http://helyismeret.hu/api.php?action=feedcontributions&user=Solti+G%C3%A1bor&feedformat=atomHelyismeret - Szerkesztő közreműködései [hu]2024-03-28T21:48:47ZSzerkesztő közreműködéseiMediaWiki 1.24.1http://helyismeret.hu/index.php?title=K%C3%A1ptalanf%C3%BCredi_vas%C3%BAti_h%C3%ADd&diff=9613Káptalanfüredi vasúti híd2011-10-21T13:51:24Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>(Történeti áttekintés)</center> <br> <center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> <br> Mint a Balaton északi partján épített vasút történetéről s...”</p>
<hr />
<div><center>(Történeti áttekintés)</center> <br />
<br> <br />
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> <br />
<br> Mint a Balaton északi partján épített vasút történetéről szóló, az Új Almádi Újságban korábban megjelent cikkből ismeretes, a közlekedés 1909. július 9-én megindult. Azt gondolhatnánk, méghozzá teljes joggal, hogy a vasúti híd is erre az alkalomra elkészült. Korántsem így történt, ugyanis csak 1940. június 24- én adták át a forgalomnak, szaknyelven "közúti aluljáróként" definiált "műtárgyat". Tehát, több mint 30 évig szintbeli, minden bizonnyal sorompós vasúti átjáró volt. Mai szemmel nézve, a 71. számú út forgalmát tekintve, alig hihetőnek látszik a dolog, de akkoriban leginkább lovas kocsik jártak arra és így nem látszott gondnak. Nem ismeretes a tényleges ok, de nagy valószínűséggel elsősorban pénzügyi kérdés volt. <br />
<br />
Minden vasúti létesítménynek, így tárgyi hídnak is volt törzskönyve, amelyik valamennyi fontos adatát tartalmazta. A több részből álló törzskönyv második része "A híd történetének adatai" cím alatt a következőket ismerteti: <br />
<br />
1. Előzmények: ''A balatoni műút építésével kapcsolatban a szintbeli keresztezés kiküszöbölése végett a K. és K. minisztérium aluljáró építését rendelte el.'' <br />
<br />
3. A szerkezetnem választásának oka: ''Miniszteri javaslat.'' <br />
<br />
4. Az építés ellenőrzésének módozatai: ''Helyszíni építés ellenőrzés.'' <br />
<br />
5.A kavicságyas híd készítésének módja (pályatengelyben, oldalt, betolással épült): ''A híd a pályatengelyben épült. A forgalmat a pálya eltolásával 50,0 m hosszú, ideiglenes áthidaláson tartotta fenn.'' <br />
<br />
6. Az ellenfalak, pillérek építésének története. A felhasznált kőanyagok nemei. Az alapozás mélysége, esetleges nehézségek stb. ''Az ellenfalak és alaptestek veszprémi dolomit adalékból készültek 180, illetve 150 kg/m<sup>3</sup> p. c. hozzáadásával. A lábazati burkolat alsóörsi homokkő (perm-i homokkő). Az ellenfal kővel nem burkolt részét 4–5 cm vastagságban 5 mm szemnagyságú dolomit zúzalékkal burkolták 300 kg/m<sup>3</sup> p. c. hozzáadásával.'' (Tréfás megjegyzés: jelen esetben a p. c. nem personal computer, hanem portland cement rövidítése.) <br />
<br />
7. A forgalomnak való átadás ideje: ''1940. VI. 21.'' <br />
<br />
11. Önkezelésben készült-e a híd? ''Vállalati munkában''.<br />
<br />
A 12-14 pontok alatt statikai számításokat tartalmaz a törzskönyv, amelynek közlését mellőzzük. További adatokat viszont érdemes megismernünk a következők szerint.<br />
<br />
15. A vas anyaga és a gyártás helyének megjelölése: ''Beton gömbacél Ózd (folytvas)''.<br />
<br />
16. A vastartók átvételének eredménye: ''szakítószilárdság 4,00 t/cm<sup>2</sup>''<br />
<br />
''<sup></sup>''17. A vastartókat szállító cég neve: ''Vasút útján: Rimamurányi – Salgótarjáni rt. Ózd.''<br />
18. A kavicságyas szerkezet betonjának keverési aránya: ''300 kg/m<sup>3</sup> p. c.''<br />
19. A felhasznált homokos kavics származási helye, minősége és szemszerkezete:''Adonyi Dunapart. Kavics: homok aránya = 1:0,9 1mm-nél, finomabb anyag 25%.''<br />
20. A felhasznált cement minősége és származása: ''Nagy szilárdságú portland cement S. K. B. Lábatlan.''<br />
21. A kész beton köbméterében levő cement mennyisége: 300 kg.<br />
<br />
22. A beton nedvességi foka (földnedves, félplasztikus, plasztikus, lágy): ''lágy.''<br />
23. A beton vizsgálatának eredményei: ''28 napos korban a törőszilárdság átlaga: alaptest (150 kg pc/m3): 99 kg/cm<sup>2</sup>, felmenő fal (180 kg pc/m<sup>3</sup>): 167 kg/cm<sup>2</sup>, szerkezeti gerenda (400 kg pc/m<sup>3</sup>): 448 kg/cm2, áthidalás (300 kg pc/m<sup>3</sup>): 241 kg/cm<sup>2</sup> .''<br />
25. A tervek jóváhagyattak: ''1938. évi 45956 ig. sz. alatt''.<br />
<br />
1940. június 24-én Alsóörs állomáson összejött héttagú bizottságban minden érdekelt képviseltette magát. A megjelent minisztériumi és MÁV képviselők mellett meg kell említeni a híd kivitelezőjét, Oltiványi József építőmester személyében. A tárgyalás célja az alkalmazott anyagok, előírások szerinti minőségének, valamint a kivitelezés tervszerűségének ellenőrzése, valamint a próbaterhelés eredményének rögzítése volt. A próbaterhelést a vonalon közlekedő 324 sorozatú mozdonnyal végezték el, annak eredményeit a bizottság megfelelőnek találta. Végül a bizottság vezetője a ''m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr utólagos jóváhagyásának fenntartásával a helyszínen élőszóval engedélyt adott ''a használatbavételre.<br />
<br />
[[Image:Káptalani_híd_törzskönyv_1940.png|thumb|400px|center|A híd 1940 évben készült törzskönyve]]<br />
<br />
Az 1909-ben, Alsóörs felől készült felvételen látszik a két pályatest szintbeli, jelentős mértékű különbözősége.<br />
<br />
A híd építése idején az érintett terület közigazgatásilag Alsóörs községhez tartozott. Így érhető, hogy miért a kisebb alsóörsi állomáson bonyolították le a végső egyeztetést, illetve a használatbavételi eljárást.<br />
<br />
A hidat 1945 márciusában a német csapatok felrobbantották. Ezzel véget ért a híd "életének" első szakasza.<br />
<br />
A Veszprém–Alsóörs vasúti forgalom megindításához szükség volt a híd megépítésére. Ennek érdekében 1946 tavaszán faszerkezetű provizóriumot hoztak létre, megindulhatott a forgalom. A végleges helyreállítás munkálatai 1949 tavaszán megkezdődtek. Tekintettel arra, hogy a faszerkezetű provizórium a híd tengelyében került megépítésre, a híd újjáépítésének érdekében, első lépésként építési provizóriumot kellett létesíteni.<br />
<br />
A híd, illetve közúti aluljáró mindenben az eredeti tervek szerint készült, tehát tervezési időre nem volt szükség. A híd építésének befejezésekor, 1949. szeptember 1-jén, Alsóörsön jött össze a használatbavételi engedély megadására létesült bizottság. A próbaterhelést megtartották, 324 sorozatú mozdonnyal, mint az 1940. évi eljárás során. Minden rendben levőnek találtatott. A bizottság, mint 1940-ben, a Közlekedés- és Postaügyi Miniszter úr utólagos jóváhagyásának fenntartása mellett a helyszínen élő szóval engedélyt adott a forgalom megindítására. Érdekes momentum, hogy nem csak az eredeti terveket használták fel, hanem még a helyszíni jegyzőkönyv szóhasználata is azonos volt.<br />
<br />
[[Image:Káptalani_híd_törzskönyv_1949.png|thumb|center|400px|A híd 1949. évi törzskönyve.]]<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2011. (23. évf.) 10. sz. 2. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Iparosok,_keresked%C5%91k_Balatonalm%C3%A9diban_1928_%C3%A9vben_kiadott_t%C3%A9rk%C3%A9p_alapj%C3%A1n_-_Negyedik_befejez%C5%91_r%C3%A9sz&diff=9610Iparosok, kereskedők Balatonalmédiban 1928 évben kiadott térkép alapján - Negyedik befejező rész2011-10-21T09:41:07Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> center Az Öreghegyen lakók "Sterlik bolt" néven ismerik a Dózsa György ...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
[[Image:Kaufmann_reklám.jpg|thumb|300px|center]]<br />
<br />
<br />
Az Öreghegyen lakók "Sterlik bolt" néven ismerik a Dózsa György úton álló épületet. Egykor kuglipályával rendelkező kedvelt kocsma is volt a kereskedés mellett. A kép 1965 körül készült.<br />
<br />
<br />
[[Image:Mészáros_reklám.jpg|thumb|300px|center]]<br />
<br />
<br />
A "Mészáros fotó" az Arany János utcában épített, műteremmel rendelkező, lényegében nyaralóépület az 1900-as évek végéig a család leszármazottjának birtokában volt. A rendkívül rossz állapotba került épületet, az új építész tulajdonos az eredeti architektúrára figyelemmel igényesen helyreállította, Almádi helyileg védett épületei közé tartozik.<br />
<br />
<br />
[[Image:Horváth_reklám.jpg|thumb|300px|center]]<br />
<br />
<br />
Az épület lényegében változatlan része a mai utcaképnek, amit ez az 1970 körül készült felvétel is igazol. Az alagsorban volt műhely nem működik. A "saját ház" megjelölés akkoriban a cég megbízhatóságára utaló, gyakran használt megjelölés volt.<br />
<br />
<br />
HATTYÚ VENDÉGLŐRŐL<br />
<br />
Mielőtt az üzletekkel foglalkoznánk, néhány mondattal meg kell emlékeznünk a régi Almádi legismertebb vendéglőjéről, a Hattyúról. Létrehozója az 1883. november 28-án megalakított Almádi Fürdő Részvénytársaság volt a Huber-féle szőlő megvásárlásával. A rajta levő épület több szakaszban történt átalakításával és bővítésével nyerte el a végleges nagyságát.<br />
<br />
A legjelentősebb bővítés a korabeli tudósítás szerint "24 méter hosszú és 8 méter széles" nagyterem volt. Ezen, hol Gyógyteremnek, hol Kurszalonnak nevezett terem volt minden mulatságok színhelye. Valamennyi bált és az üdülővendégek által előadott színdarabot itt rendezték meg, sok esetben meghívott, hírneves művészek felléptével. Nem érdektelen adat az sem, hogy 1921. július 7-én volt az első mozielőadás Almádiban a "Balatonmozgóban, Kosola Ödön Hattyú vendéglőjében".<br />
<br />
Az 1940-es évek végéig ez a terem adott lehetőséget amatőr színjátszóknak, az Önképző Kör tagjainak, előadások megtartására, miután ez volt az egyetlen színpad Almádiban. Nemcsak a felnőtt amatőrök játszottak darabokat a Gyógyteremben, hanem az elemi iskola tanulói is. Némi szerénytelenséggel megemlítve, hogy e cikk szerzője is szerepelt egy előadásban, kovácsinast alakítva.<br />
<br />
Röviden összefoglalva a Hattyú vendéglő a maga korában, egy kis dicsekvéssel említve, "kulturális központ" volt, kezdetektől az 1940-es évekig. Télen-nyáron nyitva volt, és ez jelentős előnnyel bírt másokkal szemben. A település fejlődése az utak és a járdák szintjének megemelésével járt, ami negatívan befolyásolta az öreg épület használhatóságát. A háborús események során bombatalálat érte, a Gyógyterem és a Baross Gábor út közötti romos épületrészt 1946-ban lebontották. Végül 1972-ben teljes elbontásra került.<br />
<br />
Az Almádi térkép hátoldalán szerepelő iparosok és kereskedők köre nem teljes. Például nem történik említés az Almádiban folyó igen jelentős, országosan ismert kőbányászatról, illetve kőfaragó iparról. A szakirodalom "almádi vörös homokkő" néven jegyzi ezt a kőféleséget. Az öreghegyi vasútállomáson szinte naponta raktak meg vagonokat terméskővel, az ország minden részébe szállítva. Hozzátéve, hogy az alsó "Balatonalmádi fürdő" állomásról is folyt szállítás. Ugyancsak nem esik szó a jelentős kőműves iparról sem, pedig egy fejlődő nyaralóhelyen igény van rá.<br />
<br />
<br />
[[Image:Hattyú_sütöde_reklám.jpg|thumb|300px|center]]<br />
<br />
<br />
Jelenleg is működő pékség. 1936 óta Szabó Gyula pékmester és családja készíti a híres "Szabó kenyeret". A kemence fatüzeléses, klasszikus kialakítású, helyi védelem alatt álló műhely. Az egykori Hattyú vendéglő és a hozzá tartozott számos üzlet, műhely és egyéb létesítmény egyetlen fennmaradt része.<br />
<br />
<br />
[[Image:Hattyú_vendéglő_reklám.jpg|thumb|300px|center]]<br />
<br />
<br />
A vendéglőről a kiadott képes levelezőlapok adnak tájékoztatást. A szállodaépületről, amelyik a telek park felőli végében volt, eddig nem került elő fénykép, vagy egyéb ábrázolás. Szóbeli tájékoztatásból tudjuk, hogy emeletes, faszerkezetű függőfolyosóról nyíló szobákkal rendelkezett. A térképen Park szálló elnevezéssel szerepel az említett helyen.<br />
<br />
A Hattyú udvarban volt Almádi első benzinkútja, a telken belüli helyéről közelebbi adat nincs.<br />
<br />
<br />
[[Image:Húscsarnok_reklám.jpg|thumb|300px|center]]<br />
<br />
<br />
A kissé dagályos "húscsarnok" elnevezés valójában egy, a Baross Gábor útra nyíló hentes és mészáros üzlet volt.<br />
<br />
<br />
[[Image:Hattyú_liszt_reklám.jpg|thumb|300px|center]]<br />
<br />
<br />
A reklám magáért beszél, egy sorban mindent elmond a kereskedésről. Sajnos nem ismert, hogy a Hattyú területén belül hol helyezkedett el.<br />
<br />
<br />
[[Image:Kecskés_reklám.jpg|thumb|300px|center]]<br />
<br />
<br />
Kecskés Károly cipész üzlete a Gyógyterem mellett, azzal összeépült, helyiségsor végén helyezkedett el. Mint gyerek jártam az üzletében és nagy érdeklődéssel szemléltem a sok kis ketrecben levő kanárikat. Nem emlékszem valójában hány kanári "lakott" ott, de soknak tűnt. Kecskés Károly hadirokkant volt, egyik lábát húzva lépkedett és a fején egy lukszerű sebhely látszott és dadogott. Kedves ember volt, főleg gyerekekkel szemben.<br />
<br />
<br />
[[Image:Neuhauser_reklám.jpg|thumb|300px|center]]<br />
<br />
<br />
Nánási (én már e néven ismertem) Mihály fodrász üzlete a Hattyú főépületéhez toldott, kis lapostetős épületben volt. A későbbiekben Barkovics fényképész műtermeként vált ismerté.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2011. (23. évf.) 9. sz. 2. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Iparosok,_keresked%C5%91k_Balatonalm%C3%A9diban_1928_%C3%A9vben_kiadott_t%C3%A9rk%C3%A9p_alapj%C3%A1n_-_Harmadik_r%C3%A9sz&diff=9600Iparosok, kereskedők Balatonalmédiban 1928 évben kiadott térkép alapján - Harmadik rész2011-10-21T09:14:34Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> center A képen sorban látható a trafik, füszer-csemege bolt és a vendégl...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
[[Image:Benkő_reklám.jpg|thumb|300px|center]]<br />
<br />
<br />
A képen sorban látható a trafik, füszer-csemege bolt és a vendéglő bejárata, kirakata. Nem látszik az épület végén levő hentesbolt.<br />
<br />
<br />
[[Image:Szegedy_reklám.jpg|thumb|300px|center]]<br />
<br />
<br />
A lakatosműhely a Kossuth Lajos és a Budai Nagy Antal (akkor gróf Apponyi Albert) utcák sarkán működött. A fehér inget viselő személy Szegedi János lakatos mester, cégtulajdonos.<br />
<br />
<br />
[[Image:Balaton_áruház_reklám.jpg|thumb|300px|center]]<br />
<br />
<br />
Az Abbázia Hotel Baross Gábor utca felőli földszintjén különböző üzletek voltak, közöttük özv. Schranz Sándorné "Balaton Áruháza".<br />
<br />
<br />
[[Image:Albrecht_reklám.jpg|thumb|300px|center]]<br />
<br />
<br />
Az "Albrecht Sütöde" a Baross Gábor és Arany János utcák sarkán lévő épületben volt. Az üzlet bejárata a Baross utcáról nyílott, a pékség pedig az Arany János utcából volt megközelíthető. Az 1930-as évek végétől "Plank Pékség" néven volt ismert. Ma optikus üzlet van a helyén.<br />
<br />
<br />
[[Image:Fürdő_reklám.jpg|thumb|300px|center]]<br />
<br />
<br />
"Balatonalmádi Fürdő" címen sok reklám jelent meg, hangsúlyozva a település jellegét, külön kiemelve ismertették a légsátrak jelentőségét. Kétségtelen, hogy 1899-ben Almádiban épült fel az első légsátor, majd 1906-ban létrehozták a ma is légsátortelepnek nevezett területet, holott már egyetlen darab sincs belőlük. Meg kell említeni az egész éves nyitva tartást, ami kuriózumnak számít.<br />
<br />
<br />
[[Image:Cukrászda_reklám.jpg|thumb|300px|center]]<br />
<br />
<br />
"Kelemen Cukrászda" a maga idején Almádi jelentős vendéglátó helye volt elhelyezkedésénél fogva, amire a "postával szemben" jelzés is utal. Az emeletes épületen hatalmas betűs CUKRÁSZDA és JEGESKÁVÉ felirat csábította a vendéget. Az épület arculatát átalakítások folytán elveszítve ma is áll az OTP épületével szorosan összeépítve. (A képeslapon a bal felső kis képen látszik egy része.)<br />
<br />
<br />
[[Image:Klára_penzió_reklám.jpg|thumb|300px|center]]<br />
<br />
<br />
Az épület eredeti architektúráját elveszítve, teljesen lecsupaszítva lakóházként funkcionál. Jelen esetben a képes levelezőlapon olvasható szöveg érdekes adatokat tartalmaz. Egyrészt leírja az épület jellemzőit, másrészt a forgalmi értékéről ad információt. A szöveg (kelt 1932 október) a következő.<br />
<br />
Tek.<br><br />
Harrach Ottó úrnak<br><br />
Közp. Ingatlaniroda<br><br />
<br />
Budapest<br><br />
Baross u. 5. I. 10<br />
<br />
A 247. sz.-ra való hivatkozással tisztelettel közlöm, hogy 17 szobás, vízvezetékes, adómentes penzióm éttermi és szállodai modern berendezéssel 20.000 átvehető teherrel 50.000 p.-ért eladó.<br />
<br />
Tisztelettel<br><br />
Czabafy Dezső<br />
<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2011. (23. évf.) 8. sz. 2. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Iparosok,_keresked%C5%91k_Balatonalm%C3%A1diban_1928_%C3%A9vben_kiadott_t%C3%A9rk%C3%A9p_alapj%C3%A1n_-_M%C3%A1sodik_r%C3%A9sz&diff=9593Iparosok, kereskedők Balatonalmádiban 1928 évben kiadott térkép alapján - Második rész2011-10-20T16:29:55Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
[[Image:Balatonalmádi_leírás_1928.jpg|thumb|center|500px|Balatonalmádi rövid leírása 1928-ból]]<br />
<br />
<br />
[[Image:Hangya_Szövetkezet_reklám.jpg|thumb]]<br />
<br />
Az 1900-ban felavatott Községháza földszintjén üzletek és műhelyek kaptak helyet. A Hangya Szövetkezet üzlete az épület keleti végében volt, ma a "Pufi pékség" üzlete van ezen épületrészben. Az épület nyugati végén Pethe Viktor, veszprémi fűszer-csemege kereskedése fióküzlete működött 1900-tól 1916-ig.<br />
<br />
[[Image:Balaton_penzió_reklám.jpg|thumb|left]]<br />
<br />
Az egykori "Balaton-penzió", amelyet gyakran "Balaton Nyaralóként" említenek, a felismerhetetlenségig átépítve és bővítve a Martinovics út 18. szám alatt áll. Mai funkciója Népművelési Intézet Továbbképző Központ. Ezen a néven ismert, egykor a Kurcz-birtokhoz tartozó, jellegzetes formájú épület.<br />
<br />
[[Image:Majbó_étterem_reklám.jpg|thumb]]<br />
<br />
A régi Majbó cukrászda épületének előterében, az 1920-as évek első felében készült esküvői kép hátterében látható a reklám szövegében említett fedett terasz. A Majbó névhez három vendéglátó hely kötődik. Az 1920-as években ő volt a Zsák-féle vendéglő bérlője. A képen látható épület nem azonos az 1929-ben épült, mozit is tartalmazó épülettel, mögötte a telek belső részén állt. Zsák vendéglő, Majbó cukrászda, Majbó étterem és mozi sorrendben kerültek elbontásra.<br />
<br />
[[Image:Ref_tanítóegyesület_üdülője_reklám.jpg|thumb|left]]<br />
<br />
Országos Református Tanító Egyesület Dobó Sándor Üdülőháza 1927-ben nyílt meg. Ma Pedagógus Üdülőként ismert épület lényegében változatlan külsővel és funkcióval működik. Egy érdekesség, az itt bemutatott képeslapot a névadó Dobó Sándor küldte ismerősének 1927. augusztus 27-én.<br />
<br />
[[Image:Benkő_reklám.jpg|thumb]]<br />
<br />
A Benkő József féle fűszer-csemege kereskedés épülete jelentős átalakításokkal ma is létezik. Funkciója változatlan, azonban évek óta üresen áll. Almádi első közterületen levő benzinkútja az üzlet előtti teresedésen működött.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2011. (23. évf.) 7. sz. 2. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Iparosok,_keresked%C5%91k_Balatonalm%C3%A1diban_1928_%C3%A9vben_kiadott_t%C3%A9rk%C3%A9p_alapj%C3%A1n_-_M%C3%A1sodik_r%C3%A9sz&diff=9592Iparosok, kereskedők Balatonalmádiban 1928 évben kiadott térkép alapján - Második rész2011-10-20T16:29:34Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schidmayer Ferenc</center> Balatonalmádi rövid leírása 1928-ból [[Image:Hangya_Sz...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schidmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
[[Image:Balatonalmádi_leírás_1928.jpg|thumb|center|500px|Balatonalmádi rövid leírása 1928-ból]]<br />
<br />
<br />
[[Image:Hangya_Szövetkezet_reklám.jpg|thumb]]<br />
<br />
Az 1900-ban felavatott Községháza földszintjén üzletek és műhelyek kaptak helyet. A Hangya Szövetkezet üzlete az épület keleti végében volt, ma a "Pufi pékség" üzlete van ezen épületrészben. Az épület nyugati végén Pethe Viktor, veszprémi fűszer-csemege kereskedése fióküzlete működött 1900-tól 1916-ig.<br />
<br />
[[Image:Balaton_penzió_reklám.jpg|thumb|left]]<br />
<br />
Az egykori "Balaton-penzió", amelyet gyakran "Balaton Nyaralóként" említenek, a felismerhetetlenségig átépítve és bővítve a Martinovics út 18. szám alatt áll. Mai funkciója Népművelési Intézet Továbbképző Központ. Ezen a néven ismert, egykor a Kurcz-birtokhoz tartozó, jellegzetes formájú épület.<br />
<br />
[[Image:Majbó_étterem_reklám.jpg|thumb]]<br />
<br />
A régi Majbó cukrászda épületének előterében, az 1920-as évek első felében készült esküvői kép hátterében látható a reklám szövegében említett fedett terasz. A Majbó névhez három vendéglátó hely kötődik. Az 1920-as években ő volt a Zsák-féle vendéglő bérlője. A képen látható épület nem azonos az 1929-ben épült, mozit is tartalmazó épülettel, mögötte a telek belső részén állt. Zsák vendéglő, Majbó cukrászda, Majbó étterem és mozi sorrendben kerültek elbontásra.<br />
<br />
[[Image:Ref_tanítóegyesület_üdülője_reklám.jpg|thumb|left]]<br />
<br />
Országos Református Tanító Egyesület Dobó Sándor Üdülőháza 1927-ben nyílt meg. Ma Pedagógus Üdülőként ismert épület lényegében változatlan külsővel és funkcióval működik. Egy érdekesség, az itt bemutatott képeslapot a névadó Dobó Sándor küldte ismerősének 1927. augusztus 27-én.<br />
<br />
[[Image:Benkő_reklám.jpg|thumb]]<br />
<br />
A Benkő József féle fűszer-csemege kereskedés épülete jelentős átalakításokkal ma is létezik. Funkciója változatlan, azonban évek óta üresen áll. Almádi első közterületen levő benzinkútja az üzlet előtti teresedésen működött.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2011. (23. évf.) 7. sz. 2. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Iparosok,_keresked%C5%91k_Balatonalm%C3%A1diban_1928_%C3%A9vben_kiadott_t%C3%A9rk%C3%A9p_alapj%C3%A1n_-_Els%C5%91_r%C3%A9sz&diff=9585Iparosok, kereskedők Balatonalmádiban 1928 évben kiadott térkép alapján - Első rész2011-10-20T15:36:30Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> A térkép részlete a település központjával Az 1928-as térkép a Magyar...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
[[Image:1928_iparosok_térkép.jpg|thumb|A térkép részlete a település központjával]]<br />
<br />
Az 1928-as térkép a Magyar Fürdőtérképek sorozatában jelent meg és híven ábrázolja a község akkori képét. A térkép hátoldalán, a többi fürdőtérképtől eltérően, rövid leírás olvasható Almádiról, valamint 25 reklám hirdeti az iparosok és kereskedők tevékenységét. Nem teljeskörűek a reklámok, mert rajtuk kívül mások is buzgólkodtak valamilyen szakmai területen. Lehet, hogy fizetni kellett a megjelenésért és nem mindenkinek volt hozzá "anyagi" kedve?<br />
<br />
Az említett reklámokat sorba vesszük és megnézzük mi a mai állapot. Több lehetőség van. Az épület változatlanul ma is áll, ám ennek a valószínűsége rendkívül csekély. Másik pedig az, hogy az épület változtatásokkal létezik. Ebből a fajtából akad néhány. A harmadik eset, hogy már nyoma sincs az egykori épületnek. Sajnos erre sokkal nagyobb esélyünk van. Az eredeti reklám bemutatása mellett közlünk egykori képeket az épületekről (amennyiben van ilyen), valamint röviden kitérünk az objektum sorsára, mai állapotának okára. Lehetőség szerint minél több adat közlésével kiegészítve a város történetének ismeretanyagát.<br />
<br />
[[Image:Jákóy-penzió_reklám.jpg|thumb|left]<br />
<br />
Az épületet Horváth Károly veszprémi lakos nyaralónak építette 1897-ben. Tőle vásárolta meg Jákóy Géza az 1900-as évek elején ma is a család tulajdonában levő épületet. A jelentős nagyságú szőlőbirtok parcellázásra került és a Lenkei Vilmos Dani utca kialakítása is a birtok rovására történt. Ez volt a sorsa szinte valamennyi a XIX. század végén és a XX. század elején épített épületnek.<br />
<br />
A ma látható épület Lenkei Vilmos Dani utca 6. szám alatt áll. Az eredeti állapothoz képest jelentős változásokkal, amelyeket a faszerkezetű verandák háborús események következtében történt pusztítások okoztak. Az eredeti állapot helyreállítása, igen jelentős költséggel járna, amit a tulajdonosok nem tudnak vállalni.<br />
<br />
[[Image:Knazovitzky_reklám.jpg|thumb|center]]<br />
<br />
[[Image:Abbazia_reklám.jpg|thumb|center]]<br />
<br />
[[Image:Székely_László_reklám.jpg|thumb]]<br />
<br />
A Bajcsy-Zsilinszky út és a Diófa utca sarkán álló, mára teljesen átalakított épület az 1920-as évek elején épült. A kép bal oldalán látható a fűszer-csemege kereskedés, mellette jobbról pedig a "Székely kocsma" bejárata látszik. Kedvelt hely volt a kocsma, mert még kuglipálya is tartozott hozzá, amelyik faszerkezetű, egyszerű épület volt és a Diófa utcai telekhatáron állt.<br />
<br />
[[Image:Pannónia_reklám.jpg|thumb|left]]<br />
<br />
A Pannónia főépülete látható az 1929-ben készült felvételen. A területen elsőként az 1899-ben készült Kneipp Gyógyház állt. Lebontása után a Pannónia Otthonnak, majd az Auróra étteremnek adott helyet. Ma pedig a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár, a város legjelentősebb középülete működik ezen a területen.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2011. (23. évf.) 6. sz. 2. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Alm%C3%A1di_k%C3%A9pes_levelez%C5%91lapjair%C3%B3l_-_Negyedik_r%C3%A9sz&diff=9578Almádi képes levelezőlapjairól - Negyedik rész2011-10-20T09:07:42Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> A 2011. esztendőben az Új Almádi Újságban folytatjuk, az elsősorban veszprémi képes levelezőlap kiadók, illetve...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
<br />
A 2011. esztendőben az Új Almádi Újságban folytatjuk, az elsősorban veszprémi képes levelezőlap kiadók, illetve kiadványaik ismertetését. Tanulmányozva az egyes képeslapokon szerepelő kiadók megnevezését, igen változatos képet kapunk. Előrebocsátva azt, hogy az első cikkben tárgyalt Köves és Boros cég sorszámozott, egységes képet mutató képeslapjait kivételnek kell tekintenünk. A most látható képeslapok közül 11, azonos modorban készült, így "Köves Béla Veszprém" jelzéssel sorozatra utal. Egyéb jelzés (számozás) híján a felvételek, illetve a képeslapok száma ismeretlen marad. A felvételek időpontja, a postai bélyegzés szerint 1901 ősze, 1902 tavasza lehetett.<br />
<br />
<br />
[[Image:4képeslap1.jpg|thumb|center|400px|1. sz. képeslap. Almádi látványa az Óvári-kilátóból a fűzfői öböl felé tekintve. A kép tengelyében a mai Veszprémi út látható. 1902]]<br />
<br />
<br />
<br />
[[Image:4képeslap2.jpg|thumb|center|400px|2. sz. képeslap. Az Öreghegy egy kis része látható a Szalay Mihály kanonok által épített, Kis Jancsi villa néven ismert épülettel. 1902]]<br />
<br />
<br />
[[Image:4képeslap3.jpg|thumb|center|400px|3. sz. képeslap. Almádi délkelet felé eső, alig beépített része. 1902]]<br />
<br />
<br />
[[Image:4képeslap4.jpg|thumb|center|400px|4. sz. képeslap. Almádi "városközpontja", autóbusz-pályaudvar (Zsák vendéglő) Pannónia KKK (Kneipp ház), háttérben nyárfasorral. 1904]]<br />
<br />
<br />
[[Image:4képeslap5.jpg|thumb|center|400px|5. sz. képeslap. A községháza és környéke látható a felvételen. Az épületek egy része ma is létezik, lényegében változatlanul. 1901]]<br />
<br />
<br />
[[Image:4képeslap6.jpg|thumb|center|400px|6. sz. képeslap. Látvány az Öreghegyről a Véghely-villa tornyával 1922!]]<br />
<br />
<br />
[[Image:4képeslap7.jpg|thumb|center|400px|7. sz. képeslap. Alig beépített Öreghegy előtérben a fürdőházzal. 1901]]<br />
<br />
<br />
[[Image:4képeslap8.jpg|thumb|center|400px|8. sz. képeslap. A szinte beépítetlen Almádi, előtérben a nádassal. A kép közepén a Jákói-villa ismerhető fel. 1902]]<br />
<br />
<br />
[[Image:4képeslap9.jpg|thumb|center|400px|9. sz. képeslap. Baross gőzhajó az almádi kikötőben. 1905]]<br />
<br />
<br />
[[Image:4képeslap10.jpg|thumb|center|400px|10. sz. képeslap. Almádi részlet, balra a tornyos Lujza-lak (Getső-villa) jobbra a Terike-villa (Becsák-nyaraló) látható. 1903]]<br />
<br />
<br />
[[Image:4képeslap11.jpg|thumb|center|400px|11. sz. képeslap. Vörösberény látképe a Szent Ignác-templommal, háttérben a Séd melletti nyárfasorral. Postán nem lett feladva. (1901) Feltehetően e lapnál korábbi kiadású vörösberényi képeslap nincs.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:4képeslap12.jpg|thumb|center|400px|12. sz. képeslap. Az 1904 szeptemberében felavatott Állami Elemi Népiskola képe. Hátoldalán "Köves Béla kiadása" megjelöléssel.]]<br />
<br />
Külön értéke a lapnak, hogy dr. Óvári Ferenc, az iskola telkének adományozója, küldte dr. Várady Károly országgyűlési képviselőnek Budapestre a következő szöveggel.<br />
<br />
''Kedves Barátom! Nagyon sajnálom, hogy nem tudattad velem érkezésteket, meg lehet velem találkoztatok volna. Tegyük el tehát esztendőre. Isten veled! Ölel igaz barátod dr. Óvári 1905. V. 16.''<br />
<br />
<br />
A következõ két képeslap olyan kiadóktól származik, akik csupán egy-egy almádi vonatkozású képeslapot adtak ki.<br />
<br />
<br />
[[Image:4képeslap13.jpg|thumb|center|400px|13. sz. képeslap. Almádit a Balaton vízéről ábrázoló akvarell a lap témája. Az akvarell analógiák alapján feltételezhetően Blázi Imre veszprémi rajztanár munkája. Kiadó: Hornyánszky V. egyéb megjelölés nélkül.]]<br />
<br />
A képeslapot dr. Óvári Ferenc küldte Magyar Károly ügyvéd és földbirtokos úrnak Nagykamondra az alábbi szöveggel:<br />
<br />
''Kedves Károlyom!''<br />
<br />
''Kitűnő jól tetted, hogy állást foglaltál, egy malomban őrlünk, csak arra kérlek, hogy a vidékedbeli, igen nagy számú polgárságot is nyerd meg ezen ügynek.''<br />
<br />
''1903. XI. 24. Igazbarátod dr. Óvári''<br />
<br />
<br />
[[Image:4képeslap14.jpg|thumb|center|400px|14. sz. képeslap. Almádi központi területe a Zsák vendéglővel, a Kneipp gyógyházzal és a Remete patak melletti nyárfasorral. 1902 Kiadó: Kampmann H. Budapest, Teréz körút 5.]]<br />
<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/666-almadi-kepes-levelezlapjairol-4-resz Új Almádi Újság 2011. (23. évf.) 2. sz. 2. o.]<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Alm%C3%A1di_k%C3%A9pes_levelez%C5%91lapjair%C3%B3l_-_Harmadik_r%C3%A9sz&diff=9563Almádi képes levelezőlapjairól - Harmadik rész2011-10-20T08:51:42Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
<br />
Mint korábban jeleztük az Új Almádi Újság hasábjain folytatjuk a képeslap kiadók ismertetését. Természetesen elsődlegesen a veszprémi illetõségűekkel, akik az egykori Almádit ábrázoló képeslapok zömét készítették. Az októberi és novemberi számainkban Köves és Boros, valamint Krausz Á. fia kiadók bemutatására került sor.<br />
<br />
Ezúttal Pósa Endre veszprémi könyv- és papírkereskedő, nyomdatulajdonos kiadásaival foglalkozunk. Két lényeges különbséget találunk közöttük. Egyik az, hogy Pósa üzlete hosszabb ideig létezett. A másik az, hogy Almádiban fióküzletet nyitott, igaz ekkor már veje, Kálmán István vezette a céget. Az almádi üzlet a Baross Gábor út 17. szám alatt volt. Az üzlet megszûnése folytán az épület jelentősen átalakítva ma is áll.<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap1.jpg|thumb|center|400px|1. számú kép. Az 1935-ben feladott képeslapon az épület tetősíkján a PÓSA felirat látszik, az Öreghegyről jól láthatóan reklámozva a céget.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap2.jpg|thumb|center|400px|2. számú kép. Az egykori Perczel villa a Pinkóci úton, változatlanul őrzi eredeti architektúráját. 1901-ben adták postára.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap3.jpg|thumb|center|400px|3. számú kép. Almádi részlete látható az 1901 körül készült képen.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap4.jpg|thumb|center|400px|4. számú kép. 1902-ben felavatott hajóváróterem, később cukrászdaként működött. A Petőfi-szobor közelében történt elhelyezését kifogásolták a kikötőtől való jelentős távolsága miatt.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap5.jpg|thumb|center|400px|5. számú kép. Az 1900-ban felavatott Községháza épülete.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap6.jpg|thumb|center|400px|6. számú kép. Almádi részlet az 1899–1900-ban létesített légsátor teleppel.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap7.jpg|thumb|center|400px|7. számú kép. 1902-ben készült kép az egykor pince-présház épület nyaralóként történt használatáról.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap8.jpg|thumb|center|400px|8. számú kép. Az Óvári Ferencről elnevezett kilátó (épült 1900-ban?) háttérben látszik az 1899-ben épült Kneipp Gyógyház.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap9.jpg|thumb|center|400px|9. számú kép. Kitekintés az Óvári kilátóból Vörösberény felé. A kép előterében látható épületek, részben átépítve ma is állnak.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap10.jpg|thumb|center|400px|10. számú kép. A képeslapon "Füredi útnak" nevezett út nem más, mint a mai Baross Gábor út. A kép közepén látható kis nádtetős épület átépítve és bővítve létezik.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap11.jpg|thumb|center|400px|11. számú kép. Az 1902-ben készült képen a Községháza mellett álló épületek, valamint a Szent Margit-kápolna látható.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap12.jpg|thumb|center|400px|12. számú kép. Az Öreghegyről 1902 körül készült képen Almádi mai központjának helye látszik. A "Buda-tava" elnevezés téves.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap13.jpg|thumb|center|400px|13. számú kép. Az 1902 körül készült kép jobb szélén a mai Baross Gábor és a Kossuth Lajos utcák találkozása látható.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap14.jpg|thumb|center|400px|14. számú kép. A Balatonalmádi-Öreghegy vasútállomás 1910-ben.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap15.jpg|thumb|center|400px|15. számú kép. Látkép az Öreghegyről 1910 körüli képen. A tornyos épület a Magda-lak, későbbiekben "Közösségi Ház".]]<br />
<br />
<br />
Folytatás következik.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/638-almadi-kepes-levelezlapjairol-3-resz Új Almádi Újság 2011. (23. évf.) 1. sz. 2. o.]<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Alm%C3%A1di_k%C3%A9pes_levelez%C5%91lapjair%C3%B3l_-_Harmadik_r%C3%A9sz&diff=9562Almádi képes levelezőlapjairól - Harmadik rész2011-10-20T08:51:07Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Mint korábban jeleztük az Új Almádi Újság hasábjain folytatjuk a képeslap kiadók ismertetését. Természetesen ...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
<br />
Mint korábban jeleztük az Új Almádi Újság hasábjain folytatjuk a képeslap kiadók ismertetését. Természetesen elsõdlegesen a veszprémi illetõségűekkel, akik az egykori Almádit ábrázoló képeslapok zömét készítették. Az októberi és novemberi számainkban Köves és Boros, valamint Krausz Á. fia kiadók bemutatására került sor.<br />
<br />
Ezúttal Pósa Endre veszprémi könyv- és papírkereskedő, nyomdatulajdonos kiadásaival foglalkozunk. Két lényeges különbséget találunk közöttük. Egyik az, hogy Pósa üzlete hosszabb ideig létezett. A másik az, hogy Almádiban fióküzletet nyitott, igaz ekkor már veje, Kálmán István vezette a céget. Az almádi üzlet a Baross Gábor út 17. szám alatt volt. Az üzlet megszûnése folytán az épület jelentősen átalakítva ma is áll.<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap1.jpg|thumb|center|400px|1. számú kép. Az 1935-ben feladott képeslapon az épület tetősíkján a PÓSA felirat látszik, az Öreghegyről jól láthatóan reklámozva a céget.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap2.jpg|thumb|center|400px|2. számú kép. Az egykori Perczel villa a Pinkóci úton, változatlanul őrzi eredeti architektúráját. 1901-ben adták postára.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap3.jpg|thumb|center|400px|3. számú kép. Almádi részlete látható az 1901 körül készült képen.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap4.jpg|thumb|center|400px|4. számú kép. 1902-ben felavatott hajóváróterem, később cukrászdaként működött. A Petőfi-szobor közelében történt elhelyezését kifogásolták a kikötőtől való jelentős távolsága miatt.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap5.jpg|thumb|center|400px|5. számú kép. Az 1900-ban felavatott Községháza épülete.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap6.jpg|thumb|center|400px|6. számú kép. Almádi részlet az 1899–1900-ban létesített légsátor teleppel.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap7.jpg|thumb|center|400px|7. számú kép. 1902-ben készült kép az egykor pince-présház épület nyaralóként történt használatáról.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap8.jpg|thumb|center|400px|8. számú kép. Az Óvári Ferencről elnevezett kilátó (épült 1900-ban?) háttérben látszik az 1899-ben épült Kneipp Gyógyház.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap9.jpg|thumb|center|400px|9. számú kép. Kitekintés az Óvári kilátóból Vörösberény felé. A kép előterében látható épületek, részben átépítve ma is állnak.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap10.jpg|thumb|center|400px|10. számú kép. A képeslapon "Füredi útnak" nevezett út nem más, mint a mai Baross Gábor út. A kép közepén látható kis nádtetős épület átépítve és bővítve létezik.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap11.jpg|thumb|center|400px|11. számú kép. Az 1902-ben készült képen a Községháza mellett álló épületek, valamint a Szent Margit-kápolna látható.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap12.jpg|thumb|center|400px|12. számú kép. Az Öreghegyről 1902 körül készült képen Almádi mai központjának helye látszik. A "Buda-tava" elnevezés téves.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap13.jpg|thumb|center|400px|13. számú kép. Az 1902 körül készült kép jobb szélén a mai Baross Gábor és a Kossuth Lajos utcák találkozása látható.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap14.jpg|thumb|center|400px|14. számú kép. A Balatonalmádi-Öreghegy vasútállomás 1910-ben.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:3képeslap15.jpg|thumb|center|400px|15. számú kép. Látkép az Öreghegyről 1910 körüli képen. A tornyos épület a Magda-lak, későbbiekben "Közösségi Ház".]]<br />
<br />
<br />
Folytatás következik.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/638-almadi-kepes-levelezlapjairol-3-resz Új Almádi Újság 2011. (23. évf.) 1. sz. 2. o.]<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Mec%C3%A9n%C3%A1sok_%C3%A9s_adom%C3%A1nyoz%C3%B3k_a_Szent_Imre_templom_jav%C3%A1ra&diff=9546Mecénások és adományozók a Szent Imre templom javára2011-10-19T15:18:04Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
<br />
A Szent Imre plébániatemplom 80 éve történt felszentelésének évfordulója alkalmából meg kell emlékeznünk az ismert és ismeretlen mecénásokról. Az almádi lakosok, szőlőbirtokosok és nyaralók igénye a helyi templom építésére már az 1800-as évek végén megfogalmazódott. A hívek száma folyamatosan emelkedett, ennek eredménye volt a Szent Margit-kápolna 1884-ben történt felszentelése. Már ekkor kicsinek mutatkozott a kápolna, így az igény továbbra is fennállt.<br />
<br />
Az 1900-as évek elején elkezdték a gyűjtést az új templomra. A gyűjtésnek különböző formáit gyakorolták, elsősorban előadások, bálok alkalmával, a belépőjegyen kívül adott felülfizetések jelentettek komolyabb összegeket. Szépen szaporodott a templomalapra adott pénz. 1913 januárban már 2602 korona és 38 fillér volt a pénztárban, sajnos a háború és az azt követő infláció semmivé tette a sok ezer koronára rúgó pénzt.<br />
<br />
1923. július 24-én megalakult a "Balatonalmádi-i Templomépítő Bizottság" 250 taggal. Elnökök Gyöngyösi Imre vörösberényi plébános és dr. Óvári Ferenc voltak. Az új pénz, a pengő 1926. évi bevezetése után lehetett igazán folytatni a gyűjtést. Ennek céljából sorsjegy kibocsátására is sor került, 1 pengő névértékkel, 30 000 példányban. A 400 db nyeremény értéke 8000 pengőt tett ki.<br />
<br />
<br />
[[Image:Templom_sorsjegy.png|thumb|400px|center|A sorsjegy előoldala a templom fantáziaképével]]<br />
<br />
<br />
[[Image:Templom_sorsjegy_hátoldal.png|thumb|400px|center|A sorsjegy hátoldala nyereményjegyzékkel]]<br />
<br />
<br />
A templom építését régóta szívügyének tekintette Rada István kanonok és már a háború alatt a villával szemben levő telket (Györgyi Dénes iskola telke), szemelte ki e célra, ám a tulajdonos nem volt hajlandó megválni tőle. Végül a templomot a dr. Óvári Ferenc által adományozott telken, az akkori Állami Elemi Népiskola (Vas Gereben és Óvári út saroktelek) közelében építették fel.<br />
<br />
A kiírt pályázatra beérkezett tervek közül Medgyaszay István tervét fogadták el. Az ünnepélyes keretek között lezajlott alapkő letételre 1930. június 4-én került sor, dr. Rott Nándor püspök jelenlétében. Az építést a veszprémi Kürthy László építészmérnök végezte, aki korábban Medgyaszay István tanítványa volt. Az építkezés rendkívül gyors tempóban haladt, és november 5-én, Szent Imre napján lezajlott a keresztfelvonási ünnepség. A Szent Imre-templom felszentelésére 1930. november 16-án került sor. Mai szemmel nézve hihetetlen gyorsasággal készült el a templom, alapkő letételétől a felszentelésig alig több, mint öt hónap telt el. Hozzá kell tenni, hogy a belső berendezések, szószék, keresztelőkút és a padok később készültek el.<br />
<br />
A templom építéséhez sok mecénás, illetve ajándékozó járult hozzá, közülük dr. Óvári Ferenc adta a legtöbbet, nevezetesen a templom telkét, egy ólomüveg ablakot pedig az Óvári család. Néhány további ajándékozó személy adatai:<br />
<br />
-Schneller Ella, Óvári Kálmán özvegye, Almádi első postamestere, későbbi nevén Buzetzky Béláné.<br />
-Achenbergerné Blummer Róza és fia Amerikából.<br />
-Weninger Antal győri kereskedő, almádi villatulajdonos.<br />
-Stoll Milósné gyermekei Mária, Erzsébet, Ferenc almádi lakosok.<br />
-Plemenitász Endre részvénytársasági igazgató, almádi lakos.<br />
-Gyulai Istvánné, Beczur Gyula tanítványa festette és ajándékozta.<br />
-Knazoviczky székesfehérvári család terveztette és adományozta az oltárhoz a hat gyertyatartót.<br />
-A baloldali ablakközökben levő konzolokon álló szobrokat lécfalvi Győrbíró Endréné, nemes Giczy család és Csikász Dezsőné adományozták.<br />
-A jobb oldalon lévő szobrokat pedig Bukovics Károlyné, özv. Havas Antalné, Zolnai Gyuláné és Károlyi István és családja adományozták.<br />
-A padokat többek között ajándékozták Legény Béláné, Kiss Lajos és családja, Angalli Mártonné, Dréhr Ferenc, Majbó Gábor, Bécsi Gézáné, Benkő József, Almádi Iparosok és Kereskedők köre stb.<br />
<br />
Az összegyűlt pénz, azaz a korábban említett 60 000 pengő nem lett elég, ami hitelfelvételt tett szükségessé, aminek rendezésében dr. Óvári Ferencnek döntő érdemei voltak. A gyűjtés is folytatódott, amit a mellékelt, 1936-ban engedélyezett gyűjtőív mutat. <br />
<br />
Az ismertetésben felsorolt mecénások és ajándékozók köre messze nem teljes, mert az egyszerű emberek filléreitől a több száz pengős adományokig terjedőn, éveken keresztül folyt a gyűjtés.<br />
<br />
Építése óta a belsőjében sokat változott templom, kiegészülve a Szent Jobb-kápolnával becses védett épülete Balatonalmádinak.<br />
<br />
<br />
[[Image:Imre_templom_gyűjtés.png|thumb|400px|center|Bélyegző körirata: "SZŰZ SZENT IMRE HERCEGRŐL ELNEVEZETT, BALATONALMÁDI ROM. KATH. PLÉBÁNIA PECSÉTJE 1934.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:Imre_templom_ablak_Anna.jpg|thumb|300px|center|SZENT ANNA - Édesanyjuk özv. Stoll Miklósné emlékére ajándékozták gyermekei Mária Erzsébet és Ferenc]]<br />
<br />
<br />
[[Image:Imre_templom_ablak_Roza.jpg|thumb|300px|center|SZENT ROZA - Ajándékozta Achenbergerné Blummer Róza és fia Józsi]]<br />
<br />
<br />
[[Image:Imre_templom_ablak_Gábriel.jpg|thumb|300px|center|GÁBRIEL ARKANGYAL - ajándékozta Óvári Kálmán emlékére, Schneller Etelka]]<br />
<br />
<br />
[[Image:Imre_templom_ablak_Erzsébet.jpg|thumb|300px|center|SZENT ERZSÉBET - ajándékozta az Óvári család]]<br />
<br />
<br />
[[Image:Imre_templom_ablak_Antal.jpg|thumb|300px|center|PÁDUAI SZENT ANTAL - ajándékozta Weininger Antal]]<br />
<br />
<br />
[[Image:Imre_templom_ablak_András.jpg|thumb|300px|center|SZENT ANDRÁS - ajándékozta Plemenitász Endre és felesége, Pintér Lujza]]<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/597-mecenasok-es-adomanyozok Új Almádi Újság 2010. (22. évf.) 12. sz. 2. o.]<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Mec%C3%A9n%C3%A1sok_%C3%A9s_adom%C3%A1nyoz%C3%B3k_a_Szent_Imre_templom_jav%C3%A1ra&diff=9545Mecénások és adományozók a Szent Imre templom javára2011-10-19T15:17:20Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> A Szent Imre plébániatemplom 80 éve történt felszentelésének évfordulója alkalmából meg kell emlékeznünk az ...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
<br />
A Szent Imre plébániatemplom 80 éve történt felszentelésének évfordulója alkalmából meg kell emlékeznünk az ismert és ismeretlen mecénásokról. Az almádi lakosok, szőlőbirtokosok és nyaralók igénye a helyi templom építésére már az 1800-as évek végén megfogalmazódott. A hívek száma folyamatosan emelkedett, ennek eredménye volt a Szent Margit-kápolna 1884-ben történt felszentelése. Már ekkor kicsinek mutatkozott a kápolna, így az igény továbbra is fennállt.<br />
<br />
Az 1900-as évek elején elkezdték a gyűjtést az új templomra. A gyűjtésnek különböző formáit gyakorolták, elsősorban előadások, bálok alkalmával, a belépőjegyen kívül adott felülfizetések jelentettek komolyabb összegeket. Szépen szaporodott a templomalapra adott pénz. 1913 januárban már 2602 korona és 38 fillér volt a pénztárban, sajnos a háború és az azt követő infláció semmivé tette a sok ezer koronára rúgó pénzt.<br />
<br />
1923. július 24-én megalakult a "Balatonalmádi-i Templomépítő Bizottság" 250 taggal. Elnökök Gyöngyösi Imre vörösberényi plébános és dr. Óvári Ferenc voltak. Az új pénz, a pengő 1926. évi bevezetése után lehetett igazán folytatni a gyűjtést. Ennek céljából sorsjegy kibocsátására is sor került, 1 pengő névértékkel, 30 000 példányban. A 400 db nyeremény értéke 8000 pengőt tett ki.<br />
<br />
<br />
[[Image:Templom_sorsjegy.png|thumb|400px|center|A sorsjegy előoldala a templom fantáziaképével]]<br />
<br />
<br />
[[Image:Templom_sorsjegy_hátoldal.png|thumb|400px|center|A sorsjegy hátoldala nyereményjegyzékkel]]<br />
<br />
<br />
A templom építését régóta szívügyének tekintette Rada István kanonok és már a háború alatt a villával szemben levő telket (Györgyi Dénes iskola telke), szemelte ki e célra, ám a tulajdonos nem volt hajlandó megválni tőle. Végül a templomot a dr. Óvári Ferenc által adományozott telken, az akkori Állami Elemi Népiskola (Vas Gereben és Óvári út saroktelek) közelében építették fel.<br />
<br />
A kiírt pályázatra beérkezett tervek közül Medgyaszay István tervét fogadták el. Az ünnepélyes keretek között lezajlott alapkő letételre 1930. június 4-én került sor, dr. Rott Nándor püspök jelenlétében. Az építést a veszprémi Kürthy László építészmérnök végezte, aki korábban Medgyaszay István tanítványa volt. Az építkezés rendkívül gyors tempóban haladt, és november 5-én, Szent Imre napján lezajlott a keresztfelvonási ünnepség. A Szent Imre-templom felszentelésére 1930. november 16-án került sor. Mai szemmel nézve hihetetlen gyorsasággal készült el a templom, alapkő letételétől a felszentelésig alig több, mint öt hónap telt el. Hozzá kell tenni, hogy a belső berendezések, szószék, keresztelőkút és a padok később készültek el.<br />
<br />
A templom építéséhez sok mecénás, illetve ajándékozó járult hozzá, közülük dr. Óvári Ferenc adta a legtöbbet, nevezetesen a templom telkét, egy ólomüveg ablakot pedig az Óvári család. Néhány további ajándékozó személy adatai:<br />
<br />
-Schneller Ella, Óvári Kálmán özvegye, Almádi első postamestere, későbbi nevén Buzetzky Béláné.<br />
-Achenbergerné Blummer Róza és fia Amerikából.<br />
-Weninger Antal győri kereskedő, almádi villatulajdonos.<br />
-Stoll Milósné gyermekei Mária, Erzsébet, Ferenc almádi lakosok.<br />
-Plemenitász Endre részvénytársasági igazgató, almádi lakos.<br />
-Gyulai Istvánné, Beczur Gyula tanítványa festette és ajándékozta.<br />
-Knazoviczky székesfehérvári család terveztette és adományozta az oltárhoz a hat gyertyatartót.<br />
-A baloldali ablakközökben levő konzolokon álló szobrokat lécfalvi Győrbíró Endréné, nemes Giczy család és Csikász Dezsőné adományozták.<br />
-A jobb oldalon lévő szobrokat pedig Bukovics Károlyné, özv. Havas Antalné, Zolnai Gyuláné és Károlyi István és családja adományozták.<br />
-A padokat többek között ajándékozták Legény Béláné, Kiss Lajos és családja, Angalli Mártonné, Dréhr Ferenc, Majbó Gábor, Bécsi Gézáné, Benkő József, Almádi Iparosok és Kereskedők köre stb.<br />
<br />
Az összegyűlt pénz, azaz a korábban említett 60 000 pengő nem lett elég, ami hitelfelvételt tett szükségessé, aminek rendezésében dr. Óvári Ferencnek döntő érdemei voltak. A gyűjtés is folytatódott, amit a mellékelt, 1936-ban engedélyezett gyűjtőív mutat. <br />
<br />
Az ismertetésben felsorolt mecénások és ajándékozók köre messze nem teljes, mert az egyszerű emberek filléreitől a több száz pengős adományokig terjedőn, éveken keresztül folyt a gyűjtés.<br />
<br />
Építése óta a belsőjében sokat változott templom, kiegészülve a Szent Jobb-kápolnával becses védett épülete Balatonalmádinak.<br />
<br />
<br />
[[Image:Imre_templom_gyűjtés.png|thumb|400px|center|Bélyegző körirata: "SZŰZ SZENT IMRE HERCEGRŐL ELNEVEZETT, BALATONALMÁDI ROM. KATH. PLÉBÁNIA PECSÉTJE 1934.]]<br />
<br />
<br />
[[Image:Imre_templom_ablak_Anna.jpg|thumb|300px|center|SZENT ANNA - Édesanyjuk özv. Stoll Miklósné emlékére ajándékozták gyermekei Mária Erzsébet és Ferenc]]<br />
<br />
<br />
[[Image:Imre_templom_ablak_Roza.jpg|thumb|300px|center|SZENT ROZA Ajándékozta Achenbergerné Blummer Róza és fia Józsi]]<br />
<br />
<br />
[[Image:Imre_templom_ablak_Gábriel.jpg|thumb|300px|center|GÁBRIEL ARKANGYAL ajándékozta Óvári Kálmán emlékére, Schneller Etelka]]<br />
<br />
<br />
[[Image:Imre_templom_ablak_Erzsébet.jpg|thumb|300px|center|SZENT ERZSÉBET ajándékozta az Óvári család]]<br />
<br />
<br />
[[Image:Imre_templom_ablak_Antal.jpg|thumb|300px|center|PÁDUAI SZENT ANTAL ajándékozta Weininger Antal]]<br />
<br />
<br />
[[Image:Imre_templom_ablak_András.jpg|thumb|300px|center|SZENT ANDRÁS ajándékozta Plemenitász Endre és felesége, Pintér Lujza]]<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/597-mecenasok-es-adomanyozok Új Almádi Újság 2010. (22. évf.) 12. sz. 2. o.]<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Imre_templom_ablak_Antal.jpg&diff=9543Fájl:Imre templom ablak Antal.jpg2011-10-19T15:16:49Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div></div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Imre_templom_ablak_Roza.jpg&diff=9540Fájl:Imre templom ablak Roza.jpg2011-10-19T15:15:30Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div></div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Imre_templom_ablak_Anna.jpg&diff=9539Fájl:Imre templom ablak Anna.jpg2011-10-19T15:11:04Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div></div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Templom_sorsjegy.png&diff=9536Fájl:Templom sorsjegy.png2011-10-19T14:51:45Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div></div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Alm%C3%A1di_k%C3%A9pes_levelez%C5%91lapjair%C3%B3l_-_Els%C5%91_r%C3%A9sz&diff=9535Almádi képes levelezőlapjairól - Első rész2011-10-19T14:19:50Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
<br />
Bevezetésként foglalkoznunk kell azzal, hogy a képeslap meghatározás „szakmai” szempontból nem helyes. Egyik legnevesebb hazai gyűjtő szerint, aki egyébként tudományos igénnyel foglalkozott a témával, képeslap például a Nők Lapja, illetve hasonló periodika. Korrekt meghatározás a Képes levelezőlap, mert kifejezi funkcióját, valamint utal külső megjelenésére. Hozzá kell tenni, hogy a kép nem minden esetben kép, hanem a grafikától a textilrátétig bármi lehet.<br />
<br />
A gyűjtők egymás között a „szakmaiatlanság” kockázatával, az egyszerűség kedvéért, a képeslap kifejezést használják, a cikkben mi is így teszünk, a fentebb említett gyűjtő is ezt tette. Almádi első képeslapja 1898 nyarán jelent meg, valószínűleg augusztusban, mert egyik lapon írja a feladó, csak most lehet kapható, azért nem írt eddig.<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap11.jpg|x400px|center|11. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A képen az úgynevezett Óvári kereszt látható, amelyet a rajta levő véset szerint 1893-ban állítottak fel. Hozzá vezetett az 1920-as évek elején létesített kálvária, ma már csak néhány lépcsőfok látható belőle. A kereszt és a kálvária annak idején Alsóőrs község közigazgatási területén állt. Óvári kálváriaként is említették.<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap12.jpg|400px|center|12. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A kép Almádi első vendéglőjének, a Hattyúnak kert felőli bejáratát ábrázolja, amelyet 1883-ban az Almádi Fürdő Rt. alapított. A bejárat felett „Minden órádnak leszakaszd virágát, mert hamar elhervadnak...” felirat csábítja a vendégeket a hangulatos kerthelyiségbe. 1898-ig, a Zsák vendéglő megnyitásáig, Almádi egyetlen szórakozó helye volt.<br />
<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap13.jpg|400px|center|13. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A képen látható szőlőket és présházakat ma már beazonosítani nem lehetséges. Valószínűleg a Loki dűlőben készült a kép, amit a távoli háttérben látható Balaton igazol. Ez esetben feltételezhetjük, hogy a tájkép közepén látható a Vörösberénybe vezető út.<br />
<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap14.jpg|400px|center|14. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A képen az 1889-ben megnyitott gőzhajó kikötő látható, amelynek tengelye pontosan megegyezik a mai kikötőével. A töltés mindkét oldalán sűrű nádas volt, amit az 1902-ben, a kikötő és a fürdőház közötti partszakasz rendezésekor kiirtottak. A töltés másik oldalán levő nádas megszüntetésére néhány évvel később került sor. A háttérben a Véghely birtok tornyos épülete látszik.<br />
<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap15.jpg|400px|center|15. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
Almádi XIX. századvégi képének jellegzetes részlete látható, a felvétel nagy valószínűséggel a mai Bajcsy-Zsilinszky útról készülhetett. Az előtérben lévő szőlők az említett út és a Remete patak közötti területen feküdtek. Egyetlen épület ismerhető fel, nevezetesen a Szalay Mihály kanonok által épített, Kis Jancsi villa néven ismert nyaraló.<br />
<br />
Az 1898-ban kiadott egyetlen képeslapot a következő évben több nyomda, illetve kiadó, viszonylag nagyszámú újdonsága követte. A kiadók közül elsőként a „Köves és Boros Veszprém” felirattal megjelent, 11-től 20-ig számozott, tíz képeslapból álló sorozatot ismertetjük. Hangsúlyozni kell, hogy az 1-től 10-ig sorszámozottak Veszprémet mutatják be, amelyet Almádi követ.<br />
<br />
Két következtetést vonhatunk le ebből a gyors „követésből”. Az egyik, talán a fontosabb, hogy Almádi fürdőhely jelentősége folyamatosan növekedett. A korabeli sajtóban „a mi kis Almádink” kifejezés számtalan cikkben előfordul és Almádi Veszprém kapcsolatát tükrözi. A másik következetés a kiadó szándékára utal, nevezetesen arra, hogy a települést egy időben készült felvételekkel mutassa be. Gondoljunk arra, hogy az 1890-es évek végén fényképező turistákkal nem találkozhattunk, amint éppen a hajókikötőbe sietnek. A vendégek vásárolt képeslapokkal örökítették meg nyaralásuk színhelyét, ezért találhatnak a gyűjtők megíratlan, kitűnő állapotban levő képeslapokat<br />
<br />
A gyűjteményemben levő képeslapok jelentős része 1899-ben került feladásra, tehát a felvételek nagy valószínűséggel 1898-ban készültek. A vegetáció minden képen azonosnak látszik, ami egyidejű készítésre enged következtetni. A korabeli hatalmas fényképező szerkezetek is az egyidejűséget támasztják alá.<br />
<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap16.jpg|400px|center|16. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A felvételen látható épületsor a mai Bajcsy-Zsilinszky, akkori nevén Felső Fürdő út, melletti beépítést mutatja. Két épület ismerhető fel, az egykori tornyos Lujza villa, mai házszáma 36, valamint a Hullám panzió átalakított, ma is álló épülete, amelynek házszáma 46.<br />
<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap17.jpg|400px|center|17. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A mai Baross Gábor útról készült felvételen az Öreghegy kis részlete látható, néhány épülettel. Közülük a Szalay Mihály kanonok által építtetett, Kis Jancsi villa néven ismert nyaraló, jelentősen átépítve ma is áll. Az épületek közötti út, ma Móra Ferenc nevét viseli.<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap18.jpg|400px|center|18. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A kép érdekessége abban rejlik, hogy egyetlen épület sem látható rajta, ennek ellenére jól beazonosítható. A nyárfasor a Remete patak mellett állt. A sűrű bokros területsáv a patak partjait kísérő, a korabeli telekkönyvi adatok szerint „terméketlen terület”-ként tartozott a telek tulajdonhoz. A felvétel a mai Bajcsy-Zsilinszky útról készült.<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap19.jpg|400px|center|19. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A képeslapon látható épületek a következők: 1900-ban felavatott községháza épület tömegében változatlan, bizonyára mindenki felismeri. Mögötte látszik az egykori Fekete nyaraló, ma Csokonai köz 1. szám, lényegében változatlan megjelenésű épület. A községháztól jobbra látható épület (Bajcsy-Zsilinszky út 56) őrzi eredeti architektúráját. Látszik még a Szent Margit kápolna, mögötte pedig az akkor még nádtetős Brenner villa (Baross Gábor út 61).<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap20.jpg|400px|center|20. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A képeslapon két, ma is lényegében eredeti architektúráját megőrző épület látható, a hozzájuk tartozó szőlőbirtok egy részével. A baloldali épületet Thury Etele református lelkész építette, megközelíthető a Radnóti utcából. A másik, lényegesen nagyobb tornyos épület, pedig az egykori Véghely villa. Ma a Hotel Ramada áll a Véghely birtokon, a szomszédos kis vincellérház pedig lebontásra került.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/560-almadi-kepes-levelezlapjairol-1-resz Új Almádi Újság 2010. (22. évf.) 10. sz. 2. o.]<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Alm%C3%A1di_k%C3%A9pes_levelez%C5%91lapjair%C3%B3l_-_M%C3%A1sodik_r%C3%A9sz&diff=9534Almádi képes levelezőlapjairól - Második rész2011-10-19T14:19:01Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
Az Új Almádi Újság októberi számában ismertetettek folytatásaként további veszprémi kiadók képeslapjairól is szólni kell. Az 1898-ban, Auer fényképész által kiadott egyetlen képeslapot, rendkívül gyorsan számos kiadás követte. 1899-ben több veszprémi nyomda készített képeslapokat, aminek eredményeként, a századfordulón már gazdag választék állt a nyaralók rendelkezésére. A választékra szükség volt, mert egy korabeli újsághír szerint egy iskolai kiránduló társaság 450 képeslapot írt meg. Ez valószínűleg túlzás, mert mint már korábban szó volt róla sok lapot emlékül magukkal vittek a vendégek.<br />
<br />
A következőkben egy jelentős kiadó, Krausz Ármin fia, veszprémi nyomdatulajdonos által kiadott képeslapokból adunk ízelítőt. A képek alatti felirat a rajtuk levő nyomdai szöveggel azonosak.<br />
<br />
Az évszám postai bélyegző, vagy írott dátum a feladás időpontja.<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap1.jpg|thumb|400px|center|1. Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 1899]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap2.jpg|thumb|400px|center|2. Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 1899]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap3.jpg|thumb|400px|center|3. 9851 Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 1899]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap4.jpg|thumb|400px|center|4. 9852 Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 1900]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap5.jpg|thumb|400px|center|5. 9853 Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 1899]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap6.jpg|thumb|400px|center|6. 9854 Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 1899]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap7.jpg|thumb|400px|center|7. 9855 Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 1899]]<br />
<br />
<br />
A képeslapon szereplő számozás valamilyen nyomdai adat, ami sajnos nem ad felvilágosítást a nyomda által készített almádi képeslapok számáról és a készítés felvételéről.<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap8.jpg|thumb|400px|center|8. Krausz Ármin fia kiadása, Veszprém. 19. sz. D. 1903]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap9.jpg|thumb|400px|center|9. Krausz Ármin fia kiadása, Veszprém. 21. sz. D. 1900]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap10.jpg|thumb|400px|center|10. Krausz Ármin fia kiadása, Veszprém. 22. sz. D. 1900]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap11.jpg|thumb|400px|center|11. Krausz Ármin fia kiadása, Veszprém. 23. sz. Sch. 1901]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap12.jpg|thumb|400px|center|12. Krausz Ármin fia kiadása, Veszprém. 24. sz. Sch. 1900]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap13.jpg|thumb|400px|center|13. 220541 Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 28. sz. Tr. 1903]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap14.jpg|thumb|400px|center|13. 20542 Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 27. sz. Tr. 1900]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap15.jpg|thumb|400px|center|15. 20543 Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 28. sz. Tr. 1900]]<br />
<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/594-almadi-kepes-levelezlapjairol-2-resz Új Almádi Újság 2010. (22. évf.) 11. sz. 2. o.]<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Alm%C3%A1di_k%C3%A9pes_levelez%C5%91lapjair%C3%B3l_-_M%C3%A1sodik_r%C3%A9sz&diff=9533Almádi képes levelezőlapjairól - Második rész2011-10-19T14:18:06Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Az Új Almádi Újság októberi számában ismertetettek folytatásaként további veszprémi kiadók képeslapjairól is...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
Az Új Almádi Újság októberi számában ismertetettek folytatásaként további veszprémi kiadók képeslapjairól is szólni kell. Az 1898-ban, Auer fényképész által kiadott egyetlen képeslapot, rendkívül gyorsan számos kiadás követte. 1899-ben több veszprémi nyomda készített képeslapokat, aminek eredményeként, a századfordulón már gazdag választék állt a nyaralók rendelkezésére. A választékra szükség volt, mert egy korabeli újsághír szerint egy iskolai kiránduló társaság 450 képeslapot írt meg. Ez valószínűleg túlzás, mert mint már korábban szó volt róla sok lapot emlékül magukkal vittek a vendégek.<br />
<br />
A következőkben egy jelentős kiadó, Krausz Ármin fia, veszprémi nyomdatulajdonos által kiadott képeslapokból adunk ízelítőt. A képek alatti felirat a rajtuk levő nyomdai szöveggel azonosak.<br />
<br />
Az évszám postai bélyegző, vagy írott dátum a feladás időpontja.<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap1.jpg|thumb|400px|center|1. Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 1899]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap2.jpg|thumb|400px|center|2. Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 1899]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap3.jpg|thumb|400px|center|3. 9851 Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 1899]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap4.jpg|thumb|400px|center|4. 9852 Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 1900]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap5.jpg|thumb|400px|center|5. 9853 Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 1899]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap6.jpg|thumb|400px|center|6. 9854 Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 1899]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap7.jpg|thumb|400px|center|7. 9855 Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 1899]]<br />
<br />
<br />
A képeslapon szereplő számozás valamilyen nyomdai adat, ami sajnos nem ad felvilágosítást a nyomda által készített almádi képeslapok számáról és a készítés felvételéről.<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap8.jpg|thumb|400px|center|8. Krausz Ármin fia kiadása, Veszprém. 19. sz. D. 1903]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap9.jpg|thumb|400px|center|9. Krausz Ármin fia kiadása, Veszprém. 21. sz. D. 1900]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap10.jpg|thumb|400px|center|10. Krausz Ármin fia kiadása, Veszprém. 22. sz. D. 1900]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap11.jpg|thumb|400px|center|11. Krausz Ármin fia kiadása, Veszprém. 23. sz. Sch. 1901]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap12.jpg|thumb|400px|center|12. Krausz Ármin fia kiadása, Veszprém. 24. sz. Sch. 1900]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap13.jpg|thumb|400px|center|13. 220541 Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 28. sz. Tr. 1903]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap14.jpg|thumb|400px|center|13. 20542 Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 27. sz. Tr. 1900]]<br />
<br />
<br />
[[Image:2képeslap15.jpg|thumb|400px|center|15. 20543 Kiadja: Krausz Á. fia, Veszprém. 28. sz. Tr. 1900]]<br />
<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/594-almadi-kepes-levelezlapjairol-2-resz]<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Alm%C3%A1di_k%C3%A9pes_levelez%C5%91lapjair%C3%B3l_-_Els%C5%91_r%C3%A9sz&diff=9517Almádi képes levelezőlapjairól - Első rész2011-10-19T13:21:53Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
<br />
Bevezetésként foglalkoznunk kell azzal, hogy a képeslap meghatározás „szakmai” szempontból nem helyes. Egyik legnevesebb hazai gyűjtő szerint, aki egyébként tudományos igénnyel foglalkozott a témával, képeslap például a Nők Lapja, illetve hasonló periodika. Korrekt meghatározás a Képes levelezőlap, mert kifejezi funkcióját, valamint utal külső megjelenésére. Hozzá kell tenni, hogy a kép nem minden esetben kép, hanem a grafikától a textilrátétig bármi lehet.<br />
<br />
A gyűjtők egymás között a „szakmaiatlanság” kockázatával, az egyszerűség kedvéért, a képeslap kifejezést használják, a cikkben mi is így teszünk, a fentebb említett gyűjtő is ezt tette. Almádi első képeslapja 1898 nyarán jelent meg, valószínűleg augusztusban, mert egyik lapon írja a feladó, csak most lehet kapható, azért nem írt eddig.<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap11.jpg|x400px|center|11. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A képen az úgynevezett Óvári kereszt látható, amelyet a rajta levő véset szerint 1893-ban állítottak fel. Hozzá vezetett az 1920-as évek elején létesített kálvária, ma már csak néhány lépcsőfok látható belőle. A kereszt és a kálvária annak idején Alsóőrs község közigazgatási területén állt. Óvári kálváriaként is említették.<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap12.jpg|400px|center|12. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A kép Almádi első vendéglőjének, a Hattyúnak kert felőli bejáratát ábrázolja, amelyet 1883-ban az Almádi Fürdő Rt. alapított. A bejárat felett „Minden órádnak leszakaszd virágát, mert hamar elhervadnak...” felirat csábítja a vendégeket a hangulatos kerthelyiségbe. 1898-ig, a Zsák vendéglő megnyitásáig, Almádi egyetlen szórakozó helye volt.<br />
<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap13.jpg|400px|center|13. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A képen látható szőlőket és présházakat ma már beazonosítani nem lehetséges. Valószínűleg a Loki dűlőben készült a kép, amit a távoli háttérben látható Balaton igazol. Ez esetben feltételezhetjük, hogy a tájkép közepén látható a Vörösberénybe vezető út.<br />
<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap14.jpg|400px|center|14. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A képen az 1889-ben megnyitott gőzhajó kikötő látható, amelynek tengelye pontosan megegyezik a mai kikötőével. A töltés mindkét oldalán sűrű nádas volt, amit az 1902-ben, a kikötő és a fürdőház közötti partszakasz rendezésekor kiirtottak. A töltés másik oldalán levő nádas megszüntetésére néhány évvel később került sor. A háttérben a Véghely birtok tornyos épülete látszik.<br />
<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap15.jpg|400px|center|15. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
Almádi XIX. századvégi képének jellegzetes részlete látható, a felvétel nagy valószínűséggel a mai Bajcsy-Zsilinszky útról készülhetett. Az előtérben lévő szőlők az említett út és a Remete patak közötti területen feküdtek. Egyetlen épület ismerhető fel, nevezetesen a Szalay Mihály kanonok által épített, Kis Jancsi villa néven ismert nyaraló.<br />
<br />
Az 1898-ban kiadott egyetlen képeslapot a következő évben több nyomda, illetve kiadó, viszonylag nagyszámú újdonsága követte. A kiadók közül elsőként a „Köves és Boros Veszprém” felirattal megjelent, 11-től 20-ig számozott, tíz képeslapból álló sorozatot ismertetjük. Hangsúlyozni kell, hogy az 1-től 10-ig sorszámozottak Veszprémet mutatják be, amelyet Almádi követ.<br />
<br />
Két következtetést vonhatunk le ebből a gyors „követésből”. Az egyik, talán a fontosabb, hogy Almádi fürdőhely jelentősége folyamatosan növekedett. A korabeli sajtóban „a mi kis Almádink” kifejezés számtalan cikkben előfordul és Almádi Veszprém kapcsolatát tükrözi. A másik következetés a kiadó szándékára utal, nevezetesen arra, hogy a települést egy időben készült felvételekkel mutassa be. Gondoljunk arra, hogy az 1890-es évek végén fényképező turistákkal nem találkozhattunk, amint éppen a hajókikötőbe sietnek. A vendégek vásárolt képeslapokkal örökítették meg nyaralásuk színhelyét, ezért találhatnak a gyűjtők megíratlan, kitűnő állapotban levő képeslapokat<br />
<br />
A gyűjteményemben levő képeslapok jelentős része 1899-ben került feladásra, tehát a felvételek nagy valószínűséggel 1898-ban készültek. A vegetáció minden képen azonosnak látszik, ami egyidejű készítésre enged következtetni. A korabeli hatalmas fényképező szerkezetek is az egyidejűséget támasztják alá.<br />
<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap16.jpg|400px|center|16. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A felvételen látható épületsor a mai Bajcsy-Zsilinszky, akkori nevén Felső Fürdő út, melletti beépítést mutatja. Két épület ismerhető fel, az egykori tornyos Lujza villa, mai házszáma 36, valamint a Hullám panzió átalakított, ma is álló épülete, amelynek házszáma 46.<br />
<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap17.jpg|400px|center|17. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A mai Baross Gábor útról készült felvételen az Öreghegy kis részlete látható, néhány épülettel. Közülük a Szalay Mihály kanonok által építtetett, Kis Jancsi villa néven ismert nyaraló, jelentősen átépítve ma is áll. Az épületek közötti út, ma Móra Ferenc nevét viseli.<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap18.jpg|400px|center|18. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A kép érdekessége abban rejlik, hogy egyetlen épület sem látható rajta, ennek ellenére jól beazonosítható. A nyárfasor a Remete patak mellett állt. A sűrű bokros területsáv a patak partjait kísérő, a korabeli telekkönyvi adatok szerint „terméketlen terület”-ként tartozott a telek tulajdonhoz. A felvétel a mai Bajcsy-Zsilinszky útról készült.<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap19.jpg|400px|center|19. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A képeslapon látható épületek a következők: 1900-ban felavatott községháza épület tömegében változatlan, bizonyára mindenki felismeri. Mögötte látszik az egykori Fekete nyaraló, ma Csokonai köz 1. szám, lényegében változatlan megjelenésű épület. A községháztól jobbra látható épület (Bajcsy-Zsilinszky út 56) őrzi eredeti architektúráját. Látszik még a Szent Margit kápolna, mögötte pedig az akkor még nádtetős Brenner villa (Baross Gábor út 61).<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap20.jpg|400px|center|20. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A képeslapon két, ma is lényegében eredeti architektúráját megőrző épület látható, a hozzájuk tartozó szőlőbirtok egy részével. A baloldali épületet Thury Etele református lelkész építette, megközelíthető a Radnóti utcából. A másik, lényegesen nagyobb tornyos épület, pedig az egykori Véghely villa. Ma a Hotel Ramada áll a Véghely birtokon, a szomszédos kis vincellérház pedig lebontásra került.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/560-almadi-kepes-levelezlapjairol-1-resz]<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Alm%C3%A1di_k%C3%A9pes_levelez%C5%91lapjair%C3%B3l_-_Els%C5%91_r%C3%A9sz&diff=9516Almádi képes levelezőlapjairól - Első rész2011-10-19T13:21:11Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Bevezetésként foglalkoznunk kell azzal, hogy a képeslap meghatározás „szakmai” szempontból nem helyes. Egyik le...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
<br />
Bevezetésként foglalkoznunk kell azzal, hogy a képeslap meghatározás „szakmai” szempontból nem helyes. Egyik legnevesebb hazai gyűjtő szerint, aki egyébként tudományos igénnyel foglalkozott a témával, képeslap például a Nők Lapja, illetve hasonló periodika. Korrekt meghatározás a Képes levelezőlap, mert kifejezi funkcióját, valamint utal külső megjelenésére. Hozzá kell tenni, hogy a kép nem minden esetben kép, hanem a grafikától a textilrátétig bármi lehet.<br />
<br />
A gyűjtők egymás között a „szakmaiatlanság” kockázatával, az egyszerűség kedvéért, a képeslap kifejezést használják, a cikkben mi is így teszünk, a fentebb említett gyűjtő is ezt tette. Almádi első képeslapja 1898 nyarán jelent meg, valószínűleg augusztusban, mert egyik lapon írja a feladó, csak most lehet kapható, azért nem írt eddig.<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap11.jpg|x400px|center|11. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A képen az úgynevezett Óvári kereszt látható, amelyet a rajta levő véset szerint 1893-ban állítottak fel. Hozzá vezetett az 1920-as évek elején létesített kálvária, ma már csak néhány lépcsőfok látható belőle. A kereszt és a kálvária annak idején Alsóőrs község közigazgatási területén állt. Óvári kálváriaként is említették.<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap12.jpg|400px|center|12. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A kép Almádi első vendéglőjének, a Hattyúnak kert felőli bejáratát ábrázolja, amelyet 1883-ban az Almádi Fürdő Rt. alapított. A bejárat felett „Minden órádnak leszakaszd virágát, mert hamar elhervadnak...” felirat csábítja a vendégeket a hangulatos kerthelyiségbe. 1898-ig, a Zsák vendéglő megnyitásáig, Almádi egyetlen szórakozó helye volt.<br />
<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap13.jpg|400px|center|13. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A képen látható szőlőket és présházakat ma már beazonosítani nem lehetséges. Valószínűleg a Loki dűlőben készült a kép, amit a távoli háttérben látható Balaton igazol. Ez esetben feltételezhetjük, hogy a tájkép közepén látható a Vörösberénybe vezető út.<br />
<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap14.jpg|400px|center|14. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A képen az 1889-ben megnyitott gőzhajó kikötő látható, amelynek tengelye pontosan megegyezik a mai kikötőével. A töltés mindkét oldalán sűrű nádas volt, amit az 1902-ben, a kikötő és a fürdőház közötti partszakasz rendezésekor kiirtottak. A töltés másik oldalán levő nádas megszüntetésére néhány évvel később került sor. A háttérben a Véghely birtok tornyos épülete látszik.<br />
<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap15.jpg|400px|center|15. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
Almádi XIX. századvégi képének jellegzetes részlete látható, a felvétel nagy valószínűséggel a mai Bajcsy-Zsilinszky útról készülhetett. Az előtérben lévő szőlők az említett út és a Remete patak közötti területen feküdtek. Egyetlen épület ismerhető fel, nevezetesen a Szalay Mihály kanonok által épített, Kis Jancsi villa néven ismert nyaraló.<br />
<br />
Az 1898-ban kiadott egyetlen képeslapot a következő évben több nyomda, illetve kiadó, viszonylag nagyszámú újdonsága követte. A kiadók közül elsőként a „Köves és Boros Veszprém” felirattal megjelent, 11-től 20-ig számozott, tíz képeslapból álló sorozatot ismertetjük. Hangsúlyozni kell, hogy az 1-től 10-ig sorszámozottak Veszprémet mutatják be, amelyet Almádi követ.<br />
<br />
Két következtetést vonhatunk le ebből a gyors „követésből”. Az egyik, talán a fontosabb, hogy Almádi fürdőhely jelentősége folyamatosan növekedett. A korabeli sajtóban „a mi kis Almádink” kifejezés számtalan cikkben előfordul és Almádi Veszprém kapcsolatát tükrözi. A másik következetés a kiadó szándékára utal, nevezetesen arra, hogy a települést egy időben készült felvételekkel mutassa be. Gondoljunk arra, hogy az 1890-es évek végén fényképező turistákkal nem találkozhattunk, amint éppen a hajókikötőbe sietnek. A vendégek vásárolt képeslapokkal örökítették meg nyaralásuk színhelyét, ezért találhatnak a gyűjtők megíratlan, kitűnő állapotban levő képeslapokat<br />
<br />
A gyűjteményemben levő képeslapok jelentős része 1899-ben került feladásra, tehát a felvételek nagy valószínűséggel 1898-ban készültek. A vegetáció minden képen azonosnak látszik, ami egyidejű készítésre enged következtetni. A korabeli hatalmas fényképező szerkezetek is az egyidejűséget támasztják alá.<br />
<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap16.jpg|400px|center|16. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A felvételen látható épületsor a mai Bajcsy-Zsilinszky, akkori nevén Felső Fürdő út, melletti beépítést mutatja. Két épület ismerhető fel, az egykori tornyos Lujza villa, mai házszáma 36, valamint a Hullám panzió átalakított, ma is álló épülete, amelynek házszáma 46.<br />
<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap17.jpg|400px|center|17. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A mai Baross Gábor útról készült felvételen az Öreghegy kis részlete látható, néhány épülettel. Közülük a Szalay Mihály kanonok által építtetett, Kis Jancsi villa néven ismert nyaraló, jelentősen átépítve ma is áll. Az épületek közötti út, ma Móra Ferenc nevét viseli.<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap18.jpg|400px|center|18. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A kép érdekessége abban rejlik, hogy egyetlen épület sem látható rajta, ennek ellenére jól beazonosítható. A nyárfasor a Remete patak mellett állt. A sűrű bokros területsáv a patak partjait kísérő, a korabeli telekkönyvi adatok szerint „terméketlen terület”-ként tartozott a telek tulajdonhoz. A felvétel a mai Bajcsy-Zsilinszky útról készült.<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap19.jpg|400px|center|19. számú képeslap<br />
<br />
<br />
A képeslapon látható épületek a következők: 1900-ban felavatott községháza épület tömegében változatlan, bizonyára mindenki felismeri. Mögötte látszik az egykori Fekete nyaraló, ma Csokonai köz 1. szám, lényegében változatlan megjelenésű épület. A községháztól jobbra látható épület (Bajcsy-Zsilinszky út 56) őrzi eredeti architektúráját. Látszik még a Szent Margit kápolna, mögötte pedig az akkor még nádtetős Brenner villa (Baross Gábor út 61).<br />
<br />
<br />
[[Image:Képeslap20.jpg|400px|center|20. számú képeslap]]<br />
<br />
<br />
A képeslapon két, ma is lényegében eredeti architektúráját megőrző épület látható, a hozzájuk tartozó szőlőbirtok egy részével. A baloldali épületet Thury Etele református lelkész építette, megközelíthető a Radnóti utcából. A másik, lényegesen nagyobb tornyos épület, pedig az egykori Véghely villa. Ma a Hotel Ramada áll a Véghely birtokon, a szomszédos kis vincellérház pedig lebontásra került.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/560-almadi-kepes-levelezlapjairol-1-resz]<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Mi_van_az_%C3%BAjs%C3%A1gban%3F_-_R%C3%B6vid_tartalmi_ismertet%C3%A9sek_2.&diff=9505Mi van az újságban? - Rövid tartalmi ismertetések 2.2011-10-19T12:51:19Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> 1991. I. szám, január. Ki volt ő? Dr. Óvári Ferenc veszprémi ügyvéd, almádi szőlőbirtokos, országgyűlési ké...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
1991. I. szám, január. Ki volt ő? Dr. Óvári Ferenc veszprémi ügyvéd, almádi szőlőbirtokos, országgyűlési képviselő, felsőházi tag életrajza. Kiterjedt munkásságának rövid összefoglalása, különböző funkcióinak ismertetése. Óvári kilátó. Rövid ismertetés a rekonstrukció folyamatáról.<br />
<br />
1991. II. szám, február. Almádi és a balatoni gőzhajózás. A balatoni gőzhajózás történetének első évtizedeiről szóló ismertetés. Az almádi kikötő megnyitásának időpontja 1890. június 7. A cikk 1846 és 1891 évek közötti, hajózási eseményeket ismerteti.<br />
<br />
1991. III. szám, március. A Pinkóci csárda történetéből. A cikk ismerteti a káptalani tulajdonú csárda, 1744 és 1841 közötti bérleti szerződéseit. Kitér az épület állagára, illetve a szükséges javítási munkákra. Érdekes az épület helyiségeire, azok méreteire és építési anyagaira utaló adatsor.<br />
<br />
1991. IV. szám, április. Almádi első nyaralóépületeiről. Az<br />
ismertetés mellékleteként 11 nyaralóépületről megjelent képes levelezőlapok ábrázolják az 1889 és 1900 között készült épületeket. Nem minden épületről jelent meg képeslap, így az ismertetés messze nem teljeskörű.<br />
<br />
1991. V. szám, május. Almádi első strandja. A fürdőház rossz állapota szükségessé tette egy új, modern strand létesítését. 1922. év szezonjára elkészült a strand első üteme. Évről évre folytatták az építést és 1926-ra teljesen kiépült az 500 kabinnal rendelkező, akkor a Balaton legnagyobb strandja.<br />
<br />
1991. VI. szám, június. Indul a szezon... A cikk a Veszprémi hetilapokban megjelent írásokból idéz néhány érdekesebb részletet. Az 1878 és 1889 közötti időben keletkezett, az aktuális szezonra vonatkozó híradások bemutatják a korabeli életet, néhány képben.<br />
<br />
1991. VII. szám, július. "Van már vasút, éljen Kossuth!" A<br />
veszprémi újságokban, 1877 és 1910 között megjelent cikkek a vasútról, illetve annak építéséről.<br />
<br />
1991. VIII. szám, augusztus. Egy balatoni sportesemény évfordulójára. 1938 augusztusi. Szent István nemzetközi repülőtúra almádi vonatkozásai a veszprémi újságokban.<br />
<br />
1991. IX. szám, szeptember. Almádi népessége. Almádi lakosok számának változása 1829 és 1895 között. Érdekes demográfiai adatokkal.<br />
<br />
1991. X. szám, október. Almádi hegyközség történetéből. Rövid ismertetés a hegyközség életéről és szabályairól 1869-ig.<br />
<br />
1991. XI. szám, november. Régi képviselő-testületi ülésekről.<br />
Almádi önálló község 1869 évtől. A cikk 1869 és 1925 évek közötti ülésekről megjelent írásokkal foglalkozik.<br />
<br />
1991. XII. szám, december. Karácsony hava eseményei. A télen csendes üdülőhelyről szóló írások, 1877 és 1903 közötti évekből.<br />
<br />
1992. I. szám, január. Két újsághír között... 1914-ben épült, 1950-ben államosították, 1991-ben privatizálták a Vasutas Üdülőként ismert épületet. Végül 2008-ban lebontották.<br />
<br />
1992. II. szám, február. A Szent Imre plébániatemplom építéstörténetéből. Az újságcikk vázlatosan ismerteti az építés előzményeit, valamint lefolyását az 1930. évi felszentelésig.<br />
<br />
1992. III. szám, március. Balatoni Szövetség. A cikk rövid áttekintést ad a Balatoni Szövetség megalakulásának körülményeiről, valamint tevékenységéről és annak szükségességéről, valamint Óvári Ferenc szerepéről.<br />
<br />
1992. IV. szám, április. Emlékezés 1848 márciusára. A ünnepi beszéd Francsics Károly korabeli naplójának felidézése volt.<br />
<br />
1992. V. szám, május. Májusi hírek anno... 1772 és 1899 között, májusban történt érdekesebb események ismertetése, korabeli iratok és újságok alapján.<br />
<br />
1992. VI. szám, június. Egy intézmény megszűnik... Az egykori Zsófia gyermekszanatórium, ma már ismertebb nevén nevelőotthon bezárta kapuit. A cikk ismerteti az intézmény építésének előzményeit, valamint a felavatás teljes programját.<br />
<br />
1992. VII. szám, július. Almádi első vendéglője. Az Almádi Fürdő Rt. 1883-ban megvette a Huber-féle szőlőbirtokot. Kibővítette az épületet és megnyitotta a Hattyú vendéglőt, amelyik hosszú évtizedekig minden rendezvény színhelye volt.<br />
<br />
1992. VIII. szám, augusztus. 1902 nyaráról. Korabeli veszprémi újságok hírei alapján olvashatjuk a szezon érdekes és jelentős eseményeit. A legjelentősebb a Petőfi-szobor avatása volt.<br />
<br />
1992. IX. szám, szeptember. Almádi Újság, Balatoni idénylap.<br />
Elődünk 1904. július 10-én jelent meg először, majd további hét alkalommal. A cikk az egyes számok tartalmi kivonatát ismerteti.<br />
<br />
1992. X. szám, október. Nem jelent meg helytörténeti írás.<br />
<br />
1992. XI. szám, november. Az almádi temetőről... A cikk röviden ismerteti a temető létesítését elrendelő határozatokat. Továbbá ismertet néhány 1907. előtti településtörténeti adatot.<br />
<br />
1992. XII. szám, december. Évforduló. Az írás az Almádi Kör 1902. évi megalakulásának történetével foglalkozik. Részletesen ismerteti a Kör választott vezetőségének teljes névsorát.<br />
<br />
1993. XI. szám, január. Közbiztonság, csendőrség, rendőrség.<br />
Az ismertetés az 1890-es évek végén megjelent újsághírekben megjelent bűntényekkel foglalkozik. Ezzel összefüggésben tárgyalja a csendőrség tevékenységét, az önálló a csendőrörs megalakítását.<br />
<br />
1993. II. szám, február. Almádi díszpolgárai. A cikk dr. Óvári Ferenc és Kánya Kálmán díszpolgári rangjával foglalkozik.<br />
<br />
1993. III. szám, március. Nemzeti ünnepünk. Az ismertetésből megtudhatjuk mikor iktatták törvénybe március 15-ét, mint nemzeti ünnepet.<br />
<br />
1993. IV. szám, április. Budatava képeslapokon. A közölt hat képeslap bemutatja a településrész képét 1903-1938 között.<br />
<br />
1993. V szám, május. Vörösberény képeslapokon. Az ismertetés rövid szöveges rész mellett öt képeslapot tartalmaz.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2010. (22. évf.) 9. sz. 2. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=%C3%93v%C3%A1ri_Telep...&diff=9504Óvári Telep...2011-10-18T10:55:24Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div><center>(Egy településrész kialakulása)</center> <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> <br />
<br> <br />
<br />
Ma már alig ismert a címadó településrész elnevezés, nem beszélve arról, hogy tisztviselő telepnek is hívták egy részét. Pontos lehatárolása szintén az ismeretlenségbe vész, mert megszűnt a megyehatár és a vasutat is felszámolták, holott mindkettő fontos eleme volt a településnek. Ma azt mondhatjuk, hogy Almádinak Káptalanfüreddel szomszédos területéről van szó. Meg kell jegyezni, hogy akkoriban Káptalanfüred Zala megyéhez tartozott. <br />
<br />
[[Image:Óvári Ferenc portré.jpg|thumb|Óvári Ferenc portréja]] <br />
<br />
Mielőtt a településrész kialakulásával foglalkoznánk, nézzük meg ki volt dr. Óvári Ferenc, akinek nevét ma utca viseli Almádiban. 1858. május 3.-án született Veszprémben, az akkor még hatosztályos piarista gimnáziumban tanult. A két utolsó osztályt Székesfehérváron végezte el és ott is érettségizett, majd Budapesten jogi tanulmányokat folytatott. Egyetemet befejezve ügyvédi vizsgát tett, 1884.-ben megnyitotta a mai Kossuth utcai házában ügyvédi irodáját. Eredeti családneve Obele volt, amit még apja magyarosított 1872-ben. <br />
<br />
[[Image:Tulipán nyaraló.jpg|thumb|left|Óvári Ferenc Tulipán nyaralója, épült 1906-ban. Ma a római katolikus plébánia épülete, a róla elnevezett utcában]] <br />
<br />
1892-ben országgyűlési képviselővé választották, a nagyvázsonyi választókerületben, majd veszprémi képviselő lett. 1927-től tíz éven át volt a felsőház tagja, amelyről egészségi okokból 1937-ben lemondott. Élete során számos egyéb funkciót is betöltött. Évtizedeken át a Veszprémi Takarékpénztár elnöke. Évekig volt az Országos Tűzoltó Szövetség alelnöke. 1904-ben kezdeményezte a Balatoni Szövetség megalakítását, amelynek az alapszabályát kidolgozó bizottság elnöke volt. Mint almádi szőlőbirtokos nagyon sokat tett Almádiért, 1913-ban a község díszpolgárává választották. (Lásd az UAU 1991/I számában.) <br />
<br />
Óvári Ferenc Almádiban több helyen parcellázott területeket, ezek azonban nem tartoznak jelen cikk témakörébe, mert jóval később, az 1900-as évek elején történtek. Az 1858 évi első kataszteri felmérés térképei és jegyzőkönyvei alapján meg lehet határozni Óvári birtokait, amelyet apja vett meg több részletben, egymáshoz nagyon közeli időpontokban. Olyan eset is előfordul, legalábbis a telekkönyvi bejegyzés szerint, hogy azonos dátum szerepel vételi időpontként két birtok vételekor. Ezek a birtokok a következők: <br />
<br />
[[Image:Óvári telep parcellázás térkép.jpg|thumb|A térképen szaggatott vonallal van jelölve a tervezett nagyszabású parcellázás, ami nem csak Óvári Ferenc birtokára terjedt ki, hanem a szomszédos birtokokra és az akkor Alsóőrshöz tartozó területekre is. Az 1920-as évek végén kezdődtek a jelentős parcellázások, amelyek az 1930-as évek végéig tartottak.]] <br />
<br />
[[Image:1858 kataszteri Óvári.jpg|thumb|left|1858. évi kataszteri felmérés térképrészlete]] <br />
<br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| '''Vámos János''' birtoka <br />
| 1 katasztrális hold &nbsp;&nbsp; <br />
| align="right" | 453 négyszögöl<br />
|-<br />
| hrsz. 3342 rét gyümölcsfákkal, pincével &nbsp;&nbsp; <br />
| <br />
| align="right" | 354 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3343 szőlő <br />
| 1 k.hold <br />
| align="right" | 37 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3344 terméketlen <br />
| <br />
| align="right" | 62 n.öl<br />
|}<br />
<br />
Vétel: 1867. február 20. '''Obele Ferenc''' és Kovács Lidia <br />
<br />
<br> <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| '''Jákói József birtoka''' <br />
| 1 k.hold&nbsp; <br />
| align="right" | 1177 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3345 terméketlen <br />
| <br />
| align="right" | 59 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3346 szőlő gyümölcsfákkal &nbsp;&nbsp; <br />
| 1 k.hold <br />
| align="right" | 605 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3347 lakóépület 155 szám <br />
| <br />
| align="right" | 32 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3348 rét gyümölcsfákkal <br />
| <br />
| align="right" | 481 n.öl<br />
|}<br />
<br />
Vétel: 1867. augusztus 4. Obele Ferenc és Kovács Lidia <br />
<br />
Öröklés: 1875. május 4. 1 részre Óvári Ferenc, Óvári Matild, Óvári Jolán, Óvári Erzsébet és Óvári Kálmán kk. <br />
<br />
<br> <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| '''Jákói Lőrinc''' birtoka <br />
| 1 k.hold &nbsp; <br />
| align="right" | 1432 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3349 rét gyümölcsfákkal <br />
| <br />
| align="right" | 348 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3350 szántó <br />
| <br />
| align="right" | 170 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3351 szőlő gyümölcsfákkal &nbsp; <br />
| 1 k.hold <br />
| align="right" | 849 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3352 terméketlen <br />
| <br />
| align="right" | 65 n.öl<br />
|}<br />
<br />
Vétel: 1867. augusztus 4. '''Obele Ferenc''' és Kovács Lidia <br />
<br />
<br> <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| '''Lanti Ferenc''' birtoka <br />
| 1 k.hold &nbsp; <br />
| align="right" | 1543 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3353 terméketlen <br />
| <br />
| align="right" | 35 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3354 rét gyümölcsfákkal, pincével &nbsp; <br />
| <br />
| align="right" | 155 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3355 szőlő gyümölcsfákkal <br />
| 1 k.hold <br />
| align="right" | 269 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3356 rét gyümölcsfákkal <br />
| <br />
| align="right" | 1084 n.öl<br />
|}<br />
<br />
Vétel: 1867. június 13. '''Obele Ferenc''' és Kovács Lidia <br />
<br />
<br> <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| '''Börötz Boldizsár''' birtoka <br />
| 1 k.hold &nbsp; <br />
| align="right" | 1062 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3357 szántó <br />
| 1 k.hold <br />
| align="right" | 690 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3358 rét gyümölcsfákkal &nbsp; <br />
| <br />
| align="right" | 372 n.öl<br />
|}<br />
<br />
Vétel: 1866. december 17. '''Obele Ferenc''' és Kovács Lidia <br />
<br />
<br> <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| Jákói Lőrinc birtoka <br />
| 2 k.hold &nbsp; <br />
| align="right" | 646 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3359 szántó <br />
| <br />
| align="right" | 565 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3360 szőlő gyümölcsfákkal <br />
| <br />
| align="right" | 1512 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3361 rét gyümölcsfákkal, pincével &nbsp; <br />
| 1 k.hold <br />
| align="right" | 169 n.öl<br />
|}<br />
<br />
Vétel: 1867. augusztus 4. Obele Ferenc és Kovács Lidia <br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
[http://www.baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/482-ovari-telep-egy-telepuelesresz-kialakulasa Új Almádi Újság 2010. (22. évf.) 8. sz. 2. o.] <br />
<br />
[[Category:Cikk,_tanulmányok]] [[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=%C3%93v%C3%A1ri_Telep...&diff=9503Óvári Telep...2011-10-18T10:29:33Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>(Egy településrész kialakulása)</center> <center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> <br> Ma már alig ismert a címadó településrész elnevezés, nem...”</p>
<hr />
<div><center>(Egy településrész kialakulása)</center> <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> <br />
<br> <br />
<br />
Ma már alig ismert a címadó településrész elnevezés, nem beszélve arról, hogy tisztviselő telepnek is hívták egy részét. Pontos lehatárolása szintén az ismeretlenségbe vész, mert megszűnt a megyehatár és a vasutat is felszámolták, holott mindkettő fontos eleme volt a településnek. Ma azt mondhatjuk, hogy Almádinak Káptalanfüreddel szomszédos területéről van szó. Meg kell jegyezni, hogy akkoriban Káptalanfüred Zala megyéhez tartozott. <br />
<br />
[[Image:Óvári Ferenc portré.jpg|thumb]] <br />
<br />
Mielőtt a településrész kialakulásával foglalkoznánk, nézzük meg ki volt dr. Óvári Ferenc, akinek nevét ma utca viseli Almádiban. 1858. május 3.-án született Veszprémben, az akkor még hatosztályos piarista gimnáziumban tanult. A két utolsó osztályt Székesfehérváron végezte el és ott is érettségizett, majd Budapesten jogi tanulmányokat folytatott. Egyetemet befejezve ügyvédi vizsgát tett, 1884.-ben megnyitotta a mai Kossuth utcai házában ügyvédi irodáját. Eredeti családneve Obele volt, amit még apja magyarosított 1872-ben. <br />
<br />
[[Image:Tulipán nyaraló.jpg|thumb|left]] <br />
<br />
1892-ben országgyűlési képviselővé választották, a nagyvázsonyi választókerületben, majd veszprémi képviselő lett. 1927-től tíz éven át volt a felsőház tagja, amelyről egészségi okokból 1937-ben lemondott. Élete során számos egyéb funkciót is betöltött. Évtizedeken át a Veszprémi Takarékpénztár elnöke. Évekig volt az Országos Tűzoltó Szövetség alelnöke. 1904-ben kezdeményezte a Balatoni Szövetség megalakítását, amelynek az alapszabályát kidolgozó bizottság elnöke volt. Mint almádi szőlőbirtokos nagyon sokat tett Almádiért, 1913-ban a község díszpolgárává választották. (Lásd az UAU 1991/I számában.) <br />
<br />
Óvári Ferenc Almádiban több helyen parcellázott területeket, ezek azonban nem tartoznak jelen cikk témakörébe, mert jóval később, az 1900-as évek elején történtek. Az 1858 évi első kataszteri felmérés térképei és jegyzőkönyvei alapján meg lehet határozni Óvári birtokait, amelyet apja vett meg több részletben, egymáshoz nagyon közeli időpontokban. Olyan eset is előfordul, legalábbis a telekkönyvi bejegyzés szerint, hogy azonos dátum szerepel vételi időpontként két birtok vételekor. Ezek a birtokok a következők: <br />
<br />
<br> <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| '''Vámos János''' birtoka <br />
| 1 katasztrális hold &nbsp;&nbsp; <br />
| align="right" | 453 négyszögöl<br />
|-<br />
| hrsz. 3342 rét gyümölcsfákkal, pincével &nbsp;&nbsp; <br />
| <br />
| align="right" | 354 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3343 szőlő <br />
| 1 k.hold <br />
| align="right" | 37 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3344 terméketlen <br />
| <br />
| align="right" | 62 n.öl<br />
|}<br />
<br />
Vétel: 1867. február 20. '''Obele Ferenc''' és Kovács Lidia <br />
<br />
<br> <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| '''Jákói József birtoka''' <br />
| 1 k.hold&nbsp; <br />
| align="right" | 1177 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3345 terméketlen <br />
| <br />
| align="right" | 59 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3346 szőlő gyümölcsfákkal &nbsp;&nbsp; <br />
| 1 k.hold <br />
| align="right" | 605 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3347 lakóépület 155 szám <br />
| <br />
| align="right" | 32 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3348 rét gyümölcsfákkal <br />
| <br />
| align="right" | 481 n.öl<br />
|}<br />
<br />
Vétel: 1867. augusztus 4. Obele Ferenc és Kovács Lidia <br />
<br />
Öröklés: 1875. május 4. 1 részre Óvári Ferenc, Óvári Matild, Óvári Jolán, Óvári Erzsébet és Óvári Kálmán kk. <br />
<br />
<br> <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| '''Jákói Lőrinc''' birtoka <br />
| 1 k.hold &nbsp; <br />
| align="right" | 1432 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3349 rét gyümölcsfákkal <br />
| <br />
| align="right" | 348 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3350 szántó <br />
| <br />
| align="right" | 170 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3351 szőlő gyümölcsfákkal &nbsp; <br />
| 1 k.hold <br />
| align="right" | 849 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3352 terméketlen <br />
| <br />
| align="right" | 65 n.öl<br />
|}<br />
<br />
Vétel: 1867. augusztus 4. '''Obele Ferenc''' és Kovács Lidia <br />
<br />
<br> <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| '''Lanti Ferenc''' birtoka <br />
| 1 k.hold &nbsp; <br />
| align="right" | 1543 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3353 terméketlen <br />
| <br />
| align="right" | 35 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3354 rét gyümölcsfákkal, pincével &nbsp; <br />
| <br />
| align="right" | 155 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3355 szőlő gyümölcsfákkal <br />
| 1 k.hold <br />
| align="right" | 269 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3356 rét gyümölcsfákkal <br />
| <br />
| align="right" | 1084 n.öl<br />
|}<br />
<br />
Vétel: 1867. június 13. '''Obele Ferenc''' és Kovács Lidia <br />
<br />
<br> <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| '''Börötz Boldizsár''' birtoka <br />
| 1 k.hold &nbsp; <br />
| align="right" | 1062 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3357 szántó <br />
| 1 k.hold <br />
| align="right" | 690 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3358 rét gyümölcsfákkal &nbsp; <br />
| <br />
| align="right" | 372 n.öl<br />
|}<br />
<br />
Vétel: 1866. december 17. '''Obele Ferenc''' és Kovács Lidia <br />
<br />
<br> <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| Jákói Lőrinc birtoka <br />
| 2 k.hold &nbsp; <br />
| align="right" | 646 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3359 szántó <br />
| <br />
| align="right" | 565 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3360 szőlő gyümölcsfákkal <br />
| <br />
| align="right" | 1512 n.öl<br />
|-<br />
| hrsz. 3361 rét gyümölcsfákkal, pincével &nbsp; <br />
| 1 k.hold <br />
| align="right" | 169 n.öl<br />
|}<br />
<br />
Vétel: 1867. augusztus 4. Obele Ferenc és Kovács Lidia <br />
<br />
<br> [[Image:Óvári telep parcellázás térkép.jpg|thumb]] <br />
<br />
[[Image:1858 kataszteri Óvári.jpg|thumb|left]] <br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
[http://www.baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/482-ovari-telep-egy-telepuelesresz-kialakulasa Új Almádi Újság 2010. (22. évf.) 8. sz. 2. o.] <br />
<br />
[[Category:Cikk,_tanulmányok]] [[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Mi_van_az_%C3%BAjs%C3%A1gban%3F_-_R%C3%B6vid_tartalmi_ismertet%C3%A9sek_1.&diff=9498Mi van az újságban? - Rövid tartalmi ismertetések 1.2011-10-18T09:27:47Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> <br />
<br> <br />
<br />
Az Új Almádi Újságban megjelent helytörténeti írások száma 2010. áprilisban elérte a 250-t. Már korábban felmerült az igény, hogy az egyes cikkekről, néhány mondatos tartalmi kivonat készüljön a jövőbeli érdeklődők, kutatók számára. A cikkek címéből nem mindig derül ki a tartalmuk. Egy épület címben szereplő neve, esetenként funkciójának megnevezése kellő eligazítást adhat a tartalomra vonatkozóan. Ugyanakkor egy általános megnevezés, például „100 éve történt” nem nyújt kellő információt az érdeklődőnek, a kutatónak és kizárja a hivatkozási lehetőséget. Időrenden következzenek az egyes példányok tartalmi kivonatai, amiket folytatólagosan közlünk. <br />
<br />
'''1989. április. Almádi múltjából.''' Balatonalmádi várossá nyilvánítása alkalmából megjelent mutatványszám. Dióhéjban összefoglalja Almádi településtörténetét, kezdve az 1493. évi első okleveles említésétől az XX. század közepéig. Nagyon rövid ismertetés. <br />
<br />
'''1989. II. szám július. Vörösberény.''' A Vasárnapi Újság 1864-ik. évfolyam 43. számban megjelent írás kivonata. A szerző Budáról indulva Vörösberénybe utazik és leírja az út érdekes állomásait. Lepsényig vonattal, onnan kocsival tette meg az utat. Az írást a templom és a kolostor együttesét ábrázoló acélmetszet egészíti ki. <br />
<br />
'''1989. III. szám augusztus. Káptalanfüred kialakulása.''' Korabeli sajtóban megjelent cikkek áttekintést adnak Káptalanfüred rövid történetéből. Az írást kiegészíti a településrész parcellázási terve. <br />
<br />
'''1989. IV. szám szeptember. Budatava településtörténetéből.''' A Budatava elnevezés eredete nem ismert. Területe a Szabadság úttal egyik oldalon lehatároltan ősidők óta Vörösberény része volt. Az 1389 évben készült nádori ítéletlevél határleírása megegyezik a mai Szabadság úttal. A két település egyesítése előtt is az említett út volt a határ. A cikkben előfordulnak dűlőnevek, melyek ma is használatosak. A területre Almádi 1936 évben készült rendezési terve is kiterjed. <br />
<br />
'''1989. V. szám október. Almádi szőlőhegy.''' Almádi önálló község státuszát 1869-ben nyerte el, addig szőlőhegyként funkcionált. Az 1493, 1505 és 1519 évi oklevelekben, későbbi kontraktusokban és szőlőlevelekben Promontorio Almádi elnevezéssel szerepel. A cikk részletezi a szőlőhegyi élettel összefüggő kérdéseket és tisztségeket. <br />
<br />
'''1989. VI. szám november. „Vagyon egy tető alatt prös Ház padlás nélkül, egy belső padlásos pinze, és egy tüzellő gunyhó.”''' A cikk címe egy 1806. augusztus 21-én kelt, almádi szőlőben felvett leltárból származik egyben az épület korabeli leírása. A leltár 80 tételből áll és mindenre kiterjed, a szőlőterülettől a padláson található kötözni való sásig. Nagyon érdekes irat, mindenféle vonatkozásban. <br />
<br />
'''1988. VII. szám december. Almádi télen a múlt század utolsó éveiben…''' Almádiban folyó nyári élet alapos ismertetése mellett, a téli eseményeket is megemlítik a helyi újságok. Ilyenkor a jövő évi terveket és előkészületeket ismertetik. Az Almádi Fürdő Rt. mit kíván a következő szezonra (1899) elkészíteni. Hírt adnak továbbá a Budapesten, télen tartott összejövetelekről, ahol megbeszélik, hogy mit szándékoznak jövőre programba venni, ki mikor épít nyaralót stb. <br />
<br />
'''1990. I. szám január. Almádi Gyógyfürdő''' (I. rész) <br />
<br />
Almádi füzetek 2. kiadványban részletesen megjelent. <br />
<br />
'''1990. II. szám február. Almádi Gyógyfürdő.''' (II. rész) <br />
<br />
Almádi füzetek 2. kiadványában részletesen megjelent. <br />
<br />
'''1990. III. szám március. Almádi Gyógyfürdő''' (III. rész) <br />
<br />
Almádi füzete 2. kiadványában részletesen megjelent. <br />
<br />
[[Image:Öreghegy_látványa_1900_körül.jpg|thumb|Ilyen volt az Öreghegy látványa 1900 körül]]<br />
<br />
'''1990. IV. szám április. Vitorlabontás előtt.''' A cikk ismerteti a vitorlás élet balatoni kialakulását, különös tekintettel a Balatoni Yacht Club Almádi Osztálya létrejöttére. A későbbikben Almádi Yacht Club (AYC) néven szerepel. Klubháza a hajókikötő melletti stégen állt. 1925. augusztus 27.-én felavatták újonnan épült székházukat. <br />
<br />
'''1990. V. szám május. Almádi sporttörténetéből.''' Az írás áttekinti a város sporttörténetét 1898-tól 1933-ig, természetesen nem teljes körűen, hanem egy-egy adattal mutatja be az almádi sportesemények sorát. Külön megemlíti a III. nemzetközi sporthetet, mint jelentős eseményt, melynek alkalmából Almádi posta emlékbélyegzőt használt. Filatéliai kapcsolódás. <br />
<br />
'''1990. VI. szám június. Önkormányzat a múltban.''' A cikk ismerteti az 1869. július 5-én kelt megyegyűlési határozatot Almádi önálló községként való elismeréséről. Kitér a megye és a kisközség kapcsolatára, pénzügyi ellenőrzésére. Ismerteti a kisközségi elöljáróság hierarchikus rendjét, valamint a testület összetételét.&nbsp;Czuczor Sándor tollából, a lap 3. oldalán megjelent, „100 éves angolnyelvű várostervezet Almádiról” szóló figyelemre méltó írás. <br />
<br />
'''1990. VII. szám július. Községháza, városháza.''' Az írás bemutatja az almádi községháza, a maga korában a település legnagyobb épülete, építésének történetét, az építési szakaszokra is kitérve. Továbbá olvashatjuk az ünnepélyes avatásról szóló programot teljes egészében. <br />
<br />
'''1990. VIII. szám augusztus. Strandélet kezdetei Almádiban…''' Első fürdési adat az 1877-ben jelent meg és Brenner Lőrinc nevéhez fűződik., ugyanis ő építette a nyolc „fürdőbódét”. A cikk a korabeli sajtót idézi az 1877 és 1878 évekből, különös tekintettel az újonnan épült fürdő bódékra, illetve építőjükre. <br />
<br />
Szeptemberben a választás miatt nem jelent meg helytörténeti írás. A képviselő és polgármester jelöltek bemutatását közöltük. <br />
<br />
'''1990. X. szám október. Állami Elemi Népiskola Almádiban.''' Almádiban nem volt korábban iskola és a képviselő testület 1901. februári ülésén elhatározta egy elemi iskola építését. A terv megvalósult és 1904. szeptemberben megindult a tanítás. A cikk idézi a felavatási ünnepséget ismertető újsághírt teljes egészében. Az iskolába 79 tanuló iratkozott be, közülük 38 fő volt az elsős. <br />
<br />
'''1990. XI. szám november. Szent Margit kápolna Almádiban.''' A cikk a kápolna építésének előzményeiről és építésének rövid történetéről szól. 1883. január 21-én, Brenner Lőrinc lakásán összegyűlt veszprémi lakosok, egyben almádi szőlőbirtokosok elhatározták Almádiban egy „Isten háza” építését. Elhatározást tett követte és közadakozásból felépült a ma is álló kápolna. <br />
<br />
'''1990. XII. szám december. Rendhagyó visszatekintés.''' A megjelent írás a Veszprém és a Veszprémi Független Hírlap című hetilapok 1890-ban megjelent cikkeit és híradásait tartalmazza, természetesen kivonatosan. Egy teljes éven keresztül láthatja az olvasó, hogy milyen sokat foglalkoztak a veszprémi hetilapok Almádival. A cikk mellékleteként szerepel az 1890 évi hajómenetrend.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://www.baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/447-mi-van-az-ujsagokban-roevid-tartalmi-ismertetesek-1 Új Almádi Újság 2010. (22. évf.) 7. sz. 2. o.]<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Mi_van_az_%C3%BAjs%C3%A1gban%3F_-_R%C3%B6vid_tartalmi_ismertet%C3%A9sek_1.&diff=9497Mi van az újságban? - Rövid tartalmi ismertetések 1.2011-10-18T09:26:54Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> <br> Az Új Almádi Újságban megjelent helytörténeti írások száma 2010. áprilisban elérte a 250-t. Már korábba...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> <br />
<br> <br />
<br />
Az Új Almádi Újságban megjelent helytörténeti írások száma 2010. áprilisban elérte a 250-t. Már korábban felmerült az igény, hogy az egyes cikkekről, néhány mondatos tartalmi kivonat készüljön a jövőbeli érdeklődők, kutatók számára. A cikkek címéből nem mindig derül ki a tartalmuk. Egy épület címben szereplő neve, esetenként funkciójának megnevezése kellő eligazítást adhat a tartalomra vonatkozóan. Ugyanakkor egy általános megnevezés, például „100 éve történt” nem nyújt kellő információt az érdeklődőnek, a kutatónak és kizárja a hivatkozási lehetőséget. Időrenden következzenek az egyes példányok tartalmi kivonatai, amiket folytatólagosan közlünk. <br />
<br />
'''1989. április. Almádi múltjából''''''.''' Balatonalmádi várossá nyilvánítása alkalmából megjelent mutatványszám. Dióhéjban összefoglalja Almádi településtörténetét, kezdve az 1493. évi első okleveles említésétől az XX. század közepéig. Nagyon rövid ismertetés. <br />
<br />
'''1989. II. szám július. Vörösberény.''' A Vasárnapi Újság 1864-ik. évfolyam 43. számban megjelent írás kivonata. A szerző Budáról indulva Vörösberénybe utazik és leírja az út érdekes állomásait. Lepsényig vonattal, onnan kocsival tette meg az utat. Az írást a templom és a kolostor együttesét ábrázoló acélmetszet egészíti ki. <br />
<br />
'''1989. III. szám augusztus. Káptalanfüred kialakulása.''' Korabeli sajtóban megjelent cikkek áttekintést adnak Káptalanfüred rövid történetéből. Az írást kiegészíti a településrész parcellázási terve. <br />
<br />
'''1989. IV. szám szeptember. Budatava településtörténetéből.''' A Budatava elnevezés eredete nem ismert. Területe a Szabadság úttal egyik oldalon lehatároltan ősidők óta Vörösberény része volt. Az 1389 évben készült nádori ítéletlevél határleírása megegyezik a mai Szabadság úttal. A két település egyesítése előtt is az említett út volt a határ. A cikkben előfordulnak dűlőnevek, melyek ma is használatosak. A területre Almádi 1936 évben készült rendezési terve is kiterjed. <br />
<br />
'''1989. V. szám október. Almádi szőlőhegy.''' Almádi önálló község státuszát 1869-ben nyerte el, addig szőlőhegyként funkcionált. Az 1493, 1505 és 1519 évi oklevelekben, későbbi kontraktusokban és szőlőlevelekben Promontorio Almádi elnevezéssel szerepel. A cikk részletezi a szőlőhegyi élettel összefüggő kérdéseket és tisztségeket. <br />
<br />
'''1989. VI. szám november. „Vagyon egy tető alatt prös Ház padlás nélkül, egy belső padlásos pinze, és egy tüzellő gunyhó.”''' A cikk címe egy 1806. augusztus 21-én kelt, almádi szőlőben felvett leltárból származik egyben az épület korabeli leírása. A leltár 80 tételből áll és mindenre kiterjed, a szőlőterülettől a padláson található kötözni való sásig. Nagyon érdekes irat, mindenféle vonatkozásban. <br />
<br />
'''1988. VII. szám december. Almádi télen a múlt század utolsó éveiben…''' Almádiban folyó nyári élet alapos ismertetése mellett, a téli eseményeket is megemlítik a helyi újságok. Ilyenkor a jövő évi terveket és előkészületeket ismertetik. Az Almádi Fürdő Rt. mit kíván a következő szezonra (1899) elkészíteni. Hírt adnak továbbá a Budapesten, télen tartott összejövetelekről, ahol megbeszélik, hogy mit szándékoznak jövőre programba venni, ki mikor épít nyaralót stb. <br />
<br />
'''1990. I. szám január. Almádi Gyógyfürdő''' (I. rész) <br />
<br />
Almádi füzetek 2. kiadványban részletesen megjelent. <br />
<br />
'''1990. II. szám február. Almádi Gyógyfürdő.''' (II. rész) <br />
<br />
Almádi füzetek 2. kiadványában részletesen megjelent. <br />
<br />
'''1990. III. szám március. Almádi Gyógyfürdő''' (III. rész) <br />
<br />
Almádi füzete 2. kiadványában részletesen megjelent. <br />
<br />
[[Image:Öreghegy_látványa_1900_körül.jpg|thumb|Ilyen volt az Öreghegy látványa 1900 körül]]<br />
<br />
'''1990. IV. szám április. Vitorlabontás előtt.''' A cikk ismerteti a vitorlás élet balatoni kialakulását, különös tekintettel a Balatoni Yacht Club Almádi Osztálya létrejöttére. A későbbikben Almádi Yacht Club (AYC) néven szerepel. Klubháza a hajókikötő melletti stégen állt. 1925. augusztus 27.-én felavatták újonnan épült székházukat. <br />
<br />
'''1990. V. szám május. Almádi sporttörténetéből.''' Az írás áttekinti a város sporttörténetét 1898-tól 1933-ig, természetesen nem teljes körűen, hanem egy-egy adattal mutatja be az almádi sportesemények sorát. Külön megemlíti a III. nemzetközi sporthetet, mint jelentős eseményt, melynek alkalmából Almádi posta emlékbélyegzőt használt. Filatéliai kapcsolódás. <br />
<br />
'''1990. VI. szám június. Önkormányzat a múltban.''' A cikk ismerteti az 1869. július 5-én kelt megyegyűlési határozatot Almádi önálló községként való elismeréséről. Kitér a megye és a kisközség kapcsolatára, pénzügyi ellenőrzésére. Ismerteti a kisközségi elöljáróság hierarchikus rendjét, valamint a testület összetételét.&nbsp;Czuczor Sándor tollából, a lap 3. oldalán megjelent, „100 éves angolnyelvű várostervezet Almádiról” szóló figyelemre méltó írás. <br />
<br />
'''1990. VII. szám július. Községháza, városháza.''' Az írás bemutatja az almádi községháza, a maga korában a település legnagyobb épülete, építésének történetét, az építési szakaszokra is kitérve. Továbbá olvashatjuk az ünnepélyes avatásról szóló programot teljes egészében. <br />
<br />
'''1990. VIII. szám augusztus. Strandélet kezdetei Almádiban…''' Első fürdési adat az 1877-ben jelent meg és Brenner Lőrinc nevéhez fűződik., ugyanis ő építette a nyolc „fürdőbódét”. A cikk a korabeli sajtót idézi az 1877 és 1878 évekből, különös tekintettel az újonnan épült fürdő bódékra, illetve építőjükre. <br />
<br />
Szeptemberben a választás miatt nem jelent meg helytörténeti írás. A képviselő és polgármester jelöltek bemutatását közöltük. <br />
<br />
'''1990. X. szám október. Állami Elemi Népiskola Almádiban.''' Almádiban nem volt korábban iskola és a képviselő testület 1901. februári ülésén elhatározta egy elemi iskola építését. A terv megvalósult és 1904. szeptemberben megindult a tanítás. A cikk idézi a felavatási ünnepséget ismertető újsághírt teljes egészében. Az iskolába 79 tanuló iratkozott be, közülük 38 fő volt az elsős. <br />
<br />
'''1990. XI. szám november. Szent Margit kápolna Almádiban.''' A cikk a kápolna építésének előzményeiről és építésének rövid történetéről szól. 1883. január 21-én, Brenner Lőrinc lakásán összegyűlt veszprémi lakosok, egyben almádi szőlőbirtokosok elhatározták Almádiban egy „Isten háza” építését. Elhatározást tett követte és közadakozásból felépült a ma is álló kápolna. <br />
<br />
'''1990. XII. szám december. Rendhagyó visszatekintés.''' A megjelent írás a Veszprém és a Veszprémi Független Hírlap című hetilapok 1890-ban megjelent cikkeit és híradásait tartalmazza, természetesen kivonatosan. Egy teljes éven keresztül láthatja az olvasó, hogy milyen sokat foglalkoztak a veszprémi hetilapok Almádival. A cikk mellékleteként szerepel az 1890 évi hajómenetrend.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://www.baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/447-mi-van-az-ujsagokban-roevid-tartalmi-ismertetesek-1 Új Almádi Újság 2010. (22. évf.) 7. sz. 2. o.]<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Ez_itt_a_r%C3%A9gi_rekl%C3%A1mok_helye_-_II._r%C3%A9sz&diff=9495Ez itt a régi reklámok helye - II. rész2011-10-18T08:53:25Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> <br> Az Új Almádi Újság előző számában megjelent ismertetést folytatjuk, a reklám legfontosabb részével. <br>...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> <br />
<br> Az Új Almádi Újság előző számában megjelent ismertetést folytatjuk, a reklám legfontosabb részével. <br />
<br />
<br> <br />
<center>'''''Balatonalmádi 1938. évi programja.'''''</center> <br />
<br> <br />
<br />
'''Május 1-jún. 25. Átalányutazások''' egyéni utasoknak. Vonatjegy, bármelyik magyar vasútállomásról oda-vissza. Elhelyezés teljes komfort a Pannónia villában, 7 napi ellátás összes költsége P. 57,- <br />
<br />
'''Május 21-28. I. Filléres társasutazás''' Balatonalmádiba. 7 napi ellátás a Pannónia Otthonban, vonatköltség Budapestről oda és vissza, borravalókkal P. 42,20 <br />
<br />
'''Május 28-jún. 4. Eucharisztikus társas és egyéni utazások.''' <br />
<br />
'''Június 5-6. Országos banksporthét.''' Tenisz és vívóversenyek, automobil és motorkerékpár csillagtúra. <br />
<br />
'''Június 11-18. II. Filléres társasutazás.''' (mint fent) <br />
<br />
'''Június 18-25. III. Filléres társasutazás.''' <br />
<br />
'''Jún. 25-júl 10. Nemzetközi Balaton-bajnokságok József kir. herceg fővédnöksége alatt.''' A legelső magyar versenygárdán kívül számos külföldi bajnok részvétele. Kedvezményes ellátás, utazás. Részletes információ a fürdő budapesti expositurájánál. Ennek keretében a Balaton legnagyobb sporteseményei. <br />
<br />
'''Június 26-29. VIII. nemz. balatoni teniszbajnokságok.''' <br />
<br />
'''Június 29. I. balatoni regattabajnokság.''' <br />
<br />
'''Július 1-7. VII. nemz. balatoni vívóbajnokság.''' <br />
<br />
'''Július 3. Bridgeverseny''' a fürdővendégek részére. <br />
<br />
'''Július 9. Irodalmi és művészest''' a Vajda János társaság rendezésében. <br />
<br />
'''Július 17. Tornabemutató''' (hölgy és férfi csapatok) a N:T.E. rendezésében. <br />
<br />
'''Július 14. Teniszverseny''' Almádi bajnokágáért a fürdővendégek részére. <br />
<br />
'''Július 25. Annabál.''' Almádi hagyományos ünnepélye. <br />
<br />
'''Július 31. Olaszország-Magyarország lawn-tenisz közép európai kupamérkőzés.''' (Feltételes.) <br />
<br />
'''Augsztus 7. Tornabemutató.''' Parterretorna. Bemutatja a veszprémi mintacsapat. <br />
<br />
'''Augusztus 13. Irodalmi és művészi est''' a Vajad János társaság rendezésében. <br />
<br />
'''Aug. 14-15. Teniszverseny''' az Almádi serlegért a fürdővendégek részére. <br />
<br />
'''Augusztus19. Teniszbál.''' Az almádi-i sportoló ifjúság estje. <br />
<br />
'''Aug. 20-21. Vitorlásverseny''' dingikkel az Almádi Yacht Club tagjai részére. <br />
<br />
'''Aug. 22-28. Társasutazás Balatonalmádiba''' a külföldi magyarok világkongresszusa alkalmából. <br />
<br />
'''Aug. 22-szept. 29. Átalányutazások''' egyéni utasoknak. (Lásd fentebb a máj. 1-jún. 25-i programot.) <br />
<br />
'''Aug. 27-szept. 3. Balaton-Bakony''', propaganda hét. <br />
<br />
'''Aug. 29 szept. 4. IV. Nemzetközi Sporthét a Balatonon.''' Ennek keretében: <br />
<br />
'''Szeptember 4. Országos turistagyűlés és forrásavatás.''' <br />
<br />
'''Szeptember 3. Irodalmi és művészi est és egyéb társadalmi és sportesemények.''' <br />
<br />
'''Szeptember 4-8. Szőlőkúra és borhét.''' <br />
<br />
'''Szept. 10-17. IV. Filléres társasutazás.''' Egyéni utasoknak már aug. 22-től. (Lásd május 21-28 programot.) <br />
<br />
'''Szept. 17-25. V. Filléres társasutazás.''' <br />
<br />
'''Szept. 24-25. Tébe kirándulás.''' <br />
<br />
[[Image:1938_reklámfüzet_hátoldal.jpg|thumb|1938. évi reklámfüzet hátoldala]]<br />
<br />
Mai szemmel végig nézve megállapítható, hogy május elseje és szeptember 25. közötti időszakra megállapított program bőséges lehetőséget nyújt a fürdővendégeknek a szórakozásra. Külön jelentőséggel bír a külföldi sportolók részvétele a versenyeken. <br />
<br />
A programot előkészítő és részben lebonyolító Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. munkája elismerésre méltó. Igényes és eseményekben gazdag szezon propagálása, méltó külsővel megjelenő programfüzetet kívánt, amit Pekáry István festőművész kitűnően oldott meg, helyi motívumok alkalmazásával. '''Ki volt ő?''' <br />
<br />
<br> <br />
<center>'''''Pekáry István életrajza''''' </center> <br />
Budapesten született 1905. február 1.-én., elhunyt ugyanott 1981. augusztus 5.–én. Gyermekkorát jórészt az anyai nagyszülőknél töltötte a Gömör megyei Serkén. Érettségi után a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa. 1930-ban jutott ki Olaszországba, s az olasz táj varázsa végigkísérte pályafutását. Első kiállítására 1931-ben Budapesten került sor. Festészeten kívül gobelinnal, díszlet és jelmeztervezéssel, freskó és mozaikmunkákkal, valamint könyvillusztrációval is foglalkozott. <br />
<br />
Önálló kiállításai: <br />
<br />
1931 Budapest Tamás galéria, 1933 Budapest Frankel galéria, 1942 Budapest Alkotás Művészház, 1961 Budapest Ernst Múzeum, 1965 Torino Galleria Viotti, 1966 Zürich Galerie Semiha Huber, 1967 Torino Galleria Viotti, 1968 Firenze Galleria Arno, 1971 Zürich Galerie Semiha Huber, 1973 Tokyo Gekkoso Galeri, 1975 Budapest Ernst Múzeum nagy gyűjteményes kiállítás.&nbsp;1975 Veszprém Bakonyi Múzeum. <br />
<br />
Nemzetközi és csoportos kiállításai: <br />
<br />
1931 New York: Silbermann Galéria, 1934 Milano Triennale, 1935 New York: Brooklyn Museum. 1936 Oslo. 1936 Velence Biennale. 1937 Milano Triennale. 1937 Párizs: Világkiállígtás. 1938 London. 1939 New York: Delphic studio. 1940 Milano Triennale. 1941-1942 Róma: Accadémia d’Ungheria. 1942 Padova. 1942 Velence Biennale. 1945-től hazai képző- és iparművészeti kiállítások. 1954 Moszkva: Magyar Iparművészeti kiállítás 1963 Róma. 1967 Budapest. <br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
[http://www.baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/411-ez-itt-a-regi-reklamok-helye-ii-resz Új Almádi Újság 2010. (22. évf.) 6. sz. 2. o.] <br />
<br />
[[Category:Cikk,_tanulmányok]][[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Ez_itt_a_r%C3%A9gi_rekl%C3%A1mok_helye_-_I._r%C3%A9sz&diff=9493Ez itt a régi reklámok helye - I. rész2011-10-18T08:36:44Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> <br />
<br> <br />
<br />
Almádi, mint minden ismert balatoni fürdőhely nagyon gazdag reklám kiadványokban. Az első hirdetések már az 1890-es években megjelentek a veszprémi lapokban. Formájukat tekintve igen változatos képet mutatnak, az egyszerű, újságban megjelent hirdetésektől a színes prospektusokig. Talán a legegyszerűbbnek mondható a postai csekkszelvényeken megjelentetett hirdetés (UAU 1994 IV). Ez a megoldás az ország teljes területére kiterjedően reklámozta Almádit, ami nem csekélység. A gyakorlat az volt, hogy a posta kinyomtatta a csekkszelvényeket, azokat különböző cégek megvásárolták, rányomatták saját nevüket és a cég nagyságától függően lokálisan, vagy országosan felhasználva hirdették Almádi kiváló adottságait. <br />
<br />
Viszonylag kevés olyan reklámkiadvány volt, amelyik tisztán, csak a település adottságait, valamint az aktuális szezon részletes programját ismertette, térképpel, menetrenddel, árakkal, szálláslehetőségekkel, bőségesen tájékoztatva az érdeklődőket. A legsikerültebb, egyben a legigényesebb kivitelű az utolsó békeévben, 1938-ban készült reklámfüzet, amelynek ismertetésére most sort kerítünk. Megemlítendő, hogy többször kiadták, magyar és német nyelven, módosítva az aktuális adatokkal, éves program, menetrend, árak stb.<br />
<br />
[[Image:1938_reklámfüzet_címoldal.jpg|thumb|1938. évi reklámfüzet címoldala]]<br />
<br />
A reklámfüzet tartalmi felépítése a következő: <br />
<br />
- Balatonalmádi… ''a magyar tenger kedves öblében, három erdős, árnyas hegyoldalon és a közöttük elnyúló két virágos völgyben fekszik... hazánk egyik legegészségesebb levegőjű, pompás fekvésű fürdőhelye 650 modern villa és 27 szálloda-panzió gondoskodik a vendégek kényelméről. Fürdőorvosok. Vonat, autóbusz, posta, telefon, távirda, minden igényt kielégítő üzletházak, mérsékelt árak és olcsó piac.'' <br />
<br />
- A Balaton egyik legnagyobb és legszebb strandfürdője…. ''A gyógyerejű napfény a Balaton legnagyobb kincse. A strandfürdőn gőz-és kádfürdők. Az egész idény alatt a legújabb strandszórakozások, ünnepélyek, tűzijátékok, concours d’eleganceok (divatbemutatók) teszik változatossá a strandfürdő nagyszabású életét. Strand-étterem. Mindennap elsőrendű strandzene'' <br />
<br />
- Vitorlázás. ''Vitorlás iskola, elsőrendű oktatóval a közönség részére, rendkívül mérsékelt áron. Vitorlásversenyek. Vitorlás kirándulások.'' <br />
<br />
- Balatonalmádi az egyik legnagyobb magyar sportközpont. ''A Balaton legnagyobb tenisztelepe, 10 versenyméretű, kitűnően gondozott vörös-salak pálya, pompás környezetben, a vízparton. Clubház, öltözők, tusok. Olcsó clubrendszer. Elsőrendű, vizsgázott trénerek. Europaszerte ismert, bevezetett nemzetközi versenyek.'' <br />
<br />
''Sportevezés, modern tipusu, bérelhető regattahajók, kielbootok, gyakorlócsónakok. Evezésoktatás.''<br />
<br />
''Horgászat, úszás, okl. úszómester.''<br />
<br />
''Lovaglás, új modern, lovarda. Tereplovaglás az egyik legszebb magyar vidéken. Katonai lovasoktatás. Futószáriskola, ugratások. Lovasünnepélyek és concourok. (verseny, díjlovaglás, díjugratás).''<br />
<br />
''Vízi motorsport, motorcsónak, vizijőringek. (vízisí őse)''<br />
<br />
[[Image:Régi_reklám_divatbemutató.jpg|thumb|left|Divatbemutató a strandon]]<br />
<br />
Balatonalmádit, az ott található szórakozási, elsősorban sportolási lehetőségei mellett, kiváló környezeti adottságai teszik még kedveltebbé. A szervezett kirándulási célokról, és a környező településeken lévő látnivalókról is tájékoztattak a prospektus szerkesztői, amelynek kiadója a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. volt. Az ismertetés kiterjedt a természeti, valamint épített környezet adottságaira, amelyekre rövid idézettel kitérnünk. <br />
<br />
''Almádi a természet barátainak a csendes erdők világát nyújtja. Erdős, közvetlen környéke igazi turista terep, melyben tíz gyönyörű, jelzett turistaút vezet, összesen 100 km hosszúságban. A fürdő dísze a Horthy Miklós kilátó, ahonnét a Balaton és a Bakony 100 kilométeres panorámája látható.''<br />
<br />
''A dicsőséges magyar történelem legszebb emlékeit naponta, idegenvezetővel közlekedő autokarokon (autóbusz) látogathatja meg. Veszprém, a magyar királyok városa, Zirc a ciszterek 800 éves főapátsága, Pannonhalma a bencések ősi fészke, Bakonybél Szt. Gellért apátsága, Tihanyban I. Endre sírja fél nap alatt elérhetők. Herendi porcellán… ajkai üveggyár…badacsonyi…''<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://www.baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/368-ez-itt-a-regi-reklamok-helye-i-resz Új Almádi Újság 2010. (22. évf.) 5. sz. 2. o.]<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Ez_itt_a_r%C3%A9gi_rekl%C3%A1mok_helye_-_I._r%C3%A9sz&diff=9492Ez itt a régi reklámok helye - I. rész2011-10-18T08:36:32Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> <br> Almádi, mint minden ismert balatoni fürdőhely nagyon gazdag reklám kiadványokban. Az első hirdetések már az ...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> <br />
<br> <br />
<br />
Almádi, mint minden ismert balatoni fürdőhely nagyon gazdag reklám kiadványokban. Az első hirdetések már az 1890-es években megjelentek a veszprémi lapokban. Formájukat tekintve igen változatos képet mutatnak, az egyszerű, újságban megjelent hirdetésektől a színes prospektusokig. Talán a legegyszerűbbnek mondható a postai csekkszelvényeken megjelentetett hirdetés (UAU 1994 IV). Ez a megoldás az ország teljes területére kiterjedően reklámozta Almádit, ami nem csekélység. A gyakorlat az volt, hogy a posta kinyomtatta a csekkszelvényeket, azokat különböző cégek megvásárolták, rányomatták saját nevüket és a cég nagyságától függően lokálisan, vagy országosan felhasználva hirdették Almádi kiváló adottságait. <br />
<br />
Viszonylag kevés olyan reklámkiadvány volt, amelyik tisztán, csak a település adottságait, valamint az aktuális szezon részletes programját ismertette, térképpel, menetrenddel, árakkal, szálláslehetőségekkel, bőségesen tájékoztatva az érdeklődőket. A legsikerültebb, egyben a legigényesebb kivitelű az utolsó békeévben, 1938-ban készült reklámfüzet, amelynek ismertetésére most sort kerítünk. Megemlítendő, hogy többször kiadták, magyar és német nyelven, módosítva az aktuális adatokkal, éves program, menetrend, árak stb.<br />
<br />
[[Image:1938_reklámfüzet_címoldal.jpg|thumb|1938. évi reklámfüzet címoldala]]<br />
<br />
A reklámfüzet tartalmi felépítése a következő: <br />
<br />
- Balatonalmádi… ''a magyar tenger kedves öblében, három erdős, árnyas hegyoldalon és a közöttük elnyúló két virágos völgyben fekszik... hazánk egyik legegészségesebb levegőjű, pompás fekvésű fürdőhelye 650 modern villa és 27 szálloda-panzió gondoskodik a vendégek kényelméről. Fürdőorvosok. Vonat, autóbusz, posta, telefon, távirda, minden igényt kielégítő üzletházak, mérsékelt árak és olcsó piac.'' <br />
<br />
- A Balaton egyik legnagyobb és legszebb strandfürdője…. ''A gyógyerejű napfény a Balaton legnagyobb kincse. A strandfürdőn gőz-és kádfürdők. Az egész idény alatt a legújabb strandszórakozások, ünnepélyek, tűzijátékok, concours d’eleganceok (divatbemutatók) teszik változatossá a strandfürdő nagyszabású életét. Strand-étterem. Mindennap elsőrendű strandzene'' <br />
<br />
- Vitorlázás. ''Vitorlás iskola, elsőrendű oktatóval a közönség részére, rendkívül mérsékelt áron. Vitorlásversenyek. Vitorlás kirándulások.'' <br />
<br />
- Balatonalmádi az egyik legnagyobb magyar sportközpont. ''A Balaton legnagyobb tenisztelepe, 10 versenyméretű, kitűnően gondozott vörös-salak pálya, pompás környezetben, a vízparton. Clubház, öltözők, tusok. Olcsó clubrendszer. Elsőrendű, vizsgázott trénerek. Europaszerte ismert, bevezetett nemzetközi versenyek.'' <br />
<br />
''Sportevezés, modern tipusu, bérelhető regattahajók, kielbootok, gyakorlócsónakok. Evezésoktatás.''<br />
<br />
''Horgászat, úszás, okl. úszómester.''<br />
<br />
''Lovaglás, új modern, lovarda. Tereplovaglás az egyik legszebb magyar vidéken. Katonai lovasoktatás. Futószáriskola, ugratások. Lovasünnepélyek és concourok. (verseny, díjlovaglás, díjugratás).''<br />
<br />
''Vízi motorsport, motorcsónak, vizijőringek. (vízisí őse)''<br />
<br />
[[Image:Régi_reklám_divatbemutató.jpg|thumb|left|Divatbemutató a strandon]]<br />
<br />
Balatonalmádit, az ott található szórakozási, elsősorban sportolási lehetőségei mellett, kiváló környezeti adottságai teszik még kedveltebbé. A szervezett kirándulási célokról, és a környező településeken lévő látnivalókról is tájékoztattak a prospektus szerkesztői, amelynek kiadója a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. volt. Az ismertetés kiterjedt a természeti, valamint épített környezet adottságaira, amelyekre rövid idézettel kitérnünk. <br />
<br />
''Almádi a természet barátainak a csendes erdők világát nyújtja. Erdős, közvetlen környéke igazi turista terep, melyben tíz gyönyörű, jelzett turistaút vezet, összesen 100 km hosszúságban. A fürdő dísze a Horthy Miklós kilátó, ahonnét a Balaton és a Bakony 100 kilométeres panorámája látható.''<br />
<br />
''A dicsőséges magyar történelem legszebb emlékeit naponta, idegenvezetővel közlekedő autokarokon (autóbusz) látogathatja meg. Veszprém, a magyar királyok városa, Zirc a ciszterek 800 éves főapátsága, Pannonhalma a bencések ősi fészke, Bakonybél Szt. Gellért apátsága, Tihanyban I. Endre sírja fél nap alatt elérhetők. Herendi porcellán… ajkai üveggyár…badacsonyi…''<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://www.baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/368-ez-itt-a-regi-reklamok-helye-i-resz Új Almádi Újság 2010. (22. évf.) 5. sz. 2. o.]<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Catgegory:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Balatoni_Szemle_-_IV._folytat%C3%A1s&diff=9489Balatoni Szemle - IV. folytatás2011-10-18T08:21:16Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> A mindössze két zivataros évet, ezen belül 19 számot megélt folyóirat valóban kincsesbányának bizonyul. A szám...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
<br />
A mindössze két zivataros évet, ezen belül 19 számot megélt folyóirat valóban kincsesbányának bizonyul. A számtalan érdekes cikk közül még egyet ismertetünk, amely<br />
<br />
<br />
<center>''Ki vitorlázott először a Balatonon?''</center><br />
<br />
<br />
címmel, dr. Madarassy László tollából, a Szemle 1942. decemberi számában jelent meg. A szerző mindjárt a cikk elején rögzíti, hogy valószínűleg sohasem lesz lehetséges ezt a kérdést pontosan megválaszolni. E vonatkozású ismereteink a gróf Festetics családhoz köthetőek. Festetics Pál keszthelyi földesúr, 1770 körül Triesztből és Hollandiából hajóépítőket hozatott, akik sajkákat és vitorlás hajókat készítettek, miáltal a Balatonon a sót és egyebeket könnyebben lehetett Keszthelyre szállítani. 1772-ben a császári főhajós mester Keszthelyen járván megnézte a hajókat, közülük a sóshajó 432 mázsa (43,2 tonna!!) sóval volt megterhelve. A hajók nagyon tetszettek neki és 1772. április 25.-én kelt levelében megígérte, hogy ismét eljön Keszthelyre és akkor a Kristóf hajón levő vitorlát máskép csináltatja. A hajóvitorlának a Balatonon való megjelenése valószínűleg Festetics Pál nevéhez fűződik és a XVIII. század hetedik, nyolcadik évtizedére tehető.<br />
<br />
A fentebb említett, 43,2 tonna sóval terhelt hajó vízkiszorítása 50 tonna körül lehetett, feltételezve a teljes terhelést. Hogy fogalmunk legyen nagyságáról, hasonlítsuk össze Kolumbusz Kristóf hajóinak ismert méreteivel. Zászlóshajója, a Santa Maria hossza 75 láb (kb. 23 méter) merülése 6 láb (kb. 1,8m), Jánosi Dodója fedélzetének hossza valamivel több, mint 27 láb (közel 8,5 méter), merülése pedig 3 láb 9 hüvelyk (kb. 1,14 méter) volt. Fenti összevetésből két dolog látható. Egyik, Amerikát milyen kicsi hajókkal fedezték fel. A másik, a mi kis Balatonunkon milyen nagy vitorlás teherhajók közlekedtek.<br />
<br />
Festetics György (Pál fia) gondolt arra, hogy a Balatonon szórakozás, időtöltés céljára vitorlás hajó alkalmas lehet. Erre az elöregedett, kis teherbírású Kristóf nem látszott alkalmasnak, ezért új hajót építetett és az a Phoenix nevet kapta. Nem tisztázott, hogy ki volt a tervezője a hajónak. Az új gálya a tervrajz szerint kétárbócos, orrán és farán, részben az oldalán is faragott díszekkel ellátott, piros-fehér-zöld lobogókkal ékesített, 90 láb ( kb. 27 méter) hosszú hajó volt. Több leírásban háromárbócos vitorlás hajóként említik. Alig hihető, hogy a Santa Maria 15 lábbal kisebb lett volna. A közel egykorú ábrázolásokon jelentős különbség mutatkozik, ami szokatlan, főleg az árbócok számát illetően, amelyek a legfontosabb részei voltak a hajóknak. Egy térképi ábázoláson olvasható Foenix Navis Annis 1796 et 1797 contructa. Eszerint 1796-97 években építették.<br />
<br />
[[Image:BYC_díj_1930.jpg|thumb|B Y C Almádi 1930. VIII: 20. I. DIJ.]]<br />
<br />
A Veszprém hetilapban 1879. XI. 9.-én, Új sport Magyarországon címen megjelent írás szerint, Richard Young 20 hajót akar építeni és ezzel a …Yacht hajókat meghonosítani… szándékozik. A hajóépítés megkezdődött és a versenyek megrendezésére is sor került. Például 1882. augusztus 23-24-én pályaversenyt rendeztek, 4 tonna feletti, 4 tonna alatti hajók számára, 6000 és 28000 méter, egyéb kategóriájú hajók számára pedig 3000 és 19000 méter távon. Egy érdekes adat: Szalay Imre 1884 nyarán, Senta nevű 2 tonnás hajójával, 6 ½ nap alatt körülhajózta a Balatont. Az újsághír szerint megígérte, hogy a túra leírását könyv alakban kiadja. Ígéretét betartotta, mert 1885-ben „Hercules-könyvtár. A sportvilágból” című kötet egyik fejezetében a 6 ½ napos túrát naplószerűen leírja. <br />
<br />
[[Image:BYC_díj_1927.jpg|thumb|left|BALATONI YACHT CLUB I. D I J Almádi – Füred 1927. jul. 27.]]<br />
<br />
A Veszprém hetilap 1886. június 6.-i számában megjelent a Stefánia Yacht Egylet hajói című írás, amelyben ismertetik a vitorlás hajók adatait, a hajó neve, típusa, nagysága és a tulajdonos neve, lakhelye sorrendben a következők szerint: ALMA, (cutter, 30,5 tonna tartalom) Todesco Lajos Ödön (Bécs). GARDENIO, (schooner 22 t.t.) gróf Festetics Tasziló (Keszthely). ÁLMOM (cutter 16 t.t.) Nemo kapitány (London). HABLEÁNY (schooner 18,2 t.t.) gróf Nádasdy Ferenc (Nádas-Ladány). ARÁM (cutter 16 t.t.) gróf Károlyi László (Budapest). OLYAN NINCS (jawl 10,2 t.t.) gróf Esterházy Mihály (Cseklész). VÉSZMADÁR (10,1 t.t.) Mihalkovics és Gaál (Győr). JOLANTA (jawl 9,4 t.t.) Inkey István (Iharos-Berény). KIRÁLYNŐ (jawl 7.5 t.t.) Szarvassy Sándor (Budapest). MARY (cutter 6,5 t.t.) gróf Festetics Tasziló (Keszthely). MARISKA (jawl 6,2 t.t.) Stefánia Yacht Egylet (Balaton-Füred). ARANY EMBER (cutter 3,5 t.t.) Gróf Esterházy Ferenc (Devecser). SÁRGA RÓZSA (cutter 3,5 t.t.) gróf Keglevics Gyula (Budapest). ILONA (cutter sloop 3,4 t.t.) Ádám Károly (Budapest). ADRIA (cutter 3,5 t.t.) gróf Nádasdy Ferenc (Nádas-Ladány). FLORIDA (cuttter 3,5 t.t.) Blue kapitány (B.Füred). MIGNONETTA (cutter 3,4 t.t.) gróf Károlyi László (Budapest). SZÉLVÉSZ (cutter 2,3 t.t.) Stefánia Yacht Egylet (B.Füred). SENTA (cutter 2 t.t.) Szalay Imre (B.Lelle). SIÓ (bermuda 1,6 t.t.) Stefánia Yacht Egylet (B.Füred). BLUE ROELE (cutter 1,8 t.t.) Pázmándy Béla (Budapest). LUCIFER (sloop 1,9 t.t.) gróf Szapáry Károly (Budapest). SIRÁLY (cutter 1,8 t.t.) Meszlényi Pál (Velence).<br />
<br />
Az adatsor pontatlan, a 22 hajó közül csupán 3 hajó volt az Egyleté.<br />
<br />
Festetics György a Főnix gályával 1801. év júliusában kirándulást tett Füredre. Ennek a kirándulásnak emlékét egy füredi vendég megírta és a „Magyar Kurir” 1801. augusztus 18-i számában megjelentette. Föltehető, hogy a gróf ezt az útját csupán azért tette mg, meggyőződést szerezzen, vajon ajánlhatja-e majd a királyi herceg-palatinusnak a hajón való utazást. Bármilyen okból ült is azonban a gróf a gályára, eddigi ismereteink alapján most már kimondhatjuk hogy ő a Georgikon- alapító és Helikon-ünnepeket rendező keszthelyi földesúr volt az, aki időtöltés, szórakozás céljából elsőnek vitorlázott a Balatonon.<br />
<br />
A címben feltett kérdést röviden ennyiben lehet megválaszolni.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://www.baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/324-balatoni-szemle-iv-folytatas Új Almádi Újság 2010. (22. évf.) 4. sz. 2. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Balatoni_Szemle_-_III._folytat%C3%A1s&diff=9486Balatoni Szemle - III. folytatás2011-10-17T14:32:07Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> <br> A mindössze két zivataros évet, ezen belül 19 számot megélt folyóirat kincsesbányának bizonyul. A számtala...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> <br />
<br> <br />
<br />
A mindössze két zivataros évet, ezen belül 19 számot megélt folyóirat kincsesbányának bizonyul. A számtalan érdekes cikk közül ismertetjük a <br />
<br />
''VITORLÁZÓ PÜSPÖK A BALATONON''<br> Jánosi Gusztáv a sportember <br />
<br />
címen, ényi Dömötör Sándortól megjelent cikket. A folyóirat terjedelméhez mérten viszonylag hosszú írás teljes közlésére nincs lehetőségünk, noha tartalmánál fogva megérdemelné. <br />
<br />
Balatonkenese fürdőéletének egyik megalapítója Jánosi Gusztáv ulmi püspök, veszprémi kanonok volt. Dodó nevű karcsú vitorlására a keneseiek is büszkék voltak. Abban az időben a mélyvizet járó vitorlás még csodának számított a magyar tengeren. Váth János, kenesei születésű ismert balatoni író, még most is álmélkodó szemmel idézi a Dodóról gyermekkora emlékeit: <br />
<br />
''Apró csigáin végigszaladt a kötél, mind ott termettünk gyerekek a kikötő végén. Csodálattal elegyest néztük, hogy hogyan öltöztetik „Dodót” fehérbe. Ilyenkor megingott kissé. Fodrosan rajzolódott rá az ébredő, párában mosakodó, napsugárba törülköző víztükörre. A szellőcskében meglendült bíborszín, csillagos zászlócskája. Ideges vágyódással, mint a prüszkölő mén sörénye. Mikor nekieresztették, tártkarú patyolatszárnyán szelte a vizet, akár fecske a levegőt. Orra habot túrt. És csodálatosan tiszta maradt nyomán a víz. A hullámok egymásba fordultak, mint a barázda szántása. Bodrosan, örvényesen…..Azután elsimultak.”'' <br />
<br />
Jánosi Gusztáv sokat járt külföldre, főleg Olaszországban, különösen Velencében időzött nagy szeretettel. A vitorlázás megkedvelésére is külföldi útjai adhatták az igazi indítékot, bár gyerekkorában falusi csónakra, lepedőkből vitorlát készítve próbálkozott a hajózással. A Balatonon előfordult szerencsétlenségek alapján arra gondolt, hogy a Balatonra kis hajó nem való. Olyan kell, amelyik ellenáll a szeszélyes víz minden támadásának. <br />
<br />
A nyarat mindég vitorlásán töltötte, amennyi ideje csak volt. Nem a Dodó volt az első hajója. Angliából hozatott egy vitorlával is felszerelhető csónakot, de ez valamiért nem vált be. A balatoni vitorlázás aranyéveinek tekintették az 1880-1890. évek közötti időszakot. Ezekben az években indult meg a versenyek szervezése. Ekkor alakult meg a ''Stefánia Yacht Club''. Fejlődésére jellemző, hogy átvette a Young-féle füredi hajógyárat, ahol „pompásabbnál pompásabb” hajók készültek. <br />
<br />
Jánosi Gusztáv is a ''Stefánia Yacht Club'' hajógyárával építtette Dodó nevű, négy tonnás kutterét az 1887. esztendőben. A hajó nem kis összegbe került, 3000 forintot fizetett érte. A Dodó nemes méreteinek jellemzésére a következő adatok maradtak fenn. A vízvonal hossza 6,94 m (22 láb, 9 hüvelyk), a vízvonal alatti mélysége 1,14m (3 láb 9 hüvelyk), a fedélzet hossza 8,46 m (27 láb 9 hüvelyk), a fedélzet szélessége 2,29 m (7 láb 6 hüvelyk). <br />
<br />
A hajó első matróza Amancsics Antonio dalmát származású ember volt, azonban már 1888-ban felváltotta őt Giovanni Caravanicho nevű honfitársa. Giovanni hosszú éveken át szolgálta Jánosit, s hajójával együtt a Balaton egyik nevezetességévé vált. Elsőrangú vitorlásmester volt, kisujjában volt a „vitorlás-tudomány”. A legügyesebb manővereket vitte végbe a vitorlákkal, s ahogyan szerette, dédelgette hajóját, annyira büszke is volt rá. Egyik hajó sem tett annyi utat, egyik sem vált be annyira, mint a Dodó. Ha megmaradtak volna, sokat regélhetnének vitorlás kalandjairól, útjairól, a Dodó annalesei. A hajón állandóan volt egy kutya is, a Flox. A tengeri hajókon vannak ugyan kutyák, de a Balatonon ez unikum volt. <br />
<br />
Jánosi Gusztáv nagyon szeretett korcsolyázni. Akik a 80-as évek elején látogatták a városligeti jégpályát, mindnyájan megcsodálták boszorkányos ügyességét. Amellett, hogy sportember volt, kedvelte a társas életet. Nyaralójában mindég voltak, rokonai, vendégei, barátai, tisztelői. Igen sok külföldi vendége volt. Szívesen látta őket vendégül vitorlásán is hosszabb-rövidebb kirándulásokra. <br />
<br />
Jánosi Gusztáv életét végigtekintve írta Thewrewk István egyik kis megemlékezésében: <br />
<br />
''E sorok írója a nagy fénylő tavon vitorlázni lát egy komoly, tudós és igen kedves kedélyű egyházi férfiút, aki nemes szórakozásul nagy hivatottsággal fordítgatja a világirodalom nagyjait magyar nyelvre; a vitorlás erre is, arra is száll, hol megáll hol csak lassan úszik, s évről-évre kincsekben gazdagabb, amik, s évről évre kincsekben gazdagabb, amiket a tudós pap ott alkot a maga gyönyörűségére,s midőn egyszerre partra száll, látja, mennyivel nagyobb a málhája; de ez nem teher, hanem közkincs, s íme a parton, a magyar irodalmi és társadalmi partján tapsokkal üdvözlik.'' <br />
<br />
Íme, néhány érdekes adat a tisztelt olvasó számára, a Balatont igazán szerető tudós, sportkedvelő férfiú életéből.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://www.baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/289-balatoni-szemle-iii-folytatas Új Almádi Újság 2010. (22. évf.) 3. sz. 2. o.]<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Balatoni_Szemle_-_II._folytat%C3%A1s&diff=9485Balatoni Szemle - II. folytatás2011-10-17T14:16:27Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> <br> Korábbi jelzésünknek megfelelően, folytatjuk a Szemlében, Almádival kapcsolatos írások és egyéb érdekess...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> <br />
<br> <br />
<br />
Korábbi jelzésünknek megfelelően, folytatjuk a Szemlében, Almádival kapcsolatos írások és egyéb érdekességek közlését. 1943. augusztus-októberi kettős számában jelent meg Váth János írása, amelyet szó szerint, teljes egészében ismertetünk. <br />
<br />
=== Jánosi Gusztáv „Dodó”-ja ===<br />
<br />
Kenese vizén 1887-ben jelent meg a Dodó vitorlás. A kényelmes mélyjáratú hajó ott pompázott a másfélméteres mélység felett, a hosszú kikötő végének irányában. Sudár árbócán''fehér csillagos, bordópiros zászlócskát'' pattogatott a szél. Kötelei sugarasan futottak le árbócáról. Fekete teste belesötétedett a víz tükrébe, mint árbóca is. Ha meg felöltöztették, patyolatos álomként szökkent a bójáján. Igazi sirály volt, nagy fehér szárnyaival; kettős orrvitorla, nagyvitorla s még külön csúcsvitorla is segítette a víz hasításában. A kikötő végéből lestük, mint suhant el az olívzöld vízen. Zöld moszatos oldalát kidüllesztve, büszke fejét oldalt fordítva siklott neki az almádi partoknak. <br />
<br />
A''Dodó'' gazdája ''Jánosi Gusztáv'', a veszprémi székeskáptalan tagja. Már megjárta Rómát, az Adriai tengeren elvitorlázott Miramareig. Neves műfordító volt. Szinte minden nyugati nyelven beszélt és fordított. Művei – eredeti és átköltött művei – már nevet szereztek neki. A falu derekán, toronymagasságú parton ott áll úri laka, a nyaralója. Az irodalom és művészet felkent emberei látogattak el hozzá nyaranta s testvéreinek gyermekei rajongták körül. Népes család volt körüle. <br />
<br />
A balatonfüredi ''Stefánia Yacht Egyesület'' dalmata matrózokat hozatott a Balatonra, amikor Jánosi is kedvet kapott vitorlás sportra. Neki Giouvanni Caravanichot ajánlotta az egyesület vezetősége. A józan, derűskedélyű taliánt megszerette. Tizenhét éven keresztül szolgálta urát hűségesen, biztos hajóstudással, a balatoni szeszélyes időjárás és szélirány határozott kiismerésével. A faluban is népszerűségre tett szert. Mi, gyerekek, úszási bravúrunkban a vitorlást tűztük ki célul. Ha vízbe esett valami értékes tárgyunk, Giovannit kértük és matrózsapkájával kimerítette az iszapos fenékből az eltűnt tárgyat. Órák, fülbevalók, s más értékes holmik dicsérték derékségét. Egyben ellátta ura körüli inasi teendőket is. Ha meg alkalmas szél fújt, felvonta a vitorlákat és a fel-alá jártatással kívántatta meg gazdájával a hajórakelést.. <br />
<br />
''Endrődi Sándo''r balatoni író is meglátogatta Jánosi tornyos, kényelmes, ízléssel berendezett nyári otthonát. A feledhetetlen napról meleg emlékezést írt a Fővárosi Lapokba. Endrődi maga is űzte a vitorlás sportot. Jókaival volt is egy kalandja. Mikor alsóőrsi tanyájára, keresztelőre vitte magához a regényíró komát, a Balaton igen megcsúfolta. A csopaki öbölben ki kellett szállniok s csónakon folytatták az utat Őrsig. De micsoda különbség az éjjeli szállással is berendezkedő vitorlás, és a kisebb hajók között! Azt a lelkeshangu cikk mondja el, melyről már említést tettünk Endrődinél. A kormányrudat rendesen maga Jánosi tartja kezében. '''Giovanni''' vitorlákat rendezi. Enyhe légáramlásban, igazi vitorlázó szélben, gyakran ítéletidőben is útrakeltek s bejárták a szelek szárnyán az egész Balatont. S''Jánosi Gusztávnak'', a műfordítónak ezek a vitorlázó évek legtermékenyebbek. <br />
<br />
1887-1904. év között jelentek meg a nagy klasszikusok tolmácsolásai édes anyanyelvén. Még pedig ''Milton'' angol költőtől ”Az elveszett Paradicsom”. Torquato ''Tasso'' olasz epikustól „Megszabadított Jeruzsálem.” „ Angol, francia, olasz költőkből”. Giovanni ''Pascoli'' olasz költő latin műve a „Pedagogium” 1905-ben. <br />
<br />
Ugyanis a derék, kiismert ''Giovanni'' szolgálata utolsó éveiben elbetegesedett s meg is halt. Jánosi – emlékezem rá – kísérletezett új dalmatával, de már nem tudott az új emberhez szokni. Azért 1904-ben felhagyott a sok lelki s testi örömet szerző vitorlázással s Kenese szegényebb lett a vízi csodával, mert a ''Stefánia Yacht Egyletnek'' ajándékozta hajóját. <br />
<br />
Az 1920-as években meglátogattam gyermekemlékeim netovábbját a fürdi klub kikötőjében, a vizrevontatás előtt. A hajómunkások úgy ismerték, mint mi, s barátságosan mutattak a vízrebocsátást váró hajóra. Fehérre volt mázolva. Árbóctalanul várta, hogy igazi elemébe, a zöld vízbe engedjék. <br />
<br />
Körüljártam nagy gyermeki csodálkozással. A bámulatot felváltotta bennem a megértő szeretet. Hozzáképzeltem régi gazdáját, aki már tíz éve elment, a nagy szellemekkel együtt társalkodik közvetlenül az eliziumi mezőkön. Talán azon vitatkoznak, hogy egy-egy tolmácsolt kifejezés helyett melyik volna a megfelelőbb. Giovannit is ott látom körüle. Kék matrózruhában s horgonyjelzéses trikójának mellén és sapkája kerületén viseli a vitorlás felírását: ''Dodó''. Gazdája fehéren ment el; mi is őszülőfélben kerültük körül a hagyatékát, a ''Dodót''. <br />
<br />
Jánosi Gusztávról ''százéves'' születése évfordulójának emlékére emlékfüzet jelenik meg, amelyben a kitűnő műfordítót ünnepeljük. E sorokban pedig a százados fordulón a ''balatoni vitorlás sport egyik nagy példamutatójáról'' emlékszünk. <br />
<br />
Nemes alakját így óvjuk a ködösülés elől. <br />
<br />
Váth János <br />
<br />
<br />
<br />
A Dodón vitorlázó személyek, balról jobbra a következők: <br />
<br />
Dr. Jánossy Aurél ügyvéd, dr. Jánosi József, Jánosi Gusztáv testvére Giovanni dalmát matróz, ismeretlen személy, Jánosi Gusztáv püspök, a hajó tulajdonosa. Dr. Jánosi András (Dr. Jánosi József fia) szíves közlése szerint. <br />
<br />
A közölt írásnak, Váth János személyén kívül is van kötődése Almádihoz. Nevezetesen az, hogy a Jánosi család az 1800-as évek végétől Almádiban szőlőbirtokkal, azon egy régi lakóházzal rendelkezett. Birtoklástörténeti ismertetés az Új Almádi Újság 1999. VI. számában olvasható. Jánosi Gusztávnak Kenesén volt nyaralója, a jellegzetes, tornyos épület ma is áll. Ennek ellenére biztosak lehetünk abban, hogy szárazon és vízen is járt Almádiban.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://www.baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/255-balatoni-szemle-ii-folytatas Új Almádi Újság 2010. (22. évf.) 2. sz. 2. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Balatoni_Szemle_-_I._folytat%C3%A1s&diff=9484Balatoni Szemle - I. folytatás2011-10-17T13:53:36Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Mint a múlt számunkban jeleztük, folytatjuk a Szemlében, Almádival kapcsolatos írások ismertetését egyéb érdeke...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
Mint a múlt számunkban jeleztük, folytatjuk a Szemlében, Almádival kapcsolatos írások ismertetését egyéb érdekességek mellett. 1942. augusztusi számban jelent meg<br />
<br />
===Szociális nyaraltatás Balatonalmádin===<br />
<br />
[[Image:Kedves_felvételek.jpg|thumb|A Richards gyári leánygyermekek egyes csoportjairól készült kedves felvételek]]<br />
<br />
''Balatonalmádin járva, a sok derűs kép között is kicsillanó kedves jelenetnek voltunk szemtanúi Egy cukorkákat osztogató urat és hölgyet boldog, hangosan nevető vidám gyerekcsoport vett körül, két marokkal kapkodva az édességek után. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy a gyermekek a Richards Richard győri finomposztógyára r. t. munkásainak gyermekei és ahhoz a 100 főnyi csoporthoz tartoznak, amely a vállalat áldozatkészsége folytán ezidén Balatonalmádin töltötte a nyarat. A Richards-gyár nagyszabású szociális intézményeinek keretébe már évek óta beletartozik a munkásgyermekek üdültetése, amelynek céljára eddig Horányt, ebben az évben pedig Balatonalmádit jelölte ki a vállalat ügyvezető-igazgatója.''<br />
<br />
''Ugyanekkor a Richards-gyár budapesti központi irodájának, valamint a győri gyárnak közel 100 főnyi tisztviselő gárdája és hozzátartozóik is Balatonalmádin töltötték el szabadságukat, ugyancsak a vállalat jóvoltából. A tisztviselők és családtagjaik részére a jónevű Jákóy penziót bérelte ki a vállalat, ahol a nyaralási idény folyamán közmegelégedésre kitűnő ellátásban részesültek. A tisztviselők is vidáman és megelégedetten töltötték el pihenőjüket Almádin és élvezték a strand és a vizisportok üdítő hatását''<br />
<br />
A Szemle októberi számában, a következők szerint értékelik a gyerekek nyaraltatását.<br />
<br />
===Kitűnő tapasztalatok a Balatonalmádi gyermeknyaraltatásról===<br />
<br />
''Ha a többinél is hangosabban túláradó örömmel viháncoló boldog önfeledtséggel játszadozó gyermekeket láttunk a nyáron a Balaton partján, biztosak lehettünk benne, hogy azok győri munkások gyermeki, akik szüleik munkaadójának jóvoltából tölthették vakációjukat a Magyar Tenger mellett Balatonalmádin gyönyörködtünk az egyik ilyen exportban. A Richards Richard Győri Finomposztógyára rt. munkásainak gyermekei töltötték itt szünidejüket. Az említett vállalat, amelynek nagyvonalú szociális intézményei immár országszerte ismertek, minden évben nyaralni küldi a munkásgyermekeket, eddig Horányba, ezidén először Almádiba.''<br />
<br />
''A mostani tapasztalatok azt mutatták, hogy a gyermekekre a balatoni üdülés minden várakozáson felül jó hatással járt és kivétel nélkül testben megerősödve, lélekben vidáman tértek haza Győrbe szüleikhez. Talán seholsem ontja oly tökéletesen áldásait a természet a Balaton partján, mint éppen Almádin, amelynek éghajlata, kiválóan megfelelt a gyermekeknek, mindannyian barnárasülve, pirospozsgásan és testsúlyban kilókkal gyarapodva érkeztek haza.''<br />
<br />
''Meg kell jegyezni, hogy ebben a szép eredményben igen nagy része volt az ottani Gyermekvédő Liga-telep vezetőségének és a kirendelt gyermekgondozóknak. Egyikük túltett a másikon, gondosságban és igyekezetben, úgyhogy öröm volt ránézni a munkásgyerekekre, akik ragyogóan tiszták és ápoltak voltak. A Richards-gyár pedig, amely eddig is igen sokat tett munkásgyermekeiért, az eredménnyel elégedetten még tovább fejleszti a nyaraltatást, úgyhogy jövőre még nagyobb számban fognak a Balatonban lubickolni a győri munkásgyermekek.''<br />
<br />
A győri gyerekek nyaraltatásáról írt beszámolók képet adnak, az 1950-es évek eleje óta nevelőotthonként ismert épületben, egykor folyt életről. Az Új Almádi Újság 2001. augusztusi számában ismertetésre került az Országos Gyermekvédő Liga által 1911-ben építetett Zsófia Gyermekszanatórium története.<br />
<br />
===HÍREK===<br />
<br />
''1942. május.'' „A Balatonalmádi Villamosipari Rt. közgyűlésén Varga Péter üzemvezető- főmérnök ismertette a jelentést, a banktartozás 25.950 pengőre csökkent. A közgyűlés Pongrácz Antal (helyesen Andor) elnök javaslatára a régi tisztikart újra megválasztotta.”<br />
<br />
''1942. december.'' „József kir. Herceg Ő Fensége a Főrendiház decemberhavi ülésén lelkes szavakkal emlékezett meg az Orsz. Természetvédelmi Tanácsnak arról a tervévről,hogy Tihany Nemzeti Parkká alakítassék, mert ezzel a félsziget nagyszerű természeti és történelmi emlékei valóban védelemben részesülnének s idegenforgalmi szempontból ez az intézkedés igen nagy jelentőségű volna. Megemlítette Ő Fensége azt is, hogy nincs szó a falu kitelepítéséről, de a ma nyomorgó falusi nép így biztos és szép keresethez jutna. A Balaton minden igaz barátja hálásan köszönheti meg Ő Fenségének, hogy Balatonunk érdekében szólalt fel s a fejlesztését célzó törekvéseket hathatós szavával méltányolta”<br />
<br />
''Főszerkesztőnket'' (Dr. Cholnoky Jenő) „a finn földrajzi társaság december havi közgyűlésén tiszteletbeli tagjává választotta. Ez egyik jelensége annak a meleg barátságnak, amelyet a két rokon nép érez egymás iránt.”<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/almadi-anno/221-balatoni-szemle-i-folytatas Új Almádi Újság 2010. (22. évf.) 1. sz. 2. o.]<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Balatoni_Szemle_(Egy_r%C3%B6vid%C3%A9let%C5%B1_foly%C3%B3iratr%C3%B3l)&diff=9481Balatoni Szemle (Egy rövidéletű folyóiratról)2011-10-17T13:28:07Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> A címben említett folyóirat első száma 1942 áprilisban jelent meg és 1944 április hónapban pedig az utolsó szá...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
<br />
A címben említett folyóirat első száma 1942 áprilisban jelent meg és 1944 április hónapban pedig az utolsó száma. A dátumokból láthatóan a háborús években létezett és ebből következően a lehetőségek korlátozottak voltak. A példányszáma nem ismert, nem lehetett nagy, kérdéses mennyi kallódott el a háborús, valamint az azt követő zavaros években. A Magyar Földrajzi Társaság "Balaton Bizottsága" hivatalos folyóirataként jelentették meg, tervük szerint évente tíz alkalommal. Összesen 19 szám jelent meg, közülük négy kettős szám volt. Főszerkesztője dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár volt, aki a rendkívül illusztris személyekből álló szerkesztőbizottságot vezette. A bizottság 17 tagból állt közülük 9 személy volt egyetemi tanár. A Szemle első számában a Balatoni Intéző Bizottság vezetője, dr. Plötzel Jenő a következők szerint fogalmazta meg a folyóirat céljait:<br />
<br />
''A Balatonkörnyék hazánk egyik legszebb tájegysége, amelynek legnagyobb értéke és dísze a Balaton. E tájegységen a múlt feltárásának, az értékek megismerésének, a jelenségek megfigyelésének és a fejlődés útjai kutatásának előmozdítása és az ezekre vonatkozó eredmények, gondolatok közlése közérdekű feladat. Ezt a közérdekű feladatot kívánja őszinte lélekkel szolgálni a Balatoni Szemle.''<br />
<br />
''Nem a napi események krónikása lesz, hanem a tudósokat, kutatókat és szakértőket akarja hasábjain megszólaltatni. A természet és szellemi tudományok ágainak művelőit közös munkára hívja: a Balatonkörnyék és ezzel a honismeret terjesztésének magasztos szolgálatára.''<br />
<br />
''A Balatoni Szemle összekötő kapocs akar lenni azok között, akik a Balatonkörnyék kérdéseivel, jelenségeivel akár hivatásszerűen, akár önként, de szeretettel foglalkoznak. Bekopogtat azonban a Balatonkörnyék minden barátjához is, hogy ismereteket terjesszen, gondolatokat ébresszen és munkára serkentsen.''<br />
<br />
''A Balatoni Szemle bizakodással indul el útjára, mert erős hittel és törhetetlen akarással nemes célt tűz maga elé: a drága hazai föld egy részének megmunkálását, rajongó szeretetének hirdetését, fokozottabb megbecsülését és ügyeinek előbbrevitelét.''<br />
<br />
''A Balatoni Szemle céljait azonban csak úgy érheti el, ha a Balaton barátainál megértésre és támogatásra talál. Ezt kéri és várja dr. Pöltzel Jenő.''<br />
<br />
[[Image:Balatoni_Szemle_címlap.jpg|thumb]]<br />
<br />
Ehhez annyit lehet hozzáfűzni, hogy a 67 évvel ezelőtt leírt gondolatok nagy része, némi korszerűsítéssel ma is aktuális. Az egyes számokban megjelent írások széles területet ölelnek fel a különböző tudományágakból. Ezt illusztrálja mindjárt a Szemle első száma, amely a geológia, az éghajlati viszonyok, a néprajz, az építészet, a festőművészet és a gyógyító források témaköréből közölt, igényes és színvonalas írásokat tartalmaz. A második számban dr. Hóman Bálint vallás-és közoktatásügyi miniszter, a "balatonügyek" őszinte és lelkes barátja a következőket mondta:<br />
<br />
''Örömmel látom, hogy a Balaton értékeinek tudományos kutatása újra megindult. A mi kedves Balatonunk megérdemli a tudományos körök érdeklődését, mert földrajzi és földtani érdekességek mellett történelmi múltja, irodalomtörténeti emlékei, de különösen balneológiai értékei még nagyrészt még ismeretlenek. Sajátos népi építészete és népművészete is nagyobb figyelmet érdemelnének. Ezért nagy érdeklődéssel vártam a Balatoni szemle megindítását, melyben a balatoni tudományos kérdések irányába való komoly közérdeklődé megnyilvánulását látom.''<br />
<br />
A bevezető sorokban említett 19 megjelent számban, érdekes módon folyamatosan számozott 514 oldalon, számtalan érdekes és tartalmas írást találhat az érdeklődő olvasó. Ezek ismertetése, bármennyire érdekes is volna, nem lehetséges.<br />
<br />
Almádival foglalkozó írás alig fordul elő a Balatoni Szemlében, ennek ellenére az Új Almádi Újság következő számában viszszatérünk a Szemle tartalmára, néhány érdekesebb írás erejéig.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 12. sz. 2. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Pince,_lak%C3%B3h%C3%A1z,_nyaral%C3%B3&diff=9479Pince, lakóház, nyaraló2011-10-17T13:10:24Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>(Brenner Lőrinc almádi házának történetéből)</center> Mint már többször említésre került az 1858. évi kataszteri femérés adatai szerint Almádib...”</p>
<hr />
<div><center>(Brenner Lőrinc almádi házának történetéből)</center><br />
<br />
<br />
Mint már többször említésre került az 1858. évi kataszteri femérés adatai szerint Almádiban 167 lakóház és 195 önálló pince volt. Természetesen a lakóházhoz tartozóan, vagy alatta, vagy a birtok más részén is volt pince, hiszen szőlőhegyi épületekről van szó. Statisztikai adat szerint Almádinak 1858-ban 120 lakosa volt. Két kérdés merül fel ezzel kapcsolatban. Egyik az, hogy miként fordulhatott elő, hogy a lakosok száma kisebb volt a lakóházak számánál. A másik pedig az, hogy a földesúr - Veszprémi Káptalan - tilalmazta a szőlőben lakást. Előbbi azt jelentheti, hogy a szőlőbirtokosok nem laktak Almádiban, ellenben vincellérek és családjuk ott lakott. Ezt igazolja a vörösberényi református egyház anyakönyvében 1778. március 6-án kelt bejegyzés a következők szerint. Almádiban Görög Mihálynál vinczelléreskedő Molnár Mártonnak és Toth Juliannának fiatskájuk meg kereszt. V. Berenyi Plébános Hatos István Comissioja mellett. További kérdés az, hogy a lakóépületek milyenek és mekkorák voltak.<br />
<br />
[[Image:Brenner_alaprajz.jpg|thumb]]<br />
<br />
Az említett 1858. évi kataszteri felmérés a lakóházak által elfoglalt területet, külön helyrajzi szám alatt, a birtok részeként négyszögölben megadja. Ennek megfelelően minden épületet, nagy pontossággal, léptékhelyesen ábrázolnak a térképek. Ugyanakkor a pincéket nem jelölik méretarányosan és nem közölnek az általuk elfoglalt területről adatot, csupán a birtokrészen való elhelyezkedését jelölik meg. A lakóházak mérete, illetve nagysága igen változatos képet mutat. A legkisebb épület Vágó Farkasé, nagysága 10 négyszögöl (36 m<sup>2</sup>), a legnagyobb pedig Szalay Moisesé, amelyik 70 négyszögöl (252 m<sup>2</sup>) alaprajzi kiterjedésű volt. Átlagosnak a 20 négyszögöl körüli (72 m<sup>2</sup>) nagyságú épület tekinthető. Nagy biztonsággal kimondhatjuk, hogy a birtokosok nem lakták állandóan az épületeket, hanem csak a szőlőbeli tavaszi munkáktól az őszi szüretig tartózkodtak ott. A méretekből és a megnevezésből következően szoba, konyha, kamra volt a minimális helységsor, azaz főzési, ott lakási és tárolási lehetőséget biztosított, a nagyrészt veszprémi szőlőbirtokosnak.<br />
<br />
Az említett 167 lakóházból eredeti, 1858. évben leírt nagyságban és állapotban fennmaradt épület, ez idáig nem került elő. Természetesen nem lehet kizárni ennek a lehetőségét, azonban ezt csak valamennyi érintett épület felmérésével, feltárásokkal és falkutatással lehetne igazolni, ami igen jelentős munkával járna, ha egyáltalán áll még ilyen épület. Van Almádiban egy épület amelyiknél ez megtörtént és az 1858-ban leírt épület, igaz kibővítve, de az eredeti épületrészt igazolhatóan megmutatja. Ez az épület Brenner Lőrincé volt és a Baross Gábor út 61. szám alatt áll. Birtoklástörténete az Új Almádi Újság 2009. májusi és júniusi számában olvasható.<br />
<br />
Brenner Lőrinc és neje Sebestyén Borbála 1874 októberében vette meg, az 1 katasztrális hold 244 négyszögöl nagyságú birtokot. A rajta álló, 83. házszámot viselő épület 23 négyszögöl (82,8 m<sup>2</sup>) alapterületű volt. A nádtetővel fedett épület ekkor még a klasszikusnak elfogadott "háromosztatu" (konyha, szoba, kamra) elrendezésű volt és építésének ideje az 1800-as évek elejére tehető. Az alatta levő dongaboltozatos pince viszont több száz éves is lehet, tekintettel arra, hogy XV században keletkezett oklevél is szőlőbirtok adás-vételéről szól. A ma is meglevő eredeti épületrész, helyszíni felmérés alapján 80,3 m<sup>2</sup>, a különbség nem tekinthető lényeges eltérésnek. Minden bizonnyal Brenner Lőrinc a vétel után átalakította, azaz megszüntette a konyha szabadkéményes voltát és egy hátsó szobával, megbővítette az épületet. Ezzel Brenner Lőrinc Almádiban betöltött közéleti funkcióinál fogva egy, az akkori igényeknek megfelelő, illusztris vendégek fogadására is alkalmas épületet hozott létre.<br />
<br />
A ma is eredeti formájában látható, egyedülálló motívumokban gazdag, faszerkezetű terasz, Brenner halála után, 1910-ben épült, B. L. unokájának szíves közlése szerint. Így lett az egykori boltozatos pincéből, szőlőbeli nyaraló, majd e funkcióját ma is megtartva, Almádi egyik jellegzetes épülete.<br />
<br />
Remélhetőleg ezen rövid áttekintéssel sikerült egy épület vázlatos történetét megismertetni.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 11. sz. 2. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Brenner_alaprajz.jpg&diff=9478Fájl:Brenner alaprajz.jpg2011-10-17T13:10:13Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div></div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Balatonalm%C3%A1di_100_%C3%A9ves&diff=9477Balatonalmádi 100 éves2011-10-17T12:54:11Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Almádi elnevezést használjuk a mindennapi beszédben. Nagyon sok településnek van "napi használatra" rövid neve. Te...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
Almádi elnevezést használjuk a mindennapi beszédben. Nagyon sok településnek van "napi használatra" rövid neve. Természetesen csak olyan település esetén lehetséges ez, amelyiknek a neve két, esetleg három különállóan is értelmes szóból tevődik össze. Például Pestre utazunk és nem Budapestre. Székesfehérvár csak Fehérvár, Hódmezővásárhely pedig Vásárhely a mindennapi használatban. Hogy közelebbit is említsünk, Vörösberény nekünk csak Berény, bár ez esetben óvatosan kell a rövid nevet használni, miután jó néhány Berény nevű település van kis hazánkban. Így van ez Balatonalmádival is. Eredetileg Almádi volt a hivatalos elnevezése, az akkor még hegyközségnek, illetve községnek. Nézzük, hogy is van a 100 éves jubileum, mit mond a vonatkozó törvény.<br />
<br />
"A magyar királyi belügyminiszter az 1909. január hó 25-én 84.672/908 szám alatt kelt rendeltével, Veszprém vármegye községeinek neveit az 1898. évi IV.t.cz. 2. §-a és ugyanezen rendeletével a Veszprém vármegye községei területén levő puszták, telepek, majorok és egyéb lakott helyek neveit az 1898. évi IV t.-cz. 3. §-a alapján a következőleg állapította meg.". Ezután járásonként felsorolja a települések eddig használt nevét, ezt követően az új nevét és a hozzá tartozó egyéb lakott helyek neveit sorolja fel.<br />
<br />
Előzőekből következően némi késéssel, de még 2009-ben "ünnepelhetjük" Balatonalmádi, 80 évig községi, 20 éve városi létét. Használjuk továbbra is a több, mint 500 éves Almádi elnevezést, noha nem tudjuk pontosan honnan származik és mennyi a valóságos "életkora".<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 10. sz. 2. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Az_%C3%A9szaki_parti_vas%C3%BAt_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9nek_t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9b%C5%91l&diff=9476Az északi parti vasút építésének történetéből2011-10-17T09:35:25Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div><center>(1861. április 1. - 1908. július 9.)</center><br />
<br />
<br />
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
A címet adó dátumok a Balaton környékének, illetve a parti települések életét meghatározó eseményét jelentik. Az első dátum a Déli Vaspálya Társaság által megépített, a Balaton déli partján húzódó vasút megnyitásának napját jelzi. A későbbi dátum pedig a Balaton északi partján épített vasúton, a menetrendszerű forgalom megindulását jelenti, A két időpont között eltelt 48 év, az akkori közigazgatási rendnek megfelelő szóhasználattal, zalai és veszprémi Balaton-parti vasút megépítésének érdekében folytatott küzdelem időszaka volt.<br />
<br />
Ennek az időszaknak eseményeit a korabeli, elsősorban veszprémi sajtóban, az 1898-1905 körüli, szinte hetenként megjelenő, cikkekből ismerhetjük meg. Valamennyi írás ismertetésére nem vállalkozhatunk, noha nem lenne érdektelen, mert az egy meglehetősen vastag kötet kiadását jelentené. Ennek okán csak néhány fontosabb és érdekesebb cikk kivonatos tartalmát ismertetjük, kronologikus sorrendben.<br />
<br />
1894. július 7. Veszprémi Hírlap. A Balaton-parti vasút. Újsághír: A Balaton vidékének fejlődésére oly nagy horderejű vasút ügyében báró Puttheány Géza, dr. Óvári Ferenc és Szabó Imre országgyűlési képviselők, az alakuló érdekeltségi gyűlést július első vasárnapjára hívták össze Balatonfüredre.<br />
<br />
1894. augusztus 18. A Balaton-parti vasutak ügyében megjelent cikkben olvashatjuk Füreden a gyógyterem egészen megtelt az érdekelt földbirtokosokkal. Dr. Óvári Ferenc és Véghely Dezső alispán javaslatot nyújtottak be, hogy mondja ki az értekezlet, haladéktalanul szükséges, hogy a vasút Szent-Király-Szabadja, Vörösberény és Almádi érintésével, mindenütt a Balaton partján haladva, egészen Keszthelyig építtessék. Megválasztottak egy 200 tagú nagy végrehajtó bizottságot és egy kisebbet, amelynek elnökei Véghely Dezső Veszprém vármegye és Csertán Károly Zala vármegye alispánjai.<br />
<br />
1895. június 9. Veszprémi Hírlap. A Balaton-parti vasút. A Kereskedelemügyi miniszter Szabó Imre és dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselőknek a győr-dombóvári vasút veszprémi állomásától Kővágóörsig, innen vagy Káptalantóti, vagy pedig Badacsonytomaj érintésével Tördemicig, innen Keszthely állomásig, továbbá Szentkirályszabadjától Vörösberényen át Almádiig vezetendő helyi érdekű, gőzmozdonyos vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.<br />
<br />
1898. augusztus 17. Veszprémvármegye. Balatonalmádi birtokosok értekezletet tartottak Óvári Ferenc elnökletével. Elhatározták, hogy a maguk körében folytatják a gyűjtést. Az almádi birtokosok eddig több mint 5000 Ft értékben jegyeztek törzsrészvényt.<br />
<br />
1900. január 14. Veszprémvármegye. Az újságban megjelent cikk szerint a Veszprém-Balatonfüred vonal mérnöki tervei teljesen készen vannak. Megállapították, hogy a villamos üzem sokba kerül, a gőzvicinális nehézkes, ezért "automobil kocsikra" tervezték.<br />
<br />
1906. október 28. Veszprémi Hírlap. Börgönd-Almádi-Tapolca című cikkben olvasható: Évek óta vajúdik a balatonmelléki vasút ügye. A zalaiak a vasutat Almáditól Fehérvárra óhajtják vezetni. Veszprémiek a Veszpróm-Almádi-Tapolca vonalat támogatják. A kormány támogatása alapján, a Börgönd-Polgárdi-Kenese-Almádi vonalon épül, erre fel Veszprém vármegye vissza akarta vonni az ígért támogatást.<br />
<br />
1906. november 4. Veszprémi Hírlap, A veszprém-almádi vasút. A terjedelmes cikkben vita folyik a vasút nyomvonalát illetően. A veszprémieknek nem tetszik, hogy a Veszprém-Almádi vonal Alsóörs és Almádi határánál csatlakozik a börgönd-tapolcai vonalhoz. Jobbnak találják, hogy Szentkirályszabadja helyett Fűzfő felé vezessék a vasutat, így biztosítható az Almádi csatlakozás és nem kell Almádiban két állomást építeni. Továbbá nem kellene Veszprém városban két hidat létesíteni az országút felett. Veszprém azt is kérte, hogy a veszprém-almádi szakasz is gyorsvonati közlekedésre alkalmas legyen.<br />
<br />
1906. november 18. A Balaton-parti vasút cím alatt, részletesen ismertetik a november 12-én, a Kereskedelmi Minisztériumban folytatott tárgyaláson elhangzottakat, ahol Veszprém városát dr. Óvári Ferenc, Rainprecht Antal és Fridreich urak képviselték. A kiküldöttek a következőket érték el, nem kevés vita után.<br />
<br />
1. Minden jegyzőkönyvben törölték a "szárnyvonal" kifejezést, helyette a "Veszprém-tapolcai vasútnak veszprém-almádi szakasza" elnevezést alkalmazták<br />
<br />
2. Óvári Ferenc kérésére megkísérlik úgy vezetni a vasút vonalát, hogy az Öreghegy állomás lejjebb kerülhessen.<br />
<br />
3. Rainprecht Antal figyelmeztetett arra, hogy kicsi a váróterem és a csatlakozó terasz a várható kiránduló forgalom számára. Jegyzőkönyvileg rögzítették, hogy ha ez bekövetkezne, a vasút tartalék tőkéjéből megnagyobbítják az épületet.<br />
<br />
4. Veszprémben, a Győr-Veszprém-Dombóvár vasutak Veszprém állomásba vezetnek be, megfelelően bővítik e célból és a honvéd laktanyánál személyközlekedés számára megállóhely létesül.<br />
<br />
5. Veszprém-Budapest felé is a gyorsvonatokhoz közvetlen kocsit kap.<br />
<br />
A tanácskozás legfontosabb részét a költségtöbblet megállapítása képezte. Ezen a város kiküldöttei nem vettek részt, mert ez a minisztérium és a finanszírozó Agrárbank közötti megállapodás kérdése. A cikk azzal zárul, hogy ha az egyezség létrejön az Agrárbank már tavasszal megkezdi a munkát és be akarja fejezni úgy, hogy az 1908. évi fürdőévadra a forgalom megnyíljék.<br />
<br />
1906. december 8. Veszprémi Hírlap. Az újságcikk ismerteti a tervezett állomásokat. Nevezetesen: Börgönd-tapolcai részének állomásai lesznek: Börgönd, Föveny, Túzok major, László major, Polgárdi, Füle, Kenese, Almádi Fürdő, Alsóőrs, Arács, Balatonfüred, Tihany-Aszófő, Dörgicse, Akaii, Zánka, Kővágóőrs, Badacsonytomaj-Hableány, Tördemic, Tapolca. A veszprémi kiágazó vonal állomásai: Veszprém, Szentkirályszabadja, Almádi-Öreghegy, Alsóörs. A vonatok 60 km gyorsasággal fognak közlekedni.<br />
<br />
1906. december 18. Veszprémi Hírlap. A balatonparti vasút ügye ismét kátyúba jutott, az Agrárbank visszalépett, szól a cikk. Kossuth Ferenc a balatonparti vasút engedélyezésének iratait letette a Ház asztalára. A cikk mottója: Lesz Börgönd-Tapolca vasút, mint fővonal, Veszprém-Almádi pedig vicinális, de lesz. Sajnos nem jön Veszprém felé a fővonal, de a veszprémieknek lesz összeköttetésük a Balaton felé. Meg kell jegyezni, hogy a veszprémiek hosszasan fájlalták, hogy Jutas a fővonal megállója és onnan már mellékvonal vezet be a városba.<br />
<br />
1907. február 17. Veszprémi Hírlap. A balatonparti vasút a parlament előtt. Lapzártakor érkezett hír, hogy a balatonparti vasút építésére vonatkozó törvényjavaslatot Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter a képviselőházban benyújtotta.<br />
<br />
1907. február 24. Veszprémi Hírlap. A balatonparti vasút címmel megjelent vezércikkben olvashatjuk. A magyar tenger két gyönyörű vidékén, a Balaton-fő s a vadregényes zalai partok mentén közeljövőben végig száguld a gyors közlekedés tüzes paripája. Bevonják az országos nagy forgalomba ezt a sokáig árván hagyott földet. Megnyitják előtte a kultúrának, a gazdasági boldogulásnak becses forrásait, hogy a hegykoszorús vidék szépségéhez, lakosai nagy örömére, társuljon s jólét, az áldás.<br />
<br />
1907. március 24. Veszprémi Hírlap. Dr. Óvári Ferenc és a balatonparti vasút. Ezen cím alatt megjelent terjedelmes újságcikk lényege a következő. Veszprém város közönsége a múlt vasárnap a kerület képviselőjét, dr. Óvári Ferencet nagy ovációban részesítette abból az alkalomból, hogy a balatonparti vasutról szóló törvényjavaslatot a képviselőház és a főrendiház megszavazása után a király szentesítette. Ez alkalomból a város képviselőtestülete Szeglethy György polgármesterrel az élen meglátogatták Óvárit a lakásán és mint a törvényjavaslat országos előadóját köszöntötték munkája elismeréseként. Semmi sem mutatja jobban az Óvári iránt megnyilvánult bizalmat és elismerést, mint azon körülmény, hogy a balatonparti vasút képviselőházi előadása óta Óvárihoz községektől, testületektől, olvasó-köröktől és magánosoktól 300-nál több üdvözlő levél és sürgöny érkezett.<br />
<br />
1907. július 9. Veszprémi Hírlap. A balatonvidéki vasút építése. Címen megjelent írás a következő: Már felbontották az államvasút igazgatóságánál a balatonparti vasút építésére beérkezet ajánlatokat. Összesen 11 érkezett be. Legolcsóbb BABOCSAY és BAJÁN építő vállalkozók ajánlata 7,330.000 korona. Többi FREUND HENRIK és fia 8,375.000 korona, TOLNAY horvát–magyar építővállalat 7,535.000 korona, RÁNYI s BETTENSTEIN 8,720.000 korona, FEIKS, RAINNER és HIRASCH 8,384.000 korona, PALLÓS ÁRMIN 8,006.000 korona, FISCHER HENRIK 8,399.000 korona, SCHIFFER MIKSA 8,150.000 korona, GREGERSEN GUILBARD 8,320.000 korona, MANDEL és QUITNER 8,800.000 korona, GRÜNWALD testvérek 7,592.000 korona. Pályázat eredménye feltűnő. A legolcsóbb és legdrágább között másfél millió korona a különbözet.<br />
<br />
1907. október 6. Veszprémi Hírlap. A balatonparti vasút Egyre folynak az előmunkálatok, azonban az Almádiban tervezett két állomás sok ellenzőre talált, akik azt óhajtják, hogy a veszprémi szárnyvonal csatlakozása ne Alsóőrs közelében legyen. Az állomások elrendezése ügyében Almádi képviselő testülete ülést tartott. Küldöttséget szándékoznak küldeni a minisztériumba azt kérvényezve, hogy... a veszprémi szárnyvasút egy kanyarodással vezettessék bele a balatoni vasút almádi állomásába.<br />
<br />
1907. november 3. Veszprémi Hírlap. A balatonparti vasút. Folynak a közigazgatási bejárások az érdekelt településeken. Nyolc mérnök dolgozik azon a terven, hogy Szabadiból a Vödörvölgyön át Pinkóc–Berénynek vezetendő új nyomvonalat le lehetne-e 20 ezrelékkel vezetni, mert ez esetben a veszprémi vonal az almádi réti állomásba futna bele és csak ez az egy állomás lenne Almádiban.<br />
<br />
1909. január 10. Veszprémi Hírlap. A balatonpartzi vasút építése állandóan folyik, különösen az épületek belsejében. Az anyagszállító vonatok már Tapolcától Börgöndig közlekednek. Június elsején tervezik átadni, olvashatjuk az újságcikkben. <br />
<br />
1909. május 18. Veszprémi Hírlap. Megjelent a menetrend, mindkét vonalon közlekedő vonatokat illetően.<br />
<br />
[[Image:Balatoni_vasút_menetrend.jpg|thumb]]<br />
<br />
1909. július 11. Veszprémi Hírlap. Megy a gőzös. . . cím alatt olvashatjuk a megnyitásról szóló lelkes és részletes tudósítást, amelyet csak kivonatosan tudunk közölni, terjedelmi okok miatt. Megy a gőzös Veszprémből Almádiba, Tapolcára . . Július 8-án volt a hivatalos átadás s 9-ike óta már a vonatok a május1-re megállapított menetrend szerint közlekednek s ezzel a bájos magyar tenger egész környéke bekapcsolódott a világforgalomba A külön vonat 8-án reggel nyolc óra tájban indult Budapestről. Az államtitkárt több államvasúti igazgató, hajózási főfelügyelő s országgyűlési képviselő kísérte. Börgöndön csatlakozott hozzájuk a mi orsz. képviselőnk dr. Óvári Ferenc is. A vonat az akarattyai alagút előtt megállt, hogy a fenséges látványban az utazók gyönyörködhessenek. Dr. Óvári Ferenc a Balatonnak ennél a szépséges pontjánál, ahol a tó északi medencéje egy hatalmas tengerész képét mutatja a Balatoni Szövetség nevében üdvözölte az államtitkárt Az alagúton átfutva, csakhamar az első balatonparti állomásra, Kenesére ért a vonat.<br />
<br />
Itt várta az érkezőket vármegyénk küldöttsége is Hunkár Dénes fő- és Koller Sándor alispánnak vezetésével. A vármegye nevében a főispán, Kenese község nevében Bakó József orsz. képviselő üdvözölte a kormány képviselőjét.<br />
<br />
Veszprém város küldöttsége városunk belső állomásáról indult el fél 12 órakor. Részt vettek a küldöttségben: Vikár Lajos, Havas Lajos, Laczkó Dezső, Kelemen Imre, Pozsgay Miklós, Hollósi János, Szilágyi Mihály, dr. Benkő Károly, dr. Rosenthal Sándor, Fix Gábor és Nay Mór városi képviselők, akiket Szeglethy György polgármester Almádiban várt.<br />
<br />
Almádiban először Óvári Kálmán birtokos az almádi hegyközség nevében üdvözölte szép beszédben az államtitkárt. Utána Szeglethy György polgármester tolmácsolta Veszprém város elismerő háláját a kormány iránt a kiépített Veszprém–Alsóőrs szárnyvonalért. Az üdvözlésekre Szterényi József átadta Kossuth Ferenc üdvözletét és egyben Veszprémet illetőleg kifejezte a kormánynak feladatát, hogy a közigazgatás érdekében a törvényhatósági székhelyeket összekapcsolja a megye távolabb eső pontjaival.<br />
<br />
Alsóőrsön Zalamegye küldöttsége várta a vonatot s Árvay Lajos alispán mondta az ünnepi beszédet. Veszprém város küldöttsége osztódott meg, hogy egy része az alsóőrsi ünneplésben vett részt, jelezvén ezzel, hogy a veszprémi szárnyvonal itt kapcsolódik a fővonalhoz.<br />
<br />
Balatonfüreden az államtitkár és kísérete a hercegprímás villájába hajtatott déjeuner-re, amelyre hivatalos volt Hunkár Dénes főispán és Óvári Ferenc képviselő is.<br />
<br />
Több felköszöntő hangzott el a másfél órahosszat tartó barátságos lakomán, amely után a külön vonat tovább indult Tapolca felé. Fellobogózott és ünneplő állomásokon keresztül érkezett a vonat Tapolcára s a lelkes tömeg mindenfelé boldogan hangoztatta: "Van már vasút, éljen Kossuth!" <br />
<br />
A vasút megnyitását megelőző évtizedek történéseinek kivonatos leírása, remélhetőleg képet ad a tisztelt olvasónak a kedvelt, azóta sajnos megszűnt Veszprém-almádi vasútvonal építéséről is. A kronologikus sorrend és a forrás megjelölése valamint a dőlt betűkkel írt, az eredetivel szó szerint megegyező szövegrészek a vasút történetének kutatóját kívánják munkájában segíteni <br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 7. sz. 6. o., 8. sz. 2. o., 9. sz. 2. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Az_%C3%A9szaki_parti_vas%C3%BAt_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9nek_t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9b%C5%91l&diff=9473Az északi parti vasút építésének történetéből2011-10-17T09:19:50Z<p>Solti Gábor: Az északi vaspálya története a korabeli sajtóban lapot átneveztem Az északi parti vasút építésének történetéből névre</p>
<hr />
<div><center>(1861. április 1. - 1908. július 9.)</center><br />
<br />
<br />
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
A címet adó dátumok a Balaton környékének, illetve a parti települések életét meghatározó eseményét jelentik. Az első dátum a Déli Vaspálya Társaság által megépített, a Balaton déli partján húzódó vasút megnyitásának napját jelzi. A későbbi dátum pedig a Balaton északi partján épített vasúton, a menetrendszerű forgalom megindulását jelenti, A két időpont között eltelt 48 év, az akkori közigazgatási rendnek megfelelő szóhasználattal, zalai és veszprémi Balaton-parti vasút megépítésének érdekében folytatott küzdelem időszaka volt.<br />
<br />
Ennek az időszaknak eseményeit a korabeli, elsősorban veszprémi sajtóban, az 1898-1905 körüli, szinte hetenként megjelenő, cikkekből ismerhetjük meg. Valamennyi írás ismertetésére nem vállalkozhatunk, noha nem lenne érdektelen, mert az egy meglehetősen vastag kötet kiadását jelentené. Ennek okán csak néhány fontosabb és érdekesebb cikk kivonatos tartalmát ismertetjük, kronologikus sorrendben.<br />
<br />
1894. július 7. Veszprémi Hírlap. A Balaton-parti vasút. Újsághír: A Balaton vidékének fejlődésére oly nagy horderejű vasút ügyében báró Puttheány Géza, dr. Óvári Ferenc és Szabó Imre országgyűlési képviselők, az alakuló érdekeltségi gyűlést július első vasárnapjára hívták össze Balatonfüredre.<br />
<br />
1894. augusztus 18. A Balaton-parti vasutak ügyében megjelent cikkben olvashatjuk Füreden a gyógyterem egészen megtelt az érdekelt földbirtokosokkal. Dr. Óvári Ferenc és Véghely Dezső alispán javaslatot nyújtottak be, hogy mondja ki az értekezlet, haladéktalanul szükséges, hogy a vasút Szent-Király-Szabadja, Vörösberény és Almádi érintésével, mindenütt a Balaton partján haladva, egészen Keszthelyig építtessék. Megválasztottak egy 200 tagú nagy végrehajtó bizottságot és egy kisebbet, amelynek elnökei Véghely Dezső Veszprém vármegye és Csertán Károly Zala vármegye alispánjai.<br />
<br />
1895. június 9. Veszprémi Hírlap. A Balaton-parti vasút. A Kereskedelemügyi miniszter Szabó Imre és dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselőknek a győr-dombóvári vasút veszprémi állomásától Kővágóörsig, innen vagy Káptalantóti, vagy pedig Badacsonytomaj érintésével Tördemicig, innen Keszthely állomásig, továbbá Szentkirályszabadjától Vörösberényen át Almádiig vezetendő helyi érdekű, gőzmozdonyos vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.<br />
<br />
1998. augusztus 17. Veszprémvármegye. Balatonalmádi birtokosok értekezletet tartottak Óvári Ferenc elnökletével. Elhatározták, hogy a maguk körében folytatják a gyűjtést. Az almádi birtokosok eddig több mint 5000 Ft értékben jegyeztek törzsrészvényt.<br />
<br />
1900. január 14. Veszprémvármegye. Az újságban megjelent cikk szerint a Veszprém-Balatonfüred vonal mérnöki tervei teljesen készen vannak. Megállapították, hogy a villamos üzem sokba kerül, a gőzvicinális nehézkes, ezért "automobil kocsikra" tervezték.<br />
<br />
1906. október 28. Veszprémi Hírlap. Börgönd-Almádi-Tapolca című cikkben olvasható: Évek óta vajúdik a balatonmelléki vasút ügye. A zalaiak a vasutat Almáditól Fehérvárra óhajtják vezetni. Veszprémiek a Veszpróm-Almádi-Tapolca vonalat támogatják. A kormány támogatása alapján, a Börgönd-Polgárdi-Kenese-Almádi vonalon épül, erre fel Veszprém vármegye vissza akarta vonni az ígért támogatást.<br />
<br />
1906. november 4. Veszprémi Hírlap, A veszprém-almádi vasút. A terjedelmes cikkben vita folyik a vasút nyomvonalát illetően. A veszprémieknek nem tetszik, hogy a Veszprém-Almádi vonal Alsóörs és Almádi határánál csatlakozik a börgönd-tapolcai vonalhoz. Jobbnak találják, hogy Szentkirályszabadja helyett Fűzfő felé vezessék a vasutat, így biztosítható az Almádi csatlakozás és nem kell Almádiban két állomást építeni. Továbbá nem kellene Veszprém városban két hidat létesíteni az országút felett. Veszprém azt is kérte, hogy a veszprém-almádi szakasz is gyorsvonati közlekedésre alkalmas legyen.<br />
<br />
1906. november 18. A Balaton-parti vasút cím alatt, részletesen ismertetik a november 12-én, a Kereskedelmi Minisztériumban folytatott tárgyaláson elhangzottakat, ahol Veszprém városát dr. Óvári Ferenc, Rainprecht Antal és Fridreich urak képviselték. A kiküldöttek a következőket érték el, nem kevés vita után.<br />
<br />
1. Minden jegyzőkönyvben törölték a "szárnyvonal" kifejezést, helyette a "Veszprém-tapolcai vasútnak veszprém-almádi szakasza" elnevezést alkalmazták<br />
<br />
2. Óvári Ferenc kérésére megkísérlik úgy vezetni a vasút vonalát, hogy az Öreghegy állomás lejjebb kerülhessen.<br />
<br />
3. Rainprecht Antal figyelmeztetett arra, hogy kicsi a váróterem és a csatlakozó terasz a várható kiránduló forgalom számára. Jegyzőkönyvileg rögzítették, hogy ha ez bekövetkezne, a vasút tartalék tőkéjéből megnagyobbítják az épületet.<br />
<br />
4. Veszprémben, a Győr-Veszprém-Dombóvár vasutak Veszprém állomásba vezetnek be, megfelelően bővítik e célból és a honvéd laktanyánál személyközlekedés számára megállóhely létesül.<br />
<br />
5. Veszprém-Budapest felé is a gyorsvonatokhoz közvetlen kocsit kap.<br />
<br />
A tanácskozás legfontosabb részét a költségtöbblet megállapítása képezte. Ezen a város kiküldöttei nem vettek részt, mert ez a minisztérium és a finanszírozó Agrárbank közötti megállapodás kérdése. A cikk azzal zárul, hogy ha az egyezség létrejön az Agrárbank már tavasszal megkezdi a munkát és be akarja fejezni úgy, hogy az 1908. évi fürdőévadra a forgalom megnyíljék.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 7. sz. 6. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Az_%C3%A9szaki_vasp%C3%A1lya_t%C3%B6rt%C3%A9nete_a_korabeli_sajt%C3%B3ban&diff=9474Az északi vaspálya története a korabeli sajtóban2011-10-17T09:19:50Z<p>Solti Gábor: Az északi vaspálya története a korabeli sajtóban lapot átneveztem Az északi parti vasút építésének történetéből névre</p>
<hr />
<div>#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Az északi parti vasút építésének történetéből]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Az_%C3%A9szaki_parti_vas%C3%BAt_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9nek_t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9b%C5%91l&diff=9472Az északi parti vasút építésének történetéből2011-10-17T09:14:40Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>(1861. április 1. - 1908. július 9.)</center> <center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> A címet adó dátumok a Balaton környékének, illetve a parti...”</p>
<hr />
<div><center>(1861. április 1. - 1908. július 9.)</center><br />
<br />
<br />
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
A címet adó dátumok a Balaton környékének, illetve a parti települések életét meghatározó eseményét jelentik. Az első dátum a Déli Vaspálya Társaság által megépített, a Balaton déli partján húzódó vasút megnyitásának napját jelzi. A későbbi dátum pedig a Balaton északi partján épített vasúton, a menetrendszerű forgalom megindulását jelenti, A két időpont között eltelt 48 év, az akkori közigazgatási rendnek megfelelő szóhasználattal, zalai és veszprémi Balaton-parti vasút megépítésének érdekében folytatott küzdelem időszaka volt.<br />
<br />
Ennek az időszaknak eseményeit a korabeli, elsősorban veszprémi sajtóban, az 1898-1905 körüli, szinte hetenként megjelenő, cikkekből ismerhetjük meg. Valamennyi írás ismertetésére nem vállalkozhatunk, noha nem lenne érdektelen, mert az egy meglehetősen vastag kötet kiadását jelentené. Ennek okán csak néhány fontosabb és érdekesebb cikk kivonatos tartalmát ismertetjük, kronologikus sorrendben.<br />
<br />
1894. július 7. Veszprémi Hírlap. A Balaton-parti vasút. Újsághír: A Balaton vidékének fejlődésére oly nagy horderejű vasút ügyében báró Puttheány Géza, dr. Óvári Ferenc és Szabó Imre országgyűlési képviselők, az alakuló érdekeltségi gyűlést július első vasárnapjára hívták össze Balatonfüredre.<br />
<br />
1894. augusztus 18. A Balaton-parti vasutak ügyében megjelent cikkben olvashatjuk Füreden a gyógyterem egészen megtelt az érdekelt földbirtokosokkal. Dr. Óvári Ferenc és Véghely Dezső alispán javaslatot nyújtottak be, hogy mondja ki az értekezlet, haladéktalanul szükséges, hogy a vasút Szent-Király-Szabadja, Vörösberény és Almádi érintésével, mindenütt a Balaton partján haladva, egészen Keszthelyig építtessék. Megválasztottak egy 200 tagú nagy végrehajtó bizottságot és egy kisebbet, amelynek elnökei Véghely Dezső Veszprém vármegye és Csertán Károly Zala vármegye alispánjai.<br />
<br />
1895. június 9. Veszprémi Hírlap. A Balaton-parti vasút. A Kereskedelemügyi miniszter Szabó Imre és dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselőknek a győr-dombóvári vasút veszprémi állomásától Kővágóörsig, innen vagy Káptalantóti, vagy pedig Badacsonytomaj érintésével Tördemicig, innen Keszthely állomásig, továbbá Szentkirályszabadjától Vörösberényen át Almádiig vezetendő helyi érdekű, gőzmozdonyos vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.<br />
<br />
1998. augusztus 17. Veszprémvármegye. Balatonalmádi birtokosok értekezletet tartottak Óvári Ferenc elnökletével. Elhatározták, hogy a maguk körében folytatják a gyűjtést. Az almádi birtokosok eddig több mint 5000 Ft értékben jegyeztek törzsrészvényt.<br />
<br />
1900. január 14. Veszprémvármegye. Az újságban megjelent cikk szerint a Veszprém-Balatonfüred vonal mérnöki tervei teljesen készen vannak. Megállapították, hogy a villamos üzem sokba kerül, a gőzvicinális nehézkes, ezért "automobil kocsikra" tervezték.<br />
<br />
1906. október 28. Veszprémi Hírlap. Börgönd-Almádi-Tapolca című cikkben olvasható: Évek óta vajúdik a balatonmelléki vasút ügye. A zalaiak a vasutat Almáditól Fehérvárra óhajtják vezetni. Veszprémiek a Veszpróm-Almádi-Tapolca vonalat támogatják. A kormány támogatása alapján, a Börgönd-Polgárdi-Kenese-Almádi vonalon épül, erre fel Veszprém vármegye vissza akarta vonni az ígért támogatást.<br />
<br />
1906. november 4. Veszprémi Hírlap, A veszprém-almádi vasút. A terjedelmes cikkben vita folyik a vasút nyomvonalát illetően. A veszprémieknek nem tetszik, hogy a Veszprém-Almádi vonal Alsóörs és Almádi határánál csatlakozik a börgönd-tapolcai vonalhoz. Jobbnak találják, hogy Szentkirályszabadja helyett Fűzfő felé vezessék a vasutat, így biztosítható az Almádi csatlakozás és nem kell Almádiban két állomást építeni. Továbbá nem kellene Veszprém városban két hidat létesíteni az országút felett. Veszprém azt is kérte, hogy a veszprém-almádi szakasz is gyorsvonati közlekedésre alkalmas legyen.<br />
<br />
1906. november 18. A Balaton-parti vasút cím alatt, részletesen ismertetik a november 12-én, a Kereskedelmi Minisztériumban folytatott tárgyaláson elhangzottakat, ahol Veszprém városát dr. Óvári Ferenc, Rainprecht Antal és Fridreich urak képviselték. A kiküldöttek a következőket érték el, nem kevés vita után.<br />
<br />
1. Minden jegyzőkönyvben törölték a "szárnyvonal" kifejezést, helyette a "Veszprém-tapolcai vasútnak veszprém-almádi szakasza" elnevezést alkalmazták<br />
<br />
2. Óvári Ferenc kérésére megkísérlik úgy vezetni a vasút vonalát, hogy az Öreghegy állomás lejjebb kerülhessen.<br />
<br />
3. Rainprecht Antal figyelmeztetett arra, hogy kicsi a váróterem és a csatlakozó terasz a várható kiránduló forgalom számára. Jegyzőkönyvileg rögzítették, hogy ha ez bekövetkezne, a vasút tartalék tőkéjéből megnagyobbítják az épületet.<br />
<br />
4. Veszprémben, a Győr-Veszprém-Dombóvár vasutak Veszprém állomásba vezetnek be, megfelelően bővítik e célból és a honvéd laktanyánál személyközlekedés számára megállóhely létesül.<br />
<br />
5. Veszprém-Budapest felé is a gyorsvonatokhoz közvetlen kocsit kap.<br />
<br />
A tanácskozás legfontosabb részét a költségtöbblet megállapítása képezte. Ezen a város kiküldöttei nem vettek részt, mert ez a minisztérium és a finanszírozó Agrárbank közötti megállapodás kérdése. A cikk azzal zárul, hogy ha az egyezség létrejön az Agrárbank már tavasszal megkezdi a munkát és be akarja fejezni úgy, hogy az 1908. évi fürdőévadra a forgalom megnyíljék.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 7. sz. 6. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Brenner_L%C5%91rinc_-_2._r%C3%A9sz&diff=9471Brenner Lőrinc - 2. rész2011-10-17T08:52:33Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
Brenner Lőrinc, mint említés történt róla, veszprémi építőmester volt, és ezt a tevékenységét folytatta Almádiban is. Erre vonatkozóan a korabeli hetilapokból, valamint a telekkönyvekből kaphatunk adatokat. Elsőként, az 1874-ben vásárolt saját háza bővítését kell megemlíteni, majd az 1877-ben megépített nyolc fürdőbódét. A következőkben tekintsük át Brenner Lőrinc Almádiban végzett építési tevékenységét, a napjainkban is létező épületek tükrében.<br />
<br />
Szent Margit-kápolna. 1883. január 17-én Brenner Lőrinc veszprémi lakásába, "egy szent cél" érdekében, meghívott több veszprémi lakost. Javaslatára elhatározták, hogy Almádiban egy kápolnát építenek. Almádiban ez időben nem volt templom, Vörösberénybe jártak a hívek misére. A jelenlévők mindegyike jelentős felajánlást tett, bizottságot alakítottak a mielőbbi megvalósítás érdekében. A bizottság elnökévé és ideiglenes pénztárosává Brenner Lőrincet választották, A munkát megkezdték és 1884, július 13-án - óriási érdeklődés mellett - Kisovics József apátkanonok felszentelte a kápolnát. (UAU 2006/V-VIII.)<br />
<br />
Brenner-villa (Borbála lak). A szőlőbirtokot a rajta levő épülettel 1874. október 8-án vásárolta meg Brenner Lőrinc és neje, Sebestyén Borbála. Többszöri bővítéssel 1910-ben nyerte el mai képét, ekkor építették hozzá az egyedi motívumokban gazdag, fa szerkezetű teraszt. Baross Gábor u 61. sz. alatt áll az épület. (UAU 1996/VIII.)<br />
<br />
Bérház, Almádi első szállodája. Az 1883-ban alapított Almádi Fürdő Rt. - a Hattyú vendéglő bővítése mellett - elhatározta egy hatszobás "bérház" építését, amelyik szállodaként fog működni. Az épületet Brenner Lőrinc építőmester cége építette, átadására 1888. június 15-én került sor. Az épület szinte változatlanul áll a Bajcsy-Zsilinszky u. 50 sz. alatt. (UAU 1999/I.)<br />
<br />
Koszorús-villa. Telekkönyvi adatok szerint Brenner Lőrinc 1895. április 27-én vette meg a szőlőbirtokot, majd 1899. szeptember 6-án eladta. Ugyanezen a napon van bejegyezve a rajta épült ház is. A Szabadság u. 15. szám alatt álló épületet 1895 és 1899 között építette Brenner Lőrinc. (UAU 1998/XII.)<br />
<br />
Kutassy-villa. Brenner Lőrinc 1874-ben vett szőlőbirtoka, telekkönyvi bejegyzés szerint 1894. augusztus 29-én, megosztásra került. A létrejött új telken álló épület építési időpontja nem ismert, azonban 1899-ben kiadott képes levelezőlapon már szerepel. Feltehetően a megosztás az építés érdekében történt és minden valószínűség szerint Brenner Lőrinc építette a szomszédos, korábban az ő tulajdonában volt telken álló épületet. A Bajcsy-Zsilinszky u. 56. sz. alatt álló épület őrzi eredeti architektúráját.<br />
<br />
A fentebb ismertetetteken kívül, bizonyára van, inkább volt, még olyan épület Almádiban, amit Brenner Lőrinc veszprémi építőmester épített. Erre további kutatások adhatnak választ.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 6. sz. 6. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Brenner_L%C5%91rinc_-_2._r%C3%A9sz&diff=9470Brenner Lőrinc - 2. rész2011-10-17T08:48:59Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Brenner Lőrinc, mint említés történt róla, veszprémi építőmester volt, és ezt a tevékenységét folytatta Almá...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
Brenner Lőrinc, mint említés történt róla, veszprémi építőmester volt, és ezt a tevékenységét folytatta Almádiban is. Erre vonatkozóan a korabeli hetilapokból, valamint a telekkönyvekből kaphatunk adatokat. Elsőként, az 1874-ben vásárolt saját háza bővítését kell megemlíteni, majd az 1877-ben megépített nyolc fürdőbódét. A következőkben tekintsük át Brenner Lőrinc Almádiban végzett építési tevékenységét, a napjainkban is létező épületek tükrében.<br />
<br />
Szent Margit-kápolna. 1883. január 17-én Brenner Lőrinc veszprémi lakásába, "egy szent cél" érdekében, meghívott több veszprémi lakost. Javaslatára elhatározták, hogy Almádiban egy kápolnát építenek. Almádiban ez időben nem volt templom, Vörösberénybe jártak a hívek misére. A jelenlévők mindegyike jelentős felajánlást tett, bizottságot alakítottak a mielőbbi megvalósítás érdekében. A bizottság elnökévé és ideiglenes pénztárosává Brenner Lőrincet választották, A munkát megkezdték és 1884, július 13-án - óriási érdeklődés mellett - Kisovics József apátkanonok felszentelte a kápolnát. (UAU 2006/V-VIII.)<br />
<br />
Brenner-villa (Borbála lak). A szőlőbirtokot a rajta levő épülettel 1874. október 8-án vásárolta meg Brenner Lőrinc és neje, Sebestyén Borbála. Többszöri bővítéssel 1910-ben nyerte el mai képét, ekkor építették hozzá az egyedi motívumokban gazdag, fa szerkezetű teraszt. Baross Gábor u 61. sz. alatt áll az épület. (UAU 1996/VIII.)<br />
<br />
Bérház, Almádi első szállodája. Az 1883-ban alapított Almádi Fürdő Rt. - a Hattyú vendéglő bővítése mellett - elhatározta egy hatszobás "bérház" építését, amelyik szállodaként fog működni. Az épületet Brenner Lőrinc építőmester cége építette, átadására 1888. június 15-én került sor. Az épület szinte változatlanul áll a Bajcsy-Zsilinszky u. 50 sz. alatt. (UAU 1999/I.)<br />
<br />
Koszorús-villa. Telekkönyvi adatok szerint Brenner Lőrinc 1895. április 27-én vette meg a szőlőbirtokot, majd 1899. szeptember 6-án eladta. Ugyanezen a napon van bejegyezve a rajta épült ház is. A Szabadság u. 15. szám alatt álló épületet 1895 és 1899 között építette Brenner Lőrinc. (UAU 1998/XII.)<br />
<br />
Kutassy-villa. Brenner Lőrinc 1874-ben vett szőlőbirtoka, telekkönyvi bejegyzés szerint 1894. augusztus 29-én, megosztásra került. A létrejött új telken álló épület építési időpontja nem ismert, azonban 1899-ben kiadott képes levelezőlapon már szerepel. Feltehetően a megosztás az építés érdekében történt és minden valószínűség szerint Brenner Lőrinc építette a szomszédos, korábban az ő tulajdonában volt telken álló épületet. A Bajcsy-Zsilinszky u. 56. sz. alatt álló épület őrzi eredeti architektúráját.<br />
<br />
A fentebb ismertetetteken kívül, bizonyára van, inkább volt, még olyan épület Almádiban, amit Brenner Lőrinc veszprémi építőmester épített. Erre további kutatások adhatnak választ.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság]<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Brenner_L%C5%91rinc_-_1._r%C3%A9sz&diff=9469Brenner Lőrinc - 1. rész2011-10-14T16:04:10Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> <br> Almádi történetével foglalkozva, az 1900 előtti években nagyon gyakran találkozunk Brenner Lőrinc nevével. Ma...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> <br />
<br> Almádi történetével foglalkozva, az 1900 előtti években nagyon gyakran találkozunk Brenner Lőrinc nevével. Ma viszont csak a Szent Margit-kápolnánál levő márványtáblán olvashatjuk a nevét. Meg kell említeni, hogy 1945 előtt az Ifjúsági lépcső Brenner Lőrinc köz néven szerepelt a térképen. Helytörténeti irodalomban, mint Almádi alapító atyáinak egyikeként említik. Ki volt ő valójában? Erre vonatkozóan az utókor adós a válasszal. Legfőbb ideje, hogy megismerjük életrajzát, Almádi érdekében kifejtett rendkívüli munkásságát.<br />
<br />
[[Image:1858_térkép_Brenner.jpg|thumb|Az 1858. évi felmérés térképrészlete]]<br />
<br />
1836. szeptember 11-én született Zircen, Enczenbrenner Lőrinc adózó polgár és Veinbert Mária ötödik gyermekeként. A család Veszprémbe költözött, ahol Brenner építőmesterként és gyártulajdonosként működött. 1878-ban - belügyminiszteri engedéllyel -Brennerre változtatta a nevét. Közéleti ember volt, amit a nem teljes körü felsorolás igazol. Tagja volt Veszprém Város Törvényhatósági Bizottságának, a Veszprém Város Képviselő Testülete által alakított Vasúti Bizottságnak, a Veszprémvármegyei Takarékpénztár Rt, igazgató választmányának, a Veszprémi Tűzoltó Egylet választmányának és a Veszprémi Iparos Ifjúság Önképző Egyletének tiszteletbeli tagja, valamint az Iparos Kör választmányának is tagja volt. <br />
<br />
1874-ben szőlőbirtokot vásárolt Almádiban, amelynek az 1858 évi kataszteri felmérés szerinti birtoklástörténeti adatai a következők. Tulajdonos Ketskés Mihálnő, veszprémi lakos, a birtok részei: <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| 4011 hrsz. &nbsp;lakóépület 83 szám<br />
| 23 n.öl<br />
|-<br />
| 4012 hrsz. &nbsp;rét<br />
| 33 n.öl<br />
|-<br />
| 4013 hrsz. &nbsp;rét gyümölcsfákkal<br />
| 199 n.öl<br />
|-<br />
| 4014 hrsz. &nbsp;szőlő gyümölcsfákkal &nbsp;<br />
| 1589 n.öl<br />
|}<br />
<br />
A birtok nagysága összesen 1 katasztrális hold 244 négyszögölet tett ki.<br />
<br />
1868. augusztus 26-án Halász Péter és neje, Böcskey Julianna veszprémi lakosok 350 osztrák értékű forint ellenében megvették a birtokot.<br />
<br />
1874. október 8-án kelt bejegyzés szerint Enczenbrenner Lőrinc és neje Sebestyén Borbála, 600 o.é. forint vételárért az új tulajdonosok.<br />
<br />
1878. február 14-én jegyezték be a telekkönyvbe a névváltozást. A birtokon álló lakóépületre a következő részben visszatérünk.<br />
<br />
[[Image:Brenner_reklám.jpg|thumb|A Veszprémi Független Hírlapban 1890. március 29-én megjelent reklám]]<br />
<br />
Brenner Lőrinc rendkívül tevékeny ember volt, ugyanis a fentebb említett veszprémi funkcióin kívül Almádi alapítói közé számított, a település érdekében kifejtett aktivitása okán. Kezdeményezésére 1883-ban megalakították az Almádi Fürdő Rt-t, amelynek 1899. december 31-én bekövetkezet haláláig elnöke volt. Ugyancsak az ő és veszprémi birtokostársai kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával 1884-ben felépült és felszentelésre került a Szent Margit-kápolna.<br />
<br />
1880-tól kezdve nem volt olyan száma a különböző veszprémi hetilapoknak ahol ne találkoznánk Brenner Lőrinc nevével, Legyen szó a fürdőévad megnyitásáról, vagy az Almádi Fürdő Rt. által szervezett nyári programokról, úgyszólván minden esemény valamilyen mértékben kötődik személyéhez. Mindezeken túlmenően több éven keresztül községi bíró is volt.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 5. sz. 6. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Kik_fizett%C3%A9k_a_d%C3%A9zsm%C3%A1t%3F&diff=9466Kik fizették a dézsmát?2011-10-14T15:41:45Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> <br />
<br> [[Image:1858 térkép csákvári birtok.jpg|thumb|Csákvári birtok 1858. évi térképe]] <br> Almádi dézsmás szőlőhegy volt 1848-ig, mint erről korábban ismertetés történt. A téma lezárásaként a dézsmát fizető, szőlőket művelő emberekről is szólni kell. A dézsmajegyzékek tartalmazzák neveiket, valamint a termett szőlő, illetve a szüretelt must mennyiségét, mint két legfontosabb adatot. Elsődleges forrásként szolgálnak a fennmaradt dézsmajegyzékek, továbbá a sokszor hivatkozott 1858 évi első kataszteri felmérés jegyzőkönyvei és térképei, valamint a telekkönyvi bejegyzések. <br />
<br />
Még egy adatot említhetünk, ez pedig a szőlőbirtokos lakóhelye, amelyik nem minden jegyzéken szerepel. A következő táblázat e vonatkozásban ad tájékoztatást. <br />
<br />
{| border="1"<br />
|-<br />
! A külső<br>birtokos<br>lakóhelye <br />
! 1770&nbsp;<br>év&nbsp; <br />
! 1785&nbsp;<br>év&nbsp; <br />
! 1800&nbsp;<br>év&nbsp;<br />
|-<br />
| Almádi <br />
| <br />
| 1 <br />
| 2<br />
|-<br />
| Alsóőrs <br />
| 2 <br />
| 1 <br />
| 2<br />
|-<br />
| Bánd <br />
| <br />
| <br />
| 2<br />
|-<br />
| Berhida <br />
| 1 <br />
| 2 <br />
| 1<br />
|-<br />
| Bödöge <br />
| <br />
| 1 <br />
| <br />
|-<br />
| Csopak <br />
| <br />
| 1 <br />
| <br />
|-<br />
| Felsőőrs <br />
| 14 <br />
| 5 <br />
| 9<br />
|-<br />
| Füle <br />
| <br />
| <br />
| 1<br />
|-<br />
| Fűzfő <br />
| 1 <br />
| <br />
| <br />
|-<br />
| Hajmáskér <br />
| <br />
| <br />
| 1<br />
|-<br />
| Kádárta <br />
| 11 <br />
| 12 <br />
| 11<br />
|-<br />
| Lepsény <br />
| <br />
| <br />
| 1<br />
|-<br />
| Litér <br />
| 2 <br />
| <br />
| <br />
|-<br />
| Márkó <br />
| <br />
| <br />
| 2<br />
|-<br />
| Olaszfalu <br />
| <br />
| 1 <br />
| <br />
|-<br />
| Palota <br />
| 1 <br />
| <br />
| <br />
|-<br />
| Paloznak <br />
| <br />
| 1 <br />
| 1<br />
|-<br />
| Rátót <br />
| 6 <br />
| 6 <br />
| 1<br />
|-<br />
| Szentgál <br />
| 6 <br />
| 8 <br />
| 21<br />
|-<br />
| Szentkirályszabadja <br />
| 46 <br />
| 57 <br />
| 42<br />
|-<br />
| Vámos <br />
| 6 <br />
| 6 <br />
| 5<br />
|-<br />
| Veszprém <br />
| 199 <br />
| 214 <br />
| 218<br />
|-<br />
| Vörösberény <br />
| 46 <br />
| 37 <br />
| 36<br />
|-<br />
| Ismeretlen helyen <br />
| 1 <br />
| <br />
| <br />
|-<br />
| '''Összesen''' <br />
| '''342''' <br />
| '''352''' <br />
| '''357'''<br />
|}<br />
<br />
<br> A táblázat adataiból kitűnik, hogy a külső birtokosok közel 60%-a veszprémi lakos, valamint az, hogy a domináns birtokosok Veszprém, Szentkirályszabadja és Vörösberény települések lakói. A veszprémi illetőségű birtokosok száma közel állandónak mondható. Érdemes megvizsgálni a birtokosok személyét, azaz birtoklástörténeti feldolgozást megkísérelni. Erre alkalmas forrásanyag az 1750. évtől rendelkezésre álló dézsmajegyzékek, amelyekben a családnevek követhetők. Természetesen nem az egyszerűbb és gyakori nevek, hanem a jellegzetesebben hangzók és hosszan követhetők a jegyzékekben. Egyes nevek 140-150 éven át szerepelnek, közülük kerültek kiválasztásra a Mellári és Csákvári nevű birtokosok. Alábbiakban kivonatosan közöljük a cikk első részében említett "birtoklástörténet" adatalt, A nevek a dézsmajegyzéken levő sorrendben következnek. <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| 1750&nbsp; <br />
| Mellári Gergölné &nbsp; &nbsp;&nbsp; <br />
| 1753&nbsp; <br />
| Mellári Mihály <br />
| 1764&nbsp; <br />
| Mellári Ádám<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Mihál <br />
| <br />
| Mellári András <br />
| <br />
| Mellári Mihály<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ádány <br />
| <br />
| Csákvári Márton <br />
| <br />
| Csákvári Ádám<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári Márton <br />
| <br />
| <br />
| <br />
| Csákvári András<br />
|-<br />
| <br><br />
|-<br />
| 1770 <br />
| Csákvári János <br />
| 1773 <br />
| Mellári Ádám <br />
| 1776 <br />
| Csákvári Ádám<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári Ádám <br />
| <br />
| Csákvári András <br />
| <br />
| Csákvári András<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári András <br />
| <br />
| Csákvári Ádám <br />
| <br />
| Mellári Mihály<br />
|-<br />
| öreg <br />
| Mellári Mihály <br />
| <br />
| Mellári Mihály <br />
| <br />
| Csákvári János<br />
|-<br />
| ifjú <br />
| Mellári Mihály <br />
| <br />
| Csákvári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ádám <br />
| <br />
| Csákvári Istvánné &nbsp;&nbsp;<br />
|-<br />
| <br><br />
|-<br />
| 1779 <br />
| Csákvári János <br />
| 1795 <br />
| Mellári János <br />
| 1799 <br />
| Mellári János<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári András <br />
| <br />
| Mellári Ádámné <br />
| <br />
| Mellári Sámuel<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári Ádám <br />
| <br />
| Mellári János <br />
| <br />
| Mellári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Mihály <br />
| <br />
| Csákvári Ádám <br />
| <br />
| Csákvári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári István <br />
| <br />
| Csákvári János <br />
| <br />
| Mellári Ferenc<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ádámné <br />
| <br />
| Mellári Ferenc<br />
|-<br />
| <br><br />
|-<br />
| 1800 <br />
| Mellári János <br />
| 1804 <br />
| Mellári János <br />
| 1806 <br />
| Mellári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Jánosné <br />
| <br />
| öreg Mellári János <br />
| <br />
| Csákvári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ádámné <br />
| <br />
| Mellári Ferenc <br />
| <br />
| Mellári Samu<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári János <br />
| <br />
| Csákvári János <br />
| <br />
| Mellári Ferenc<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ferenc <br />
| <br />
| <br />
| <br />
| Mellári János<br />
|}<br />
<br />
<br> ''1858 évi első kataszteri felmérés adatai'' <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| Csákvári János <br />
| 3304 hrsz szőlő gyümölcsfákkal <br />
| 836 négyszögöl<br />
|-<br />
| <br />
| 3305 hrsz. rét gyümölcsfákkal, pincével &nbsp; <br />
| 183 négyszögöl<br />
|-<br />
| Mellári Sámuelné &nbsp; <br />
| 3058 hrsz. lakóház 143 szám <br />
| 22 négyszögöl<br />
|-<br />
| <br />
| 3059 hrsz, rét <br />
| 66 négyszögöl<br />
|-<br />
| <br />
| 3060 hrsz, 3ét <br />
| 23 négyszögöl<br />
|-<br />
| <br />
| 3061 hrsz, szőlő gyümölcsfákkal <br />
| 1516 négyszögöl<br />
|}<br />
<br />
<br> [[Image:1858 térkép mellári birtok.jpg|thumb|left|Mellári birtok 1858. évi térképe]] Birtokok további sorsa: <br />
<br />
1886 július 7-én Csákvári Erzsébet és Csákvári Klára eladták az örökölt birtokot. Nem ismert, hogy mikor vette Csákvári a szőlejét, de fentiek szerint 1750-től 1886-ig, közel 140 évig a család művelte. <br />
<br />
1722-ben vette Mellári Gergely a szőlőbirtokot. Az 1882. augusztus 27-én felfektetett almádi telekkönyvben már nem szerepel a nevük, vélhetően közben eladták a 130-140 éven át művelt szőlőt. Több ilyen hosszan a család birtokában levő szőlőt is találhatunk a forrásanyagban, Például Széli Pál veszprémi csapó 1724-ben vett szőlejét 1879. március 13-án adta el, tehát 155 éven át művelte a család, illetve leszármazottaik, Egy érdekes adat: Molosfay Jánosnak 1790-ben 379 akó (19466 liter) bora termett. <br />
<br />
1880-as évektől kezdve egyre több szőlőbirtok került eladásra. Ennek oka volt egyrészt az 1883-87, évi filoxéravész pusztítása, másrészt Almádi fürdőhellyé válásának gyorsuló folyamata. <br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 4. sz. 6. o. <br />
<br />
[[Category:Cikk,_tanulmányok]] [[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Kik_fizett%C3%A9k_a_d%C3%A9zsm%C3%A1t%3F&diff=9465Kik fizették a dézsmát?2011-10-14T15:32:46Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> <br />
<br> [[Image:1858 térkép csákvári birtok.jpg|thumb]] <br> Almádi dézsmás szőlőhegy volt 1848-ig, mint erről korábban ismertetés történt. A téma lezárásaként a dézsmát fizető, szőlőket művelő emberekről is szólni kell. A dézsmajegyzékek tartalmazzák neveiket, valamint a termett szőlő, illetve a szüretelt must mennyiségét, mint két legfontosabb adatot. Elsődleges forrásként szolgálnak a fennmaradt dézsmajegyzékek, továbbá a sokszor hivatkozott 1858 évi első kataszteri felmérés jegyzőkönyvei és térképei, valamint a telekkönyvi bejegyzések. <br />
<br />
Még egy adatot említhetünk, ez pedig a szőlőbirtokos lakóhelye, amelyik nem minden jegyzéken szerepel. A következő táblázat e vonatkozásban ad tájékoztatást. <br />
<br />
{| border="1"<br />
|-<br />
! A külső<br>birtokos<br>lakóhelye <br />
! 1770&nbsp;<br>év&nbsp;<br />
! 1785&nbsp;<br>év&nbsp;<br />
! 1800&nbsp;<br>év&nbsp;<br />
|-<br />
| Almádi <br />
| <br />
| 1 <br />
| 2<br />
|-<br />
| Alsóőrs <br />
| 2 <br />
| 1 <br />
| 2<br />
|-<br />
| Bánd <br />
| <br />
| <br />
| 2<br />
|-<br />
| Berhida <br />
| 1 <br />
| 2 <br />
| 1<br />
|-<br />
| Bödöge <br />
| <br />
| 1 <br />
| <br />
|-<br />
| Csopak <br />
| <br />
| 1 <br />
| <br />
|-<br />
| Felsőőrs <br />
| 14 <br />
| 5 <br />
| 9<br />
|-<br />
| Füle <br />
| <br />
| <br />
| 1<br />
|-<br />
| Fűzfő <br />
| 1 <br />
| <br />
| <br />
|-<br />
| Hajmáskér <br />
| <br />
| <br />
| 1<br />
|-<br />
| Kádárta <br />
| 11 <br />
| 12 <br />
| 11<br />
|-<br />
| Lepsény <br />
| <br />
| <br />
| 1<br />
|-<br />
| Litér <br />
| 2 <br />
| <br />
| <br />
|-<br />
| Márkó <br />
| <br />
| <br />
| 2<br />
|-<br />
| Olaszfalu <br />
| <br />
| 1 <br />
| <br />
|-<br />
| Palota <br />
| 1 <br />
| <br />
| <br />
|-<br />
| Paloznak <br />
| <br />
| 1 <br />
| 1<br />
|-<br />
| Rátót <br />
| 6 <br />
| 6 <br />
| 1<br />
|-<br />
| Szentgál <br />
| 6 <br />
| 8 <br />
| 21<br />
|-<br />
| Szentkirályszabadja <br />
| 46 <br />
| 57 <br />
| 42<br />
|-<br />
| Vámos <br />
| 6 <br />
| 6 <br />
| 5<br />
|-<br />
| Veszprém <br />
| 199 <br />
| 214 <br />
| 218<br />
|-<br />
| Vörösberény <br />
| 46 <br />
| 37 <br />
| 36<br />
|-<br />
| Ismeretlen helyen <br />
| 1 <br />
| <br />
| <br />
|-<br />
| '''Összesen''' <br />
| '''342''' <br />
| '''352''' <br />
| '''357'''<br />
|}<br />
<br />
<br> A táblázat adataiból kitűnik, hogy a külső birtokosok közel 60%-a veszprémi lakos, valamint az, hogy a domináns birtokosok Veszprém, Szentkirályszabadja és Vörösberény települések lakói. A veszprémi illetőségű birtokosok száma közel állandónak mondható. Érdemes megvizsgálni a birtokosok személyét, azaz birtoklástörténeti feldolgozást megkísérelni. Erre alkalmas forrásanyag az 1750. évtől rendelkezésre álló dézsmajegyzékek, amelyekben a családnevek követhetők. Természetesen nem az egyszerűbb és gyakori nevek, hanem a jellegzetesebben hangzók és hosszan követhetők a jegyzékekben. Egyes nevek 140-150 éven át szerepelnek, közülük kerültek kiválasztásra a Mellári és Csákvári nevű birtokosok. Alábbiakban kivonatosan közöljük a cikk első részében említett "birtoklástörténet" adatalt, A nevek a dézsmajegyzéken levő sorrendben következnek. <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| 1750&nbsp; <br />
| Mellári Gergölné &nbsp; &nbsp;&nbsp; <br />
| 1753&nbsp; <br />
| Mellári Mihály <br />
| 1764&nbsp; <br />
| Mellári Ádám<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Mihál <br />
| <br />
| Mellári András <br />
| <br />
| Mellári Mihály<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ádány <br />
| <br />
| Csákvári Márton <br />
| <br />
| Csákvári Ádám<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári Márton <br />
| <br />
| <br />
| <br />
| Csákvári András<br />
|-<br />
| <br><br />
|-<br />
| 1770 <br />
| Csákvári János <br />
| 1773 <br />
| Mellári Ádám <br />
| 1776 <br />
| Csákvári Ádám<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári Ádám <br />
| <br />
| Csákvári András <br />
| <br />
| Csákvári András<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári András <br />
| <br />
| Csákvári Ádám <br />
| <br />
| Mellári Mihály<br />
|-<br />
| öreg <br />
| Mellári Mihály <br />
| <br />
| Mellári Mihály <br />
| <br />
| Csákvári János<br />
|-<br />
| ifjú <br />
| Mellári Mihály <br />
| <br />
| Csákvári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ádám <br />
| <br />
| Csákvári Istvánné &nbsp;&nbsp;<br />
|-<br />
| <br><br />
|-<br />
| 1779 <br />
| Csákvári János <br />
| 1795 <br />
| Mellári János <br />
| 1799 <br />
| Mellári János<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári András <br />
| <br />
| Mellári Ádámné <br />
| <br />
| Mellári Sámuel<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári Ádám <br />
| <br />
| Mellári János <br />
| <br />
| Mellári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Mihály <br />
| <br />
| Csákvári Ádám <br />
| <br />
| Csákvári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári István <br />
| <br />
| Csákvári János <br />
| <br />
| Mellári Ferenc<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ádámné <br />
| <br />
| Mellári Ferenc<br />
|-<br />
| <br><br />
|-<br />
| 1800 <br />
| Mellári János <br />
| 1804 <br />
| Mellári János <br />
| 1806 <br />
| Mellári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Jánosné <br />
| <br />
| öreg Mellári János <br />
| <br />
| Csákvári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ádámné <br />
| <br />
| Mellári Ferenc <br />
| <br />
| Mellári Samu<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári János <br />
| <br />
| Csákvári János <br />
| <br />
| Mellári Ferenc<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ferenc <br />
| <br />
| <br />
| <br />
| Mellári János<br />
|}<br />
<br />
<br> ''1858 évi első kataszteri felmérés adatai'' <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| Csákvári János <br />
| 3304 hrsz szőlő gyümölcsfákkal <br />
| 836 négyszögöl<br />
|-<br />
| <br />
| 3305 hrsz. rét gyümölcsfákkal, pincével &nbsp; <br />
| 183 négyszögöl<br />
|-<br />
| Mellári Sámuelné &nbsp; <br />
| 3058 hrsz. lakóház 143 szám <br />
| 22 négyszögöl<br />
|-<br />
| <br />
| 3059 hrsz, rét <br />
| 66 négyszögöl<br />
|-<br />
| <br />
| 3060 hrsz, 3ét <br />
| 23 négyszögöl<br />
|-<br />
| <br />
| 3061 hrsz, szőlő gyümölcsfákkal <br />
| 1516 négyszögöl<br />
|}<br />
<br />
<br> [[Image:1858 térkép mellári birtok.jpg|thumb|left]] Birtokok további sorsa: <br />
<br />
1886 július 7-én Csákvári Erzsébet és Csákvári Klára eladták az örökölt birtokot. Nem ismert, hogy mikor vette Csákvári a szőlejét, de fentiek szerint 1750-től 1886-ig, közel 140 évig a család művelte. <br />
<br />
1722-ben vette Mellári Gergely a szőlőbirtokot. Az 1882. augusztus 27-én felfektetett almádi telekkönyvben már nem szerepel a nevük, vélhetően közben eladták a 130-140 éven át művelt szőlőt. Több ilyen hosszan a család birtokában levő szőlőt is találhatunk a forrásanyagban, Például Széli Pál veszprémi csapó 1724-ben vett szőlejét 1879. március 13-án adta el, tehát 155 éven át művelte a család, illetve leszármazottaik, Egy érdekes adat: Molosfay Jánosnak 1790-ben 379 akó (19466 liter) bora termett. <br />
<br />
1880-as évektől kezdve egyre több szőlőbirtok került eladásra. Ennek oka volt egyrészt az 1883-87, évi filoxéravész pusztítása, másrészt Almádi fürdőhellyé válásának gyorsuló folyamata. <br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 4. sz. 6. o. <br />
<br />
[[Category:Cikk,_tanulmányok]] [[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Kik_fizett%C3%A9k_a_d%C3%A9zsm%C3%A1t%3F&diff=9464Kik fizették a dézsmát?2011-10-14T15:30:26Z<p>Solti Gábor: </p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> <br />
<br> [[Image:1858 térkép csákvári birtok.jpg|thumb]] <br> Almádi dézsmás szőlőhegy volt 1848-ig, mint erről korábban ismertetés történt. A téma lezárásaként a dézsmát fizető, szőlőket művelő emberekről is szólni kell. A dézsmajegyzékek tartalmazzák neveiket, valamint a termett szőlő, illetve a szüretelt must mennyiségét, mint két legfontosabb adatot. Elsődleges forrásként szolgálnak a fennmaradt dézsmajegyzékek, továbbá a sokszor hivatkozott 1858 évi első kataszteri felmérés jegyzőkönyvei és térképei, valamint a telekkönyvi bejegyzések. <br />
<br />
Még egy adatot említhetünk, ez pedig a szőlőbirtokos lakóhelye, amelyik nem minden jegyzéken szerepel. A következő táblázat e vonatkozásban ad tájékoztatást. <br />
<br />
{| border="1"<br />
|-<br />
| A külső birtokos lakóhelye <br />
| 1770 év <br />
| 1785 év <br />
| 1800 év<br />
|-<br />
| Almádi <br />
| <br />
| 1 <br />
| 2<br />
|-<br />
| Alsóőrs <br />
| 2 <br />
| 1 <br />
| 2<br />
|-<br />
| Bánd <br />
| <br />
| <br />
| 2<br />
|-<br />
| Berhida <br />
| 1 <br />
| 2 <br />
| 1<br />
|-<br />
| Bödöge <br />
| <br />
| 1 <br />
| <br />
|-<br />
| Csopak <br />
| <br />
| 1 <br />
| <br />
|-<br />
| Felsőőrs <br />
| 14 <br />
| 5 <br />
| 9<br />
|-<br />
| Füle <br />
| <br />
| <br />
| 1<br />
|-<br />
| Fűzfő <br />
| 1 <br />
| <br />
| <br />
|-<br />
| Hajmáskér <br />
| <br />
| <br />
| 1<br />
|-<br />
| Kádárta <br />
| 11 <br />
| 12 <br />
| 11<br />
|-<br />
| Lepsény <br />
| <br />
| <br />
| 1<br />
|-<br />
| Litér <br />
| 2 <br />
| <br />
| <br />
|-<br />
| Márkó <br />
| <br />
| <br />
| 2<br />
|-<br />
| Olaszfalu <br />
| <br />
| 1 <br />
| <br />
|-<br />
| Palota <br />
| 1 <br />
| <br />
| <br />
|-<br />
| Paloznak <br />
| <br />
| 1 <br />
| 1<br />
|-<br />
| Rátót <br />
| 6 <br />
| 6 <br />
| 1<br />
|-<br />
| Szentgál <br />
| 6 <br />
| 8 <br />
| 21<br />
|-<br />
| Szentkirályszabadja <br />
| 46 <br />
| 57 <br />
| 42<br />
|-<br />
| Vámos <br />
| 6 <br />
| 6 <br />
| 5<br />
|-<br />
| Veszprém <br />
| 199 <br />
| 214 <br />
| 218<br />
|-<br />
| Vörösberény <br />
| 46 <br />
| 37 <br />
| 36<br />
|-<br />
| Ismeretlen helyen <br />
| 1 <br />
| <br />
| <br />
|-<br />
| '''Összesen''' <br />
| '''342''' <br />
| '''352''' <br />
| '''357'''<br />
|}<br />
<br />
<br> A táblázat adataiból kitűnik, hogy a külső birtokosok közel 60%-a veszprémi lakos, valamint az, hogy a domináns birtokosok Veszprém, Szentkirályszabadja és Vörösberény települések lakói. A veszprémi illetőségű birtokosok száma közel állandónak mondható. Érdemes megvizsgálni a birtokosok személyét, azaz birtoklástörténeti feldolgozást megkísérelni. Erre alkalmas forrásanyag az 1750. évtől rendelkezésre álló dézsmajegyzékek, amelyekben a családnevek követhetők. Természetesen nem az egyszerűbb és gyakori nevek, hanem a jellegzetesebben hangzók és hosszan követhetők a jegyzékekben. Egyes nevek 140-150 éven át szerepelnek, közülük kerültek kiválasztásra a Mellári és Csákvári nevű birtokosok. Alábbiakban kivonatosan közöljük a cikk első részében említett "birtoklástörténet" adatalt, A nevek a dézsmajegyzéken levő sorrendben következnek. <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| 1750&nbsp; <br />
| Mellári Gergölné &nbsp; &nbsp;&nbsp; <br />
| 1753&nbsp; <br />
| Mellári Mihály <br />
| 1764&nbsp; <br />
| Mellári Ádám<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Mihál <br />
| <br />
| Mellári András <br />
| <br />
| Mellári Mihály<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ádány <br />
| <br />
| Csákvári Márton <br />
| <br />
| Csákvári Ádám<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári Márton <br />
| <br />
| <br />
| <br />
| Csákvári András<br />
|-<br />
| <br><br />
|-<br />
| 1770 <br />
| Csákvári János <br />
| 1773 <br />
| Mellári Ádám <br />
| 1776 <br />
| Csákvári Ádám<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári Ádám <br />
| <br />
| Csákvári András <br />
| <br />
| Csákvári András<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári András <br />
| <br />
| Csákvári Ádám <br />
| <br />
| Mellári Mihály<br />
|-<br />
| öreg <br />
| Mellári Mihály <br />
| <br />
| Mellári Mihály <br />
| <br />
| Csákvári János<br />
|-<br />
| ifjú <br />
| Mellári Mihály <br />
| <br />
| Csákvári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ádám <br />
| <br />
| Csákvári Istvánné &nbsp;&nbsp;<br />
|-<br />
| <br><br />
|-<br />
| 1779 <br />
| Csákvári János <br />
| 1795 <br />
| Mellári János <br />
| 1799 <br />
| Mellári János<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári András <br />
| <br />
| Mellári Ádámné <br />
| <br />
| Mellári Sámuel<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári Ádám <br />
| <br />
| Mellári János <br />
| <br />
| Mellári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Mihály <br />
| <br />
| Csákvári Ádám <br />
| <br />
| Csákvári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári István <br />
| <br />
| Csákvári János <br />
| <br />
| Mellári Ferenc<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ádámné <br />
| <br />
| Mellári Ferenc<br />
|-<br />
| <br><br />
|-<br />
| 1800 <br />
| Mellári János <br />
| 1804 <br />
| Mellári János <br />
| 1806 <br />
| Mellári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Jánosné <br />
| <br />
| öreg Mellári János <br />
| <br />
| Csákvári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ádámné <br />
| <br />
| Mellári Ferenc <br />
| <br />
| Mellári Samu<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári János <br />
| <br />
| Csákvári János <br />
| <br />
| Mellári Ferenc<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ferenc <br />
| <br />
| <br />
| <br />
| Mellári János<br />
|}<br />
<br />
<br> ''1858 évi első kataszteri felmérés adatai'' <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| Csákvári János<br />
| 3304 hrsz szőlő gyümölcsfákkal<br />
| 836 négyszögöl<br />
|-<br />
| <br />
| 3305 hrsz. rét gyümölcsfákkal, pincével &nbsp;<br />
| 183 négyszögöl<br />
|-<br />
| Mellári Sámuelné &nbsp;<br />
| 3058 hrsz. lakóház 143 szám<br />
| 22 négyszögöl<br />
|-<br />
| <br />
| 3059 hrsz, rét<br />
| 66 négyszögöl<br />
|-<br />
| <br />
| 3060 hrsz, 3ét<br />
| 23 négyszögöl<br />
|-<br />
| <br />
| 3061 hrsz, szőlő gyümölcsfákkal<br />
| 1516 négyszögöl<br />
|}<br />
<br />
<br> [[Image:1858 térkép mellári birtok.jpg|thumb|left]] Birtokok további sorsa: <br />
<br />
1886 július 7-én Csákvári Erzsébet és Csákvári Klára eladták az örökölt birtokot. Nem ismert, hogy mikor vette Csákvári a szőlejét, de fentiek szerint 1750-től 1886-ig, közel 140 évig a család művelte. <br />
<br />
1722-ben vette Mellári Gergely a szőlőbirtokot. Az 1882. augusztus 27-én felfektetett almádi telekkönyvben már nem szerepel a nevük, vélhetően közben eladták a 130-140 éven át művelt szőlőt. Több ilyen hosszan a család birtokában levő szőlőt is találhatunk a forrásanyagban, Például Széli Pál veszprémi csapó 1724-ben vett szőlejét 1879. március 13-án adta el, tehát 155 éven át művelte a család, illetve leszármazottaik, Egy érdekes adat: Molosfay Jánosnak 1790-ben 379 akó (19466 liter) bora termett. <br />
<br />
1880-as évektől kezdve egyre több szőlőbirtok került eladásra. Ennek oka volt egyrészt az 1883-87, évi filoxéravész pusztítása, másrészt Almádi fürdőhellyé válásának gyorsuló folyamata. <br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 4. sz. 6. o. <br />
<br />
[[Category:Cikk,_tanulmányok]] [[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Kik_fizett%C3%A9k_a_d%C3%A9zsm%C3%A1t%3F&diff=9463Kik fizették a dézsmát?2011-10-14T15:29:58Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Csákvári birtok 1858. évi térképe <br> Almádi dézsmás szőlő...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> <br />
<br />
<br />
[[Image:1858_térkép_csákvári_birtok.jpg|thumb|Csákvári birtok 1858. évi térképe]]<br />
<br> Almádi dézsmás szőlőhegy volt 1848-ig, mint erről korábban ismertetés történt. A téma lezárásaként a dézsmát fizető, szőlőket művelő emberekről is szólni kell. A dézsmajegyzékek tartalmazzák neveiket, valamint a termett szőlő, illetve a szüretelt must mennyiségét, mint két legfontosabb adatot. Elsődleges forrásként szolgálnak a fennmaradt dézsmajegyzékek, továbbá a sokszor hivatkozott 1858 évi első kataszteri felmérés jegyzőkönyvei és térképei, valamint a telekkönyvi bejegyzések. <br />
<br />
Még egy adatot említhetünk, ez pedig a szőlőbirtokos lakóhelye, amelyik nem minden jegyzéken szerepel. A következő táblázat e vonatkozásban ad tájékoztatást. <br />
<br />
{| border="1"<br />
|-<br />
| A külső birtokos lakóhelye <br />
| 1770 év <br />
| 1785 év <br />
| 1800 év<br />
|-<br />
| Almádi <br />
| <br />
| 1 <br />
| 2<br />
|-<br />
| Alsóőrs <br />
| 2 <br />
| 1 <br />
| 2<br />
|-<br />
| Bánd <br />
| <br />
| <br />
| 2<br />
|-<br />
| Berhida <br />
| 1 <br />
| 2 <br />
| 1<br />
|-<br />
| Bödöge <br />
| <br />
| 1 <br />
| <br />
|-<br />
| Csopak <br />
| <br />
| 1 <br />
| <br />
|-<br />
| Felsőőrs <br />
| 14 <br />
| 5 <br />
| 9<br />
|-<br />
| Füle <br />
| <br />
| <br />
| 1<br />
|-<br />
| Fűzfő <br />
| 1 <br />
| <br />
| <br />
|-<br />
| Hajmáskér <br />
| <br />
| <br />
| 1<br />
|-<br />
| Kádárta <br />
| 11 <br />
| 12 <br />
| 11<br />
|-<br />
| Lepsény <br />
| <br />
| <br />
| 1<br />
|-<br />
| Litér <br />
| 2 <br />
| <br />
| <br />
|-<br />
| Márkó <br />
| <br />
| <br />
| 2<br />
|-<br />
| Olaszfalu <br />
| <br />
| 1 <br />
| <br />
|-<br />
| Palota <br />
| 1 <br />
| <br />
| <br />
|-<br />
| Paloznak <br />
| <br />
| 1 <br />
| 1<br />
|-<br />
| Rátót <br />
| 6 <br />
| 6 <br />
| 1<br />
|-<br />
| Szentgál <br />
| 6 <br />
| 8 <br />
| 21<br />
|-<br />
| Szentkirályszabadja <br />
| 46 <br />
| 57 <br />
| 42<br />
|-<br />
| Vámos <br />
| 6 <br />
| 6 <br />
| 5<br />
|-<br />
| Veszprém <br />
| 199 <br />
| 214 <br />
| 218<br />
|-<br />
| Vörösberény <br />
| 46 <br />
| 37 <br />
| 36<br />
|-<br />
| Ismeretlen helyen <br />
| 1 <br />
| <br />
| <br />
|-<br />
| '''Összesen''' <br />
| '''342''' <br />
| '''352''' <br />
| '''357'''<br />
|}<br />
<br />
<br> A táblázat adataiból kitűnik, hogy a külső birtokosok közel 60%-a veszprémi lakos, valamint az, hogy a domináns birtokosok Veszprém, Szentkirályszabadja és Vörösberény települések lakói. A veszprémi illetőségű birtokosok száma közel állandónak mondható. Érdemes megvizsgálni a birtokosok személyét, azaz birtoklástörténeti feldolgozást megkísérelni. Erre alkalmas forrásanyag az 1750. évtől rendelkezésre álló dézsmajegyzékek, amelyekben a családnevek követhetők. Természetesen nem az egyszerűbb és gyakori nevek, hanem a jellegzetesebben hangzók és hosszan követhetők a jegyzékekben. Egyes nevek 140-150 éven át szerepelnek, közülük kerültek kiválasztásra a Mellári és Csákvári nevű birtokosok. Alábbiakban kivonatosan közöljük a cikk első részében említett "birtoklástörténet" adatalt, A nevek a dézsmajegyzéken levő sorrendben következnek. <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| 1750&nbsp; <br />
| Mellári Gergölné &nbsp; &nbsp;&nbsp; <br />
| 1753&nbsp; <br />
| Mellári Mihály <br />
| 1764&nbsp; <br />
| Mellári Ádám<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Mihál <br />
| <br />
| Mellári András <br />
| <br />
| Mellári Mihály<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ádány <br />
| <br />
| Csákvári Márton <br />
| <br />
| Csákvári Ádám<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári Márton <br />
| <br />
| <br />
| <br />
| Csákvári András<br />
|-<br />
| <br><br />
|-<br />
| 1770 <br />
| Csákvári János <br />
| 1773 <br />
| Mellári Ádám <br />
| 1776 <br />
| Csákvári Ádám<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári Ádám <br />
| <br />
| Csákvári András <br />
| <br />
| Csákvári András<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári András <br />
| <br />
| Csákvári Ádám <br />
| <br />
| Mellári Mihály<br />
|-<br />
| öreg <br />
| Mellári Mihály <br />
| <br />
| Mellári Mihály <br />
| <br />
| Csákvári János<br />
|-<br />
| ifjú <br />
| Mellári Mihály <br />
| <br />
| Csákvári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ádám <br />
| <br />
| Csákvári Istvánné &nbsp;&nbsp;<br />
|-<br />
| <br><br />
|-<br />
| 1779 <br />
| Csákvári János <br />
| 1795 <br />
| Mellári János <br />
| 1799 <br />
| Mellári János<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári András <br />
| <br />
| Mellári Ádámné <br />
| <br />
| Mellári Sámuel<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári Ádám <br />
| <br />
| Mellári János <br />
| <br />
| Mellári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Mihály <br />
| <br />
| Csákvári Ádám <br />
| <br />
| Csákvári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári István <br />
| <br />
| Csákvári János <br />
| <br />
| Mellári Ferenc<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ádámné <br />
| <br />
| Mellári Ferenc<br />
|-<br />
| <br><br />
|-<br />
| 1800 <br />
| Mellári János <br />
| 1804 <br />
| Mellári János <br />
| 1806 <br />
| Mellári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Jánosné <br />
| <br />
| öreg Mellári János <br />
| <br />
| Csákvári János<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ádámné <br />
| <br />
| Mellári Ferenc <br />
| <br />
| Mellári Samu<br />
|-<br />
| <br />
| Csákvári János <br />
| <br />
| Csákvári János <br />
| <br />
| Mellári Ferenc<br />
|-<br />
| <br />
| Mellári Ferenc <br />
| <br />
| <br />
| <br />
| Mellári János<br />
|}<br />
<br />
<br />
''1858 évi első kataszteri felmérés adatai''<br />
<br />
{|<br />
|Csákvári János||3304 hrsz szőlő gyümölcsfákkal||836 négyszögöl<br />
|-<br />
| ||3305 hrsz. rét gyümölcsfákkal, pincével||183 négyszögöl<br />
|-<br />
|Mellári Sámuelné||3058 hrsz. lakóház 143 szám||22 négyszögöl<br />
|-<br />
| ||3059 hrsz, rét||66 négyszögöl<br />
|-<br />
| ||3060 hrsz, 3ét||23 négyszögöl<br />
|-<br />
| ||3061 hrsz, szőlő gyümölcsfákkal||1516 négyszögöl<br />
|}<br />
<br />
<br />
[[Image:1858_térkép_mellári_birtok.jpg|thumb|left|Mellári birtok 1858. évi térképe]]<br />
Birtokok további sorsa:<br />
<br />
1886 július 7-én Csákvári Erzsébet és Csákvári Klára eladták az örökölt birtokot. Nem ismert, hogy mikor vette Csákvári a szőlejét, de fentiek szerint 1750-től 1886-ig, közel 140 évig a család művelte.<br />
<br />
1722-ben vette Mellári Gergely a szőlőbirtokot. Az 1882. augusztus 27-én felfektetett almádi telekkönyvben már nem szerepel a nevük, vélhetően közben eladták a 130-140 éven át művelt szőlőt. Több ilyen hosszan a család birtokában levő szőlőt is találhatunk a forrásanyagban, Például Széli Pál veszprémi csapó 1724-ben vett szőlejét 1879. március 13-án adta el, tehát 155 éven át művelte a család, illetve leszármazottaik, Egy érdekes adat: Molosfay Jánosnak 1790-ben 379 akó (19466 liter) bora termett.<br />
<br />
1880-as évektől kezdve egyre több szőlőbirtok került eladásra. Ennek oka volt egyrészt az 1883-87, évi filoxéravész pusztítása, másrészt Almádi fürdőhellyé válásának gyorsuló folyamata.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 4. sz. 6. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=D%C3%A9zsm%C3%A1s_sz%C5%91l%C5%91hegy&diff=9460Dézsmás szőlőhegy2011-10-14T09:42:23Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> <br> Almádi nevének 1493-1869 közötti, változatos írásmódjával foglalkoztunk újságunk legutóbbi számában. E...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> <br />
<br> <br />
<br />
Almádi nevének 1493-1869 közötti, változatos írásmódjával foglalkoztunk újságunk legutóbbi számában. Ebben az időszakban Almádi dézsmás szőlőhegy, másként hegyközség, illetve deákosan Promontórium volt, mint közigazgatási egység. A hegyközség a faluval azonos értelemben volt közigazgatási egység még akkor is, ha a falu területén belül helyezkedett el. A hegyközség életét külön szabályok (artikulusok) határozták meg és a hegyközség vezetősége, (hegybíró, hegymesterek stb.) nem volt a falu vezetésének alárendelve.<br />
<br />
[[Image:Dézsmajegyzék_1774.jpg|thumb|Dézsmajegyzék-részlet az az 1774-es évből]]<br />
<br />
A dézsma kifejezés a latin decima (tized) szóból származik egyházi tizeddel azonos fogalom. Ez azt jelentette, hogy a földesúrnak, esetünkben a veszprémi káptalannak, a termés tizedével adóztak a szőlőbirtokosok. Az említett tizeden felül, esetenként még egyéb váltságok is megillették a földesurat. A fennmaradt 1750-1812 évek között készült dézsmajegyzékeket tanulmányozva a következő adatokat találjuk. <br />
<br />
A termés mennyisége pozsonyi akóban megállapítva az alábbiak szerint alakult: <br />
<br />
{|<br />
|-<br />
| Év <br />
| Termés&nbsp; <br />
| Év <br />
| Termés&nbsp; <br />
| Év <br />
| Termés <br />
| Év <br />
| Termés<br />
|-<br />
| 1750&nbsp; <br />
| 2 084 <br />
| 1753&nbsp; <br />
| 2 674 <br />
| 1764&nbsp; <br />
| 7 933 <br />
| 1765&nbsp; <br />
| 8 628<br />
|-<br />
| 1766 <br />
| 5 347 <br />
| 1798 <br />
| 4 799 <br />
| 1770 <br />
| 8 594 <br />
| 1771 <br />
| 7 187<br />
|-<br />
| 1772 <br />
| 10 231 <br />
| 1773 <br />
| 9 755 <br />
| 1775 <br />
| 6 098 <br />
| 1776 <br />
| 3 616<br />
|-<br />
| 1777 <br />
| 10 304 <br />
| 1778 <br />
| 11 601 <br />
| 1779 <br />
| 5 145 <br />
| 1781 <br />
| 10 590<br />
|-<br />
| 1782 <br />
| 5 532 <br />
| 1783 <br />
| 10 336 <br />
| 1784 <br />
| 5 605 <br />
| 1790 <br />
| 9 664<br />
|-<br />
| 1791 <br />
| 8 432 <br />
| 1792 <br />
| 5 666 <br />
| 1793 <br />
| 8 466 <br />
| 1794 <br />
| 8 533<br />
|-<br />
| 1795 <br />
| 5 131 <br />
| 1796 <br />
| 8 824 <br />
| 1797 <br />
| 6 800 <br />
| 1798 <br />
| 10 267<br />
|-<br />
| 1799 <br />
| 4 881 <br />
| 1800 <br />
| 6 459 <br />
| 1802 <br />
| 8 725 <br />
| 1803 <br />
| 7 416<br />
|-<br />
| 1804 <br />
| 1680 <br />
| 1805 <br />
| 3 047 <br />
| 1806 <br />
| 5 828 <br />
| 1812 <br />
| 9 849<br />
|}<br />
<br />
Átnézve a fent említett dézsmajegyzékeket a következő érdekes és figyelemre méltó adatokat, megjegyzéseket találhatjuk <br />
<br />
- 1753. évi jegyzékben ''Ketsketű, Cserhegy'' dűlőnevek fordulnak elő és külön jegyzik fel a bajor mustot. <br />
<br />
- 1764. évi jegyzékben ''Almád, Köves dűlő'' helynevek találhatók. <br />
<br />
- 1765. évi jegyzékben hordónként veszik fel a termést és ''bajor, csiger'' szőlőfajtákról esik szó. Felsorolják a dézsma felosztását a következő személyek (kanonokok) ''Prépost, Lector, Cantor, Custos, Chatedralis, Divisor, Notarius'' között. Előforduló dűlőnevek ''Szekcsér, Ör(eg) hegy, Sárkuta, Köves, Remete, Lok.'' <br />
<br />
A 20 oldalas jegyzék személy szerinti termésösszesítést is tartalmaz. <br />
<br />
- ''Conscriptio Vini Xmalis Almadiensis de Anno 1770'' című jegyzék 29 oldalból áll és abc-sorrendben jegyezték fel a 342 szőlőbirtokos neveit. Almádi lakos nem szerepel közöttük.. <br />
<br />
[[Image:Könyörgő_levél_1804.jpg|thumb|left|"Könyörgő levél" - 1804. október 30.]]<br />
<br />
- 1773. évi jegyzékben a szőlőbirtokosokat lakóhely szerint összesítették, ami érdekes vizsgálódásra nyújt lehetőséget. <br />
<br />
- 1778. évi jegyzékben először szerepel Almádiban lakó birtokos. <br />
<br />
- 1784. évi jegyzékben külön megjegyzik az Almádiban levő lakosokat összesen 5 főt. <br />
<br />
- 1785. évi jegyzékbe egy érdekes receptet írt bele valaki utólag, a következők szerint. <br />
<br />
''Sömörrül<br>'' ''yenge bürköt meg kell főzni és azzal melegen meg mosni. Sürüen. Soos Lórum Gyökerit víz nélkül valo, iros vajban meg kell sütni és azzal sürün kenni.'' <br />
<br />
-1795. évi jegyzékben dűlőnként veszik fel a birtokosokat a következők szerint <br />
<br />
''Öreg Almádi Divertikulum'' &nbsp; &nbsp;208 birtok<br> ''Köves Divertikulum'' &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; 50 birtok<br> ''Ketsketűi Divertikulum'' &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;19 birtok<br> ''Lok Divertikulum'' &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;16 birtok<br> ''Sárkuta Divertikulum'' &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;51 birtok<br> ''Cser Divertikulum'' &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;10 birtok <br />
<br />
- 1796. évi jegyzékben a Ketsketűi dűlőben a veszprémi Kocsis Ferenc birtokosnál a következő bejegyzés található.<br />
<br />
''N.B. A fü lopását a kár megtérítéseként tartozik 9 ft 10 xr ezenkívül vagy 24 pálczát szenvedni vagy e helett 24ft a Dézma Széken fizetni.'' Az összesítésben szerepel a 24 Ft, tehát fizetett a 24 botütés helyett.<br />
<br />
-1804. évi jegyzékben a birtokosok jelentős részének nem volt termése, így dézsmát sem fizetett. Ezen túlmenően „könyörgő levélben” kérték a dézsma elengedését. Az iratból nem derül ki a rossz termés oka.<br />
<br />
Az említett dézsmajegyzékek mindegyike más és más sorrendben készült, így az egyes birtokok beazonosítása nem lehetséges. Ennek ellenére a település történetéhez érdekes adalékkal szolgálnak.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 3. sz. 7. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=Alm%C3%A1di_(1493-1869)&diff=9457Almádi (1493-1869)2011-10-13T14:17:00Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Újságunk legutóbbi számában 1869-cel kezdődően több jelentős esemény évfordulójáról esett szó. Almádi els...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
Újságunk legutóbbi számában 1869-cel kezdődően több jelentős esemény évfordulójáról esett szó. Almádi első okleveles említése 1493-ból való, amelyben szőlőbirtok adás-vételét rögzítik. Igaz, hogy 516 év nem kerek évforduló, de azért érdemes ezt az időszakot is vizsgálat tárgyává tenni.<br />
<br />
[[Image:1493_almádi_oklevél.jpg|thumb|1493 évi oklevél részlete]]<br />
<br />
Almádi dézsmás szőlőhegy (Promontórium) volt, hegyközségi szervezetben működött, földesura a Veszprémi Káptalan volt. Területének kb. 80 %-án szőlőművelés folyt, így a szőlőhegy elnevezés kifejezte a területhasználatot. Nevét sokféle módon írták, ''1493'' évi latin nyelvű oklevélen ''Almadi'' olvasható.<br />
<br />
A hiteleshelyi jegyzőkönyvek (Protokolla autenthica) őrzik a szőlők adásvételéről szóló megállapodásokat, egyéb más lényeges üggyel kapcsolatos (pl. végrendelet, birtokfelosztás stb.) szerződéseket, dokumentumokat. A Veszprémi Káptalan hiteles hely volt, és így minden Almádival kapcsolatos ügy írásos rögzítésre került. A jegyzőkönyvek csaknem teljes egészükben latin nyelven íródtak, csupán a személynevek, földrajzi nevek és hasonlók kerültek bele az eredeti nyelven. <br />
<br />
Tekintsük át néhány 1654 és 1829 között keletkezett iraton az Almádi név változatait kiemelve a közvetlenül kapcsolódó szövegrészből, az előforduló dűlőnevekkel együtt.<br />
<br />
[[Image:1858_almádi_szőlők_térkép.jpg|thumb|left|1858 évi térkép részlete a szőlők vonalkázással kiemelve]]<br />
<br />
1654 …Kys Bereny vulgo ''Omad hegy'' nuncupato…<br><br />
1655….Kys Bereny vulgo ''Olmad hegy'' vocato…<br><br />
1670….Kis Beren …''Omad'' nuncupato…Sylva ''Zabos erdő''…<br><br />
1670….divertimento ''Omaldi hegy'' nuncupato…<br><br />
1677….promonthorio ''Omadi'' nuuncupato<br><br />
1691….communitis ''Omadi hegyi''….<br><br />
1702….''Olmady'' nuncupato…via ''Sato út…Víz mosás árok''…<br><br />
1708…communitis ''Omádi hegye'' sic dicti<br><br />
1714…nostri ''Almád'' vocato…<br><br />
1722…Promonthorio ''Almádi'' existenz…<br><br />
1726…Promonthorio ''Almady''…via vulgo ''Sato út'' noncupata<br><br />
1738…Promonthorio ''Olmadiensis'' existenzis…<br><br />
1739…Promonthorio ''Almadiensis'' Cottu…<br><br />
1740…Promonthorio ''Olmad'' habit…<br><br />
1750…nostro ''Almádiensi'' ab orientali…<br><br />
1778…földjén ''Olmádi hegyen'' Nap keletrül…<br><br />
1780…Káptalan ''Almádi pusztáján'' a ''Dézsma háznak'' és a magam…<br><br />
1810…Káptalanynak ''Almádi'' az ugy nevezett ''Cser'' Promonthoriumán…<br><br />
1829…Szöllönk az ''Öreg Almádi hegyen'' a T. N. Káptalan…<br />
<br />
A közel sem teljes felsorolásból érzékelhető Almádi nevének milyen sok változata fordul elő a hiteleshelyi jegyzőkönyvekben annak ellenére, hogy 1493-ban a mai írással azonosan írták le a település nevét. Megfigyelhető, hogy 1778-tól már magyar nyelven vezették a hiteleshelyi jegyzőkönyveket. Az Öreg Almádi megfogalmazás még az 1800-as évek végén is előfordul és általában az almádi Öreghegyet illetően használják.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 2. sz. 7. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gáborhttp://helyismeret.hu/index.php?title=%C3%89vfordul%C3%B3k,_2009&diff=9454Évfordulók, 20092011-10-13T14:01:10Z<p>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Almádi településtörténetét vizsgálva csaknem minden évben találunk olyan eseményt, aminek valahányadik évfordu...”</p>
<hr />
<div><center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center><br />
<br />
<br />
Almádi településtörténetét vizsgálva csaknem minden évben találunk olyan eseményt, aminek valahányadik évfordulója erre az évre esik. Ezek jelentősége egyrészt függ az eseménynek a város történetében elfoglalt helyétől, szerepétől, másrészt attól, hogy hányadik évfordulóról van szó. Aktuálissá teszi az évfordulókról való megemlékezést Balatonalmádi várossá nyilvánításának közelgő huszadik évfordulója. Tekintsünk röviden vissza a lényeges eseményekre.<br />
<br />
[[Image:Önálló_almádi_megyegyűlés_jegyzőkönyv.jpg|thumb|Részlete a Megyegyűlés jegyzőkönyvéből]]<br />
<br />
'''1869. július 15. 140 éve''' nyilvánította a Megyegyűlés Almádit önálló községgé, addig közigazgatásilag Szentkirályszabadjához tartozott ''A kellően indokolt kérelemnek hely adatik az almádi hegység külön önálló községnek az általa hosszabb időn át élvezett joggyakorlat alapján továbbra is meghagyatik oly megjegyzéssel azonban, hogy lakosai az ezen jogosultságukból folyó kötelezettségek pontos teljesítéséért felelősek leendenek. Ezen határozat Kopácsy Viktor főbíró úrnak miheztartás és folyamodók értesítése végett kiadatni rendeltetik..''<br />
<br />
'''1884. július 13. 125 éve''' került sor a jórészt közadakozásból épült Szent Margit kápolna ünnepélyes felszentelésére.<br />
<br />
'''1889. július 28. 120 éve''', hogy elkészült a gőzhajó-kikötő. Ezzel Almádi is bekapcsolódott a menetrendszerű balatoni hajóközlekedésbe.<br />
<br />
'''1899. július 10. 110 éve''' nyílott meg a Kneipp Intézet. Vele együtt bevezetésre került a Rickli kúra és a Lahmann-féle étkezési rend. Almádi elnyerte a gyógyfürdői rangot.<br />
<br />
'''1899. december. 3. 110 éve''' a kereskedelmi miniszter kinevezte a községházában működő állandó (korábban csak nyáron működő) posta és távírda hivatal vezetőjévé Schneller Gabriellát. Ő volt Almádi első postamestere.<br />
<br />
'''1904. július 10. 105 éve''' jelent meg az ALMÁDI UJSÁG első száma. Szeptember 3-ig nyolc szám jelent meg a hetilapból. <br />
<br />
'''1904. augusztus 14. 105 éve''' avatták fel Almádi első iskoláját, az Állami Elemi Népiskolát. Addig a gyermekek a vörösberényi katolikus és református iskolákba tanultak.<br />
<br />
'''1909. július 9. 100 éve''', hogy megnyílt a Budapest-Tapolca, valamint a Győr-Alsóőrs közötti vasúti közlekedés. Ezzel megszűnt a Balaton északi partjának a déli parttal szembeni hátrányos helyzete, ahol már 1861 óta közlekedett vonat.<br />
<br />
'''1914. május 3. 95 éve''' felavatták Almádi első „vállalati”üdülőjét, a Vasúti Altisztek Országos Otthonát. Közelmúltban került lebontásra.<br />
<br />
'''1914. augusztus 9. 95 éve''' avatták fel a tóparti parkban Véghely Dezső alispán, almádi szőlőbirtokos emlékművét. Véghely Dezső legfőbb felvirágoztatója volt Almádi fürdőhelynek.<br />
<br />
'''1934. augusztus 26. 75 éve''' jelent meg a híradás arról, hogy „Szent Mihály fürdő” név alatt új fürdőhely létesül Balatonalmádi határában, a budapesti és a veszprémi vasutak találkozásánál. Ma Káptalanfüred néven Balatonalmádi településrésze.<br />
<br />
'''1944. július 1. 65 éve''' nyílt meg Almádi új strandja, az 1922-ben épült fövenyfürdő elbontása után. Ma Wesselényi strandfürdő néven ismerjük.<br />
<br />
'''1989. március 1. 20 éve''' nyerte el Balatonalmádi a városi rangot.<br />
<br />
'''1989. áprilisa. 20 éve''' jelenik meg a várossal egyidős Új Almádi Újság.<br />
<br />
A felsorolás nem teljes, csupán a főbb, illetve jelentősebb évfordulók szerepelnek benne. Ennek ellenére a 2009-es év igen gazdag évfordulókban, lesz mit ünnepelni, lesz miről megemlékezni.<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 1. sz. 7. o.<br />
<br />
[[Category:Cikk, tanulmányok]]<br />
[[Category:Balatonalmádi]]</div>Solti Gábor