„Zirc” változatai közötti eltérés
| (13 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | == Földrajzi elhelyezkedés | + | {{InfoboxTelepülés |
| + | |település=Zirc | ||
| + | |kép=Zirc abbey.jpg | ||
| + | |képfelirat=Az apátság madártávlatból | ||
| + | |címer=THM 0002590845.jpg | ||
| + | |járás=Zirci | ||
| + | |településtípus=város | ||
| + | |irsz=8420 | ||
| + | |terület=37,40 | ||
| + | |link=www.zirc.hu | ||
| + | }} | ||
| + | == Földrajzi elhelyezkedés == | ||
| − | Zirc város a Bakony hegység központi részén, a Zirci-medencében helyezkedik el. A Zirci medencét-Zirc várost-északról a Sestra-hegy (Szesztra-nővérek), észak-nyugatról a Pintér-hegy, dél-nyugatról a Három-hegy szegélyezi, bizonyos védelmet nyújtva az uralkodó szelektől. A keleti riányú nyitottságot a 20 hektáros Arborétum töri meg. A Magas-Bakony tájegység, melyen Zirc város és vonzáskörzete elterül, éghajlata hegyvidéki jellegű. Az évi középhőmérséklet 9 °C, január -3 °C, július +20 °C. Az átlagos évi csapadék 800 mm.A viszonylagosan sok csapadék ellenére sem gazdag a vidék felszíni vizekben. A dolomit- és mészkőhegyek elnyelik a csapadék jelentős részét. Az elnyelt csapadék kisebb hányada a hegység peremén karsztforrásként jut újra a felszínre. A Magas-Bakony folyóvizei csak ereknek,csermelyeknek, patakoknak nevezhetők az előbb felsorolt okok miatt. Évszakonként változó vízhozamuk a csapadék függvénye. A Zircen keresztülfolyó [[Cuha-patak|Cuha-patak]] a Zirci-medence forrásaiból táplálkozik és Vinye közelében folyik bele a Porvai-medence forrásainak vizeit összegyűjtő Hódos-ér. | + | Zirc város a Bakony hegység központi részén, a Zirci-medencében helyezkedik el. A Zirci medencét-Zirc várost-északról a Sestra-hegy (Szesztra-nővérek), észak-nyugatról a Pintér-hegy, dél-nyugatról a Három-hegy szegélyezi, bizonyos védelmet nyújtva az uralkodó szelektől. A keleti riányú nyitottságot a 20 hektáros Arborétum töri meg. A Magas-Bakony tájegység, melyen Zirc város és vonzáskörzete elterül, éghajlata hegyvidéki jellegű. Az évi középhőmérséklet 9 °C, január -3 °C, július +20 °C. Az átlagos évi csapadék 800 mm. A viszonylagosan sok csapadék ellenére sem gazdag a vidék felszíni vizekben. A dolomit- és mészkőhegyek elnyelik a csapadék jelentős részét. Az elnyelt csapadék kisebb hányada a hegység peremén karsztforrásként jut újra a felszínre. A Magas-Bakony folyóvizei csak ereknek,csermelyeknek, patakoknak nevezhetők az előbb felsorolt okok miatt. Évszakonként változó vízhozamuk a csapadék függvénye. A Zircen keresztülfolyó [[Cuha-patak|Cuha-patak]] a Zirci-medence forrásaiból táplálkozik és Vinye közelében folyik bele a Porvai-medence forrásainak vizeit összegyűjtő Hódos-ér. |
| − | + | A város könnyen megközelíthető a 82-es főúton. Az 1896-ban épült Győr - Zirc - Veszprém vasútvonal is jó szolgálatot tesz a Magas-Bakonyban túrázni vágyó csoportok utazásához.; | |
| − | + | == Alapítás-újralapítás == | |
| − | + | Az ország legmagasabban fekvő (400 m) kisvárosát 1182-ben III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból érkező [[Ciszterciek|ciszterci szerzetesek]] alapították, majd a török hódoltság után 1712-től a sziléziai Heinrichau ciszterei építették újjá, európai hírű szellemi és gazdasági kultúrát, – ezzel térségi központot teremtve a [[Bakony|Bakony]] szívében.<br>[[Zirc_története|Zirc történetét lásd részletesebben]] | |
| − | + | == Lakosság == | |
| − | + | Zirc lakossága 1945-től 1990-ig folyamatosan növekedett. 1945-ben 3500, 1990-ben 7800 volt a város lakossága. Azóta azonban szinte folyamatosan csökkent. A ma 7 110 lakosú bakonyi „főváros” idegenforgalma kiemelkedő: megőrzött történelmi emlékeivel, kulturális programjaival, szolgáltatásaival és családias hangulatú vendégszeretetével évente százezernyi látogatót fogad. Zirc a bakonyi túraútvonalak kiindulópontja, környéke a hegység egyik legszebb, turisztikai szempontból is vonzó tája. | |
| − | + | Zirc, a Bakony fővárosa ma egy dinamikusan fejlődő, jövőképpel rendelkező térségi központ. | |
| − | + | == Testvérvárosai == | |
| − | + | Polheim, Németország (1990)<br>Barót, Románia (1990)<br>Nivala, Finnország (1998)<br> | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | == Forrás == | |
| − | + | Magyarország városai. szerk. Karvalics László. Bp., ÉGISZ Kiadó. 1996- | |
| − | [[Category:Zirc]] | + | [[Category:Települések]] [[Category:Zirc]] |
A lap jelenlegi, 2013. december 6., 17:15-kori változata
| Zirc | |||||
| |||||
| Az apátság madártávlatból | |||||
| |||||
| Zirc címere | |||||
| Közigazgatás | |||||
| Járás: | Zirci | ||||
| Jogállás: | város | ||||
| Irányítószám | 8420 | ||||
| Földrajzi adatok | |||||
| Terület: | 37,40 km2 | ||||
| Zirc weboldala | |||||
Tartalomjegyzék
Földrajzi elhelyezkedés
Zirc város a Bakony hegység központi részén, a Zirci-medencében helyezkedik el. A Zirci medencét-Zirc várost-északról a Sestra-hegy (Szesztra-nővérek), észak-nyugatról a Pintér-hegy, dél-nyugatról a Három-hegy szegélyezi, bizonyos védelmet nyújtva az uralkodó szelektől. A keleti riányú nyitottságot a 20 hektáros Arborétum töri meg. A Magas-Bakony tájegység, melyen Zirc város és vonzáskörzete elterül, éghajlata hegyvidéki jellegű. Az évi középhőmérséklet 9 °C, január -3 °C, július +20 °C. Az átlagos évi csapadék 800 mm. A viszonylagosan sok csapadék ellenére sem gazdag a vidék felszíni vizekben. A dolomit- és mészkőhegyek elnyelik a csapadék jelentős részét. Az elnyelt csapadék kisebb hányada a hegység peremén karsztforrásként jut újra a felszínre. A Magas-Bakony folyóvizei csak ereknek,csermelyeknek, patakoknak nevezhetők az előbb felsorolt okok miatt. Évszakonként változó vízhozamuk a csapadék függvénye. A Zircen keresztülfolyó Cuha-patak a Zirci-medence forrásaiból táplálkozik és Vinye közelében folyik bele a Porvai-medence forrásainak vizeit összegyűjtő Hódos-ér.
A város könnyen megközelíthető a 82-es főúton. Az 1896-ban épült Győr - Zirc - Veszprém vasútvonal is jó szolgálatot tesz a Magas-Bakonyban túrázni vágyó csoportok utazásához.;
Alapítás-újralapítás
Az ország legmagasabban fekvő (400 m) kisvárosát 1182-ben III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból érkező ciszterci szerzetesek alapították, majd a török hódoltság után 1712-től a sziléziai Heinrichau ciszterei építették újjá, európai hírű szellemi és gazdasági kultúrát, – ezzel térségi központot teremtve a Bakony szívében.
Zirc történetét lásd részletesebben
Lakosság
Zirc lakossága 1945-től 1990-ig folyamatosan növekedett. 1945-ben 3500, 1990-ben 7800 volt a város lakossága. Azóta azonban szinte folyamatosan csökkent. A ma 7 110 lakosú bakonyi „főváros” idegenforgalma kiemelkedő: megőrzött történelmi emlékeivel, kulturális programjaival, szolgáltatásaival és családias hangulatú vendégszeretetével évente százezernyi látogatót fogad. Zirc a bakonyi túraútvonalak kiindulópontja, környéke a hegység egyik legszebb, turisztikai szempontból is vonzó tája.
Zirc, a Bakony fővárosa ma egy dinamikusan fejlődő, jövőképpel rendelkező térségi központ.
Testvérvárosai
Polheim, Németország (1990)
Barót, Románia (1990)
Nivala, Finnország (1998)
Forrás
Magyarország városai. szerk. Karvalics László. Bp., ÉGISZ Kiadó. 1996-
