„Véghely Dezső” változatai közötti eltérés
a (→Élete) |
a |
||
| (5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{InfoboxSzemély | {{InfoboxSzemély | ||
|név=Véghely Dezső | |név=Véghely Dezső | ||
| − | |kép= | + | |kép=Veghely_wiki.jpg |
|település=Veszprém | |település=Veszprém | ||
|dátum=1840. november 28. | |dátum=1840. november 28. | ||
| − | |elhunyt= | + | |elhunyt=Abbáza |
|halálozási idő=1897. április 2. | |halálozási idő=1897. április 2. | ||
|foglalkozása=író, történész, jogász, alispán | |foglalkozása=író, történész, jogász, alispán | ||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| − | Apja Véghely Imre 1867-1872-es években Veszprém vármegye alispánja. A középiskolát a Pápai Református Kollégiumban, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1875-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Veszprémben ügyvédi irodát nyitott. A Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben megjelent írásaival hívta fel magára a figyelmet. 1875-ben Veszprém városa, 1878-tól Veszprém vármegye főjegyzője, 1881-ben alispánná választották, ez utóbbi funkciót haláláig töltötte be. Megbízást kapott Veszprém megye monográfiájának megírására, de betegsége miatt a nagy munkát nem tudta elvégezni. Nagy mennyiségű forrásanyagot, számos oklevelet gyűjtött a monográfiához, ezt Ő és utódai veszprémi lakásán tárolták. Az épület a második világháborúban bombatalálatot kapott és az értékes gyűjtemény megsemmisült. Más források szerint a forrásanyag nagyobb részét a család a századfordulón eladta a Nemzeti Múzeumnak. A megmaradt iratanyag a 2. világháború idején a [[balatonalmádi]] villában semmisült meg. 1884 után a nyári időszakot rendszeresen Balatonalmádiban töltötte, ahol a családnak háza, szőlője volt. 1884-ben | + | Apja Véghely Imre 1867-1872-es években Veszprém vármegye alispánja. A középiskolát a Pápai Református Kollégiumban, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1875-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Veszprémben ügyvédi irodát nyitott. A Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben megjelent írásaival hívta fel magára a figyelmet. 1875-ben Veszprém városa, 1878-tól Veszprém vármegye főjegyzője, 1881-ben alispánná választották, ez utóbbi funkciót haláláig töltötte be. Megbízást kapott Veszprém megye monográfiájának megírására, de betegsége miatt a nagy munkát nem tudta elvégezni. Nagy mennyiségű forrásanyagot, számos oklevelet gyűjtött a monográfiához, ezt Ő és utódai veszprémi lakásán tárolták. Az épület a második világháborúban bombatalálatot kapott és az értékes gyűjtemény megsemmisült. Más források szerint a forrásanyag nagyobb részét a család a századfordulón eladta a Nemzeti Múzeumnak. A megmaradt iratanyag a 2. világháború idején a [[balatonalmádi]] villában semmisült meg. 1884 után a nyári időszakot rendszeresen Balatonalmádiban töltötte, ahol a családnak háza, szőlője volt. 1884-ben vásárolta a szőlőbirtokot Almádiban, ahol építkeztek is, bővítették a már 1858-ban is ott álló házat. Az 1890-ben jelentősen átépített nyaralóépületben írta az ''Emléklapok'' kötetét. A Balaton iránti vonzalma mellett aktívan részt vett a település közéletében és fejlesztésének előmozdításában. A nevéhez is köthető az almádi park és kikötő közvilágításának, a telefonhálózat kiépítésének a szorgalmazása. Tudományos folyóiratokban számos tanulmánya jelent meg. Több oklevélgyűjtemény kiadásában vett részt. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik, Balatonalmádiban kőből készült [[Véghely Dezső emlékpad|emlékpad]] (Bődy Henrik alkotása) hívogatja pihenésre az [[Szent Erzsébet liget|Öreg-park]] látogatóit. |
== Munkái == | == Munkái == | ||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
*HUDI József: Véghely Dezső (1840-1897). = Megyeházi Tudósítások, 1996. december | *HUDI József: Véghely Dezső (1840-1897). = Megyeházi Tudósítások, 1996. december | ||
*MOLNÁR Jánosné: Ne fedje fátyol a múltunkat. Száz éve halt meg Véghely Dezső, Veszprém megye sokoldalú alispánja. = Napló, 1997. április 23. | *MOLNÁR Jánosné: Ne fedje fátyol a múltunkat. Száz éve halt meg Véghely Dezső, Veszprém megye sokoldalú alispánja. = Napló, 1997. április 23. | ||
| + | *Véghely Dezső: Emléklapok rendezett-tanácsu Veszprém város közigazgatási életéből. Veszprémi szemle könyvek 5. Veszprém, 2012. | ||
== Külső hivatkozás == | == Külső hivatkozás == | ||
A lap jelenlegi, 2015. május 28., 11:53-kori változata
| Véghely Dezső | |||||
| |||||
| Született: | Veszprém | ||||
| 1840. november 28. | |||||
| Elhunyt: | Abbáza | ||||
| 1897. április 2. | |||||
| Pályafutása | |||||
| Foglalkozása: | író, történész, jogász, alispán | ||||
(szentkirályszabadjai) (Veszprém, 1840. november 28. - Abbázia, 1897. április 2.) író, történész, jogász, alispán.
Tartalomjegyzék
Élete
Apja Véghely Imre 1867-1872-es években Veszprém vármegye alispánja. A középiskolát a Pápai Református Kollégiumban, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1875-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Veszprémben ügyvédi irodát nyitott. A Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben megjelent írásaival hívta fel magára a figyelmet. 1875-ben Veszprém városa, 1878-tól Veszprém vármegye főjegyzője, 1881-ben alispánná választották, ez utóbbi funkciót haláláig töltötte be. Megbízást kapott Veszprém megye monográfiájának megírására, de betegsége miatt a nagy munkát nem tudta elvégezni. Nagy mennyiségű forrásanyagot, számos oklevelet gyűjtött a monográfiához, ezt Ő és utódai veszprémi lakásán tárolták. Az épület a második világháborúban bombatalálatot kapott és az értékes gyűjtemény megsemmisült. Más források szerint a forrásanyag nagyobb részét a család a századfordulón eladta a Nemzeti Múzeumnak. A megmaradt iratanyag a 2. világháború idején a balatonalmádi villában semmisült meg. 1884 után a nyári időszakot rendszeresen Balatonalmádiban töltötte, ahol a családnak háza, szőlője volt. 1884-ben vásárolta a szőlőbirtokot Almádiban, ahol építkeztek is, bővítették a már 1858-ban is ott álló házat. Az 1890-ben jelentősen átépített nyaralóépületben írta az Emléklapok kötetét. A Balaton iránti vonzalma mellett aktívan részt vett a település közéletében és fejlesztésének előmozdításában. A nevéhez is köthető az almádi park és kikötő közvilágításának, a telefonhálózat kiépítésének a szorgalmazása. Tudományos folyóiratokban számos tanulmánya jelent meg. Több oklevélgyűjtemény kiadásában vett részt. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik, Balatonalmádiban kőből készült emlékpad (Bődy Henrik alkotása) hívogatja pihenésre az Öreg-park látogatóit.
Munkái
- Emléklapok rendezett-tanácsú Veszprém város közigazgatási életéből. Veszprém, 1886.
- Hazai okmánytár. 1-6. Köt. Győr, 1865-1880.
- Zichi és vásonkeői Zichy-család idősb ágának okmánytára. 1-4. Köt. Pest, 1871-1878.
Irodalom
- HUDI József: Véghely Dezső (1840-1897). = Megyeházi Tudósítások, 1996. december
- MOLNÁR Jánosné: Ne fedje fátyol a múltunkat. Száz éve halt meg Véghely Dezső, Veszprém megye sokoldalú alispánja. = Napló, 1997. április 23.
- Véghely Dezső: Emléklapok rendezett-tanácsu Veszprém város közigazgatási életéből. Veszprémi szemle könyvek 5. Veszprém, 2012.
Külső hivatkozás
| Veszprém megyei életrajzi lexikon |
