Siloam református missziói otthon forrásának megtekintése

BALATONFÜRED, HONVÉD UTCA 6/8.


[[Image:Siloam.jpg|thumb|right|300px|'''Az épület déli homlokzata''']]
A területet, amelyen a helyi védettséget élvező épület áll, csak 1894-ben parcellázták fel nyaralótelkeknek, miután a bencés rend a Veszprémi káptalantól megvásárolta. 1896-ban már Tornay nyaralóként szerepel a vendégnévsorban, még 1911-ben is ezt a nevet viseli. Építtetőjéről és tulajdonosáról jelenleg nem áll rendelkezésre több adat.
 
Valószínűleg ők építik a telken álló másik épületet, a későbbi Dániel nyaralót is, mert az 1900-ban készült térképen már közös kertben állnak.<ref>Boleman István: A balatonparti fürdők és üdülőhelyek leírása. Bp., 1900.</ref> 1909-ig bizonyos, hogy Tornay nyaraló alatt két épület értendő.<ref>Mangold Gusztáv: Balatonfüredi emlék a gyógy- és fürdővendégek számára. Bp., [é. n.] 80. .(A könyv 1902-1909 között jelenhetett meg.)</ref> Az 1911-es vendégnévsorban még Tornay, 1912-ben már Quisisana nyaraló néven szerepel. (Quisisana (ejtsd. kvisziszana): gyógyhelyek, üdülők gyakori elnevezése: azt jelentette: itt meggyógyulnak.)
1913-ban a tízszobás Quisisana tulajdonosa már budai Goldberger Albert,<ref>Balatonfüred szanatóriumos gyógyfürdő, nyaralóhely és ásványvíztelep. Balatonfüred, 1913. 28.</ref> a következő évben budai Goldberger Albertné. A földszinten három szoba, konyha, veranda, az emeleten hat szobából, mellékhelyiségekből és verandából álló, két részre osztható, teljesen berendezett lakás bérelhető.<ref>Balatonfüred gyógy-és tengerfürdő szanatórium, vízgyógyintézet klimatikus gyógyhely. Balatonfüred, 1914. 72.</ref> 

A vendégnévsorban még 1917-ben is Quisisana-ként szerepel. Valószínűleg ezután kerülhetett új tulajdonosához, mert 1921-ben már eladásra kínálják teljes felszerelésével együtt a korábban „Quisisana”-nak nevezett Lídia villát.<ref>Balatonfüred 1921. dec. 3. 49. sz. 3.</ref> 

1940-ben a Vaszary u. 12. sz. alatti épületet már Hungária Pensióként reklámozzák, amelyben tíz szoba és egy fürdőszoba van.<ref>Balatoni könyv és balatoni címtár. Bp., 1940. 61.</ref> Az 1940-es házjegyzék szerint Varjas Géza és felesége, Szücs Lídia tulajdona. A Dunántúli Református Egyházkerület 1949-ben vette meg az akkor már Honvéd u. 6. sz. alatti, 12 szobás „Lídia” penziót lelkészcsaládok üdültetésére.<ref>Balatonfüred fejlődése a felszabadulástól napjainkig. 1965. Balatonfüred. 62</ref> Jelenleg is az egyházkerület 16 szobás, 45 férőhelyes nyaralója.


== Jegyzetek ==
<references/>

=Forrás=

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.

[[Category:Épületek]][[Category:Balatonfüred]]