A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században forrásának megtekintése

== A XVIII. századi telepítés eredményei  ==

&nbsp; &nbsp; &nbsp;A törökök kiűzése után ismét szerzetesrendeknek kellett jönniük, hogy a magyarságot a katolikus egyház hitvallóivá tegyék. Ebben a törekvésben főként a ferenceseknek és a jezsuitáknak volt szerepe, de a ciszterciek is helyt álltak főként a régi birtokaik területén.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Zirc 1564-től a Thuryak zálogbirtoka, majd 1609-től 1659-ig előkelő világi papok tulajdona. 1622-ben Zirc visszaállítását kérik a ciszterciek a királytól,[http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Ferdin%C3%A1nd_magyar_kir%C3%A1ly II. Ferdinánd]tól, amely kérés erősebbé válik 1629-ben, amikor a lilienfeldi apátok megbízást kapnak a rend Magyarországra való visszatérésének lehetővé tételére. A tárgyalásokat Rosenthal Malachias folytatta, aki fő feladatává a jezsuiták megnyerését tette, hiszen ez volt a térítő munka terén a legnépszerűbb rend Magyarországon. Pázmány Péter érsek nem támogatta a ciszterciek letelepedését, mert úgy gondolta, hogy az megzavarja a kialakult magyarországi katolikus egységet, mivel a törvény kimondja, hogy magyar állampolgár tarthat igényt egyházi javakra. A soproni születésű [[Újfalusi Márton|Újfalussy Márton]] 1651-ben fogadalmat tesz Liliendfeldben ciszterci szerzetesként, és 1660-ban [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Lip%C3%B3t_magyar_kir%C3%A1ly I. Lipót] kinevezi zirci apáttá, akinek feladata a zirci templom és monostor újjáépítése, és a zirci szerzetesélet újrakezdése volt. Először Pápán telepedett le az új apát, amíg vissza nem szerezte ténylegesen a zirci birtokokat, miközben két magyar szerzetes fogadalmat tett. Azonban 1678-ban török portyázók, vagy mások megölték Újfalussy Mártont úton Pápáról Badacsony felé. A következő apát úgy döntött a kevés szerzetesszám és a nagy anyagi terhek miatt, hogy átruházza Zirc újraélesztésének feladatát egy vagyonosabb ciszterci apátságnak.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A sziléziai Heinrichau apátja, Heinrich Kalert jó alkalomnak vélte apátságának fölös jövedelmeit egy, a törökök rabsága alól felszabadult magyarországi apátság felépítésére. 1699-ben 31 000 forintért megváltja a Lilienfeldi apáttól a zirci apátság jogait és birtokait, majd 1700 decemberében I. Lipót kinevezte [[Kalert Henrik|Heinrich Kalertet]] Zirc apátjának. Nekik köszönhető, hogy Zirc ismét felépült, és a magyar ciszterci élet előfeltételeinek megteremtése is. 

== Templom építésmenete a heinrichaui korszakban  ==

&nbsp; &nbsp; &nbsp;Heinrichauból a betelepedni kívánó ciszterci szerzetesek magukkal hozták Sziléziából a jobb megélhetést váró családokat, akikkel benépesítették az elhagyatott Zircet, valamint magyar jobbágyokat is befogadtak, és szerződésükben lefektették, hogy a ciszterciekhez szabad akaratukból kapcsolódnak, és amire a cisztercieknek szüksége van, azért robotolnak. 1711-től 1718-ig tizenhárom nagyobb és tizenöt kisebb házat építenek, ugyanis Zircen csak akkor lehetett a monostor- és templomépítésre gondolni, ha az apátság egyúttal falut is tud telepíteni a régi helyére, vagy a már benépesített falvakból munkaerőt tud adni. 1723-ban a szerzetesek átmenetileg már a falu közepén – nagyobb biztonság miatt - egy háromszobás, boltozatos, pincével, konyhával, kerttel és kápolnával is rendelkező téglából épített házba költöztek.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az akkori apát, [[Regnard Gergely|Regnárd Gergely]] 1726-ban meglátogatja Zircet és november 2-án személyesen jelöli ki a felépítendő monostor és templom helyét. Ez a középkori monostortól nyugatabbra, erősen feltöltendő talajon van, mert a régi monostor közelében lévő tavak vize nedvessé tette volna az ott épített monostor és templom falait.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;[[Wittwer Márton Athanász|Witwer Márton Athanáz]], győri karmelita szerzetes 1726-ban elkészült tervei alapján indult el Zircen a rá következő évben az építkezés, melynek következtében 1733-ban beköltöztek a ciszterci szerzetesek az új monostorba. „A monostor kápolnáját a klauzúrától, azaz a szerzetesek elzárt lakrészétől jobbra eső szobában alakították ki. Ide mindenki beléphetett, ez szolgált az istentiszteletek helyéül a zirci lakosság részére is.” <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1727. március 12-én, Szent Gergely napján, az apát névnapján megszentelték a monostor alapkövét a Szentháromság és Nagyboldogasszony tiszteletére.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az alapozást bécsi kőművesek végezték, viszont a falak felépítésénél már budai építőmesterek is részt vettek Keger (Kayr) Mátyás vezetésével, aki 1726-tól 1732-ig dolgozott Zircen. Az anyagi támogatást az apát adományai biztosították: 1728-ban 12 000 forintot adott az építkezésre. 1732-re elkészült a monostor egyemeletes négyszögű épülete a heinrichaui apát évenkénti bőkezű adományainak köszönhetően, és ebben az évben teszik le ünnepélyes keretek között a templom alapkövét. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A templom építését évekkel később kezdik el a bőkezű [[Regnard Gergely|Regnard Gergely]] apát halála miatt, de 1738-ban a középkori romok felrobbantásával, azok építőanyagának felhasználásával kezdtek hozzá az új templom felépítéséhez. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;„A hatalmas főmonostorokhoz hasonlóan a kisebb kolostorokat is általában hangsúlyos tömegformákkal, szabályos alaprajzzal tervezték. A monumentális arányok, a pompa és a rendezettség mintegy Isten városának földi megtestesítőiként tüntették fel a kolostorokat, és kifejezték a szerzetesi szuverenitás eszményét is. Érthető, hogy ezen ideál szellemében gyakran szívesebben választották egy-egy monostor alapjaiból való újjáépítését, mint a középkori épületállomány felújítását és hasznosítását.” <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A monostor tervezője, [[Wittwer Márton Athanász|Witwer Márton]] 1732. május 12-én halt meg a templom alapkövének letétele előtt három nappal, és Keger Mátyás, a monostor építésének vezetője is 1735-ben, így ők nem vezethették a templom építését, amelynek következtében sokszor felülmúlja a monostor építésmódját, és művészi megjelenését a templom, amely inkább heinrichaui mintára készült el. 1739. április 15-től ezév végéig megépül a templom fundamentuma a monostor mellett három öl mélyen tiszta kőből, amelyet hat kőműves rakott le és a falakat három öl magasságig építették, míg 1742-ben már tizenkét kőműves dolgozott itt, akik ezévben már felemelték a falakat a szentély körül, a sekrestyét, és a hajó első térségében a boltozatokig elértek. A szentély és a szentélyhez legközelebb eső két oltár fölött elkészült a zsindelytető, amelyhez zsindelyt 1743-ban a tetőfedéshez Komáromból hordtak a zirci birtok falvainak segítőkész emberei. 1744-ben lett kész építészetileg a szentéllyel, és az előtte levő hajószakasszal, tehát annak kifestése elkezdődhetett; valamint megépítették a sekrestyét és a felette lévő oratórium boltozatát, (amit egy időben könyvtárnak használtak) és a monostor folyosóit, amelyek a templommal érintkeznek; de ebben az évben kezdték el a kripta és a padozat elkészítését, amit nem tudtak ekkor befejezni. 1744-ben a jelentős haladásnak köszönhetően a szentély boltívére latinul felírták: „QVae orIentaLIs ante saeCVLa VastaVIt hostILItas, ea haC saCra aeDe Deo aC VIrgInI GenItrICI reLIgIosa restaVrat pletas”, magyarul: „Amit évszázadokkal ezelőtt a keleti ellenségeskedés elpusztított, azt ezzel a szent egyházzal Istennek és Szűzanyának helyreállítja a szerzetesi kegyelet.” A latin szöveg kiemelt betűi római számok, amelyek összeadásával 1744-es dátumot kapunk, amely a templomépítés szempontjából elég fontos évszám.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A templomkülsejét illetően a szentély fölé huszártornyot emeltek, amelynek tetejére június 28-án ünnepélyes szertartás keretében aranyozott kereszttel aranyozott gömböt helyeztek, amibe szentek ereklyéit, a forgalomban lévő pénzérméket helyezték el, valamint XIV. Benedek pápának, Mária Terézia királynőnek, Esterházy Imre hercegprímásnak, a nádornak, Acsády Ádám veszprémi püspöknek, Wiesner Gellért heinrichaui-zirci apátnak, valamint a zirci szerzeteseknek a nevét. A templom két harangját a pannonhalmi főapát szentelte fel Szent Benedek, Szent Bernát és Szűz Mária tiszteletére, amelyeket november 25-én húztak fel a toronyba és vették használatba. A harangok feliratai: „Joseph Steinstock goss mich in Ofen. Campana B. V. Maria de Zirc. 1744.”, magyarul: Joseph Steinstock Óbudán öntötte a harangot a zirci Szűz Mária tiszteletére; valamint „Joseph Steinstock goss mich in Ofen. 1732.”.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1745-ben átvitték a monostor házi kápolnájából az oltárt és a többi berendezési tárgyat a templom már elkészült keleti részébe, amit deszkafallal választottak el a még épülőfélben lévő nyugati részétől, hogy ne legyenek kitéve a szerzetesek és a hívek az időjárás viszontagságainak, és a további munkálatok ne zavarják őket. Így a kápolna oltára lett a főoltár, aminek képe Szent Lászlót ábrázolta, a mellette lévő szentélyben a Fájdalmas Szűznek, a hajó két oldalkápolnájában Szent Benedeknek és Szent Bernátnak állítottak oltárt, amely évben, augusztus 14-én itt énekelték el először a vesperást és délután öt órakor itt imádkozták el először a Matutinumot és Laudest, ami bevezetése volt az augusztus 15-i, Nagyboldogasszony napi Pöstyéni Mihály, veszprémi olvasókanonok által végzett felszentelésnek.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1745-ben folytatják az építkezést hét, 1746-ban tizenkét, 1747-ben tizenöt kőművessel, akik a nyugati homlokzat, a tornyok és a déli templomfal alapozásával és magasításával foglalkoztak. 1747-ben munkájuknak köszönhetően elkészült a templom külső kőművesmunkája, és a tornyok kivételével végig fel tudták tenni a tetőzetet. 1748-ban a belső falazással és a boltívek építésével is közelebb jutottak a befejezéshez, de adományok révén egyre több felszereléssel gyarapodott az apátság, többek között kelyhekkel, gyertyatartókkal és miseruhákkal is. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1750 novemberében egyelőre egyszerű tetővel, hagymakupolával és fakereszttel készen álltak a nagy templomtornyok, egy év múlva azonban már bevakolták a homlokzatot és a közepének ormára állítják a kettős keresztet aranyozott vasból. Ez alá pedig a középső oromzati fülkébe, a mennybe emelkedő Szűz Mária mesteri faragású szobra került, ennek két oldalán a volutákon kővázák, az emelet középső ablaka felett Zirc és Heinrichau kettős címere, a toronyajtók feletti fülkékben pedig Szent Benedek és Szent Bernát szobrai díszítik a homlokzatot. A templomkülsőt illetően már csak a főbejárat kiképzése hiányzott, amelyet 1753-ban palotai márványból képeznek ki, ezen a 300 forintért vásárolt főkapun át jutnak a hívők a nagy gazdagsággal berendezett belső térbe. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A középkori apátságból épen maradt pillérkötegre 1749-ben helyezték el [[Szent Imre herceg szobor|Szent Imre herceg szobrát]], és 1751-ben négy barokk angyalkát helyeztek a szobor lábazata köré, amelyek címereket tartanak a kezükben: a heinrichaui apátságét, a zirci apátságét, a magyar királyság címerét és a zirci templom befejezésének évszámát megörökítő feliratot. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1751-ben felállítják az imakórus egyszerű stallumait, melyekért 78 forintot fizettek. A két első mellékoltárt, a Szent Benedek és Szent Bernát oltárokat február 7-én a kóruspadok elé hozták, amelyeket eredetileg a mellékkápolnába szántak. Ezzel elérték, hogy a nép kíváncsi tekintete ne zavarja az éppen zsolozsmázó szerzeteseket, valamint ezt a célt szolgálta a vasrács is, amelyet a két mellékoltár közé emeltek és zsolozsmázás idején még el is függönyöztek.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1752. június 4-én [[Padányi Bíró Márton|Padányi Bíró Márton]], veszprémi püspök felszentelte ünnepélyes szertartás keretében a templomot.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A hajóban folytatják a munkát, 1752-ben a szószéket, 1753-ban a kórus alatti bejáratot festik ki, az itteni freskók készítője feltételezések szerint Schaller István (lásd. 5. számú kép), aki a győri karmelita templomban is festett. <br> 5. számú kép: Szűz Mária születése<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kórusra díszes orgona kerül, melynek orgonaháza 164 forintért Pápán készült, amelyet 1753-ban helyeznek fel az orgonakórusra. A húsz regiszteres hangszerre [[Rieger Kandid|Rieger Kandid]] apát 1752-ben kötött szerződést Staudiger János budai orgonakészítővel 900 forint értékben. Fölszerelésével 1754-ben lettek kész és Szent Bernát napján szólaltatták meg először Isten dicsőségére.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1754-ben készül el a hatalmas főoltár [[Dubniczay István|Dubniczay]] kanonok 4000 forintos adományából, amelyet a Pápán élő feltételezések szerint pálos szerzetesek faragtak, az architektúrát a helyszínen állították fel az asztalosok. A főoltárképet [[Franz Anton Maulbertsch|Franz Anton Maulbertsch]] készítette, amely Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. Ebben az évben elkészül a Szent József oltár is, a Szent István, Szent Imre és Szent Anna mellékoltár pedig 1757-ben. A főoltár aranyozását 1756-ra fejezik be, ezév augusztus 15-én tartja ünnepélyes első miséjét [[Dubniczay István|Dubniczay István]] kanonok, míg a mellékoltárok és a szószék aranyozása 1759-ben történik. 1755-ben épül meg [[Rieger Kandid|Rieger Kandid]] apát jelenlétében a máig is ugyanott álló Szent Kereszt és Szentháromság mellékoltár, azzal a két oltárképpel, melyet Heinrichau ajándékba küldött. A Szent József mellékoltár is ebben az évben készül el, míg a Szent Anna és Szent István, első vértanú oltárát csak 1757-ben állították fel, lehetséges, hogy a Szent Imre oltárával együtt, amely a mai Szent Bernát oltár helyén állt.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;[[Dubniczay István|Dubniczay]] adománya volt a nagy tömör ezüst, körülbelül 16 kilógrammos örökmécses (1755), valamint a templom hajóját gazdagabbá tevő két, üvegdíszekkel ékesített kandeláber (1757).<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1760-ban az orgonára Dávid király szobra kerül a harsonázó angyalokkal és a kisebb fuvolázó angyalkákkal, akiket a rácsozat közepén fent egy kis angyal taktusa vezet, és elhelyezik az egyedüli szépségű, ékes faragású kórusrácsot, amelyen a bécsi aranyozók végezték a gazdag aranyozást. 1761-ben az oratórium hármas ablakát gazdagon díszítik, valamint a szentélyben 1770-ben egy kis barokk orgona kerül elhelyezésre, amelyet egy győri mester készített el 450 forintért, amely a szerzetesek gregoriánénekét kísérte, és a szerzetesek szentélyének egyik legszebb dísze csipkefaragványaival.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A zirci apátsági templom nagytornyában 1765-ben szólt először a harang, és 1780-ban került fel a harmadik „öregharang” a toronyba, amely felirata: Sebastian Holzbock fudit me Jaurini, 1780., magyarul: 1780 januárjában Sebastian Holzbock öntötte. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A tornyok alján bevezető bejáratokra 1771-ben készültek ajtószárnyak a beáramló hideg miatt.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1771. július 2-án a templomba bevágó villám nagyobb kárt nem okozott, viszont rá húsz évre a déli toronyba becsapódó villám felgyújtotta a zsindelyes tornyot és a Szent Anna oltár kis ovális képét megsértette, így 1777-ben kicserélték a régi huszártornyot egy rézzel fedett új toronnyal, aranyozott kereszttel, melynek gömbjébe a szokásos feljegyzéseket és pénzeket helyezték el. 

== A templom építészeti megoldásai  ==

&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az új apátsági templom keletelt, hossza 54 méter, 24 méter széles, és kb. 25 méter magas, hosszú szentéllyel bír és a hajó várfalszerű oldalfalát a XII. századi templom felrobbantott falainak köveiből építették fel. Hatalmas karcsú tornyos homlokzata van, és a két, viszonylag közel álló torony között a középső rizalit előreugrik. A közép kiemelését segíti az olasz templomhomlokzatokból átvett volutás homlokzat, valamint a függőlegesen díszített kőkapu gazdagsága, amelyet sima törzsű kompozit oszlopok kereteznek. Az emeleti vízszintes párkány középső íve, amely az oldalsó részek timpanonjaival szemben helyezkedik el, szintén a közép kiemelését fokozza. Az ívelődésbe, a nagy ablak fölé helyezték el a kettős címert, (Heinrichau és Zirc) és az oromzat fülkéjében jutott hely Szűz Mária szobrának. Szent Benedek és Szent Bernát szobra plasztikai dísz, nem veszélyezteti a bejárat uralkodó hangsúlyát, ugyanis ezek a szobrok a falsíkba ágyazottan mélyen helyezkednek el. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A belső tér hármas tagolású, ahol a hajó főtere uralkodik, míg a kétoldalt kísérő kápolnasor keskenyebb. A kórus alatt található bejárati rész három boltozattal rendelkezik. A kórust tartó két zömök pillér három csehboltozattal fedett szakaszra oszlik. A negyedik boltszakasz a kórus felett helyezkedik el, a boltíveket vállpárkányok tartják, ezeket lizénák támasztják, amelyek kompozit főben végződnek. A kétosztású párkány közé párkánymezőt is iktattak, amelynek síkját a pillérek felett kazettákkal ékesítették. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kápolnák mennyezetének magassága megegyezik a hajóéval. A széles nyílású szentély két járomszakaszra bontott és egyenes záródású. Világítását az oltár ablakától és a bal oldalán található két nagyobb ablakból nyeri, hiszen a jobb oldalán található az oratórium és a sekrestye, valamint a kórus ablakán át is megvilágított. Az egységes, hatalmas hajótérnek és a szentélynek ezen ellentétes megvilágításának köszönhetően irányítják a hívők szemét a főoltárra. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A magasbatörő karcsúság, amely a homlokzaton is szembetűnik, a sziléziai Brieg jezsuita templomához hasonlít. A történeti tények és a templomtervek, stílusbeli egyezések alapján az is támogatja a sziléziai eredetet, hogy Sziléziában a XVII. század végén és a XVIII. század elején a gótikus ciszterci templomokat újjáépítik. 

<br> 

=== 1. Oltárok  ===

&nbsp; &nbsp; &nbsp;A fontos eszmei tartalommal rendelkező főoltár (amely a barokk korban mindig a középpontban állt) tabernákulumában őrzik az Eucharistiát. Mivel a szentmiseáldozatnak a főoltár a helyszíne, ezért a legnagyobb gondot eme rész kialakítására fordították. A templom alaprajzának megoldásában arra törekedtek, hogy a tér minden pontjáról egyformán látható legyen a főoltár (lásd 6. számú kép). 

<br> 

6. számú kép: Zirci apátsági templombelső 1995. előtt 

<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A tabernákulum két részre tagolódik, az alsó részén, a domború ajtón hat köralakú mező található, amelyeket az alfa, omega és az evangélista szimbólumok díszítenek; felül homorú fülkében található az oltárfeszület. A két részt kompozit-pillérek kerete fogja össze, amelyek a homorúan ívelő párkányt tartják, melynek volutáját vázák és angyalok díszítik. Krisztus monogramja koronázza a tabernákulumot, amelyet középen, az oltárszekrény fölötti kupolán helyeztek el.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A padlózattól a boltozat magasságáig Maulbertsch főoltárképe látható, amely 1754-ben első művei között szerepel, Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. Ez a téma az egész kor lelkiségére vonatkozik, ugyanis a barokk korban élők állandó kapcsolatot kerestek a túlvilággal. Sejtelmes hangulatú mű lendületes feszültségű kompozícióval és a fény-árnyék drámai küzdelmével. Az apostolok a kősír körül csodálkozva néznek, egyikük szenvedélyes mozdulattal int búcsút a mennybe haladó Szűz Máriától, akit úgy ábrázol Maulbertsch, mintha feszült lenne, és maga siettetné az égi hazába érkezést az angyalok által alátámasztott felhőn. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az oltárépítmény kétoldalt ajtóktól áttört, magas talapzatból tör fel, amelyet simatörzsű kompozit oszlopok alkotnak, ezek tartják a domborúan ívelődő párkányt. Középrészt pedig a főoltárkép félköríves záróvonalához idomulva az oldalsó párkányzatból voluták indulnak ki angyalokkal és virágdísszel körülvéve. Középen lebeg zászlóval a kezében Szent Mihály arkangyal és kap teret a Mária monogram, amely sokhelyütt megtalálható a templomban, ez esetben dicsfénnyel övezett, kicsi angyalokkal körülfogott és az egész építményt megkoronázó. A párkányok talapzatain Gábor és Rafael arkangyal várják Mária érkezését. Az alsó részen az oszlopok között balról indulva Szent Péter, Keresztelő Szent János, Szent Benedek, Szent Bernát, Szent József a kis Jézussal és Szent Pál szobrai sorakoznak. Így minden, ami az oltáron van, összefügg a tabernákulumban lakozó Jézussal. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A mellékoltárok a főoltárral egyidejűleg készültek, a jobb oldalon a harmadik, a Szent Kereszt mellékoltár, amely képét feltételezések szerint Felix Anton Schefner 1753-ban, Prágában készítette, ez a kép szignálva van általa. Az alatta található bűnbánó Mária Magdolnát ábrázoló ovális kép (lásd 7. számú kép) szintén Maulbertsch műve. Kezét összekulcsolva, könnyes szemmel tekint a Kereszten szenvedő Jézusra. A második mellékoltár Szent Imre (ma Szent Bernát), majd a rákövetkező Harding Szent István mellékoltár, a másik oldalon az első a Szent Anna, majd Szent József és a Szentháromság mellékoltár kerubokkal körülvéve. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A mellékoltárok oromrészein angyalokat és szimbolikus jelentésű plasztikai díszítéseket láthatunk, valamint kompozit oszlopot és pillérfőket, amelyek lábazatán rocaille motívumok találhatóak. <br> <br>7. számú kép: Mária Magdolna Maulbertsch által készített képe a Szent Kereszt mellékoltárán 

=== 2. Szószék  ===

&nbsp; &nbsp; &nbsp;A zirci apátsági szószék (lásd 8. számú kép) 1752-ben készült el, amelyet a hajó baloldali második és harmadik kápolnáját elválasztó fal külső pillérpárjára erősítették. Alátámasztás nélkül lebeg; egy, a csúcsával lefelé fordított gúlának a csúcsát, oldaléleit, lapjait is kagylós díszítés fedi. A feljárat a harmadik kápolnából díszes mellvéddel eltakart lépcsőn vezet fel, amely domborművein a négy nyugati egyházatya, Szent Ambrus, Szent Jeromos, Szent Ágoston és Szent Gergely látható, akik figyelmeztetik a szónokot az egyházi tekintélyre is. A szélesebb párkány mellvédjén az Isteni erények allegorikus szoboralakjai helyezkednek el, a Hité, a Reményé és a Szereteté. A mellvéd három reliefjére Jézus születésének, feltámadásának és a Szentlélek eljövetelének jelenetét faragták. A kosarat és a hangvetőt puttókkal övezve köti össze a nagyméretű Jó Pásztor dombormű. A hangvető alján a Szentlélek galamb formájában, dicsfényben látható, a kupolán a táborhegyi jelenet a sziklák tetején Jézus Krisztus álló szobrával, akit Mózes és Illés próféta térdre ereszkedett szobrai vesznek körül. A párkány négy kiugró volutája között a három kiválasztott apostolt találjuk, Pétert, Jakabot és Jánost. Az építmény gazdagon faragott, amelyet csigás és kagylós ornamensek díszítenek. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A szószéket is feltételezések szerint a Pápán élő pálos szerzetesek készítették, hiszen többek között ott töltötték az első telet a Sziléziából érkező ciszterci szerzetesek. 

<br> 

8. számú kép: Szószék 

=== <br>3. Egyéb berendezési tárgyak  ===

&nbsp; &nbsp; &nbsp;Gazdag díszítésű berendezési tárgya a zirci apátsági templomnak az orgona, amin a figurális szobrászatnak is van szerepe. A zirci nagyorgona (lásd 9. számú kép) művésziesen faragott tokján angyalok és Dávid király szobrai zárják a templom figurális szobrászi díszének gazdag sorozatát 1760-ban. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A nagyorgona 1754. augusztus 19-én, Szent Bernát ünnepén szólalt meg először, végleges formáját pedig vélhetően 1762-ben nyerte el. 1874-ben Roland Károly, veszprémi orgonaművész végezte rajta az első nagyobb átalakítást, majd 1911-ben a Rieger testvérek orgonagyárában készült el az orgonaszekrény jelenlegi formája, amely természetesen a hangszert is érintette.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1770-ből való kisorgona csipkeszerű faragványai (lásd 10. számú kép) jelzik, hogy a formák mind jobban feloldódnak a nagy orgona erőteljesebb elemeivel szemben. Ugyanez a gazdag kórusrácson is megfigyelhető rocaille motívumainál, melyek szintén aprólékosabbak, könnyedebbek. <br>A gyóntatószékeket is elhalmozzák faragott díszek, amely erőteljesebb fény-árnyék hatást vált ki. Ezeket az oldalkápolnákban a mellékoltárokkal szemben helyezték el, egyedül a Szentháromság mellékoltárnál nem található, hiszen ott van a szószék feljárata. A három fülkéből álló gyóntatószék eredetileg kétoldalt nyitott volt, a középső fülke pedig derékmagasságig volt zárható. <br>9. számú kép: Nagyorgona 10. számú kép: Kisorgona <br> 

=== 4. Falfestmények  ===

&nbsp; &nbsp; &nbsp;A szentély és a hajó mennyezetképei a főoltár gondolatait fejlesztik tovább, ugyanis mint már írtam, a főoltárkép Mária mennybevitelét ábrázolja, akit vár már Szent Mihály arkangyal, így az első képen a szentélyben az egész mennyország elénk tárul felhőkön áttörő fénnyel, ahol a Szentháromságot láthatjuk, amint az Atya és a Fiú koronát tart a kezében, hogy megkoronázza Máriát a Mennynek és Földnek királynőjévé, a Szentlélek pedig galamb formájában látható. <br>A további freskókon is Szűz Máriával találkozunk, de már a ciszterciek mennybeli pártfogójaként. A szentély második képe Szent Bernát látomását ábrázolja, amint Szűz Máriát üdvözli. Szent Bernát a freskó jobb oldalán térdel, míg Mária a kis Jézussal a lenyúló felhőnyelven jelenik meg.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A szentély melletti boltmezőn, mint az a lépcsős emelvényre erősített szalagon is látható, Szűz Mária a cisztercieket pártfogásába veszi, és egy családdá fogadja a köpenyes Mária a bencéseket és cisztercieket Szent Róbert és Szent Bernát vezetésével jelenlévő szerzeteseket, nővéreket. A falkép két oldalán, diadalívszerű nyíláson át két ciszterci apátságot látott a művész, bal oldalon a heinrichaui, jobb oldalon a zirci apátságot. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A hajó freskói körüli ornamentikák, mint itt is, hatalmas vázák virágcsokrokkal, a freskók körül világos rózsaszín színekkel tagolt, az ornamentikarendszer pedig kőplasztikát idéz, ami a térhatást növeli.<br>A hajóközépen lévő mennyezetképen Mária a cisztercieknek adja fehér ruháját, amely egy mozgalmas kép, templomteret ábrázoló. A gomolygó felhő között találjuk Máriát a kis Jézussal, amint Szent Alberiknek, a Ciszterci Rend második apátjának átnyújtja a fehér ruhát tisztelete jelképéül. Az apát körül mindenütt angyalkák láthatóak, még a pásztorbotját és apáti süvegét is ők tartják, mögötte pedig stallumokban zsolozsmázó szerzetesek állnak. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kórus melletti boltmezőben Szent Bernát 12 társával együtt felvételét kéri a Ciszterciumba Harding Szent István apáttól (lásd: 11. számú kép); kétoldalt már a rendi életüket élő, munkájukat folytató szerzeteseket láthatjuk. Bal oldalon a tudományos tevékenységet folytató, jobb oldalt a földet művelő cisztercieket festette meg Wagmaister, ezzel érzékeltetve a szerzetesek három alapvető életformáját, az imádságot, a szellemi és a fizikai munkát egyaránt. <br>Az orgona felett Szent Cecília zenél angyalok társaságában felhőre ültetve, amelyet Schaller István készített Wagmaister 1748-ban bekövetkezett halála után. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Wagmaister József előre meghatározott pontos gondolatmenet szerint készítette el a freskósorozatot. A templom mindhárom boltszakaszát és a szentélyt 170 forintért festette ki. Munkája során a reneszánsz hagyományokból indult ki, perspektivikus teret adott a templomnak, a jelenlévő a jelenetek részesévé vált. A mennyezetképek légiesek és üdék, így felszabadultan vettek részt a hívek a szertartásokon.<br> 

----
<center>
[[A zirci apátsági templom felújítása a XIX. században|'''Folytatás I.''']]&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;[[A_zirci_apátsági_templom_"második"_restaurálása,_1995-2005|'''Folytatás II.''']] 
</center> 
----

== Forrás:&nbsp;  ==

Bittmann Angéla: A zirci ciszterci apátsági templom története. Szakdolgozat 

[[Category:Zirc]] [[Category:Egyházi_épületek]]