Királyi udvarház temploma forrásának megtekintése

== Feltárások:  ==

*Nagy László 1942-43-ban végzett feltárást a helyszínen.&nbsp;Erről az ásatásról azonban sem régészeti napló, sem jelentés nem maradt, az ásatás közben megfigyeltekről ezért nem tudni, csupán a leletanyag alapján állnak rendelkezésre korhatározó információk. Ezt a rendelkezésére álló adotok, leletek, rajzok alapján Koppány Tibor publikálta 1972-ben. 
*1982-ben Kralovánszky Alán végzett, lényegében teljes feltárást.&nbsp;

== Templom:  ==

Az egykori zirci Vásártéren, a [[Barokk kistemplom|barokk kistemplom]] mellett, a Kossuth Lajos utca térré szélesedő középső szakaszában látható még ma is az egykori zirci [[XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen|királyi udvarháznak]] illetve később a falunak a középkori kőtemplomának az alapjai. 

A kőtemplom a romterület közepén helyezkedik el, korát tekintve Árpád-kori, román stílusban épült. Rajta a cisztercita építkezések hatása még nem mutatható ki. 

<u></u> 

<u>Fatemplom:</u> 

A Győr és Veszprém megye székhelyeit összekötő út mentén már az államalapítás körüli évtizedekben állt egy fatemplom, még a kőtemplomot megelőzően. A félköríves &nbsp;szenélyű, egyhajós templom főfalainak nyomvonalán 35 cm átmérőjű fagerendék álltak egymástól 170 cm-re. A gerendákat agyaggal és törtkővel bélelt kb. 1 m mélységű gödörbe süllyesztették, kivéve a szentélyt ahlo a gödör 110x150 cm nagyságú volt. A gerendékat fonott sövényfallal kötötték össze és sárga murvával kevert meszes habarccsal vakolták. A fal 40-50 cm vastagságú lehetett feltehetőleg. &nbsp;Ezt a templomot, még a XI. század folyamán elbontották, feltehetőleg az [http://lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi%20zsinat.html 1092-es szabolcsi zsinat] 8. pontja hatására, ugyanis ekkorra e tamplom már nagy valószínűség szerint felújításra szorult.<br>Felújítás helyett azonban egy, az előzőnél kis mértékben nagyobb kőtemplom készült. 

<u>Kőtemplom:</u> 

Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal. A szentély előtt valószínűleg a kórus, ennek északi oldalán pedig kegyúri emelvény magasodhatott ki a hajó terazzóval burkolt szintjéből, körlbelül 1 lépcsőfoknyira.&nbsp;<br> A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.<br>A templom feltehetőleg egyhajós, nyitott fafedélszékü lehetett, és mintegy 600-700 fő befogadására volt alkalmas.

1182-ben, a ciszterci rend Zircre érkezését követően e tamplom a az apátság alá rendelt falu plébániatemploma lett és maradt az épület XVI-XVII. századipusztulásáig. Ezen új funkció következményeképp a építehették meg a nyugati karzatot, valamint a a kőtemplom észak-nyugati sarkához hozzáépített, feltehetőleg három helyiséges, törtkőből épült házat, amely iskola és plébánia lehetett, és amelyhez a templom későközépkori körítőfala is csatalozott.

== Okleveles említések, korabeli írott források:  ==

&nbsp; &nbsp; &nbsp;A falunak az írott források alapján a XIV. század elején volt már temploma. A pápai tizedjegyzékeket, mint az ország első összeírását hasznosítja Győrffy György történeti földrajzában, ". . . az Árpád-kori viszonyok ugyanis a kora Anjou-kori forrásokból ismerhetők meg teljesebben; a pápai tizedlajstromban szereplő falvak néhány kivétellel már a XIII. században fennállottak..." Ám nemcsak a falvak voltak meg már az Árpádkorban, hanem templomaik is álltak.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;На tehát Zirc 1333-ban egyházas hely, temploma minden valószínűség szerint legalább XIII. századi volt. Ez a templom az 1553-ban — Veszprémnek a törökök által történt elfoglalása után — elnéptelenedett és 1715 körül újratelepített faluban még 1729-ben is romosán állt.<br>A későbbi időkben 1415-ből 1520-ból és 1523-ból származó oklevél említi még a zirci plébánost. 

== Összességében:  ==

&nbsp; &nbsp; &nbsp;E zirci templom méretei és arányai alapján okleveles említéseinél jóval korábbi. Széles terpesztésű, kissé patkóíves szentélyével, feltűnő hosszával ismert Árpád-kori falusi templomaink közé nem sorolható. Alapozásának módja, falainak építési technikája, durván nagyolt, lapos kváderei és öntött falazata alaprajzi formájához hasonlóan jellegzetesen XI. századi.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Analógiáit XI. századi, méretben és arányban hasonló templomaink alaprajzában találjuk megpl. kalocsai, récéskúti bazilikánál.&nbsp;&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A XI. századi kőtemplom méretei a település fontos, kiemelkedő jelentőségéről vallanak. Zirc azonban a középkorban soha nem volt egyházi központ. A falu az oklevelekből ismert első említésétől a III. Béla király által 1182-ben telepített ciszterci apátság jobbágyfalva volt.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A zirci kőtemplom azt látszik bizonyítani, hogy a korai királyi uvarházakban az államalapítás utáni évtizedekből származó kőépületekkel kell számolnunk, s közöttük a későbbi román stílusú falusi templomoknál jóval nagyobb, első egyházi központjaink és kolostoraink templomaihoz hasonló és azokkal közel egyező méretű vagy alig kisebb templomokat<br>gyaníthatunk. Az államszervezés és a térítés munkája megkívánta, hogy a király magánbirtokain emelt templomok méretükben az uralkodói hatalmat reprezentálják.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A középkori templomot, amely a hozzá tartozó plébániával együtt Zirc XVI. századi pusztulásáig állt és működött, a mai barokk templom építésekor, 1761 és 1763 között bontották le és köveit abba építették be.

== Forrás:  ==

[[XI._századi_királyi_udvarház_maradványai_Zircen|Koppány Tibor:&nbsp;XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen]]

Kralovánszky Alán: A veszprémi és zirci templomok kutatásának ujabb eredményei In.: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai :&nbsp;[Az 1983. október 10-12-i szegedi tudományos ülésszak előadásai]. Bp., 1986

[[Category:Zirc]] [[Category:Egyházi_épületek]]