás kutatása. Budapest, 1947.
  • A magyar népi építkezés és lakás kutatása. Budapest, 1948.
  • A magyar népi orvoslás kutatása. Budapest, 1948.
  • A Bakony néprajza. Budapest, 1959.
  • Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Budapest, 1959.
  • Balatonmellék. Budapest, 1964.
  • Lake Balaton. Budapest, 1967.
  • Néprajzkutatás Veszprém megyében. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 13. Történelem. Veszprém, 1978.
  • Negyvennyolc a népművészetben. = Új Horizont, 1998. Különszám.

Irodalom

Külső hivatkozás

Veszprém megyei életrajzi lexikon
A lap eredeti címe: „http://helyismeret.hu/index.php?title=Vajkai_Aurél&oldid=17783”