Évforduló (Almádi Kör) forrásának megtekintése

<center>(90 éve alakult meg az Almádi Kör)</center>

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

'''Almádi történetében a két fürdő-részvénytársaság mellett az Almádi Kör szerepe meghatározó volt. A részvénytársaságok elsősorban gazdasági        tevékenységet folytattak, az Almádi Kör pedig szervezte a fürdőtelep társadalmi életét. Az évforduló alkalmából tekintsük át a kör megalakulásának körülményeit'''

Az 1880-as évek végén kezdődött el az a folyamat, aminek során Almádi igazi fürdőhellyé alakult át. Mind jobban előtérbe került az igény egy olyan szervezet megalakítására, amelyik szervezi a fürdőhely nyári programjait, összefogva a település érdekében tenni akaró embereket. A századfordulón számos újságcikk foglalkozik e témával. Így érkezett el 1902. december 7-e, amikor „az almádi-i nyaralók Almádi fürdő emelése céljából társaskört” alakítottak. Az alakuló ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint az eseményre Budapesten, a Bristol szálló dunaparti éttermében, este nyolc órakor került sor.

[[Image:Anna-báli_meghívó.jpg|thumb]]

Dr. Óvári Ferenc ismertette a meghívottakkal az összejövetel célját, hangoztatta egy kör alakításának szükségességét. „Ajánlotta, hogy almádi fürdő emelése céljából, az almádi-i, budapesti és veszprémi, almádi-i birtokosokból, meg az Almádiban nyaralni szokott vendégekből alapíttatnék egy Almádi Kör.” A jelenlevők nagy lelkesedéssel elhatározták a kör azonnali megalakítását és hozzá is fogtak az alapszabálytervezet megtárgyalásához. A jegyzőkönyv tanúsága szerint azt általában és részleteiben megtrágyalták és csekély módosítással el is fogadták.

Ezután sort kerítettek a kör vezetőségének megválasztására. Elnökül felkérték dr. Óvári Ferencet, aki ezt el is vállalta. A vezetőség felépítése a következő volt: elnök, elnökhelyettes, négy alelnök, pénztáros, két ellenőr, két gazda, két előadás-rendező, könyvtáros, két titkár, két jegyző, továbbá 12 tagú választmány.

Díszelnökül (akkoriban védelnök) dr. Jánosi Ágoston c. püspök, dr. Edvy Illés Károly jogtudor (almádi birtokos), dr. Fenyvesy Ferenc főispán és dr. Romy Béla miniszteri tanácsos (almádi birtokos) választattak meg. Néhány ismert almádi birtokos, akik az első választott vezetőség tagjai voltak:

Kerényi Andor főszolgabíró alelnök<br>
dr. Lenkey Vilmos fürdőorvos alelnök<br>
dr. Véghely Kálmán főjegyző alelnök<br>
Óvári Kálmán gazda<br>
Szereday Leó újságíró, laptulajdonos, előadás-rendező<br>
Duda Ferenc könyvtáros<br>
dr. Jánosi József ügyvéd titkár<br>
Gecső Lajos jegyző<br>
Joó János vörösberényi plébános válaszmányi tag<br>
gróf Zichy Hermann választmányi tag<br>
Thury Etele vámosi ref. lelkész választmányi tag<br>

A megalakuláskor megfogalmazott alapszabályokat az Almádiban 1903. augusztus 16-án megtartott rendes közgyűlés elfogadta. A szabályzatot, amely 40 §-ból állt, a Magyar Királyi Belügyminisztérium 1903. november hó 4-én záradékolta jóváhagyólag.

Megalakulásától folyamatosan szervezte Almádi nyári életét, valamint a téli budapesti összejöveteleket. A szezon programját nyomtatott formában előre kiadták, az egyes eseményekre pedig külön meghívó is készült. Sajnos nem írhatjuk azt, hogy 90 éves az Almádi Kör, mert sok társadalmi szervezettel együtt ez is megszűnt a zivataros időkben, pedig igen hasznos lett volna folyamatos működése. Nagyon reménykeltő az almádi baráti körök léte, amelyek utódai lehetnek az egykori Almádi Körnek, átvéve annak nemes hagyományait.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu Új Almádi Újság] 1992. (4. évf.) 12. szám, 2. old.

{{DEFAULTSORT:Evfordulo Almadi kor}}
[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]