„Almádi gyógyfürdő szabályzata” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
118. sor: 118. sor:
  
 
A fürdőbizottság az évad alatt legalább háromszor ülést tartani köteles.
 
A fürdőbizottság az évad alatt legalább háromszor ülést tartani köteles.
 +
 +
<center>
 +
==IV. Fejezet==
 +
</center>
 +
 +
<center>
 +
===Rendőri intézkedések.===
 +
</center>
 +
 +
<center>'''14.§.'''</center>
 +
 +
Szigorúan  tilos  bármit  is  tenni,  ami  a  fürdővendégek  és  gyógyvendégek  nyugalmát, gyógyulását avagy üdülését zavarná.
 +
 +
<center>'''15.§.'''</center>
 +
 +
Az összes étkező-, ívó- vagy mulatóhelyiségek rendszerint éjjel 11 órától reggeli 5 óráig zárva tartandók.
 +
 +
A fürdőbiztos esetről-esetre adhat engedélyt arra, hogy ezen helyiségek tovább nyitva  tarthassanak,  de  arra nincsen  feljogosítva,  hogy  az  egész  évadra  adjon ilynemű engedélyt.
 +
 +
<center>'''16.§.'''</center>
 +
 +
Színi-,  zene-  vagy  bárminemű  más  előadások  csakis  a  fürdőbiztos  engedélye alapján  tarthatók  meg,  s  ilyen előadások  és  mulatságok  alatt  az  előadási-  illetve táncteremben dohányozni nem szabad.
 +
 +
<center>'''17.§.'''</center>
 +
 +
Reggeli 7 óra előtt és éjjel 11 óra után tilos úgy szabadban, mint a vendéglőben a zenélés és zajos mulatozás, ezen tilalom kiterjed a magánlakásokra is, felmentést alóla csak a fürdőbiztos adhat.
 +
 +
<center>'''18.§.'''</center>
 +
 +
Épületeken, folyosókon, sétahelyeken, utakon és más közhasznú intézményeken kárt tenni, ily helyekre, vagy a Balatonba, avagy a Remete-patakba szemetet dobni tilos.
 +
 +
<center>'''19.§.'''</center>
 +
 +
Ragadozó állatot vagy kutyát a fürdővendégeknek a fürdő területére vinni és ott tartani  nem  szabad,  átutazó- vagy  nappali  vendégek  és  bennlakók  azonban kutyáikat megkötve vagy pórázon vezetve, maguknál tarthatják.
 +
 +
<center>'''20.§.'''</center>
 +
 +
A fürdő területén a lövöldözés és minden nagyobb robajjal összekötött munka a fürdőévad  alatt  tilos.  Szoba- vagy más  fegyverrel  célba  lőni  csakis  a  fürdőbiztos által kijelölt helyeken szabad.
 +
 +
<center>'''21.§.'''</center>
 +
 +
Sebeshajtás és veszteglés, etetés és itatás a fürdő területén, meg nem engedett helyen tilos.
 +
 +
Azon vendéglősök, illetve fogadósok, akik istállópénzt szednek, erre csak akkor vannak  jogosítva,  ha  az  évad megkezdése előtt az árszabást a fürdőbiztosnak jóváhagyás és záradékolás végett bemutatták.
 +
 +
<center>'''22.§.'''</center>
 +
 +
Mindenféle hazárdjáték szigorúan tiltva van.
 +
 +
<center>'''23.§.'''</center>
 +
 +
Koldulni és házalni tilos, ez utóbbi rendelkezés alól csak az élelmiszerrel való házalás vétetik ki.
 +
 +
A rendes elárusító helyeket a fürdőbizottság meghallgatása után a fürdőbiztos  jelöli  ki,  ahol  áruit  mindenki díjtalanul,  bejelentés  és  engedély  nélkül, árusíthatja.
 +
 +
<center>'''24.§.'''</center>
 +
 +
A fürdőhelyen akár cselédi-, akár más munkás minőségben alkalmazott egyéneknek  csoportosulniuk,  a  rendet  és csendet megzavarniok nem szabad.
 +
 +
<center>'''25.§.'''</center>
 +
 +
Vendéglősök,  korcsmárosok,  kávéháztulajdonosok,  szállástadók,  úgyszintén  a fürdőtulajdonos köteles minden év április hó végéig az ételek, italok, szállások és fürdők egységárait jegyzékbe foglalva, a fürdőbiztosnak láttamozás végett, bemutatni. Tilos a fürdőbiztos által láttamozott áraknál magasabb díjakat követelni.
 +
 +
A szobák, ételek, italok és fürdőknek a fürdőbiztos által láttamozott árjegyzéke minden  egyes  fürdőhelyen,  illetve vendéglőben  és  szállástadó  házban  szembeötlő helyen kifüggesztendő és a vendég kívánatára külön is felmutatandó.
 +
 +
<center>'''26.§.'''</center>
 +
 +
A  fürdőházban,  a  községház  tanácstermében  és  a  főszolgabíró  irodájában panaszkönyvet kell tartani, melybe a vendégek kívánalmaikat és panaszaikat bármikor bejegyezhetik.
 +
 +
A fürdőbiztos minden hivatalos napon a panaszkönyvet megtekinti és köteles a beleírt kívánalmakat és panaszokat 48 óra alatt elintézni. A panaszkönyvek hollétére a vendégek szállásadóik által figyelmeztetendők.
 +
 +
<center>'''27.§.'''</center>
 +
 +
Az olvasó- és gyógytermekben dohányozni, zajt ütni vagy illetlenül viselkedni, tilos.
 +
 +
<center>'''28.§.'''</center>
 +
 +
Tilos a vendégeket valamely szállás kibérlésére vagy más egyébre csalogatni, valamely lakás, kibérlésérõl lebeszélni, avagy szállásának elhagyására rábeszélni.
 +
 +
<center>
 +
==V. Fejezet==
 +
</center>
 +
 +
<center>
 +
===Közegészségi- és gyógyászati intézkedések.===
 +
</center>
 +
 +
<center>'''29.§.'''</center>
 +
 +
A fürdőtulajdonos köteles a fürdői évadra legalább egy fürdőorvost alkalmazni.
 +
 +
A fürdőorvosok nevei a vármegye főispánjánál bejelentendők.
 +
 +
<center>'''30.§.'''</center>
 +
 +
A fürdőorvos vagy orvosok:
 +
:a) gondoskodni  tartoznak,  hogy  a  közfogyasztásra  szánt  ételek  és  italok  jók, tiszták legyenek és hogy a gyógymódnak megfelelő minőségben állíttassanak elő és szolgáltassanak ki;
 +
:b) ügyelnek arra, hogy a fürdésre és gyógycélokra szánt víz mindenkor tiszta és üde legyen;
 +
:c) ügyelnek  a  fürdő-  és  gyógyépületek  közegészségügyi  állapotára,  a  lakásviszonyok jóságára;
 +
:d) az előző két pontban előírt ellenőrzésük alkalmával tapasztalt visszásságokról a fürdőbiztosnak tüstént jelentést tenni tartoznak;
 +
:e) kötelesek a gyógyfürdő területén a teljesen vagyontalan betegeket ingyenesen gyógykezelni;
 +
:f) gyűjtik és beszolgáltatják az 1898. évi 120.528. sz. belügyminiszteri rendelet értelmében elkészítendő jelentéshez az orvosi gyógyadatokat.
 +
 +
<center>'''31.§.'''</center>
 +
 +
A fürdőorvosok, működésük tekintetében, a vármegyei főorvos ellenőrzése alatt állanak, akinek intézkedéseit figyelembe venni tartoznak.
 +
 +
A  vármegyei  főorvos  a  gyógyhelyen  letelepedett  összes  orvosokat  évadonként legalább egyszer – tanácskozás végett – összehívni tartozik.
 +
 +
A tanácskozás tárgyát mindazon észleletek, panaszok és óhajok képezik, melyek a fürdőző közönség egészségügyi szempontjából felmerülnek.
 +
 +
A tanácskozás eredményét a főorvos a vármegye alispánjának bejelenti, aki a netán szükséges intézkedéseket megtenni tartozik.
 +
 +
<center>'''32.§.'''</center>
 +
 +
Mivel a nap-, lég- és gőz és Kneippfürdők és alkalmazásuk orvosi rendelet nélkül használva, az egészségre káros következménynyel is járhatnak, ezeket, orvosi rendelet nélkül használni tilos.
 +
 +
 +
<center>'''33.§.'''</center>
 +
 +
A fürdőtulajdonos gondoskodni tartozik arról, hogy a fürdésre és gyógycélokra szánt helyiségek jókarban tartassanak s a víz eredeti tisztaságában használtassék fel.  Köteles  a  fürdõbiztos  által  láttamozott fürdőárjegyzéket a  fürdőpénztárnál kifüggeszteni.
 +
  
 
[[Kategória:Cikk, tanulmányok]]
 
[[Kategória:Cikk, tanulmányok]]

A lap 2010. augusztus 3., 14:05-kori változata

A vármegye alispánja az Almádi gyógyfürdőre vonatkozó, a m. kir. belügyminiszter 32.464/902. szám alatt kelt rendelete alapján átdolgozott szabályrendeletet bemutatja.

Véghatározat: A vármegye törvényhatósági bizottsága a bemutatott s az állandó választmány által letárgyalt szabályrendelet-tervezetet elfogadja azt szabályrendelet erejére emeli s a vármegye területén kihirdetteti s ennek megtörténte után jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetni rendeli.

Kelt Veszprémvármegye törvényhatósági bizottságának 1903. évi december hó 14-én és folytatva tartott rendes közgyűléséből.

Veszprémvármegye szabályrendelete az Almádi gyógyfürdőről.

I. Fejezet

Általános intézkedések.

1.§.

Az Almádi-fürdő területét Almádi község egész határa képezi, melyen belül az üdülni kívánók és a szenvedő emberiség érdeke a nyilvános intézményeknek, a közrendnek és közegészségügynek szigorú kezelését és felügyeletét követelvén; azt a vármegye közönsége jelen szabályzat keretén belül állapítja meg.

2.§.

A fürdőévad június hó 15-étől szeptember hó 15-éig tart.

3.§.

A személy- és vagyonbiztonság érdekében és a vendégek nyugalmának biztosítása céljából az évad tartamára fürdőbiztos rendelendő ki és pedig valóságos vagy tiszteletbeli főszolgabíró vagy szolgabíró.

A fürdőbiztosnak évenkénti kirendelése és díjainak átalányösszegben való megállapítása a vármegye alispánjának hatáskörébe tartozik.

A fürdőbiztos díjainak fedezéséről a vármegye közönsége évi költségvetésében intézkedik.

A fürdőbiztos közvetlenül a vármegye alispánjának van alárendelve s fegyelmi tekintetben az 1886. évi XXIII. t.-c. hatálya alá esik.

A fürdőbiztosnak a jelen szabályrendelet alapján hozott határozatai a kihirdetéstől, illetve kézbesítéstől számított 15 nap alatt a vármegye alispánjához, onnét pedig, ha a határozat az elsőfokútól eltér, a vármegyei közigazgatási bizottsághoz fellebbezhetők.

4.§.

A fürdőbiztos kötelességei a belügyi m. kir. Miniszter úrnak 1893. évi 44.404 szám alatt kiadott rendeletével vannak szabályozva:

  1. Felügyel a fürdőhely közegészségügyi viszonyaira és a hol e tekintetben törvényellenes hiányokat észlel, annak elhárítása iránt intézkedik és intézkedéseit úgy a község, mint a fürdőtulajdonos és a magánosok foganatosítani kötelesek.
  2. Felügyel a köztisztaságra, a fürdő- és középületeknek, úgy a bérbeadó házaknak beltisztaságára, a lakásviszonyok egészségügyi feltételeinek betartására és az esetleg felmerülő hiányok eltávolítása iránt intézkedik.
  3. Felügyel a fürdő területén forgalomba kerülő tápszerek, étel- és italnemüek, az emberi egészségnek megfelelő állapotára és az erre ártalmasakat a m. kir. Belügyminiszter úrnak 1876. évi július hó 4-én 31.026. számú és az 1879. évi 57.627. szám alatt kelt szabályrendeletei szerint elkoboztatja.
  4. A fürdőévad alatt hetenként legalább egyszer a szállodákat, vendéglőket, korcsmákat, kávéházakat, élelmiszrelárusító-kereskedéseket és mészárszékeket megvizsgálni és ennek megtörténtéről a következő hó 1-én az alispánnak jelentést tenni köteles, ezenfelül állandó s folytonos felügyeletet tartozik gyakorolni a piaci elárusításra.
  5. Őrködik a közrend és csend, a személy- és vagyonbiztonság felett és ennek megzavarása esetén a szükséges rendőri intézkedéseket és tilalmakat elrendeli.
  6. Felügyel a községi rendészetnek pontos teljesítésére és tapasztalt hiányok esetén, a községet azok orvoslására felhívja.
  7. A büntetendő cselekményeket az illetékes bíróságnak vagy közigazgatási hatóságnak azonnal feljelenteni tartozik és mellőzhetetlen szükség esetén a rendőri előnyomozást és a bűnjelek lefoglalását eszközölni köteles.
  8. Felügyel a kéjügyre és e tekintetben gyakorolja mindazon jogokat és teljesíti mindazon kötelességeket, amelyeket a fennálló szabályok az elsőfokú hatóságnak kezébe adnak.
  9. Gyanús és személyi igazolással nem bíró egyéneket eltoloncoltathat.
  10. Gondoskodik arról, hogy a fürdő látogatottsága felől az e részben fennálló belügyminiszteri rendelet szerint államrendőri- és statisztikai szempontból készítendő kimutatás megszerkesztessék és hogy az, valamint az 1898. évi november hó 26-án kelt 120.528. számú belügyminiszteri rendeletben megkívánt és a fürdő kezelősége által elkészített évadi jelentés és kimutatások a m. kir. Központi statisztikai hivatalnak beszolgáltassanak.
  11. Tartozik minden év május havában a fürdővendégek elfogadására szánt összes lakásokat (szobákat) a vármegyei főorvos, esetleg járási-orvos, községi bíró, továbbá a fürdőtulajdonos és háztulajdonosok egy-egy megbízottjával bejárva megvizsgálni, úgy a kifogástalan, valamint a kifogásolt lakások és szobákról jegyzéket készíteni, s ha utóbbiak június hó 15-éig a közegészségi- és közrendészeti követelményeknek megfelelően helyre nem hozatnának, lakhatási- és illetve kibérlési engedélyt arra az egy évadra megtagadni. A határozattal meg nem elégedő fél 15 napon belül az alispánhoz, innen pedig, ha az alispán határozata az elsőfokú határozattól eltérő, a közigazgatási bizottsághoz fellebbezhet.

II. Fejezet

A gyógyfürdő vendégeiről, azok bejelentéséről és az általuk fizetendő díjakról.

5.§.

Minden idegen, aki Almádiban a fürdőévad alatt három napnál tovább tartózkodik, fürdővendégnek tekintetik, és mint ilyen köteles a hatóságilag megállapított díjakat fizetni és ezen szabályzat rendelkezéseinek van alávetve.

6.§.

A gyógydíjakat az 1876. évi XXIV. t.c. 157. §.1. pontja értelmében az alispán állapítja meg.

7.§.

A hatóságilag megállapított gyógydíjak fizetésének kötelezettsége alól mentesek:

a) 12 éven alóli gyermekek;
b) szabályszerű szegénységi bizonyítvánnyal ellátott egyének;
c) kül- és belföldi orvosok és velük közös háztartásban élő nejeik és gyermekeik;
d) segédlelkészek, állami- és felekezeti tanítók. Ha fizetésük az 1000 koronát meg nem haladja;
e) a hadsereg és honvédség tagjai főhadnagytól lefelé és a velük együtt levő családtagjaik;
f) művészek és hírlapszerkesztők;
g) törvényhatóság- és állami hivataloknál alkalmazott segéd- és kezelőszemélyzeti tagok.
8.§.

Minden fürdővendég, tehát az is, aki három napnál rövidebb ideig tartózkodik Almádiban, köteles megérkezte után azonnal a lakást adó által rendelkezésre bocsátott bejelentési lapra érkezése napját, nevét, polgári állását, rendes lakhelyét, hozzátartozóinak nevét, életévét és viszonyait sajátkezüleg bejegyezni, mely bejelentő-lap a lakásadó által a vendég megérkezésétől számított 24 órán belül a fürdőigazgatónak átadandó. És az abban foglalt adtok felhasználása után azt a fürdőbiztosnak megőrzés végett átadja.

A bejelentési-lapok kiosztását, a gyógydíj beszedését és beszolgáltatását a lakásadó tartozik eszközölni, ki is annak beszolgáltatásáért és beszedéséért vagyonilag is felelős.

Minden fürdővendég eltávozásakor köteles a távozást bejelentő lapot, illetőleg az abban foglalt összes rovatokat kitöltve és sajátkezüleg aláírva lakásadójának átadni, aki is azt úgy, mint a bejelentő-lapot, a fürdőigazgatónak 24 óra alatt beadni köteles.

III. Fejezet

A gyógy- és zenedíjról és a fürdőbizottságról.

9.§.

A hatóságilag meghatározott díjak a gyógy- és zenealapot illetik. A gyógy- és zenealapot a fürdőbizottság által megállapított költségvetés keretén belül a fürdőtulajdonos kezeli, ki számadását minden fürdőévad végén a fürdő-bizottság elé terjeszteni tartozik, mely azokat megvizsgálván, jóváhagyás végett a fürdőbiztos útján a vármegye közönsége elé terjeszti.

10.§.

A gyógy- és zenealap Almádi sétautainak és parkjának fenntartására, a zenészeknek díjazására, a fürdőhely kivilágítására, a vendégek szórakozására és kényelmére és oly intézmények emelésére szolgáló kiadásoknak fedezésére fordítandó, melyeket a fürdőtulajdonos viselni nem tartozik.

11.§.

A fürdő ügyeit a fürdőbizottság intézi, mely a következő tagokból áll: u.m. fürdőbiztos, fürdőigazgató, fürdőorvos, fürdőtulajdonos egy megbízottja, a magyar Kneipp-egyesület egy kiküldöttje, az almádii birtokosok közül 5 tag, a fürdővendégek közül 5 tag, akiket maguk a birtokosok illetve a fürdővendégek választanak, s ha a választást bármely okból nem ejtenék meg, ezek sorából 5-5 tagot a bizottságba a fürdőbiztos hív meg.

12.§.

A fürdőbizottság minden évben újból alakul meg s megalakulás előtt teendőit a fürdőbiztos, fürdőigazgató és fürdőorvos látják el.

Tanácskozási és eljárási ügyrendjét a fürdőbizottság maga állapítja meg.

13.§.

A fürdőbizottság feladata gondoskodni arról, hogy a fürdővendégek igényei lehetőleg kielégíttessenek, hogy a fürdőhely azon eszközei, melyek azt előnyössé és kellemessé teszik, hogy ellenőrizze, hogy a gyógy- és zenedíjak a meghatározott célra fordítassanak és hogy a hozott határozatok és rendelkezések kellőkép végrehajtassanak.

Minden a gyógyfürdő érdekében tervezett létesítményre nézve véleményező joggal bír és kezdeményező javaslat tételére jogosult.

Az ezen szabályrendelet keretében hozott határozatai ellen 15 nap alatt a vármegyei igazgatási bizottsághoz fellebbezésnek van helye.

A fürdőbizottság az évad alatt legalább háromszor ülést tartani köteles.

IV. Fejezet

Rendőri intézkedések.

14.§.

Szigorúan tilos bármit is tenni, ami a fürdővendégek és gyógyvendégek nyugalmát, gyógyulását avagy üdülését zavarná.

15.§.

Az összes étkező-, ívó- vagy mulatóhelyiségek rendszerint éjjel 11 órától reggeli 5 óráig zárva tartandók.

A fürdőbiztos esetről-esetre adhat engedélyt arra, hogy ezen helyiségek tovább nyitva tarthassanak, de arra nincsen feljogosítva, hogy az egész évadra adjon ilynemű engedélyt.

16.§.

Színi-, zene- vagy bárminemű más előadások csakis a fürdőbiztos engedélye alapján tarthatók meg, s ilyen előadások és mulatságok alatt az előadási- illetve táncteremben dohányozni nem szabad.

17.§.

Reggeli 7 óra előtt és éjjel 11 óra után tilos úgy szabadban, mint a vendéglőben a zenélés és zajos mulatozás, ezen tilalom kiterjed a magánlakásokra is, felmentést alóla csak a fürdőbiztos adhat.

18.§.

Épületeken, folyosókon, sétahelyeken, utakon és más közhasznú intézményeken kárt tenni, ily helyekre, vagy a Balatonba, avagy a Remete-patakba szemetet dobni tilos.

19.§.

Ragadozó állatot vagy kutyát a fürdővendégeknek a fürdő területére vinni és ott tartani nem szabad, átutazó- vagy nappali vendégek és bennlakók azonban kutyáikat megkötve vagy pórázon vezetve, maguknál tarthatják.

20.§.

A fürdő területén a lövöldözés és minden nagyobb robajjal összekötött munka a fürdőévad alatt tilos. Szoba- vagy más fegyverrel célba lőni csakis a fürdőbiztos által kijelölt helyeken szabad.

21.§.

Sebeshajtás és veszteglés, etetés és itatás a fürdő területén, meg nem engedett helyen tilos.

Azon vendéglősök, illetve fogadósok, akik istállópénzt szednek, erre csak akkor vannak jogosítva, ha az évad megkezdése előtt az árszabást a fürdőbiztosnak jóváhagyás és záradékolás végett bemutatták.

22.§.

Mindenféle hazárdjáték szigorúan tiltva van.

23.§.

Koldulni és házalni tilos, ez utóbbi rendelkezés alól csak az élelmiszerrel való házalás vétetik ki.

A rendes elárusító helyeket a fürdőbizottság meghallgatása után a fürdőbiztos jelöli ki, ahol áruit mindenki díjtalanul, bejelentés és engedély nélkül, árusíthatja.

24.§.

A fürdőhelyen akár cselédi-, akár más munkás minőségben alkalmazott egyéneknek csoportosulniuk, a rendet és csendet megzavarniok nem szabad.

25.§.

Vendéglősök, korcsmárosok, kávéháztulajdonosok, szállástadók, úgyszintén a fürdőtulajdonos köteles minden év április hó végéig az ételek, italok, szállások és fürdők egységárait jegyzékbe foglalva, a fürdőbiztosnak láttamozás végett, bemutatni. Tilos a fürdőbiztos által láttamozott áraknál magasabb díjakat követelni.

A szobák, ételek, italok és fürdőknek a fürdőbiztos által láttamozott árjegyzéke minden egyes fürdőhelyen, illetve vendéglőben és szállástadó házban szembeötlő helyen kifüggesztendő és a vendég kívánatára külön is felmutatandó.

26.§.

A fürdőházban, a községház tanácstermében és a főszolgabíró irodájában panaszkönyvet kell tartani, melybe a vendégek kívánalmaikat és panaszaikat bármikor bejegyezhetik.

A fürdőbiztos minden hivatalos napon a panaszkönyvet megtekinti és köteles a beleírt kívánalmakat és panaszokat 48 óra alatt elintézni. A panaszkönyvek hollétére a vendégek szállásadóik által figyelmeztetendők.

27.§.

Az olvasó- és gyógytermekben dohányozni, zajt ütni vagy illetlenül viselkedni, tilos.

28.§.

Tilos a vendégeket valamely szállás kibérlésére vagy más egyébre csalogatni, valamely lakás, kibérlésérõl lebeszélni, avagy szállásának elhagyására rábeszélni.

V. Fejezet

Közegészségi- és gyógyászati intézkedések.

29.§.

A fürdőtulajdonos köteles a fürdői évadra legalább egy fürdőorvost alkalmazni.

A fürdőorvosok nevei a vármegye főispánjánál bejelentendők.

30.§.

A fürdőorvos vagy orvosok:

a) gondoskodni tartoznak, hogy a közfogyasztásra szánt ételek és italok jók, tiszták legyenek és hogy a gyógymódnak megfelelő minőségben állíttassanak elő és szolgáltassanak ki;
b) ügyelnek arra, hogy a fürdésre és gyógycélokra szánt víz mindenkor tiszta és üde legyen;
c) ügyelnek a fürdő- és gyógyépületek közegészségügyi állapotára, a lakásviszonyok jóságára;
d) az előző két pontban előírt ellenőrzésük alkalmával tapasztalt visszásságokról a fürdőbiztosnak tüstént jelentést tenni tartoznak;
e) kötelesek a gyógyfürdő területén a teljesen vagyontalan betegeket ingyenesen gyógykezelni;
f) gyűjtik és beszolgáltatják az 1898. évi 120.528. sz. belügyminiszteri rendelet értelmében elkészítendő jelentéshez az orvosi gyógyadatokat.
31.§.

A fürdőorvosok, működésük tekintetében, a vármegyei főorvos ellenőrzése alatt állanak, akinek intézkedéseit figyelembe venni tartoznak.

A vármegyei főorvos a gyógyhelyen letelepedett összes orvosokat évadonként legalább egyszer – tanácskozás végett – összehívni tartozik.

A tanácskozás tárgyát mindazon észleletek, panaszok és óhajok képezik, melyek a fürdőző közönség egészségügyi szempontjából felmerülnek.

A tanácskozás eredményét a főorvos a vármegye alispánjának bejelenti, aki a netán szükséges intézkedéseket megtenni tartozik.

32.§.

Mivel a nap-, lég- és gőz és Kneippfürdők és alkalmazásuk orvosi rendelet nélkül használva, az egészségre káros következménynyel is járhatnak, ezeket, orvosi rendelet nélkül használni tilos.


33.§.

A fürdőtulajdonos gondoskodni tartozik arról, hogy a fürdésre és gyógycélokra szánt helyiségek jókarban tartassanak s a víz eredeti tisztaságában használtassék fel. Köteles a fürdõbiztos által láttamozott fürdőárjegyzéket a fürdőpénztárnál kifüggeszteni.

A lap eredeti címe: „http://helyismeret.hu/index.php?title=Almádi_gyógyfürdő_szabályzata&oldid=1447”