„Anna Grand Hotel díszterme” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
38. sor: 38. sor:
 
&nbsp; &nbsp; &nbsp;''„Változtak az idők. Ami a régieket szórakoztatta, ma már egyhangu unalom, s bár mindig visszakivánjuk a régi jó időket, visszavarázsolni nincs módunkban. Sóhajtás száll a híres Anna-bálok után, visszahívnók a nemzeti élet ébrentartására hivatott szinpadot, hol a legelső színművészek között is első, a nemzet csalogánya ragadta tapsra lelkesült bámulóit. De az Anna-bálok idején egy négyes fogat se gördül be a Grand Hotel elé, s Thália temploma bezárva, némán, elhagyottan várja jövendő sorsát. Letünt idők! Átadjuk a hálás emlékezésnek. Helyükbe a művész-estély, kabaré, reunion<ref>Reunio: itt táncmulatság</ref>  és mozi lépett. A fürdőközönség ebbeli és napi szórakozásai helyéül szolgál az impozáns gyógyterem zongorával, mellette a női- és férfi olvasótermekkel, ahová számos napi-, szépirodalmi és élclap jár. A gyógyteremben rendezünk művész- és táncestéket, felolvasásokat, hangversenyeket és hetenkint egyszer, rendszerint szombaton reunionokat.”''<ref>Balatonfüred gyógy-és tengerfürdő szanatórium, vízgyógyintézet klimatikus gyógyhely Balatonfüred, 1914. 45-46.</ref>  – írta a fürdői tájékoztató 1914-ben. A következő években tartottak itt református istentiszteletet, különböző képzőművészeti és terménykiállításokat, de színházi előadásokat is.
 
&nbsp; &nbsp; &nbsp;''„Változtak az idők. Ami a régieket szórakoztatta, ma már egyhangu unalom, s bár mindig visszakivánjuk a régi jó időket, visszavarázsolni nincs módunkban. Sóhajtás száll a híres Anna-bálok után, visszahívnók a nemzeti élet ébrentartására hivatott szinpadot, hol a legelső színművészek között is első, a nemzet csalogánya ragadta tapsra lelkesült bámulóit. De az Anna-bálok idején egy négyes fogat se gördül be a Grand Hotel elé, s Thália temploma bezárva, némán, elhagyottan várja jövendő sorsát. Letünt idők! Átadjuk a hálás emlékezésnek. Helyükbe a művész-estély, kabaré, reunion<ref>Reunio: itt táncmulatság</ref>  és mozi lépett. A fürdőközönség ebbeli és napi szórakozásai helyéül szolgál az impozáns gyógyterem zongorával, mellette a női- és férfi olvasótermekkel, ahová számos napi-, szépirodalmi és élclap jár. A gyógyteremben rendezünk művész- és táncestéket, felolvasásokat, hangversenyeket és hetenkint egyszer, rendszerint szombaton reunionokat.”''<ref>Balatonfüred gyógy-és tengerfürdő szanatórium, vízgyógyintézet klimatikus gyógyhely Balatonfüred, 1914. 45-46.</ref>  – írta a fürdői tájékoztató 1914-ben. A következő években tartottak itt református istentiszteletet, különböző képzőművészeti és terménykiállításokat, de színházi előadásokat is.
  
−
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1938-ban lebontották az épület előtti zenepavilont, széles lépcsőt alakítottak ki a kút és a gyógyterem között.<ref>Balatonfüred. 1938. júl. 30. 31. sz. 2.</ref>  A kőszínház emlékére 1939-ben ide akarták áthelyezni az Ipoly elől a Kisfaludy-szobrot.<ref>Balatonfüred. 1939. ápr. 22. 15. sz. 2</ref> 1943-ban a főbejárat két oldalán helyezték el, a falhoz erősítve az egykor itt állt színház homlokzatát díszítő hat kőoszlopot. 1943. augusztus 28-án, a gyógyfürdő 200 éves évfordulóján a Nemzeti Színház társulata az emeleti színházteremben bemutatta a Kisfaludy-féle színház megnyitó darabjának változatát, [http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9sz%C3%A1ros_%C3%81gi Mészáros Ági], [http://hu.wikipedia.org/wiki/Bal%C3%A1zs_Samu Balázs Samu], [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1bri_Zolt%C3%A1n Fábri Zoltán], Ujlaky László szereplésével.<ref></ref>  
+
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1938-ban lebontották az épület előtti zenepavilont, széles lépcsőt alakítottak ki a kút és a gyógyterem között.<ref>Balatonfüred. 1938. júl. 30. 31. sz. 2.</ref>  A kőszínház emlékére 1939-ben ide akarták áthelyezni az Ipoly elől a Kisfaludy-szobrot.<ref>Balatonfüred. 1939. ápr. 22. 15. sz. 2</ref> 1943-ban a főbejárat két oldalán helyezték el, a falhoz erősítve az egykor itt állt színház homlokzatát díszítő hat kőoszlopot. 1943. augusztus 28-án, a gyógyfürdő 200 éves évfordulóján a Nemzeti Színház társulata az emeleti színházteremben bemutatta a Kisfaludy-féle színház megnyitó darabjának változatát, [http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9sz%C3%A1ros_%C3%81gi Mészáros Ági], [http://hu.wikipedia.org/wiki/Bal%C3%A1zs_Samu Balázs Samu], [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1bri_Zolt%C3%A1n Fábri Zoltán], Ujlaky László szereplésével.<ref>Balaton 1943. szept. 9. sz. 34-35.</ref>  
  
−
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1945. április 17-én kigyulladt a gyógyterem. ''„A falu pompás motorfecskendőjével a nyilasok szöktek meg, így a nagy nehezen felszerelt tömlők csak a természetes víznyomással működtek. Az oroszok minden dicséretet megérdemelnek az oltásban való munkájukért. Sajnos a plafon beszakadt, de az alsó helyiségeknek semmi bajuk. A tüzet egy cigerettázó orosz rádiószerelő okozta. Mikor ez kiderült, az addig nagyon is pattogó oroszok megszüntették a vizsgálatot.”''  – írta beszámolójában Macher Emmánuel lelkész.<ref></ref>   
+
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1945. április 17-én kigyulladt a gyógyterem. ''„A falu pompás motorfecskendőjével a nyilasok szöktek meg, így a nagy nehezen felszerelt tömlők csak a természetes víznyomással működtek. Az oroszok minden dicséretet megérdemelnek az oltásban való munkájukért. Sajnos a plafon beszakadt, de az alsó helyiségeknek semmi bajuk. A tüzet egy cigerettázó orosz rádiószerelő okozta. Mikor ez kiderült, az addig nagyon is pattogó oroszok megszüntették a vizsgálatot.”''  – írta beszámolójában Macher Emmánuel lelkész.<ref>Sólymos </ref>   
  
−
&nbsp; &nbsp; &nbsp;Már 1947-ben rendbe akarták hozni régi formájában.  1948 októberében a Gyógyhelyi Bizottság elhatározta, hogy mozgalmat indít, hogy a leégett kurszalon lehetőleg már a következő fürdőévad kezdetén átadható legyen.  Az épület azonban még 1954-ben is romosan állt.   
+
&nbsp; &nbsp; &nbsp;Már 1947-ben rendbe akarták hozni régi formájában.<ref>Balatoni Kurir 1947. szept. 4. 2. sz.  1948 októberében a Gyógyhelyi Bizottság elhatározta, hogy mozgalmat indít, hogy a leégett kurszalon lehetőleg már a következő fürdőévad kezdetén átadható legyen.<ref>Balatoni Kurir 1948. okt. 21. 2.  Az épület azonban még 1954-ben is romosan állt.<ref>Zákonyi  
  
−
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1957-ben a helyreállítás során eltávolították az épület árkádjai előtt húzódó egykori fedett sétány középső részét. Júliusban az épület előtt felállították [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisfaludi_Strobl_Zsigmond Kisfaludi Strobl Zsigmond] fehérmárvány szobrát, amely egy gyíktól megijedt törölköző nőt ábrázol. Az emeleten 400 személyes előadótermet alakítottak ki, beépített színpaddal. Ez lett a SZOT üdülő központi kultúrterme, ahol előadásokat, kongresszusokat, orvos és történész napokat, irodalmi-, színházi és zeneesteket tartottak. Az előcsarnokban büfé, eszpresszó működött. A földszinten 200 személyes étterem volt, csak a szakszervezeti üdülőknek.
+
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1957-ben a helyreállítás során eltávolították az épület árkádjai előtt húzódó egykori fedett sétány középső részét. Júliusban az épület előtt felállították [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisfaludi_Strobl_Zsigmond Kisfaludi Strobl Zsigmond] fehérmárvány szobrát, amely egy gyíktól megijedt törölköző nőt ábrázol. Az emeleten 400 személyes előadótermet alakítottak ki, beépített színpaddal. Ez lett a SZOT üdülő központi kultúrterme, ahol előadásokat, kongresszusokat, orvos és történész napokat, irodalmi-, színházi és zeneesteket tartottak. Az előcsarnokban büfé, eszpresszó működött. A földszinten 200 személyes étterem volt, csak a szakszervezeti üdülőknek.<ref>Lipták
−
 
+
&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az akkori SZOT Szanatórium árkádsorának falán és a fedett sétány alatt alakították ki a Füredi Panteont, ahol felavatásuk időrendjében az alábbi Füredhez kötődő személyek és események táblái láthatók: 1956-ban a kőszínház emléktábláját, 1957-ben a színház épületének homlokzatát díszítő zárókövet helyezték el. 1957-ben [[Garay János]], 1958-ban [[Czuczor Gergely (István)]] és [[Ady Endre]], 1959-ben [[Eötvös Loránd]] és [[Krúdy Gyula]], 1960-ban a verbunkos zene képviselőinek ([[Pálóczi Horváth Ádám]], [[Bihari János]], [http://hu.wikipedia.org/wiki/Cserm%C3%A1k_Antal_Gy%C3%B6rgy Csermák Antal], [[Ruzitska Ignác]]) közös táblája került a falra. 1961-ben [[Berzsenyi Dániel]], 1962-ben [[Francois Sulpice Beudant]], [[Vörösmarty Mihály]], [[Csokonai Vitéz Mihály]] és [[Madarász Emil]], 1964-ben [[Paget János | John Paget]] és [[Szabó Lőrinc]], 1966-ban a Kemping találkozó emlékére avattak táblát. 1967-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/Jaroslav_Ha%C5%A1ek Jaroslav Hasek], 1969-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/Hviezdoslav Hviezdoslav Országh Pál], 1970-ben] [http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%B3czy_Lajos Lóczy Lajos], 1975-ben [[Gárdonyi Géza]] és [[Jókai Mór]], 1977-ben [[Halápy János]], 1983-ban [[Kisfaludy Sándor]], 1986-ban [[Berda József]], [[Pilinszky János]] és [[Passuth László]], 1987-ben [[Fáy András]], 1988-ban [[Cholnoky Jenő]], 1990-ben [[Németh László]], 1992-ben [[Zákonyi Ferenc]], 1995-ben [[Szekrényessy Kálmán]], 1998-ban [[Keresztury Dezső]], 2001-ben [[Lipták Gábor]] és [[Dévai Bíró Mátyás]], 2003-ban [[Illyés Gyula]] és [[Deák Ferenc]]<ref>Az egyes , 2008-ban [[Eötvös Károly]] emléktábláját leplezték le.  
−
&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az akkori SZOT Szanatórium árkádsorának falán és a fedett sétány alatt alakították ki a Füredi Panteont, ahol felavatásuk időrendjében az alábbi Füredhez kötődő személyek és események táblái láthatók: 1956-ban a kőszínház emléktábláját, 1957-ben a színház épületének homlokzatát díszítő zárókövet helyezték el. 1957-ben [[Garay János]], 1958-ban [[Czuczor Gergely (István)]] és [[Ady Endre]], 1959-ben [[Eötvös Loránd]] és [[Krúdy Gyula]], 1960-ban a verbunkos zene képviselőinek ([[Pálóczi Horváth Ádám]], [[Bihari János]], [http://hu.wikipedia.org/wiki/Cserm%C3%A1k_Antal_Gy%C3%B6rgy Csermák Antal], [[Ruzitska Ignác]]) közös táblája került a falra. 1961-ben [[Berzsenyi Dániel]], 1962-ben [[Francois Sulpice Beudant]], [[Vörösmarty Mihály]], [[Csokonai Vitéz Mihály]] és [[Madarász Emil]], 1964-ben [[Paget János | John Paget]] és [[Szabó Lőrinc]], 1966-ban a Kemping találkozó emlékére avattak táblát. 1967-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/Jaroslav_Ha%C5%A1ek Jaroslav Hasek], 1969-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/Hviezdoslav Hviezdoslav Országh Pál], 1970-ben] [http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%B3czy_Lajos Lóczy Lajos], 1975-ben [[Gárdonyi Géza]] és [[Jókai Mór]], 1977-ben [[Halápy János]], 1983-ban [[Kisfaludy Sándor]], 1986-ban [[Berda József]], [[Pilinszky János]] és [[Passuth László]], 1987-ben [[Fáy András]], 1988-ban [[Cholnoky Jenő]], 1990-ben [[Németh László]], 1992-ben [[Zákonyi Ferenc]], 1995-ben [[Szekrényessy Kálmán]], 1998-ban [[Keresztury Dezső]], 2001-ben [[Lipták Gábor]] és [[Dévai Bíró Mátyás]], 2003-ban [[Illyés Gyula]] és [[Deák Ferenc]] , 2008-ban [[Eötvös Károly]] emléktábláját leplezték le.  
+
  
 
&nbsp; &nbsp; &nbsp;A színházterem napjainkban is a legnagyobb és legdíszesebb terme Balatonfürednek, városi rendezvények, színházi előadások, hangversenyek, összejövetelek helyszíne, és természetesen itt zajlik minden év júliusában a híres Anna-bál is.
 
&nbsp; &nbsp; &nbsp;A színházterem napjainkban is a legnagyobb és legdíszesebb terme Balatonfürednek, városi rendezvények, színházi előadások, hangversenyek, összejövetelek helyszíne, és természetesen itt zajlik minden év júliusában a híres Anna-bál is.

A lap 2014. március 27., 12:58-kori változata

Balatonfüred, Gyógy tér 1.


     Az Anna Grand Hotel épületegyütteséhez tartozó, eklektikus stílusú, közel 130 éves műemlék épület helyén 1831–1878 között a Dunántúl első kőszínháza állt.

     A fürdőhelyen már régóta hiányzott egy olyan épület, amelyben kisebb-nagyobb összejöveteleket, bálokat, hangversenyeket lehetett volna rendezni. Már 1861-ben azt remélték, hogy jövőre lesz „társalgóterem”, ahol újságok is vannak.[1] Erre azonban még éveket kellett várni.

     „A nagy gyógytermet (Cursalon[2]) is ez évben szándékoznak felépíttetni. Eddig ennek hiányában volt B.-Füred s a közönség a nagy vendéglő felső termét volt kénytelen társalgó s egyszersmind étkező s táncztermül igénybe venni…. A terv szerint 2500 személy kényelmesen el fog férni benne.”[3] – adja hírül a Veszprém című lap 1875-ben. Végül eldöntötték, hogy a gyógytermet a régi színház helyén fogják felépíteni, a kőszínházat azonban csak 1878. február 18-án kezdték bontani.[4]


Grandgyogyterem.jpg

     Közben május végére elkészült egy fedett sétány a Gyönyörde és a Klotild udvar között, amelyet már nyáron nagy megelégedéssel használtak is a vendégek.[5]


Fedettsetany.jpg
A gyógytermet Esslinger János zirci építőmester tervezte és építette[6] , alaprajzát Zákonyi Ferenc közli.[7] Az épületből kijáratok nyíltak az angolkert felé, a földszinten néhány bolthelyiség is volt. A fedett sétány az épület árkádjai alatt folytatódott, összekötve a Nagyvendéglőt és a Klotild udvart.


     1878 októberében már az emeleten dolgoztak, a jövő idényre az összes helyiséget át akarták adni.[8] A következő év májusában már a gyógyterem impozáns látványt nyújtott: „földszinti és emeleti magasságot foglal el … éjszakon hét, délen szintén hét óriási ablakkal, mely utóbbiak a zeneteremre nyilván, egyszersmind páholyablakok gyanánt szolgálnak. A gyógyteremnek az Eszterházy felé eső oldalán van az emeleten a lépcsőfeljárat mellett a pipereterem, a mellett a Balatonra néző szép női olvasóterem, mely benyílik a gyógyterem déli ablakai előtt elhúzódó 12 öl hosszu és 3 öl széles zeneterembe. Innen átlépünk a férfi olvasóterembe. Mindkét osztály helyiségeit, melyek mind parkettírozottak, kiegészítik az azoknak megfelelő női és férfi osztályfelügyelők szobái és a női osztály egyenes kijárata a színházba. A gyógyterem éjszaki udvarrészén virágos kert lesz, déli, tehát előrészén 27 öl szélesség és 14 öl udvarmélységben a legszebb virágszőnyeges kertdíszítmény közepén a szökőkúttal…”[9]

     „A gyógyterem szép emeleti termeiből oly elragadó kilátás nyílik a balatoni panorámára, melyet bármely kényes izlésű külföldi ember megirigyelhet tőlünk, …”'[10] – írta a Fővárosi Lapok 1879 júniusában. A Zalai Közlöny tudósítója szerint „díszessége, ízletessége és kiváló csínje bármely európai fürdőnek előnyére válnék.”

     Az épületet csak 1880 nyarán adták át a közönségnek: „Balaton-Füreden julius 2-án délelőtt nyittatott meg a díszes és izlésesen készített gyógyterem és adatott át a fürdőközönségnek. 9 órakor ágyulövés adá tudtul a közönségnek az ünnepélyes megnyitás kezdetét. Nagyszámu fürdővendég jelent meg. Derék zenészeink által előadott néphymnus elzengése után Écsy László igazgató úr alkalomszerű szép beszédet tartott elmondván, hogy a jelenlegi tihanyi apát, Simon Zsigmond úr áldozatot nem kimélve minden erejét oda fordítja, hogy a gyógyhelyet szépítse és az igényeknek megfelelővé tegye. Rég érzett hiányon van segítve jelenleg, midőn a díszes gyógytermet megnyitva átadja. Örömmel reményli, hogy e helyiség közhasználatával uj forduló pont nyilik Füred történelmi lapján. A dörgő éljenzés elhangzásával Endrődy Sándor tehetséges ifju költőnk mondott köszönetet a fürdőközönség nevében; virágos és az alkalomhoz mért szavai köztetszést arattak. Végül Simon Zsigmond apát köszöné meg az iránta tanusított figyelmet. Örömmel tesz – ugy mond – minden lehetőt, hogy édes hazánk e kies fürdőjét emelje, miáltal a szenvedő emberiségen igyekszik segíteni. Szünni nem akaró éljenzés fejezte be a hazafias és lelkes főpap szavait. A zenészek Rákóczy(!)-indulójának bűvös hangjai közt járta be a hullámzó közönség az átvett szép épület minden zugát. A terembe vörös bársony pamlagok vannak elhelyezve, számos nagy tükör díszíti, az ajtók s ablakoknál drága függönyök alkalmazvák(!), a falakon lámpák fogják a világosságot adni, míg a két gyönyörű nagy csillár megérkezik. A teremben Bösendorfer féle zongora is van. A terem kifestése jövő évre halasztatott. A gyönyörű épületen óriási nemzeti zászló s minden ablakon kisebb nemzeti zászlók hirdeték a nap jelentőségét. Valóban örvendünk, hogy e kies fürdőhely ily rég érzett hiányán segítve van; elismerés az áldozatkész tulajdonosnak és az igazgató úr erélyének. A nap este Károlyi György színtársulatának férfi tagjai sikerült esti szerenáddal tisztelték meg a fürdőigazgató urat elismerésül.”[11]

     Ebben az évben már az Anna bált itt rendezték. „Az Annabál rendkívüli fényesen sikerült, a díszes uj gyógyteremben minden helyiség, még a karzatok is zsúfolva voltak. 450-500 vendég lehetett jelen; a négyest 48, a füzértánczot 36 pár tánczolta. Fürednek még sohasem volt ennyi vendége, még a fürdőszobák is telvék.(!)”[12]

     A további években táncmulatságokat, hangversenyeket, felolvasásokat, terménykiállításokat, gyűléseket rendeztek falai között. „Hangversenyek a gyógyteremben rendeztetnek, hol általános használatra szánt zongorák állanak. A hölgyek és az urak számára külön kényelmesen berendezett olvasótermekben számos bel- és külföldi hírlap és folyóirat található. Ezen termek egyszersmind gyűlhelyül szolgálnak, hol a fürdővendégek közti érintkezés is előmozdíttatik…. Bál a fürdő idény alatt rendesen kettő szokott tartatni: a Flóra-bál a „Grande-Hotel”(!) táncztermében és az Anna-bál a gyógyteremben. A főévadban hetenként legalább egyszer rendeztetnek tánczvigalmak, valamint a gyermekbálok is, a gyógyteremben.”[13] – írták 1896-ban.

     A fürdőigazgatósági iroda is a fedett sétányban volt, itt helyezték el 1885-ben Füred első emléktábláját, dr. Oesterreicher Manes József, az első fürdőorvos tiszteletére.[14] (Másolata a kórház épületére került.) A fedett sétányon játszott a zenekar, miközben a vendégek sétálgatva kortyolgatták a savanyúvizet a jellegzetes füredi üvegpoharakból.[15]

     A szanatóriumi építkezések során itt is korszerűsítenek. 1912-ben bevezették a villanyt, az új villamos csillárokkal megvilágított teremben az első hangversenyt a vendégek adták.[16] 1912-ben a fedett sétány keleti falához üzletek számára helyet alakítottak ki, ide került a Klotild udvarból Grűner Simon vegyesboltja, van női szabóműhely, női és férfifodrász, divatcikküzlet, lehet vásárolni emléktárgyakat, papírneműt, de itt van a kölcsönkönyvtár is.[17]

     1913-ban, a nagy szanatóriumi építkezések után átalakították a gyógytermet is. Emeletmagasságú nagytermét vízszintesen kettéválasztották.[18] Földszintjén „pazarul berendezett és méreteiben is ritkaságszámba menő nagy éttermet” és két külön étkezőt, az épület előtt és a fenyves park felé egy-egy nagy verandát alakítottak ki. Az ehhez tartozó konyha és kiszolgáló helyiségek vele összeköttetésben, de külön épületben, továbbá a terraszos kávéház és cukrászda is a Grand-Hotel földszintjén van elhelyezve. Az előkelő nyaraló közönség találkozó helye. Összeköttetésben a Grand-Hotellal, az Erzsébet-udvarral, a födött sétánnyal, tehát esős időben is könnyen megközelíthető, hol a kereskedések egész sora sorakozik egymásután. Kitűnő magyar és francia konyha. Étkezés étlap, table d’hote, vagy kouvert szerint. Este zene. – Bérlő és vendéglős: Juranek József és fia.”[19]

     Az emeleten kialakított nagytermet 1913. július 19-én nyitották meg „a fürdőközönség rendkívül élénk részvétele mellett és minden hivatalos szónoklat mellőzésével. Megnyitóul a fürdőközönségnek egy bájos hölgy tagja váratlanul két dalt adott elő zongorakíséret mellett … Majd rázendített a cigány és megkezdődött a tánc, melynek csak a villanyos lámpák kialvása vetett véget éjfélkor…”Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> tag; a név (name) nélküli ref-eknek adni kell valamilyen tartalmat

     „Változtak az idők. Ami a régieket szórakoztatta, ma már egyhangu unalom, s bár mindig visszakivánjuk a régi jó időket, visszavarázsolni nincs módunkban. Sóhajtás száll a híres Anna-bálok után, visszahívnók a nemzeti élet ébrentartására hivatott szinpadot, hol a legelső színművészek között is első, a nemzet csalogánya ragadta tapsra lelkesült bámulóit. De az Anna-bálok idején egy négyes fogat se gördül be a Grand Hotel elé, s Thália temploma bezárva, némán, elhagyottan várja jövendő sorsát. Letünt idők! Átadjuk a hálás emlékezésnek. Helyükbe a művész-estély, kabaré, reunion[20] és mozi lépett. A fürdőközönség ebbeli és napi szórakozásai helyéül szolgál az impozáns gyógyterem zongorával, mellette a női- és férfi olvasótermekkel, ahová számos napi-, szépirodalmi és élclap jár. A gyógyteremben rendezünk művész- és táncestéket, felolvasásokat, hangversenyeket és hetenkint egyszer, rendszerint szombaton reunionokat.”[21] – írta a fürdői tájékoztató 1914-ben. A következő években tartottak itt református istentiszteletet, különböző képzőművészeti és terménykiállításokat, de színházi előadásokat is.

     1938-ban lebontották az épület előtti zenepavilont, széles lépcsőt alakítottak ki a kút és a gyógyterem között.[22] A kőszínház emlékére 1939-ben ide akarták áthelyezni az Ipoly elől a Kisfaludy-szobrot.[23] 1943-ban a főbejárat két oldalán helyezték el, a falhoz erősítve az egykor itt állt színház homlokzatát díszítő hat kőoszlopot. 1943. augusztus 28-án, a gyógyfürdő 200 éves évfordulóján a Nemzeti Színház társulata az emeleti színházteremben bemutatta a Kisfaludy-féle színház megnyitó darabjának változatát, Mészáros Ági, Balázs Samu, Fábri Zoltán, Ujlaky László szereplésével.[24]

     1945. április 17-én kigyulladt a gyógyterem. „A falu pompás motorfecskendőjével a nyilasok szöktek meg, így a nagy nehezen felszerelt tömlők csak a természetes víznyomással működtek. Az oroszok minden dicséretet megérdemelnek az oltásban való munkájukért. Sajnos a plafon beszakadt, de az alsó helyiségeknek semmi bajuk. A tüzet egy cigerettázó orosz rádiószerelő okozta. Mikor ez kiderült, az addig nagyon is pattogó oroszok megszüntették a vizsgálatot.” – írta beszámolójában Macher Emmánuel lelkész.[25]

     Már 1947-ben rendbe akarták hozni régi formájában.Forráshivatkozás-hiba: Egy <ref> tag lezáró </ref> része hiányzik
  1. ↑ Balaton-Füredi Napló. 1861. aug. 17. 12. sz. 92.
  2. ↑ Kúrszalon: fürdőhelyen mulatság és szórakozás számára épült díszesebb épület, rendesen kávézó- ,étkező- és játszó-helyiségekkel összekapcsolva.
  3. ↑ Veszprém. 1875. jún. 6. 1. sz. 3.
  4. ↑ Roboz István: Balaton-Füred. Julius 28. = Fővárosi Lapok. 1878. 173. sz. 845.
  5. ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 216.
  6. ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988 464.
  7. ↑ Veszprém 1878. okt. 20. 42. sz. 1-3.
  8. ↑ Zalai Közlöny. 1879. máj. 1. 3.
  9. ↑ (-i.): Balaton-Füredről. (Junius végén.) = Fővárosi Lapok 1879. 152. sz. 738.
  10. ↑ Zalai Közlöny. 1880. júl. 8. 55. sz. 2.
  11. ↑ Zalai Közlöny. 1880. aug. 5. 63. sz. 3.
  12. ↑ Mangold Gusztáv: Balatonfüredi (millennium-) emlék a fürdővendégek tájékoztatására. Bp. 1896. 69.
  13. ↑ Mangold Gusztáv: Balatonfüredi emlék. Balatonfüred, 1935. 70-71.
  14. ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém. 1988. 458.
  15. ↑ Balatonfüredi Hírlap. 1912. júl. 21. 14. sz. 3.
  16. ↑ Balatonfüred szanatóriumos gyógyfürdő, nyaralóhely és ásványvíztelep. Balatonfüred, 1913. 7.
  17. ↑ László Zoltán: Milyen volt a Kurszalon nagyterme 1913 előtt? = Füredi História. 5. sz. 2003. 8-9.
  18. ↑ Balatonfüred gyógy-és tengerfürdő szanatórium, vízgyógyintézet klimatikus gyógyhely Balatonfüred. 1914. 42.
  19. ↑ Balatonfüredi Hírlap 1913. júl. 27. 30. sz. 3.
  20. ↑ Reunio: itt táncmulatság
  21. ↑ Balatonfüred gyógy-és tengerfürdő szanatórium, vízgyógyintézet klimatikus gyógyhely Balatonfüred, 1914. 45-46.
  22. ↑ Balatonfüred. 1938. júl. 30. 31. sz. 2.
  23. ↑ Balatonfüred. 1939. ápr. 22. 15. sz. 2
  24. ↑ Balaton 1943. szept. 9. sz. 34-35.
  25. ↑ Sólymos
A lap eredeti címe: „http://helyismeret.hu/index.php?title=Anna_Grand_Hotel_díszterme&oldid=14326”