„Passuth László emléktábla” változatai közötti eltérés
| 3. sor: | 3. sor: | ||
''Helye:'' Füredi Panteon (Balatonfüred, Gyógy tér) | ''Helye:'' Füredi Panteon (Balatonfüred, Gyógy tér) | ||
| − | ''Felirata:'' „Mert ahogy nem kezdődött, nem is végződik velünk a világ…” Sütő András Passuth László 1900-1979 A Balaton vidékéhez mélyen ragaszkodó és kötődő író emlékére állíttatta a Balatonfüredi Városi Tanács 1986 | + | ''Felirata:'' „Mert ahogy nem kezdődött, nem is végződik velünk a világ…” Sütő András Passuth László 1900-1979 A Balaton |
| + | vidékéhez mélyen ragaszkodó és kötődő író emlékére állíttatta a Balatonfüredi Városi Tanács 1986 | ||
''Felavatva:'' 1986. március 23. | ''Felavatva:'' 1986. március 23. | ||
A lap 2014. január 25., 15:29-kori változata
Helye: Füredi Panteon (Balatonfüred, Gyógy tér)
Felirata: „Mert ahogy nem kezdődött, nem is végződik velünk a világ…” Sütő András Passuth László 1900-1979 A Balaton vidékéhez mélyen ragaszkodó és kötődő író emlékére állíttatta a Balatonfüredi Városi Tanács 1986
Felavatva: 1986. március 23.
Avató: Rosta Sándor, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára
Anyaga: fehér márvány
Passuth László író, műfordító (Budapest, 1900. július 15. – Balatonfüred, 1979. június 19.). Egyetemi tanulmányokat a kolozsvári és a szegedi egyetem jogi karán folytatott. 1919-től banktisztviselő. Dolgozott a Nyugatnak, a Magyar Nemzetnek alapításától munkatársa volt. Esőisten siratja Mexikót címû 1939-ben megjelent regénye hozta meg számára a népszerűséget. Történelmi regényeinek fontos erénye az eredeti forrásokból merített hitelesség. 1948-ban kizárták az Írószövetségből. 1951-től görög, német, olasz, portugál és spanyol nyelvből fordított. 1956 után csak álnéven írt munkái jelenhettek meg, 1960-ig a Magyar Pen Club főtitkára volt. Az 1950-es évektől több ízben a füredi Lipták-ház vendége. 1958-ban Tihanyban nyaralót épített, amelyben a nyári hónapokat töltötte. Itt írta a Ravennában temették Rómát című regényét. Nevét a városban utca viseli.
