Balatoni Szemle - IV. folytatás forrásának megtekintése

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>



A mindössze két zivataros évet, ezen belül 19 számot megélt folyóirat valóban kincsesbányának bizonyul. A számtalan érdekes cikk közül még egyet ismertetünk, amely
 

<center>''Ki vitorlázott először a Balatonon?''</center>

 
címmel, dr. Madarassy László tollából, a Szemle 1942. decemberi számában jelent meg. A szerző mindjárt a cikk elején rögzíti, hogy valószínűleg sohasem lesz lehetséges ezt a kérdést pontosan megválaszolni. E vonatkozású ismereteink a gróf Festetics családhoz köthetőek. Festetics  Pál keszthelyi földesúr, 1770 körül Triesztből és Hollandiából hajóépítőket hozatott, akik sajkákat és vitorlás hajókat készítettek, miáltal a Balatonon a sót és egyebeket könnyebben lehetett Keszthelyre szállítani. 1772-ben a császári főhajós mester Keszthelyen járván megnézte a hajókat, közülük a sóshajó 432 mázsa (43,2 tonna!!) sóval volt megterhelve. A hajók nagyon tetszettek neki és 1772. április 25.-én kelt levelében megígérte, hogy ismét eljön Keszthelyre és akkor a Kristóf hajón levő vitorlát máskép csináltatja. A hajóvitorlának a Balatonon való megjelenése valószínűleg Festetics Pál nevéhez fűződik és a XVIII. század hetedik, nyolcadik évtizedére tehető.

A fentebb említett, 43,2 tonna sóval terhelt hajó vízkiszorítása 50 tonna körül lehetett, feltételezve a teljes terhelést. Hogy fogalmunk legyen nagyságáról, hasonlítsuk össze Kolumbusz Kristóf hajóinak ismert méreteivel. Zászlóshajója, a Santa Maria  hossza 75 láb (kb. 23 méter) merülése 6 láb  (kb. 1,8m),  Jánosi Dodója  fedélzetének hossza  valamivel több, mint 27 láb (közel 8,5 méter), merülése pedig 3 láb 9 hüvelyk (kb. 1,14 méter) volt.  Fenti összevetésből két dolog látható. Egyik, Amerikát milyen kicsi hajókkal fedezték fel. A másik, a mi kis Balatonunkon milyen nagy vitorlás teherhajók közlekedtek.
 
Festetics György (Pál fia) gondolt arra, hogy a Balatonon szórakozás, időtöltés céljára vitorlás hajó alkalmas lehet. Erre az elöregedett, kis teherbírású Kristóf nem látszott alkalmasnak, ezért új hajót építetett és az a Phoenix nevet kapta. Nem tisztázott, hogy ki volt a tervezője a hajónak. Az új gálya a tervrajz szerint kétárbócos, orrán és farán, részben az oldalán is faragott díszekkel ellátott, piros-fehér-zöld lobogókkal ékesített, 90  láb ( kb. 27 méter) hosszú hajó volt. Több leírásban háromárbócos vitorlás hajóként említik. Alig hihető, hogy a Santa Maria 15 lábbal kisebb lett volna. A közel egykorú ábrázolásokon jelentős különbség mutatkozik, ami szokatlan, főleg az árbócok számát illetően, amelyek a legfontosabb részei voltak a hajóknak. Egy térképi ábázoláson olvasható Foenix Navis Annis 1796 et 1797 contructa. Eszerint 1796-97 években építették.
 
[[Image:BYC_díj_1930.jpg|thumb|B Y C Almádi 1930. VIII: 20. I. DIJ.]]
 
A Veszprém hetilapban 1879. XI. 9.-én,  Új sport Magyarországon címen megjelent írás szerint, Richard Young  20 hajót akar építeni és ezzel a …Yacht hajókat meghonosítani… szándékozik. A hajóépítés megkezdődött és a versenyek megrendezésére is sor került. Például 1882. augusztus 23-24-én pályaversenyt rendeztek, 4 tonna feletti, 4 tonna alatti hajók számára, 6000 és 28000 méter, egyéb kategóriájú hajók számára pedig 3000 és 19000 méter távon. Egy érdekes adat: Szalay Imre 1884 nyarán, Senta nevű 2 tonnás hajójával, 6 ½ nap alatt körülhajózta a Balatont. Az újsághír szerint megígérte, hogy a túra leírását könyv alakban kiadja. Ígéretét betartotta, mert 1885-ben „Hercules-könyvtár. A sportvilágból” című kötet egyik fejezetében a 6 ½ napos túrát naplószerűen leírja. 

[[Image:BYC_díj_1927.jpg|thumb|left|BALATONI YACHT CLUB I. D I J Almádi – Füred 1927. jul. 27.]]
 
A Veszprém hetilap 1886. június 6.-i számában megjelent a Stefánia Yacht Egylet hajói című írás, amelyben ismertetik a vitorlás hajók  adatait, a hajó neve, típusa, nagysága és a tulajdonos neve, lakhelye sorrendben a következők szerint: ALMA, (cutter, 30,5 tonna tartalom) Todesco Lajos Ödön (Bécs). GARDENIO, (schooner 22 t.t.) gróf Festetics Tasziló (Keszthely). ÁLMOM (cutter 16 t.t.) Nemo kapitány (London). HABLEÁNY (schooner 18,2 t.t.) gróf Nádasdy Ferenc (Nádas-Ladány). ARÁM (cutter 16 t.t.) gróf Károlyi László (Budapest). OLYAN NINCS (jawl 10,2 t.t.) gróf Esterházy Mihály (Cseklész). VÉSZMADÁR (10,1 t.t.) Mihalkovics és Gaál (Győr). JOLANTA (jawl 9,4 t.t.) Inkey István (Iharos-Berény). KIRÁLYNŐ (jawl 7.5 t.t.) Szarvassy Sándor (Budapest). MARY (cutter 6,5 t.t.) gróf Festetics Tasziló (Keszthely). MARISKA (jawl 6,2 t.t.) Stefánia Yacht Egylet (Balaton-Füred). ARANY EMBER (cutter 3,5 t.t.) Gróf Esterházy Ferenc (Devecser). SÁRGA RÓZSA (cutter 3,5 t.t.) gróf Keglevics Gyula (Budapest). ILONA (cutter sloop 3,4 t.t.) Ádám Károly (Budapest). ADRIA (cutter 3,5 t.t.) gróf Nádasdy Ferenc (Nádas-Ladány). FLORIDA (cuttter 3,5 t.t.) Blue kapitány (B.Füred). MIGNONETTA (cutter 3,4 t.t.) gróf Károlyi László (Budapest). SZÉLVÉSZ (cutter 2,3 t.t.) Stefánia Yacht Egylet (B.Füred). SENTA (cutter 2 t.t.) Szalay Imre (B.Lelle). SIÓ (bermuda 1,6 t.t.) Stefánia Yacht Egylet (B.Füred). BLUE ROELE (cutter 1,8 t.t.) Pázmándy Béla (Budapest). LUCIFER (sloop 1,9 t.t.) gróf Szapáry Károly (Budapest). SIRÁLY (cutter 1,8 t.t.) Meszlényi Pál (Velence).
 
Az adatsor pontatlan, a  22 hajó közül csupán 3 hajó volt az Egyleté.
 
Festetics György a Főnix gályával 1801. év júliusában kirándulást tett Füredre. Ennek a kirándulásnak emlékét egy füredi vendég megírta és a „Magyar Kurir” 1801. augusztus 18-i számában megjelentette. Föltehető, hogy a gróf ezt az útját csupán azért tette mg, meggyőződést szerezzen, vajon ajánlhatja-e majd a királyi herceg-palatinusnak a  hajón való utazást. Bármilyen okból ült is azonban a gróf a gályára, eddigi ismereteink alapján most már kimondhatjuk hogy ő a Georgikon- alapító és Helikon-ünnepeket rendező keszthelyi földesúr volt az, aki időtöltés, szórakozás céljából elsőnek vitorlázott a Balatonon.
 
A címben feltett kérdést röviden ennyiben lehet megválaszolni.

==Forrás==

[http://www.baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/324-balatoni-szemle-iv-folytatas Új Almádi Újság 2010. (22. évf.) 4. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]