„Budatava képeslapokon” változatai közötti eltérés
a |
a (→Forrás) |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
==Forrás== | ==Forrás== | ||
| − | [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1993. (5. évf.) 4. sz. 2. p. | + | [[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1993/UAU_1993_04.pdf 1993. (5. évf.) 4. sz. 2. p.] |
| + | |||
| + | ==Külső hivatkozás== | ||
| + | <references/> | ||
[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | ||
[[Category:Balatonalmádi]] | [[Category:Balatonalmádi]] | ||
A lap jelenlegi, 2014. január 10., 14:18-kori változata
Az egykor Vörösberényhez tartozó Budatava érdekes településrésze a mai Almádinak. Az 1936. évi parcellázásig a vörösberényiek legelőként hasznosították. A régi térképeken jelölt gémeskút nyoma Kiss László Kund utca 3. sz. alatti háza kertjében lelhető fel.
A Budatava elnevezés eredete homályba vész. Vörösberény 1858. évi kataszteri iratai felsorolják a falu 36 dűlőjének neveit, és ezek között nem szerepel. Ellenben egy 1816-ban kötött szerződés szerint Almádi rétjét „Budatava felé, egészen a határszélig adja bérbe a veszprémi káptalan.”
A Budataváról készült képeslapokon a század elejétől fogva két vendéglő és a hozzájuk tartozó strand, helyesebben fürdőház látható. Az egyik vendéglő Mester Jánosé volt, a másik Tímár vendéglője néven volt ismert. Sajnos ezekből nem derül ki, melyik volt az 1970-es években lebontott, Halászcsárdaként ismert vendéglő. Végül egy képeslap, amelyik a már sokak által ismert budatavai strandot ábrázolja 1938-ban.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1993. (5. évf.) 4. sz. 2. p.
