„Németh László emléktábla” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
3. sor: 3. sor:
 
''Helye:'' Füredi Panteon (Balatonfüred, Gyógy tér)
 
''Helye:'' Füredi Panteon (Balatonfüred, Gyógy tér)
  
''Felirata:'' A Balatonfüredi Szívkórházban keresett gyógyulást 1957 január-februárjában Németh László író 1901-1975 / Ezt követően a közeli Sajkodon írta utolsó éveinek jelentős munkáit. „Az igazi siker: a szépen fejlett, arányos, másokat melegítő élet...” Balatonfüredi Városi Tanács, Németh László Társaság 1990.
+
''Felirata:'' A Balatonfüredi Szívkórházban keresett gyógyulást 1957 január-februárjában [[Németh László]] író 1901-1975 / Ezt követően a közeli Sajkodon írta utolsó éveinek jelentős munkáit. „Az igazi siker: a szépen fejlett, arányos, másokat melegítő élet...” Balatonfüredi Városi Tanács, Németh László Társaság 1990.
  
 
''Felavatva:'' 1990. április 18.
 
''Felavatva:'' 1990. április 18.

A lap 2014. január 30., 21:47-kori változata

Nemeth.JPG

Helye: Füredi Panteon (Balatonfüred, Gyógy tér)

Felirata: A Balatonfüredi Szívkórházban keresett gyógyulást 1957 január-februárjában Németh László író 1901-1975 / Ezt követően a közeli Sajkodon írta utolsó éveinek jelentős munkáit. „Az igazi siker: a szépen fejlett, arányos, másokat melegítő élet...” Balatonfüredi Városi Tanács, Németh László Társaság 1990.

Felavatva: 1990. április 18.

Avató: Monostori Imre, a Németh László Társaság elnöke

A plakettet készítette: Borbás Tibor szobrászművész

Anyaga: fehér márvány, bronz plakett

Megjegyzés: Egyes források szerint Németh Lászlót 1956 decemberétől 1957 márciusáig kezelték a Szívkórházban

Németh László író, esszéista (Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.), Kossuth-díjas. Orvosnak tanult, rövid ideig praktizált is. Első irodalmi sikerét Horváthné meghal című elbeszélésével aratta, mellyel 1925-ben megnyerte a Nyugat pályázatát. 1932-ben Tanú címmel lapot indított, melyet egymaga írt. 1944-ben rövid ideig Tihanyban bújkált. Az 1950-es években azt tervezte, hogy Balatonfüreden telepszik le. 1957-től a Tihanyi-félsziget sajkodi részén épült házában élt és alkotott. Innen kapta egyik tanulmánykötete a Sajkodi esték (1961) címet, itt készült a Gandhi halála című színmű és az Irgalom (1965) című regény nagy része. A Nagy család című társadalmi drámáját a veszprémi Petőfi Színház 1963-ban mutatta be. Több alkalommal kezelték a balatonfüredi Szívkórházban. Tihanyi szomszédja és barátja, a füredi orvos, Peuser Lóránt volt. Gyakori vendége Füreden Lipták Gáboréknak. Részt vett 1961-ben a Füredi Színházi Napokon, A két Bolyai című drámájának előadásán. 1964-ben beszédet mondott a gimnázium új épületének avatásán. Nevét a városban utca viseli.