„Balaton étterem” változatai közötti eltérés
| (2 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | {{InfoboxÉpület | ||
| + | |cím=Balaton étterem | ||
| + | |kép=Balaton etterem.jpg | ||
| + | |város=Balatonfüred | ||
| + | |év=1878. | ||
| + | |építtető= | ||
| + | |tulaj=magántulajdon | ||
| + | |felújítva=1995. | ||
| + | }} | ||
BALATONFÜRED, KISFALUDY SÁNDOR UTCA 5. | BALATONFÜRED, KISFALUDY SÁNDOR UTCA 5. | ||
| − | |||
Az étterem csak nevében emlékeztet egykori elődjére. 1962-ben modern, üvegablakos étterem épült a helyén, 1995-ben ezt is átalakították. A régi Balaton étterem emlékét már csak néhány fotó, képeslap, rajz, reklám őrzi. Évtizedeken át a fürdőtelep egyik hangulatos vendéglője volt, megérdemli a rövid bemutatást. | Az étterem csak nevében emlékeztet egykori elődjére. 1962-ben modern, üvegablakos étterem épült a helyén, 1995-ben ezt is átalakították. A régi Balaton étterem emlékét már csak néhány fotó, képeslap, rajz, reklám őrzi. Évtizedeken át a fürdőtelep egyik hangulatos vendéglője volt, megérdemli a rövid bemutatást. | ||
A fürdőhelyen már 1837-ben volt az izraelita vendégek számára étterem: ''„A szent Szerzet jósága nagylelkűleg kihat az emberre, s vagyon itt az Izraeliták számára is vendéglőház, s bor, még pedig kóser.”''<ref>Miskolczy Károly: Balaton Füred mint savanyú víz. Veszprém, 1837. 18.</ref> A zsidó vendéglő még 1863-ban is a régi fürdőházban volt.<ref>Orzovenszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest. 1863. 27.</ref> Az 1868–1871-ig tartó építkezés során a fürdőpalota keleti szárnyába építették. 1878-ban már a mai étterem helyén állt a zsidó étterem: ''„A Horváthféle ház Balatonra néző oldala alatt, a pinczeboltok mellett van az izraeliták csinos étterme; hol az illetők vallásuk szerinti jó ételeket s italokat kapnak.”''<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 105.</ref> 1885-től már Lőbl vendéglőként említik, ettől kezdve 1920-ig ez a család bérli. (A család több tagja is a Vázsonyi utcai zsidó temetőben nyugszik.) | A fürdőhelyen már 1837-ben volt az izraelita vendégek számára étterem: ''„A szent Szerzet jósága nagylelkűleg kihat az emberre, s vagyon itt az Izraeliták számára is vendéglőház, s bor, még pedig kóser.”''<ref>Miskolczy Károly: Balaton Füred mint savanyú víz. Veszprém, 1837. 18.</ref> A zsidó vendéglő még 1863-ban is a régi fürdőházban volt.<ref>Orzovenszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest. 1863. 27.</ref> Az 1868–1871-ig tartó építkezés során a fürdőpalota keleti szárnyába építették. 1878-ban már a mai étterem helyén állt a zsidó étterem: ''„A Horváthféle ház Balatonra néző oldala alatt, a pinczeboltok mellett van az izraeliták csinos étterme; hol az illetők vallásuk szerinti jó ételeket s italokat kapnak.”''<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 105.</ref> 1885-től már Lőbl vendéglőként említik, ettől kezdve 1920-ig ez a család bérli. (A család több tagja is a Vázsonyi utcai zsidó temetőben nyugszik.) | ||
| − | [[Image:Izraelita.jpg|thumb|left|250px]] | + | [[Image:Izraelita.jpg|thumb|left|250px|'''Az izraelita étterem 1878-ban''']] |
1893–1894-ben építették át a Kisfaludy étteremmel együtt. Elbontották a cselédlakás hosszú épületét, amelynek a nyugati végén a magyar, keleti végén a zsidó vendéglő volt. Az étterem új nevet is kapott, 1894 nyarán már az új épületben van a ''„Balaton” című kávéház és vendéglő”''.<ref>Balaton 1894. jún. 17. 3. sz. 1.</ref> 1896-ban a két vendéglő között felépült az Ipoly szálló. | 1893–1894-ben építették át a Kisfaludy étteremmel együtt. Elbontották a cselédlakás hosszú épületét, amelynek a nyugati végén a magyar, keleti végén a zsidó vendéglő volt. Az étterem új nevet is kapott, 1894 nyarán már az új épületben van a ''„Balaton” című kávéház és vendéglő”''.<ref>Balaton 1894. jún. 17. 3. sz. 1.</ref> 1896-ban a két vendéglő között felépült az Ipoly szálló. | ||
A lap jelenlegi, 2014. június 28., 15:20-kori változata
| Balaton étterem | |||||
 | |||||
| Helye: | Balatonfüred | ||||
| Építési adatok | |||||
| Építés éve : | 1878. | ||||
| Építtető: | |||||
| Tulajdonos: | magántulajdon | ||||
| Felújítva : | 1995. | ||||
BALATONFÜRED, KISFALUDY SÁNDOR UTCA 5.
Az étterem csak nevében emlékeztet egykori elődjére. 1962-ben modern, üvegablakos étterem épült a helyén, 1995-ben ezt is átalakították. A régi Balaton étterem emlékét már csak néhány fotó, képeslap, rajz, reklám őrzi. Évtizedeken át a fürdőtelep egyik hangulatos vendéglője volt, megérdemli a rövid bemutatást.
A fürdőhelyen már 1837-ben volt az izraelita vendégek számára étterem: „A szent Szerzet jósága nagylelkűleg kihat az emberre, s vagyon itt az Izraeliták számára is vendéglőház, s bor, még pedig kóser.”[1] A zsidó vendéglő még 1863-ban is a régi fürdőházban volt.[2] Az 1868–1871-ig tartó építkezés során a fürdőpalota keleti szárnyába építették. 1878-ban már a mai étterem helyén állt a zsidó étterem: „A Horváthféle ház Balatonra néző oldala alatt, a pinczeboltok mellett van az izraeliták csinos étterme; hol az illetők vallásuk szerinti jó ételeket s italokat kapnak.”[3] 1885-től már Lőbl vendéglőként említik, ettől kezdve 1920-ig ez a család bérli. (A család több tagja is a Vázsonyi utcai zsidó temetőben nyugszik.)
1893–1894-ben építették át a Kisfaludy étteremmel együtt. Elbontották a cselédlakás hosszú épületét, amelynek a nyugati végén a magyar, keleti végén a zsidó vendéglő volt. Az étterem új nevet is kapott, 1894 nyarán már az új épületben van a „Balaton” című kávéház és vendéglő”.[4] 1896-ban a két vendéglő között felépült az Ipoly szálló.
Az ekkor megjelent reklám a fürdőközönség figyelmébe ajánlja a Balaton közelében álló, kibővített és renovált éttermet.[5] 1907-ben a „Balaton étterem és kávéház” panziós étkezésnél a lehető legolcsóbb árakat kínálta, és hordóban vagy palackokban bárhová szállított bort, de csak balatonmellékit.
1911-ben a helyi lapban így reklámozták: „Balaton” étterem és kávéház Balatonfüreden, az Esplanade-parkban, a hajóállomás közelében. Harminc évi fennállás után egészen átalakítva és nagyobbítva, aerogén-gáz világítással a nagyérdemű fürdőző- és turista közönség rendelkezésére áll. Izletes magyar ételek. Valódi jó borok. Kávéházi italok. Saját cukrászda. Fagylalt. Jegeskávé Kitűnő balatonvidéki asztali és pecsenye borok literje 1 koronától feljebb. Fedett étkező és kávéházi helyiségek a szabadban a Balaton mellett. Figyelmes kiszolgálás és olcsó árak Kivánatra table d’hote. Csoportos kirándulók olcsó ellátása Zóna villásreggeli! Állandó Dréher-sör csapolás!”[6]
Bizonyos, hogy 1914-ben Lőbl Lajos a vendéglő bérlője: „Közel a Balatonhoz az alsó sétányon. Kitűnő konyha, hol az izraeliták vallásuk törvényei szerint étkezhetnek. Bérlő: Löbl Lajos”[7].– írta a fürdőhelyi ismertető.
Az étteremmel kapcsolatos fotók között fennmaradt egy irodalomtörténeti jelentőségű, elmosódott felvétel, ami bizonyítja, hogy Ady Endre 1917 tavaszán ennek a vendéglőnek a kerthelyiségében ült többedmagával. Feleségével pihent Füreden, ahova meghívta egy rövid látogatásra Lajos testvérét és feleségét. A fényképen a társaság mögött a füredi Oblatt Sándor szerint nem a Szántó nevű bérlő, hanem Lőbl Lajos áll.[8] A fellelt adatok az ő állítását támasztják alá. A fényképen már idősnek látszó Lőbl Lajos 1920-ban halt meg, 72 éves korában.[9] Szántó Adolf neve bérlőként csak ebben az évben tűnik fel.[10] A helyi lap tudósítása szerint ő 1938-ban, 62 évesen halt meg,[11] a kép készítésekor tehát csak 41 éves volt.
1925-ben is Szántó Adolf bérli az éttermet, ahol magyar és rituális konyha is volt.[12] Halála után, 1940-ben a vendéglőt Győrffy Józsefné viszi tovább. 1941-ben az épületet modernizálták, elbontották a régi teraszt, eltávolították a kuglizót, és a közelben lévő kazamataszerű üzleteket. Így tudták rendezni a mai Kisfaludy utcát. Az étterem az államosítás után is megőrizte egykori nevét.
Jegyzetek
- ↑ Miskolczy Károly: Balaton Füred mint savanyú víz. Veszprém, 1837. 18.
- ↑ Orzovenszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest. 1863. 27.
- ↑ Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 105.
- ↑ Balaton 1894. jún. 17. 3. sz. 1.
- ↑ Balatonfüredi (millennium-) emlék a fürdővendégek tájékoztatására. Szerk. Mangold Gusztáv. Bp., 1896.
- ↑ Balatonfüred. 1911. júl. 16. 9. sz. 3.
- ↑ Balatonfüred gyógy-és tengerfürdő szanatórium, vízgyógyintézet klimatikus gyógyhely Balatonfüred, 1914. 43.
- ↑ : Ady Endre balatonfüredi útjai. = Füredi História. 2003. 5. sz. 12-16.
- ↑ Varga Lászlóné: A balatonfüredi zsidó temető. Balatonfüred, 2004. 22.
- ↑ Balatonfüred. 1920. júl. 25. 30. sz.
- ↑ Balatonfüred. 1938. nov. 26. 48. sz.
- ↑ Balaton. A Balatoni Szövetség kalauza. Bp., 1925. 21.
Forrás
Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.
