„A balatonfüredi savanyúvízi fürdőtelep” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „ A Flasker András seborvos által, a mai Kossuth Lajos forrásnál 1702-ben alapított savanyúvízi gyógyfürdő körül 1782 és 1915 között épült fel a ma is…”) |
|||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A Flasker András seborvos által, a mai Kossuth Lajos forrásnál 1702-ben alapított savanyúvízi gyógyfürdő körül 1782 és 1915 között épült fel a ma is látható fürdőtelep, korabeli nevén "Savanyúvíz", mai nevén "reformkori városrész". 1755-től - a kamarai időszakot leszámítva - 1949-ig a tihanyi bencés apátság tulajdonában volt. Barokk alaprajza báró Schilson Jánosnak, a pesti Lipótváros tervezőjének és munkatársainak az elképzeléseit tükrözi. | A Flasker András seborvos által, a mai Kossuth Lajos forrásnál 1702-ben alapított savanyúvízi gyógyfürdő körül 1782 és 1915 között épült fel a ma is látható fürdőtelep, korabeli nevén "Savanyúvíz", mai nevén "reformkori városrész". 1755-től - a kamarai időszakot leszámítva - 1949-ig a tihanyi bencés apátság tulajdonában volt. Barokk alaprajza báró Schilson Jánosnak, a pesti Lipótváros tervezőjének és munkatársainak az elképzeléseit tükrözi. | ||
| + | |||
==A fürdőtelep részei időrendben== | ==A fürdőtelep részei időrendben== | ||
===18. század=== | ===18. század=== | ||
| − | *felső | + | *felső vendéglő(1782) |
*az első balatoni hidegfürdő (1783) | *az első balatoni hidegfürdő (1783) | ||
*Ófürdőház (1792) | *Ófürdőház (1792) | ||
| 13. sor: | 14. sor: | ||
*szegénykórház (1821) | *szegénykórház (1821) | ||
Az 1826. és 1834. évi tűzvész utáni fejlesztések legfontosabb eredménye az Újfürdőház és a Keresztház. | Az 1826. és 1834. évi tűzvész utáni fejlesztések legfontosabb eredménye az Újfürdőház és a Keresztház. | ||
| − | Az 1866-72. évi | + | Az 1866-72. évi beruházások: |
| + | *Gyógyterem (1878) | ||
| + | *fedett sétány (1880) | ||
| + | *balatoni hidegfürdő (1889) | ||
| + | *Ipoly-udvar, Kisfaludy vendéglő és Balaton vendéglő (1894) | ||
| + | ===20. század=== | ||
| + | 1912-15. évi nagyberuházással: | ||
| + | *Erzsébet szanatórium | ||
| + | *Tibor fürdő | ||
| + | ===Az európai fürdőintézetekhez szervesen tartozó intézmények közül=== | ||
| + | *sétatér és angolkert (1790) | ||
| + | *kőszínház (1831) | ||
| + | *az első nyári színház (1842), a második (1861) | ||
| + | *az első lövölde (1844), a második (1852) | ||
| + | *fürdőtelepi kápolna (Kerek templom) (1846) | ||
| + | |||
| + | |||
A lap 2015. december 11., 17:31-kori változata
A Flasker András seborvos által, a mai Kossuth Lajos forrásnál 1702-ben alapított savanyúvízi gyógyfürdő körül 1782 és 1915 között épült fel a ma is látható fürdőtelep, korabeli nevén "Savanyúvíz", mai nevén "reformkori városrész". 1755-től - a kamarai időszakot leszámítva - 1949-ig a tihanyi bencés apátság tulajdonában volt. Barokk alaprajza báró Schilson Jánosnak, a pesti Lipótváros tervezőjének és munkatársainak az elképzeléseit tükrözi.
Tartalomjegyzék
A fürdőtelep részei időrendben
18. század
- felső vendéglő(1782)
- az első balatoni hidegfürdő (1783)
- Ófürdőház (1792)
- Horváth-, Thurszky- és az Ardrich-ház (Kedves cukrászda) (1790-es évek)
19. század
- postaház (1816)
- zsidó vendéglő (1817)
- szegénykórház (1821)
Az 1826. és 1834. évi tűzvész utáni fejlesztések legfontosabb eredménye az Újfürdőház és a Keresztház. Az 1866-72. évi beruházások:
- Gyógyterem (1878)
- fedett sétány (1880)
- balatoni hidegfürdő (1889)
- Ipoly-udvar, Kisfaludy vendéglő és Balaton vendéglő (1894)
20. század
1912-15. évi nagyberuházással:
- Erzsébet szanatórium
- Tibor fürdő
Az európai fürdőintézetekhez szervesen tartozó intézmények közül
- sétatér és angolkert (1790)
- kőszínház (1831)
- az első nyári színház (1842), a második (1861)
- az első lövölde (1844), a második (1852)
- fürdőtelepi kápolna (Kerek templom) (1846)
