„Káptalanfüred képeslapokon” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Balatonalmádi város településrészei még különállásuk idején is szinte össze voltak épülve későbbi névadój...”) |
a |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
==Forrás== | ==Forrás== | ||
− | [http://baujsag.almadiert.hu Új Almádi Újság] 1993. (5. évf.) 6. sz. 2. | + | [http://baujsag.almadiert.hu Új Almádi Újság] 1993. (5. évf.) 6. sz. 2. p. |
− | [[Category: | + | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] |
[[Category:Balatonalmádi]] | [[Category:Balatonalmádi]] |
A lap 2013. március 29., 18:01-kori változata
Balatonalmádi város településrészei még különállásuk idején is szinte össze voltak épülve későbbi névadójukkal. Káptalanfürednél sem volt másképpen, de még azzal súlyosbítva, hogy más megyéhez is tartozott. Továbbá az is lényeges különbséget jelentett, hogy a budatavaiak könnyedén elsétáltak Vörösberénybe a községházára, a káptalanfüredieknek viszont hasonló ügyekben Alsóörsre kellett elmenniük, nem beszélve arról, amikor valakinek a megyeszékhelyen akadt dolga. Eljátszhatunk a gondolattal: ha marad a régi megyehatár, akkor a Cserfa utcában lakó polgár meg tudna-e fordulni Zalaegerszegről vonattal egy nap alatt vagy sem? Még egy érdekesség: az egykori Torgyöpi csárda ivójának mestergerendája volt a megyehatár. Ugyanez volt a határ Almádi és Káptalanfüred között, amíg állt a csárda, illetve nem egyesítették a településeket.
Káptalanfüredről viszonylag kevés képeslap jelent meg. Szokatlan, hogy a lapok többségén nem a képes oldalon szerepel a település neve és egyéb felirat. Lássunk közülük néhányat:
Forrás
Új Almádi Újság 1993. (5. évf.) 6. sz. 2. p.