Magyar Fordítóház forrásának megtekintése

BALATONFÜRED, PETŐFI SÁNDOR UTCA 36.


[[Image:forditohaz.jpg|thumb|right|300px]] A több mint száz éves, védett épület homlokzatán a Lipták Ház felirat olvasható. Itt élt évtizedekig [[Lipták Gábor]] író (1912–1985) és felesége, Dobner Piroska, Pulcsi néni (1913–1988). A korszerűen felújított épület megőrizte eredeti külső formáját. A házaspár végakaratának megfelelően a magyar kultúra, a magyar irodalom népszerűsítését szolgálja. A házban ugyanis, a támogatóknak és a Magyar Fordítóház Alapítványnak köszönhetően, különböző nemzetiségű fordítók ültetnek át idegen nyelvekre magyar műveket. Az egykori tulajdonosok emlékét a Lipták Gábor szoba is őrzi.

&nbsp; &nbsp; &nbsp;A nyaralónak épült ház az 1950-es évektől kezdve, több mint 40 éven át, állandóan nyitott kapujával szívesen fogadta vendégeit. Írók, költők, festők, szobrászok, tanárok, orvosok találkozóhelye volt, megfordult itt a kortárs magyar irodalom és művészeti élet színe-java. 

&nbsp; &nbsp; &nbsp;Gyakori vendég volt a házban [[Egry József]], Ferenczy Béni, [[Bernáth Aurél]], [[Borsos Miklós]], Szántó Piroska, [[Szabó Lőrinc]], Tamási Áron, [[Illyés Gyula]], [[Németh László]], [[Berda József]], [[Déry Tibor]], [[Passuth László]], Örkény István, [[Pilinszky János]], Dobozy Imre, Weöres Sándor, [[Keresztury Dezső]], Boldizsár Iván, de járt itt [[Salvatore Quasimodo]] és Robert Graves is.<ref>Ács Anna: Balatonfüred irodalmi életének nagy korszakai. In. Balatonfüred és Balatonarács története. Szerk. Lichtneckert András. Veszprém, 1999. 677.</ref> Tíz vaskos vendégkönyv őrzi a vendégek kézírását, verseit, rajzait.

&nbsp; &nbsp; &nbsp;[[Szabó Lőrinc]] nyírfát, Tamási Áron tiszafát, [[Egry József]] cseresznyét, [[Keresztury Dezső]] körtefát, [[Illyés Gyula]] cseresznyefát is ültetett a ma már védett kertben. A házigazda Nyitott kapu című könyvében állított emléket a háznak és vendégeinek. 

&nbsp; &nbsp; &nbsp;A nyaralót Lipták Gáborné anyai nagyszülei, Gyapai Nándor (1862–1929) és neje, Zsófia építtették 1896-ban, a millennium évében. Kezdetben csak Gyapai lak, Gyapai-villa néven szerepelt, később nevezték el 1891-ben született leányukról, Erzsike laknak.

&nbsp; &nbsp; &nbsp;Lipták Gábor könyvében úgy emlékezett, hogy a nyaraló 1886-ban épült, mert a ház szélkakasán ez az évszám látható. A könyv más helyén ezt az adatot megcáfolva, arról írt, hogy a millenáris évében épült, amikor Stefánia másodszor Füreden járt. Az özvegy trónörökösné levélben köszönte meg Gyapai Nándor fáradozását, ennek időpontja azonos a szélkakas feliratával.<ref>Lipták Gábor: Nyitott kapu. Bp., 1982. 9., 30.</ref> 

&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1886-os évszám elírás lehet, hiszen a millenniumi ünnepségeket tíz évvel később, 1896-ban tartották. Stefánia ekkor járt másodszor Füreden, s az említett levél dátuma Gyapai Nándor 1827-ben megjelent könyvében is 1896. július 23.<ref>Gyapai Nándor: A magyar vitorlás-sport története. Bp., 1927. 22.</ref>  

&nbsp; &nbsp; &nbsp;Hogy a ház nem 1886-ban épült az is bizonyítja, hogy még nem szerepelt az 1889-es fürdővendégek névsorában, és nem jelzi a 1889-es térkép. Nem található még az 1896-os épületek között sem, a következő évi vendégnévsor szerint azonban a Gyapai nyaraló július közepétől már fogadott vendégeket.

&nbsp; &nbsp; &nbsp;Építésének idején a ház előtt egy dűlőútból, 1871-ben közútnak kialakított, megszélesített út vezetett. Ez lett később a 71.-es főút, a mai Petőfi utca. Az út és az épület között gondosan kialakított kert húzódott, fenyőkkel, hársfával, fügefákkal. Rét és szőlő vette körül a sokáig egyedül álló, sárga falú, zsindelytetős, vasrácsos, zsalugáteres épületet, amelynek homlokzatát barna fadíszítés ékesítette.
 
&nbsp; &nbsp; &nbsp;Mögötte hosszan nyúlt el a szőlő, termését a ház alatti pince fogadta be. A nyaralóhoz tartozó 1200 négyszögöles birtokot az 1909-ben megnyitott vasútvonal vágta ketté. 

&nbsp; &nbsp; &nbsp;A vendégnévsorokból kitűnik, hogy az Erzsike lakban nem csak a család nyaralt, kezdetben még idegeneknek is kiadták. 1913-ban Gyapai Nándor Veszprémi úton álló Erzsike lak nevű nyaralójában öt kiadó szoba volt.<ref>Balatonfüred szanatóriumos gyógyfürdő, nyaralóhely és ásványviztelep. Balatonfüred. 1913. 28. </ref> 1914-ben a Zichyujfaluban lakó Gyapai Nándor tulajdonos „villanyos” világítású, komfortos, jó ivóvízzel ellátott, berendezett nyaralójában kiadó volt egy négyszobás lakás, cselédszobával, verandával, konyhával. Szép kert is tartozott hozzá.<ref>Balatonfüred gyógy-és tengerfürdő szanatórium, vízgyógyintézet klimatikus gyógyhely. Balatonfüred, 1914. 75.</ref> (Zichyujfalu Fejér megyében, a Velencei tótól 10 km-re fekvő település, korábban Gárdony része volt. Az első világháború alatt a tulajdonos Zichy János bérbe adta. Gyapai valószínűleg vele lehetett kapcsolatban, így került Füredre, nevét Lipták Gábor is említi könyvében.)

&nbsp; &nbsp; &nbsp;Gyapai Nándor 1902-ben a balatonfüredi galamblövő egylet titkára.<ref>Balaton-Füred. 1902. aug. 20. 8. sz.</ref> Sokáig volt a Stefánia Yacht Club intézője is, 1927-ben saját kiadásban megjelentette A magyar vitorlás-sport története című könyvét, amelynek előszavát Endrődi Béla, Endrődi Sándor fia írta. A nagypapa tárgyai közül a Lipták család sokáig őrizte a Stefánia jelével ellátott, ékkövekkel kirakott nyakkendőtűt, valamint a főúri hajókról kiselejtezett és megvásárolt nagy szőnyegeket. 

&nbsp; &nbsp; &nbsp;Halálakor, 1929-ben így emlékeztek rá a helyi lapban: ''„Balatonfüred egy régi közkedvelt alakja távozott ismét 67 éves korában az élők sorából, – aki mindenkit szeretett és tehetsége szerint mindenkinek csak jót akart és jót is tett. A Yacht Club intézője volt hosszú időn keresztül. A régi Balatonfüredet nálánál jobban senki sem ismerte. A balatoni vízi sportról és az ezzel foglalkozó régi urakról pár éve könyvet írt, mely hézagpótló e nemben.”'' Budapesti temetésén a füredi Kisfaludy Sándor Társaskör is részt vett, sírjára koszorút helyezett el.<ref>Balatonfüred. 1929. jan. 19. 3. sz. 3. </ref> 

&nbsp; &nbsp; &nbsp;Tíz év múlva, 48 éves korában meghalt leányuk Erzsébet, Dobner Rudolf alezredes özvegye.<ref>Balatonfüred. 1939. szept. 2. 34. sz.</ref> Leánya, Pulcsi néni a házat építtető nagymamával maradt, aki Lipták Gábor szerint 1944-ben halt meg.

&nbsp; &nbsp; &nbsp;Hogyan vált az egykori Gyapai nyaraló irodalmi szalonná? Lipták Gábor így vall erről: ''„Sokan és sokat írtak erről a házról. Újságírók riportjaiban, de komoly nagy írók megemlékezéseiben is megjelent a füredi ház, amit a jóakaratú barátok sok dicsérő szava nevezett ki „irodalmi szalon”-ná, „kulturális központ”-tá. Mi, a lakói mindehhez csak annyiban járultunk hozzá, hogy szívesen és örömmel láttuk vendégül öreg falai között mindazokat, akik a szellem és kultúra hivői és ismerői voltak. Fiatalok és öregek, kezdők és befutottak egyformán kedves vendégek voltak és maradtak e házban, amelynek – amint a hír szárnyára vette – be sem lehet zárni a kapuját.”''<ref>Lipták Gábor: Nyitott kapu. Bp., 1982. 6-7.</ref> 

&nbsp; &nbsp; &nbsp;[[Lipták Gábor]] apja, dr. Lipták Pál, Magyarország második műszaki doktora, kereskedelmi államtitkár volt, és vasgyára is lett. Szegénysorból küzdötte fel magát, az első világháború után azonban szegényen, fiatalon halt meg. Öt gyermekét özvegye nevelte fel, mindnyájan egyetemet végeztek, Lipták Gábor mezőgazdasági akadémiát. Az 1930-as évek elején a bátyja által bérelt Furkópusztán gazdálkodtak, kendert és lent termesztettek. Sokat olvasott, Pulcsika is művelt, jó háziasszony volt. Bátaszéken laktak, a háború után telepedtek le Füreden. Kezdetben a nagymamával együtt laktak, majd halála után csak ők éltek a házban.<ref>Radnics Magda: A Lipták Ház. = Barátság. 2004. 4. sz. jún. 15. 4286-4291.</ref> Gyermekük nem volt. Pulcsika az 1950-es évek elejétől 20 éven át vezette a füredi népművészeti boltot.
 
[[Image:Liptak_hazaspar.jpg|thumb|left|300px]]&nbsp; &nbsp; &nbsp;[[Lipták Gábor]] számos, a Balatont és környékét népszerűsítő kiadvány szerzője és társszerkesztője volt. A Balaton-vidék művelődéstörténeti hagyományainak feldolgozásával is foglalkozott. Főműve a magyar tájakhoz fűződő regék, mondák és történetek irodalmi feldolgozása Aranyhíd, Ezüsthíd, Regélő Dunántúl, Délibáb, Sárkányfészek című műveiben. 1985-ben Veszprémben halt meg, felesége 1988-ban követte. Díszsírhelyen nyugszanak a Bajcsy-Zsilinszky utcai köztemetőben.<ref>Sarkady Tamás: Emlékezés Lipták Gáborra. = Füredi História. 11. sz. 2005. 21-23.</ref>
 
&nbsp; &nbsp; &nbsp;2001-ben a Füredi Panteonban felavatták [[Lipták Gábor emléktábla | Lipták Gábor emléktábláját]], ezzel a felirattal: ''„… a Balaton és a Dunántúl mesébe álmodója, aki füredi házában otthont teremtett kora legnagyobb szellemeinek”'' Az írót ábrázoló plakett 2004-ben került a táblára. 

&nbsp; &nbsp; &nbsp;A házaspár még életében a házat és az ingóságok nagy részét a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjára, a kéziratokat, a vendégkönyveket a Petőfi Irodalmi Múzeumra hagyta. Azt akarták, hogy a magyar állam tulajdonában maradjon, a Művészeti Alap kezelésében, irodalmi ház jellegének megfelelően hasznosítsák. Ez a rendszerváltás miatt tíz évig nem sikerült. Az alap megszűnése után az épület a Magyar Alkotóművészek Közalapítványa kezelésébe került. Ekkor már roskadófélben volt. Közben az alapítványtól a Magyar Fordítóház Alapítvány vette át a jogokat és kötelességeket.
 
&nbsp; &nbsp; &nbsp;A ház felújítását 1997. június és december között végezték, ünnepélyes megnyitása 1998 januárjában volt. A hagyaték töredékét, Lipták Gábor kéziratait, fotóit, több dedikált könyvét a Balatonfüredi Helytörténeti Gyűjtemény őrzi.<ref>Karika Erzsébet: Lipták Gábor dedikált könyvei. = Füredi História. 11. sz. 2005. 14-21.</ref> A Lipták Gábor ösztöndíjat a család Magyarországon élő tagjai adják ki, minden évben annak, aki Lipták írást, vagy a ház egykori költő- és íróvendégének művét forditja le. 


== Jegyzetek ==
<references/>

=Forrás=

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.


[[Category:Épületek]][[Category:Balatonfüred]]