„Borsos Miklós” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | (Nagyszeben, 1906. aug. 13.- | + | (Nagyszeben, 1906. aug. 13.- Budapest, 1990. jan. 27.) szobrászművész. [[Image:Borsos miklos.gif|thumb|right|200px]] |
− | [[ | + | |
+ | == Élete == | ||
− | |||
Festőnek indult. Olaszországi és franciaországi tanulmányútjai után évekig Győrben élt. Művészetét az anyag, a plasztikai formálás törvényeinek és lehetőségeinek tisztelete jellemzi. Szobrait kőbe, bazaltba vagy márványba faragta, nevezetes domborításait vörösrézből kalapálta. Az érzékletes formálás mestere. | Festőnek indult. Olaszországi és franciaországi tanulmányútjai után évekig Győrben élt. Művészetét az anyag, a plasztikai formálás törvényeinek és lehetőségeinek tisztelete jellemzi. Szobrait kőbe, bazaltba vagy márványba faragta, nevezetes domborításait vörösrézből kalapálta. Az érzékletes formálás mestere. | ||
+ | |||
:1931-ben rendezte első kiállítását a Frankel-szalonban, | :1931-ben rendezte első kiállítását a Frankel-szalonban, | ||
− | :1932-ben már a Nemzeti Szalonban mutatkozott be. | + | :1932-ben már a Nemzeti Szalonban mutatkozott be. |
+ | |||
1943 óta a nyarakat Tihanyban töltötte, később gyakori vendég [[Lipták Gábor]]ék balatonfüredi házában, Ez a környezet jelentős befolyással volt művészetére, rajzainak, szobrainak hangulatára, sőt a szobrok anyagának megválasztására is. Stilizáló törekvések után művészete az ötvenes években fordult erőteljesebben a valóságos formák felé. Később a monumentális kifejezésmód, a tömbszerű formálás, az archaikus plasztika formanyelvének modern szellemű továbbfejlesztése jellemezte művészetét. A negyvenes évek második felétől foglalkozott éremművészettel, megörökítve a nevezetes kortársakat és elődöket. Rajzain néhány vonallal, kevés lavírozással teremtett káprázatos világot. Jelentősek voltak a Tihanyi Múzeumban rendezett kiállításai. | 1943 óta a nyarakat Tihanyban töltötte, később gyakori vendég [[Lipták Gábor]]ék balatonfüredi házában, Ez a környezet jelentős befolyással volt művészetére, rajzainak, szobrainak hangulatára, sőt a szobrok anyagának megválasztására is. Stilizáló törekvések után művészete az ötvenes években fordult erőteljesebben a valóságos formák felé. Később a monumentális kifejezésmód, a tömbszerű formálás, az archaikus plasztika formanyelvének modern szellemű továbbfejlesztése jellemezte művészetét. A negyvenes évek második felétől foglalkozott éremművészettel, megörökítve a nevezetes kortársakat és elődöket. Rajzain néhány vonallal, kevés lavírozással teremtett káprázatos világot. Jelentősek voltak a Tihanyi Múzeumban rendezett kiállításai. | ||
− | + | == Munkái == | |
+ | |||
[[Veszprém megye|Veszprém megyében]] több alkotása látható. | [[Veszprém megye|Veszprém megyében]] több alkotása látható. | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | + | *Számos művét őrzik a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. | |
− | + | *[[Balatonalmádi]]ban, az [[Auróra Hotel|Auróra Szállóban]] áll Hajnal c. szobra (A szálloda átépítéséig). | |
− | + | *Badacsonytomajon Egry József szobra és síremléke. | |
− | + | *Balatonfüreden a Balatoni Panteonban több emléktáblán (Berzsenyi, Csokonai stb.) általa tervezett plakett, | |
+ | |||
+ | ::a mólón a Balatoni szél című alkotása. | ||
+ | |||
+ | *Veszprémben Eötvös Károly mellszobra (a Megyei Könyvtárban). | ||
+ | *1972-ben kapcsolatba került Ajka városával, ahol nemcsak másokkal együtt, hanem önálló tárlaton is bemutatkozott. Kiállításainak anyagát a városnak ajándékozta. | ||
+ | |||
+ | ::Az ajkai Városi Múzeumban Borsos-terem (állandó kiállítással), a városban több szobor és a nevét viselő park őrzi emlékét. | ||
+ | |||
+ | == Kitüntetései == | ||
+ | |||
+ | *Ajka város díszpolgára. | ||
+ | *1988-ban tervezte Várpalota Városért érmet. | ||
+ | *Munkásságáért Kossuth-díjat és Munkácsy-díjat is kapott. | ||
+ | |||
+ | == Írásai == | ||
+ | |||
+ | *Visszanéztem félutamból. (Önéletírás.) Bp., 1975., 1989. | ||
+ | *A toronyból. Bp., 1979. | ||
+ | *Rajzai. Bp. 1985. | ||
+ | |||
+ | == Irodalom == | ||
− | + | *LÁSZLÓ Gyula: ~. Bp., 1965. - B. KÉRY Ilona: Kertem. Bp., 1973. | |
− | : | + | *KRALOVÁNSZKY Alán: ~. Tihany, 1976. (Kiállítási katalógus.) |
− | : | + | *BODOSI György: Völgyvallatás. Bp., 1979. |
− | : | + | *LIPTÁK Gábor: Nyitott kapu. Bp., 1982. |
+ | *L. KOVÁSZNAY Viktória: ~. Bp., 1990. | ||
+ | *Pannon vallomások. Ajkai irodalmi antológia. Ajka, 2001. | ||
+ | *TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003. | ||
− | === | + | === Külső hivatkozás === |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | {{Sablon:Vpel}} | |
− | {{Sablon:Vpel}} | + | |
− | [[ | + | [[Category:Balatonalmádi_jeles_személyiségei]] |
A lap 2010. november 11., 23:13-kori változata
(Nagyszeben, 1906. aug. 13.- Budapest, 1990. jan. 27.) szobrászművész.Tartalomjegyzék
Élete
Festőnek indult. Olaszországi és franciaországi tanulmányútjai után évekig Győrben élt. Művészetét az anyag, a plasztikai formálás törvényeinek és lehetőségeinek tisztelete jellemzi. Szobrait kőbe, bazaltba vagy márványba faragta, nevezetes domborításait vörösrézből kalapálta. Az érzékletes formálás mestere.
- 1931-ben rendezte első kiállítását a Frankel-szalonban,
- 1932-ben már a Nemzeti Szalonban mutatkozott be.
1943 óta a nyarakat Tihanyban töltötte, később gyakori vendég Lipták Gáborék balatonfüredi házában, Ez a környezet jelentős befolyással volt művészetére, rajzainak, szobrainak hangulatára, sőt a szobrok anyagának megválasztására is. Stilizáló törekvések után művészete az ötvenes években fordult erőteljesebben a valóságos formák felé. Később a monumentális kifejezésmód, a tömbszerű formálás, az archaikus plasztika formanyelvének modern szellemű továbbfejlesztése jellemezte művészetét. A negyvenes évek második felétől foglalkozott éremművészettel, megörökítve a nevezetes kortársakat és elődöket. Rajzain néhány vonallal, kevés lavírozással teremtett káprázatos világot. Jelentősek voltak a Tihanyi Múzeumban rendezett kiállításai.
Munkái
Veszprém megyében több alkotása látható.
- Számos művét őrzik a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban.
- Balatonalmádiban, az Auróra Szállóban áll Hajnal c. szobra (A szálloda átépítéséig).
- Badacsonytomajon Egry József szobra és síremléke.
- Balatonfüreden a Balatoni Panteonban több emléktáblán (Berzsenyi, Csokonai stb.) általa tervezett plakett,
- a mólón a Balatoni szél című alkotása.
- Veszprémben Eötvös Károly mellszobra (a Megyei Könyvtárban).
- 1972-ben kapcsolatba került Ajka városával, ahol nemcsak másokkal együtt, hanem önálló tárlaton is bemutatkozott. Kiállításainak anyagát a városnak ajándékozta.
- Az ajkai Városi Múzeumban Borsos-terem (állandó kiállítással), a városban több szobor és a nevét viselő park őrzi emlékét.
Kitüntetései
- Ajka város díszpolgára.
- 1988-ban tervezte Várpalota Városért érmet.
- Munkásságáért Kossuth-díjat és Munkácsy-díjat is kapott.
Írásai
- Visszanéztem félutamból. (Önéletírás.) Bp., 1975., 1989.
- A toronyból. Bp., 1979.
- Rajzai. Bp. 1985.
Irodalom
- LÁSZLÓ Gyula: ~. Bp., 1965. - B. KÉRY Ilona: Kertem. Bp., 1973.
- KRALOVÁNSZKY Alán: ~. Tihany, 1976. (Kiállítási katalógus.)
- BODOSI György: Völgyvallatás. Bp., 1979.
- LIPTÁK Gábor: Nyitott kapu. Bp., 1982.
- L. KOVÁSZNAY Viktória: ~. Bp., 1990.
- Pannon vallomások. Ajkai irodalmi antológia. Ajka, 2001.
- TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.
Külső hivatkozás
Veszprém megyei életrajzi lexikon |