Henszelmann Frigyes

HENSZELMANN Frigyes (Bp., 1925. okt. 22.–Vp., 1990. júl. 16.) tanár, vegyészmérnök. A kémiai tudományok kandidátusa (1969), a Magyar Kémikusok Egyesületének választmányi tagja.

Élete

A középiskolát Miskolcon és Budapesten végezte, vegyészmérnöki oklevelet 1947-ben, a fővárosban szerzett. 1953-ig a budapesti műegyetemen tanársegéd, majd a veszprémi NEVIKI-ben tudományos munkatárs. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen 1952–1954-es években mellékfoglalkozásban, majd főállású tanárként dolgozott. Közben 4 évig docensként tanszékvezetői feladatok ellátására is megbízást kapott. A NEVIKI-ben először a hazai bauxitok ahidrálására vonatkozó kísérletekben vett részt, majd a kohósalakok cementipari hasznosításával foglalkozott. Az egyetemen (többek között) a szervetlen pigmentek előállításának kémiája és azok technológiája képezte kutatómunkájának tárgykörét. Több nemzetközi kongresszuson tartott előadást, közel harminc tanulmány, szabadalom és könyv jelzi szakmai munkásságát. – Sírja a veszprémi Vámosi úti temetőben van.

Művei

• Kohósalak cementipari felhasználása. Vp., 1950.
• Kalciumkarbid hidrofobizálása. Vp., 1958.
• Szemcsék granulálása fluidizált rétegben. (Társszerző.) Vp., 1962.
• Szervetlen pigment szuszpenziók vízoldható sótartalmának eltávozása fluidizációs eljárással. Vp., 1967.

Irodalom

• A Veszprémi Vegyipari Egyetem oktatóinak tudományos munkássága. 1949–1969. és 1970-1980. Veszprém, 1983. és 1989.