„Balatoni Szövetség” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
Dr. [[Óvári Ferenc]]nek a Balaton-kultusz apostolának. | Dr. [[Óvári Ferenc]]nek a Balaton-kultusz apostolának. | ||
− | ''"Nemes, munkás életének | + | ''"Nemes, munkás életének'' |
− | Javát neki áldozod. | + | ''Javát neki áldozod.'' |
− | Vedd szívesen, ha itt érte, | + | ''Vedd szívesen, ha itt érte,'' |
− | Pannónia szép tündére | + | ''Pannónia szép tündére'' |
− | + | ''-Sebekért vigasztalásul-'' | |
− | Múzsám karján eléd járul | + | ''Dőlt szöveg''Múzsám karján eléd járul |
− | S hálásan rád mosolyog…"'' | + | ''S hálásan rád mosolyog…"'' |
L.(ampért). G.(éza). | L.(ampért). G.(éza). |
A lap 2010. június 20., 18:27-kori változata
Balatoni Szövetség története.
Dr. Óvári Ferencnek a Balaton-kultusz apostolának.
"Nemes, munkás életének
Javát neki áldozod.
Vedd szívesen, ha itt érte,
Pannónia szép tündére
-Sebekért vigasztalásul-
Dőlt szövegMúzsám karján eléd járul
S hálásan rád mosolyog…"
L.(ampért). G.(éza).
"Akik ma is, nem mindig jogtalanul elégedetlenek a Balaton vidékének idegenforgalmi szempontból tekintett állapotával; fogalmuk sincs arról a munkáról amelyet félszázadon át végezni kellett a Balaton körül, hogy máig elért (végzetes válságos esztendők által megszakított) haladás létrejöhessen." Olvashatjuk Sziklay János "Mit csinált a Balaton Egylet?" című 1935-ben kiadott, "Adatok a Balaton-vidék történetéhez" alcímű munkájában. Valljuk be, bizonyos értelemben jelenleg is időszerűek Sziklay mondatának egyes megállapításai.
A Balatoni Szövetség történetét nem lehetséges a megelőző szervezetek, vagy egyes személyek, többnyire áldozatos tevékenységének említése nélkül ismertetni. Egyrészt a Balatoni Szövetség megalakulását megelőzően létrejött különböző, lényegét illetően azonos célokat megfogalmazó fürdő- és egyéb egyesületek, másrészt a Szövetség megalakítását előkészítő tevékenység megismerése alapja a történetnek.
A Balatonnal kapcsolatos gondok és problémák már az 1800-as években, főleg azok második felében jelentkeztek, ugyancsak ettől kezdve számíthatjuk a Balatonhoz kötődő fejlesztések kérdését. Egyre nagyobb mértékben foglalkoztatta az illetékeseket, közülük is inkább az akkor Zalai partnak nevezett északi partiakat a Balaton jövője, aminek érdekében nem keveset tettek is. Igen fontos esemény volt a Balaton déli partján megépült vasút 1861. április 1-én történt megnyitása. Nem kevesebb jelentőséggel bírt a szabályozott Sió-csatorna 1863. októberi felavatása. Ez tette lehetővé a Balaton szintjének szabályozását, aminek véghezvitelére több társulat is alakult. A megnyitó beszédből néhány gondolatot érdemes idézni, ami tájékoztat jelentőségéről: "… másrészről hajózási, így országos közlekedési szempontok egy valóban nagyszerű, s biztos, kikötő is rendeltetett építeni azért: hogy annak segélyével nagyobb szelek alkalmával, az illető hajók tökéletes menhelyet találjanak, és a Balaton-Füredi vendégeknek, miután a fürdőhely hazánknak kétségtelenül egyik leghíresebb és leglátogatottabb pontja megszereztessék azon kényelem: miszerint a déli vaspályáról Siófoknál leszállva, ott közvetlenül a balatoni gőzösre léphessenek át."