A lap 2014. március 27., 10:21-kori változata

Balatonfüred, Csók u. 26.

     A Mészöly család nemesi címerével díszített, 81 évvel ezelőtt épült villa mai, átépített alakjában is őrzi még régi formáját. Az épület nem védett. A villát az előző évben vásárolt telekre, 1927-ben építtette a Fejér megyei Csőszön 1838. április 17-én született Sárbogárdi Mészöly Gyula nyugalmazott járásbíró, ügyvéd. A Balaton és Füred szerelmese ekkor 90 éves volt. Itt halt meg 1935. április 21-én, 98 éves korában, a Bajcsy-Zsilinszky utcai református temetőben nyugszik.

     Tábori Kornél, mint nevezetes személyiségre, a Balaton titkainak egyik legbuzgóbb kutatójára emlékezett rá 1940-ben. Mészöly Gyula Tarczy Lajos tanítványa volt Pápán. 1867-ben Veszprém vármegye főszolgabírája, 1872-1904-ig. járásbíró, majd nyugalomba vonulása után ügyvéd. 1928 óta élt Balatonfüreden.^[1]

     A mezőföldi református egyházmegyének ötven évig tanácsbírája volt, s mint ilyen Tisza Kálmán jó barátja. 1883-ban Siófok egyik alapítója, ő sürgette a Siókapu elkészítését, és a tihanyi kikötő megépítését is.^[2]

     1907-ben Füreden írt könyvét így vezette be: „Közel negyven évi bírói működés után, még mindig ifjú erővel, a Balaton és szép vidéke iránti lelkesülésemben, ismét tollat fogtam kezembe, abban a reményben, hogy törekvésem siker koronázza s az én munkásságom is némi tényezője lesz a Balaton-kultusz felvirágzásának.”^[3]

     1928-ban, amikor a Balaton rajongója testi és szellemi erejének teljében betöltötte 90. életévét, a gyógyteremben tartott ünnepségen a Kisfaludy Társaskör nevében Schmidt Ferenc, a szanatórium igazgató főorvosa köszöntötte a füredi társaság nesztorát.^[4] Ebben az évben az utcát, ahol háza áll, Csók utcának akarták elnevezni. Ekkor a helyi lap szerkesztője kérte, ha még nem késő, változtassanak ezen, és róla nevezzék el, mert megérdemli.^[5] Valószínűleg teljesítették a kérést, mert a házjegyzék szerint 1940-ben a mai Csók utca az ő nevét viselte.

     A Balaton érdekében kifejtett munkásságáért 1929-ben kormányfőtanácsossá nevezték ki. A Balatoni Szövetség legidősebb tagja volt, 1932-ben a közgyűlés tiszteletbeli tagjává választotta, ekkor, 95 évesen még szabadelőadást is tartott a 130 évvel ezelőtti balatoni viszonyokról. Rövidített szövegét közölte a szövetség lapja.^[6] 1933-ban írásban és szóban is indítványozta, hogy Darányi Ignác (1849–1827) volt földmívelésügyi miniszter emlékére, aki a kerület képviselőjeként sokat tett a Balaton környéki gazdákért, a szövetség állítson szobrot a tihanyi kikötőben. Kezdeményezésére a Balatoni Szövetség országos mozgalmat indított. Mikor a belügyminiszteri engedélyt megkapták a gyűjtésre, elsőnek ő adott 25 pengőt.^[7] 1938-ban a tihanyi műút mellett, a kikötő közelében felállított emlékmű ünnepélyes avatásakor már meg sem említették az ötletadó nevét, az akkor már szintén elhunyt Cséplő Ernőnek, a szövetség titkárának tulajdonították a javaslatot.^[8]

     Az ő kezdeményezésére határozta el a Balatoni Szövetség, hogy Hajdu Tibor apátnak, Balatonfüred újjáalkotójának Füreden emléket állít.^[9] Az emléktáblát a Tibor fürdő falán 1943-ban avatták fel.

     Halálakor így búcsúztatták: „Sárbogárdi Mészöly Gyula ny. táblabíró, kormányfőtanácsos, volt ügyvéd … halála mélységes megilletődést, részvétet váltott ki mindazok köréből, kik szeretetreméltó egyéniségét, munkásságát ismerték. Vele a Balaton kultuszának egy lelkes és kiváló művelője, uttörője dőlt ki az élők sorából; elmúlása nagy vesztesége a Balaton ügyének s gyásza a Balatonnak, melyet oly lángolóan szeretett.”^[10] „A megboldogult, kit egész életén át izzó hazaszeretet fűtött, ki a Balatonnak fanatikusa volt és talán a matuzsálemi magas korát is ennek köszönhette.”^[11] – írta a helyi lap.

A Balatoni Szövetség így emlékezett rá: „…a Balatoni Szövetség legidősebb tagja … egész hosszú életén át nagy szeretettel csüngött a Balatonon; annak érdekeit szóval, írásban és cselekedettel, lelkes odaadással gondozta, … hogy a ritka magas korban is megőrizte testi rugékonyságát és szellemi frissességét, annak tulajdonította, hogy több mint kilenc évtizeden át élvezte a Balatonnak és vidékének üdítő, gyógyító hatását. Szövetségünk egyik alapító választmányi tiszteletbeli tagját veszítette el. Emlékét hálás kegyelettel megőrizzük.”^[12] Mészöly Gyula „egész életén át rajongással viseltetett a balatoni kérdések iránt és még életének utolsó évében is balatoni terveket szőtt, előadás tartására készült, hogy a Balaton emelkedését előmozdítsa.”^[13]

Az épületben 1939-ben a Szent József penzió működött.^[14] A ház az 1940-es házjegyzék szerint ekkor már J. Kovács Béla^[15] és felesége Mészöly Vilma, és özv. Kubinyi Mihályné Mészöly Hermina tulajdonában volt. Az épületet 1952-ben államosították, az emeletre lakót helyeztek, lánya, unokája és dédunokája az alsó szinten éltek, a lakást később az örökösök eladták.^[16]

Jegyzetek

1. ↑ Zalavármegye ismertetője. Sopron, 1935. 9.
2. ↑ Tábori Kornél: Nevezetes balatoniak: Mészöly Gyula. = Balatoni Kurir. 1940. febr. 22. 8. sz.1-2.
3. ↑ Mészöly Gyula: A Balatonkultusz és a kisemberek. Veszprém. 1907.
4. ↑ Dr. L.: Nagy idők tanuja.= Balatonfüred. 1928. április. 21. 16. sz. 1.
5. ↑ Balatonfüred. 1929. jan. 12. 2. sz. 2.
6. ↑ Balaton. 1932. nov. 11. sz. 70.
7. ↑ Balaton. 1934. 7. sz. 54.
8. ↑ Balaton. 1938. 8. sz. 41.
9. ↑ Balaton. 1936. 7. sz. 54.
10. ↑ Balatoni Kurir. 1935. máj. 1. 18. sz. 5.
11. ↑ Balatonfüred, 1935. ápr. 27. 17. sz. 3.
12. ↑ Balaton. 1935. 5. sz. 39.
13. ↑ Balaton. 1935. 8. sz. 59.
14. ↑ Balatoni címtár 1939–40. Keszthely, 1939. 43.
15. ↑ Kovács Béla, Mészöly Gyula veje több évtizeden át volt a Blaha utcai gyógyszertár tulajdonosa
16. ↑ Telbisz Éva dédunoka szóbeli közlése

Forrás

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.