„Fábián Gábor” változatai közötti eltérés

A lap 2014. február 5., 19:39-kori változata

(Vörösberény, 1795. december 28. - Arad, 1877. december 10.) író, műfordító. Somogyi Gedeon unokaöccse, Fábián József fia.

Élete

Veszprémben, Pozsonyban és Pápán tanult, 1821-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1826-1838 között a Bohus család uradalmi ügyvédje Világoson. A Magyar Tudós Társaság 1832-ben levelező-, 1835-ben rendes tagjává választotta, 1862-től a Kisfaludy Társaság tagja. A szabadságharc idején sajtóbizottsági elnök, az aradi vészbíróság tagja, országgyűlési képviselő, majd a hétszemélyes törvényszék bírája. A bukás után fogságba került, majd Aradra internálták. 1867-1869-ben ismét országgyűlési képviselő volt. 1869-től visszavonulva csak a költészetnek élt. Írói pályáján nagy hatással volt rá édesapja, a nagy műveltségű vörösberényi, majd tótvázsonyi lelkész, valamint anyai nagybátyja. Költeményei, filológiai és esztétikai dolgozatai, latin, perzsa és modern nyelvekből való fordításai révén vált neve ismertté.

Munkái

• Hafiz Divánjából. Pest, 1824.
• Ossián énekei. Buda, 1833.
• Arad vármegye leírása, historiai, geographiai és statisztikai tekintetben. Pest, a835.
• M. T. Cicero összes leveleiből időrendes sorozatban. Pest, 1861-1864.
• Fábián Gábor levelezése. (Közli: KARA Győző.) = ItK, 1893. 2. sz.

Irodalom

• ZICHY Antal: Emlékbeszéd Fábián Gábor felett. Pest, 1888. (MTA emlékbeszédek, 5. Köt. 1. Füz.)
• JANCSÓ Benedek: Fábián Gábor élete és irodalmi működése. Arad, 1885.
• A fiatal Vörösmarty levelezése íróbarátaival. Budapest, 1987.

Külső hivatkozás

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái