Régi almádiak farsangi mulatságai forrásának megtekintése

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

'''Mint tudott, a farsang vízkereszttől hamvazószerdáig terjedő időszak, amikor sok vidám mulatságot rendeznek mindenfelé az országban. Hozzá kell tenni, hogy ma már mintha kiveszőben lenne ez a régi szokás, és városunkban alig-alig akad ilyen téli esemény. Egy fürdőhely természetesen más lehetőségeket kínál télen, mint nyáron. Bármilyen sok esemény lenne a téli időszakban, akkor is kevésnek tűnne a nyári nagy nyüzsgéshez képest.'''

Almádi fürdőhellyé alakulásának kezdeti időszakában is hasonló helyzet volt. Azaz nyáron sok vendég - akkori mértékkel számolva is -, télen pedig szinte semmi esemény. Ez alól akadtak kivételek is, például a század első éveiben, főleg az Almádi Kör 1902 novemberi megalakulása után. Az Almádit kedvelő nyaralók Budapesten rendszeresen összejöttek, legalább havonta egy táncmulatságra vagy más programra. Ritka kivételként Almádiban is rendeztek téli mulatságot.

1903. február 7-én Budapesten tartott estélyt az Almádi Kör, a budapesti Katolikus Kör helyiségeiben. A Veszprém-vármegye című hetilap részletesen beszámol a mulatságról. A fényes, feldíszített és kivilágított táncteremben este fél tízkor kezdődött a tánc egyórás csárdással. Ezután boston következett, majd négyes, amelyet 32 pár táncolt. Ezután tipegő, keringő, majd újabb négyest táncoltak a vendégek.

Következett a szupé (könnyű vacsora éjféltájban), amely másfél óráig tartott. Folytatódott a tánc, csárdás, mazurka, négyes és végül cotillon (francia füzértánc), ami reggel hat óráig tartott. Ezzel még nem volt vége a  mulatságnak,  mert még hét órakor is járták a csárdást. Legalább 400 tagból állt a társaság, és „ennél jobb muri még Almádiban sem esett sohasem” - írja a tudósító, ezzel emlékezve a nagy nyári bálokra. Természetesen ez az estély is jótékony célú volt, és az építendő almádi iskola javára 50 korona tiszta jövedelmet eredményezett.

1903. február 24-én „Farsangi estély” volt Almádiban, amiről szintén a Veszprémvármegye című hetilap számolt be, a tőle megszokott részletességgel. A Hattyú vendéglő remekül díszített termeiben „a kies balatoni fürdőhely fényesen sikerült zártkörű táncestéllyel búcsúztatta Karnevál őfenségét” - olvashatjuk a tudósításban. Már este hét órakor együtt volt a társaság, és a nyáron megszokott asztalánál foglalt helyet minden vendég. A zenét Kurucz zenekara szolgáltatta, „lelkesen húzták a barna fiúk a talp alá valót, folyt a tánc kivilágos kivirradatig” - szólt a tudósítás. Szokásnak megfelelően felsorolja a megjelent lányokat és asszonyokat, akik közül sok budapesti volt.

Ez igen méltánylandó dolog volt, mert akkor még vasút nem lévén, a hajó pedig télen, mint köztudott, nem közlekedik, csak kocsin volt Almádi elérhető akár Budapestről, akár Veszprémből jött a kedves vendég. A vendégsereg nyilván nem volt akkora, mint Budapesten, ami következett az említett közlekedési viszonyokból: „A nap tűzsugarai már játszadoztak a Balaton fodros vizén, mikor a vendégkoszorú azzal a jóleső érzéssel oszladozott, hogy a mi kedves Almá-dinkban nemcsak a szezonban lehet jól mulatni,” - zárja sorait a tudósító.

A budapesti estélyen megjelent 400 vendég igencsak szép szám, még ha leszámítjuk a lelkesedésből fakadó túlzásokat a tudósító részéről. Ma valószínűleg nem jönne össze ennyi szórakozni vágyó ember egy estélyen, a már hagyományossá való Hattyú-bál kivételével. Igaz, ez a szezonban kerül megrendezésre.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1995. (7. évf.) 2. szám, 2. old.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]