„Szezon előtt...” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Áprilisban már ébredezik egy nyaralóhely, megjelennek a hirdetések, jönnek a helyfoglaló levelek, vissza-vissza tér...”)
 
a
17. sor: 17. sor:
 
==Forrás==
 
==Forrás==
  
[http://baujsag.almadiert.hu Új Almádi Újság] 1995. (7. évf.) 4. szám, 2. old.
+
[http://baujsag.almadiert.hu Új Almádi Újság] 1995. (7. évf.) 4. sz. 2. p.
  
[[Category:Cikk, tanulmányok]]
+
[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 
[[Category:Balatonalmádi]]
 
[[Category:Balatonalmádi]]

A lap 2013. április 2., 16:05-kori változata

Írta: Schildmayer Ferenc

Áprilisban már ébredezik egy nyaralóhely, megjelennek a hirdetések, jönnek a helyfoglaló levelek, vissza-vissza térnek a régi vendégek és jönnek akik először keresik fel a települést. Ma ez eléggé természetes, észre sem vesszük az évente ismétlődő folyamatot. Egy régi almádi birtokos jóvoltából, aki emellett még főszerkesztő és laptulajdonos, megjelent a Veszprémi Független Hírlap című hetilap. Ez az ember Kompolthy Tivadar volt, akinek erős almádi kötődéséből - négy villája volt Almádiban - következően nagyon sok hír, tárca, tudósítás és hirdetés jelent meg Almádiról az említett, 17 éven át folyamatosan megjelenő lapban. Nagy valószínűséggel az első olyan hirdetést köszönhetjük a lapnak, ahol a korhoz képest jelentős választékot kínálva, egy csokorban jelent meg 1883. április 21-én egy hirdetés, amelyikben 22 nyaraló kínálta szolgáltatásait a vendégeknek.

Fájl:Nyaralók 1883.jpg
Kiadó nyaralók 1883-ban

Ebből következően Almádi akkoriban már nyaralóhely volt, pedig még a filoxera vész nem pusztította el a szőlőket, holott azt gondolhatjuk, hogy Almádi szőlőhegyből üdülőhellyé válásának ez a pusztítás volt az elsődleges oka. Ezt részben cáfolni látszanak az 1880-as évek hírei, amelyek már nyaralók építéséről tudósítanak. Természeti adottságaiból következően minden bizonnyal akkor is üdülőhellyé válik Almádi, ha nem mennek tönkre a szőlők, csak lényegesen hosszabb lett volna a folyamat. Nagy kérdés, milyen lenne ma Almádi arculata, ha a szőlők fennmaradása mellett megy végbe az átalakulás.

A múlt század 80-as éveiben a szőlőbirtokok adásvételére vonatkozó hírek és hirdetések is helyet kaptak az újságokban. Ezeknek növekedő száma egy folyamatot mutat, de nem tudjuk mi volt az indító ok. Többnyire a szőlő megtartása mellett, a terület egy részének funkcióváltása következett be az első időkben.

Erre jó példa az egykori Hattyu vendéglő területének eladása, illetve megvásárlása. Ez a terület a Huber-féle szőlőbirtok volt a korabeli telekkönyvi bejegyzések szerint. Területét mai jellemzőkkel lehatárolva, megközelítően a Baross Gábor út, a Széchenyi-sétány nyugati oldala, a Jókai utca és a Petőfi Sándor út keleti oldala volt a határa. Ennek a szőlőnek a Baross Gábor út melletti szélén, a meglévő épület továbbépítésével jött létre az Almádi Fürdő Rt. híres vendéglője, a Hattyu.

Az 1900-as évek elején a szőlőrész eladásra került, így különvált a Hattyu területéről, majd parcellázásra került. A vendéglőhöz tartozó területből mára már szinte semmi sem látható, csupán az ABC áruház melletti néhány gesztenyefa emlékeztet bennünket Almádi nagyhírű vendéglőjére.

Forrás

Új Almádi Újság 1995. (7. évf.) 4. sz. 2. p.