„Újabb almádi utcanevek...” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. február 13., 16:51-kori változata

Elnézést kérünk a tisztelt Olvasótól, hogy egy befejezettnek mondott témára visszatérünk. Ennek három oka is van. Először, ki kell egészíteni a Baross Gábor út „karrierjére” vonatkozó adatokat. Ugyanis egy almádi lakos szóvá tette, hogy kimaradt a Magyar Ifjúság útja elnevezés, amelyik az 1956-os forradalom után volt a hivatalos név.

Másodszor, a tördelés folytán a régi és a változott utcanevek párhuzamba állítása ellehetetlenült, így azt megismételjük, nehogy hibásan menjen át a köztudatba. 1936. április 15-i testületi ülés során elfogadott utca elnevezések:

Az 1936-ban készült Tóvári-féle térképen jelölt utcanevek:

1945. augusztus 8-ai testületi döntés szerint:

Természetesen, ha megnézzük a mai utcaneveket, elég sok különbséget találunk ezekhez képest.

A Veszprém Megyei Levéltár rendezés alatt álló, Balatonalmádi községre vonatkozó anyagában található egy utcatáblák kihelyezéséről szóló irat. Ebben a datálás nélküli kimutatásban „Az útvonal elnevezése és leírása” megnevezésű rovatban, minden utca földrajzi helye tömören leírásra került. A következő „Az utcatáblák elhelyezésének megjelölése” rovatban pedig megadják a kihelyezendő táblák helyét. A lista felöleli Almádi teljes területét, 1-től 127-ig sorszámozott tételben és 317 darab utcanév tábla helyét adja meg, nagy pontossággal.

Mint említettem, az irat dátum nélküli, de a szöveg alapján (államosított házakat nevez meg a régi tulajdonos nevén), viszonylag jól datálható, így nagy valószínűséggel 1952-1953 évre tehető a keletkezése. Van a felsorolásban olyan utcanév és terület elnevezés, amelyik már nem létezik semmilyen néven sem. Ilyen a Gárdonyi Géza sétány, amelyik a leírás szerint a következő: „A Budatava MÁV állomástól és a műúttól keletre húzódó befásított terület a vasútvonal északi oldalán.” Ez esetben a táblát „a budatavai állomásépület északi falán” kellett elhelyezni.

A másik ilyen terület a Rákosi Mátyás liget, amelyik „a Mahart-épülettől (volt Jacht Club) a Remete-patak medréig terjedő park” meghatározással szerepel. Két táblát kellett ilyen szöveggel kihelyezni, mégpedig: „A Mahart-épület nyugati felén a kerítésen és a volt Ibusz-pavilon helyén egy oszlopon, vagy közeli élőfa törzsén.” Az idősebb férfiak még emlékezhetnek rá, hogy ez az említett pavilon a Rákóczi szoborral átellenben, a Remete-patak partján állott és zöld színűre volt festve.

Sajnos nem lehetséges valamennyi utca leírását — még az irat tömörségével azonosan sem — közzétenni az Új Almádi Újságban. Érdekességként két utat ismerjünk meg a leírás alapján. Ezek a következők:

„121. Szent László sétány: a Rákóczi-szobor melletti vasúti sorompótól húzódik a Budapest-Tapolcai vasúti töltés déli oldalán a futballpályáig, majd kétszer derékszögben törve a Balaton partján halad a Strandfürdő dél-nyugati kerítéséig.”

„122. Szent István sétány: a Strandfürdő észak-keleti sarkától húzódik a Szabadság mécsesig.”

Megemlítendő, hogy mindkét utca gyakorlatilag létezik ma is, részben más néven, részben névtelenül.

Remélhetőleg az utcákkal foglalkozó írásokkal sikerült rámutatni arra, hogy milyen gyorsan alakultak és módosultak az almádi utcanevek 1908 óta, amikor első ízben jelentek meg az utcanevek az akkori iratokon.

Forrás

Új Almádi Újság^[1] 1995. (7. évf.) 7. sz. 2. p.

Külső hivatkozás

1. ↑ Új Almádi Újság honlapja